Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-20 / 47. szám

1926. április 20. Komáromi Lapok 3. oldal. its« Előadások kezdst« hétköznap est« V él ’1:9 éráim TISZTI PSVILLOK Előadások kezdete vasár- és ünnepnap j Utóié« 25 Hétfő, kedd, szerda és csütörtök április 19., 20., 21., és 22-én 4 napig 1 4 napig! A világ legnagyobb kalandorfiímje! 2 rész egy előadásban! Az előadások kezdete Vs7 és 9 órakor! Minden helyár 50 f-rel felemelt I Jegyelővétel naponta d. e. li—12«ig! 7 tenger ördöge Az amerikai kalandordrámák királya 12 felvonásban. Főszerepben: Milton Sills, Enid Benett és Wallace Berry. el a Dávid-dinasztia valamennyi tagját és igy ez az ősi erődítmény rendkívül módon alkalmas régészeti kutatásokra. Edmond de Rotschild báró kezdemé­nyezésére 1913 ban és 1914 ben kez­dődtek meg Raymond Weill párisi pro­fesszor vezetésével ezen a helyen az ásatások, amelyek tőleg azt a célt szol­gálták, hogy a királysírokat felfedjék. A kutatásoknak eredményük is lett: három szép, fejedelmi külsejű királysírt tártak fel. A sírok azonban nagyon megrongál: állapotban kerültek felszínre. Ezeken kívül Weill professzor az erő­dítmény és az ősi fellegvár falainak egy részét is feltárta, továbbá épület­romokat és vízvezetékeket. Kiástak még egy figyelemreméltó emléket a római időkből, amelyen egy zsidó vár, egy zsinagóga és egy fürdővel ellátott meg szálló hely építéséről szóló feliratot ta­láltak. A felírás görög nyelven van és egy Theodoros nevű paptól származik, akinek a zsidó neve valószinüleg Nat­han, vagy Jonathan volt. Abban az idő­ben ugyanis az asszimiláció hatása alatt a zsidó előkelő osztályok szívesen vettek fel idegen neveket. A háború alatt szüneteltek az ásatá­sok is, csak most került a sor a zsidó kultúra szempontjából annyira fontos munkálatok folytatására. Erre a célra a Palestina Exploration Fund lehozatta Mecalister londoni professzort is, aki az ősi Dávid-vár északi részében kezdte meg a kutatásokat, mig Weill profesz­­szor az erődítmény déli pontjánál foly­tatja az 1914-ben abbahagyott ásatáso­kat. Ezen az oldalon az erődítmény hatalmas falait egész terjedelmükben megtakarították a romoktól. A falak egy négyszögletű torony körül épültek, amely a sziklába mélyen bevájt pince­­boltozatból emelkedik ki. Az ásatások közben több jókarban levő sirra is bukkantak a kutatók. Az ókori vár jó­részét még mindig nem sikerült nap­­fényre hozni._____________________ Egyik filadelfiai lapban a következő hirdetés jeleni meg: Tegnap délután a Chestnut-Stree­­ten, a postahivatal közelében egy aranyórát találtam. A tulajdonosa J. C Smithnél, North Street 287 szám alatt, ha a kishirdetés árát megfizeti, átveheti az óráját. Az ártatlan apróhirdetésre másnap reggel kilenc órakor harmincöt ember jelent meg Smith ur lakásán. Smith ur egyenkint bocsájtotta be őket a szobába. — Az aranyóráért jörtem, — mondta egy gyanús külsejű fiatalember. — ügy, tehát ön vesztette el? — örvendezett J C. Smiih és elébe tett egy duplafedelü, gyönyörű aranyórát — ez az? Jól nézze meg! A fiatalember nem habozott sokáig és a rövid lelkitusa mellőzésével kije­lentette: — Igen! Ez az én elveszett órács­kám 1 A becsületes megtaláló együtt örven dezett az óra tulajdonosával, aki már távozni akart, amikor igy szőtt Smith ur: — Ja igaz, tiz dollárt kapok a hir­detésekért. A fiatalember nagyon e'csodáikozoit a horribilis apróhirdetési számlán. — Én több drága lapban adtam fel ugyanezt a hirdetést — magyarázta Smith ur és az állítólagos tulajdonos, aki a zsebében érezte a majdnem fél­kilós aranyórát, vidáman fizetett. Hasonló jelenet játszódott le a többi harmincnégy jelentkezővel is, Smith ur minden esetben kihúzott a kredencből egy csodás sranykronométert és a gaz­dája boldogan szurkolta le a tiz dol­lárokat. A végén mindenki örült, hogy milyen alaposan becsapta a másikat. A jelentkező büszke volt, mert potom áron jutott egy vagyont érő aranyórá­hoz, a bfcsüleies im gtaláló pedig azért röhögött markába, hogy a - él dolláros, hamis-arany krumplikon nyolc dollárt keresett tisztán. Mert Amerikában ezt tiszta üzletnek nevezik. Üzlet és illúzió Az üz et a Smith űré, az illúzió az óratulajdonosé... SPORTEMBEREK az első dij elnyerését csakis a világhírű ALP A MENTHOL- sósborszesz napi használatának köszön­hetik. Az erő, kitartás és minden időjárással szemben való ellenálló képesség! valamint az energia, mindezek a kitűnő és valódi A L PA Mentből sósborszesz napi haszná­­latának bebizonyítható eredményei. E dolog természetében fekszik tehát, hogy egy „világos elme“ nem vesz más gyártmányt, mint a valódi ALFÁT Ára 5.50 Kc< 4 8s IV. I HI XL EK. — Az érmsntesitő tárgy at 50 éves Jubiieuma. Mint már megemlékeztünk róla, a városunkban székelő alsó-csal­lóközi és csilizközi ármeniesitő és bel vizlevezelő társulat a f. év junius havá­ban tölti be az 50 ik évét alapszabály­­szerű megalakulása óta. Az évforduló alkalmából tartandó s az érdekeltség által elhatározott díszközgyűlés helyéül a társulat székháza közegben levő s az ülés napjára átendedett Komáromi Dal­­egyesület nagytermét s határidejéül ju­nius hó 27-ének délelőtii 10Va óráját tűzte ki a napokban Bartal Ferenc, társulati elnök a vezetésével megtartott üléseben az ünnepély rendezésére fel­kért szükebbkörü bizottság véleményé­nek elfogadásával. Mint értesülünk, a díszközgyűlésre meghívják a társulat őssz érdekeltségén kívül a kormányt, a hatóságokat, hivatalokat és községi elöl­járóságokat, de szivesen iáinak ott min­denkit, ki a társulat ügyei iránt érdek­lődik. A jubileumra kiadni szándékolt népszerű ismertetés, mely a társulat története, szervezete, szociális intézmé­nyei, ármentesitési és beíviztevezetési müveinek leírásán kívül táblázatok-, grafikonok-, fényképek- és térképekkel is fel lesz szerelve, már nyomás alatt áll s a közgyűlésre el is készüt. Fel­említjük, hogy a keszegfalu—apácasza­káüási főcsatorna alsó szakaszának és a keszegfalusi szivattyútelep küszöbének lemélyítés! és az ottani telep szívócsöve meghosszabbításának munkálatait Bá­lint István műszaki tanácsos, társulati igazgató és Gyalókay Miklós szakasz­mérnök, mint építésvezető a műit hé­ten mutatták be próbaszivatás mellett a kiküldött bizottságnak. A sikerült müvek feletti megelégedést az érde­keltség nevében Nagy Nándor társulati alelnök fejezte ki az építésvezetőnek. — A Komáromi Városi Jótékony nő­­egylet köréből. Folyó hó 16 án tartotta a Komárom Városi Jótékony Nőegylet az évi rendes közgyűlést előkészítő vá lasztmányi ülését a Kultúrpalotában a választmányi tagok igen élénk érdeklő­dése meliert Csepy Dár.ielné egyes, eínök elnöklete alatt. Igó Aladár városi ren­dőrkapitány, egyesületi titkár beszámolt a f. é. február 6-án megtartott tea es­tély eredményéről, amit a választmány örömmel tudomásul vett, mert az tsté y 3188 koronát eredményezett tiszta be­vételképen az egyesület nemes célja javára. Bejelentette a titkár, hogy az egyesület vezetősége rendkívüli segély képen a húsvéti ünnepek élőit az egye­sület 86 állandó havi segélyezette kö­zött 88C korona ériéiben fejenkint 3 kiló lisztet osztott ki. Ezután ismertette a iitkár az 1925 évi zárszámadást, az 1926 évre szóló költségvetés-tervezetet, amilset a választmány közgyűlés elé terjeszteni rendeli s elhatározta a vá­lasztmány, hogy az évi rendes közgyű­lést folyó hő 24-én, határozatkép’eleríség esetén pedig május 1-én délután 4 órakor tartják meg a Kulíurpalola föld­szinti helyiségében, Végül bejelentette Igó Aladár egyesületi titkár ezen tisz­térői való lemondását, más elfoglalt ságai miatt, amit a választmány nem veit tudomásul s ezen üggyel a köz­gyűlés óhajt foglalkozni. Az egyesület évi működéséről és tevékeny kedéséről majd a közgyűlés után fogunk részlete­sen beszámolni, de már itt ez alkalommal is megjegyezzük, hogy az egyesület a jó­tékonyság gyakorlása terén igen szép és áldásos munkái feji ki, amiből most csak egyet emli ünk meg, hogy havonta 86 szegényt, a város aggjait segélyezi havi 10 korona segéllyel amely kiadás magá­ban véve is havi 860 koronát tesz ki, de ezenkívül még minden hónapban a rendkívüli esetek alkalmával, még rend kívüli segélyeket is oszt szét. — Ezüst mise, Leszsay Sándor, az érdemes nagymagyari esperes-plébános a napokban töltölte be pappászentelé­­sének 25 éves jubileumát. Ezüst miséje alkalmával a közszeretetnek örvendő egyházi férfiút hívei elhalmozták jöki­­vánataikbal, Felsőcsallóköz lakossága pedig Somorján fényes bankettet ren­dezett az ünnepelt tiszteletére. Az ün­nepség fényét nagyban emelte Szüllő Géza dr.-nak, az országos keresztény­­szocialista párt elnökének megjelenése, aki a párt és a magyarság nevében nagyhatású beszédben méltatta az ün­nepeljek egyháza és a magyarság körül szerzett érdemei». Utána Tyukos Ev. János, pozsonypüspöki esperes-plébá­nos a papság nevében meleg szavakkal köszömöite a jubilánst, aki meghatóban köszönte meg a nem várt ünnepeitetést. — UJ mérnök. Neuhauser József, Neuhauser D. Mátyás vendéglős pol­gártársunk szépkészültségü fia, a na pókban kitüntetéssel nyerte el a gépész­­mérnöki oklevelet a brünni műegyete­men. — Egyházi kinevezés. A nagyszom­bati apostoli adminisztrátor Zelenydk János dr. lekéri plébánost, az ismeri nevű és sűrűn keresett naturalista orvost, akinek a természetes gyógymódról irt nagy müve egész Szlovenszkón és azon túl is lelkes fogadtatásra talált, szent­széki tanácsossá nevezte ki. — Eljegyzés. Sós Aranka Dunaszerda­­hely és Freund Márton Tany, jegyesek. (Minden küíőn értesítés helyeit.) — Vöröskereszt Egylet Ekemen. Nagy napja volt Ekecsr.ek márc. 28 án, vi­rágvasárnapon. amikor a ref. iskolában megtartott Vöröskereszt támogatása cél­jából elrendelt ünnepélyt tartották meg. Az ünnepély több szavalat és felolva­sás keretében folyt le, igy Iván Károly ref. tanító a Vöröskereszt Egyesületről, annak fontosságától tartott igen mag­vas felolvasást, majd Koroknay Emilia Komensky A. J.- ról tartott magas szár­nyalás tartalmas felolvasást, mely után Ákossy Árpád jegyző a felolvasás nyo­mán felhívta a közönséget, hogy ala­kítsa meg a Ősi, Vöröskereszt Egye­sület ekecsi fiókját, miután ismertette az alapszabályokat. Lelkes és buzdító szavainak hatása alatt az egyesület meg­alakult és a tisztikart is azonnal meg­választották a megjelent nők sorából. — Gyászhir. A régi Bars vármegye törvényhatósági és közigazgatási bizott­ságának tagja volt sok éven át Mote­­siczky László s neve maiadandó be­tűkkel van beírva a vármegye törté­netébe. Puritán jellemű, szilárd aka­ratú férfiú volt, de a mellett a leg­­gyöngédebb családfő, ki egész életét övéinek boldogságáért áldozta. Jószivü földesur volt, ajtaján és szivén nem ko pogtatoft hiába egyetlen szegény sem. A fordulat óta visszavonultan, egyedül gazdaságának élt. Halálát fia Lénárű és leánya Sarolta özv. Ordódy Vilmos, volt varmegyei főjegyző neje, nővére és nagy rokonság gyászolják. Holttestét a család, nagy számú jóbarát s ismerős részvété melleit a máiasi családi sírbolt­ban helyezték örök nyugalomra Halá­láról gyászoló gyermekei a következő gyászjelentést bocsátották ki: Moíesiczi és kesseieőkeői Moíesiczky Lénárd és özv. ordódi es alsódeszkói Ordódy Vil­­mosné szül. moíesiczi es kesseieőkeői Mo ei-iczky Sirolia, mint gyermekei, özv. galánthai és nebojszai Balogh Janosné szül. moíesiczi és kesseieőkeői Mote­: siczky Ilona, mint nővére, motesiczi és ; kesseieőkeői Moíesiczky Lénárdné szül. Zech Trevisan Frida, mint menye, mo­íesiczi és kesseieőkeői Moíesiczky Rita, ordódi és alsolieszkói Ordódy György, ! András, Vilmos és Julianna, mim uno­­; kák, úgy a maguk, valamint az egész rokonság nevében fajdalomtól megtört szívvel tudatják forrón szeretett edes aíyjok, fivére, apósa illetve nagyatyjok i Moíesiczky László Barsvármegye volt I törvényhatóságának bizottsági tagja, j földbirtokosnak Málason, f. é- április 9 én délután 5 órakor a halotti szent­­; ségek ájtaíos felvétele után 68 éves í korában történt váratlan elhunytál. A 1 drága halóit földi maradványai e hűli -én | d. u. 4 órakor fogne-k a róm. kát. egyház \ szertartásai szerint a máiasi családi sir­­í boltban örök nyugalomra helyeztetni. I Az engesztelő szentmise áldozatok a j máiasi róm. katb. templomban! hó 12 én ; Nagysaiiőban és Áranyosmarőton f. hó 16 án fognak az Úrnak bemmattatni. Máias, 1926. április hó 9-én. Az örök világosság fényeskedjék neki 1 — Ifjú halott. Őszinte részvéttel ér­tesülünk, hogy Sulacsik Erzsiké, özv. Sulacsik Báláné leanya, élete tavaszá­nak 16-ik évében, folyó hó 17-én el­hunyt, végtelen négy bánatba borítva szerető jó édes anyját és testvéreit. A virágkorában elköltözött, fájó szívvel megsiratott ifjú leányka kihűlt porrészeit április 19 én délután, a helybeli ref. temetőben helyezték nagy részvét mel­lett örök nyugalomra. Korai elhunytét édesanyja és három testvére, valamint kiterjedt rokonság gyászolja. — il. Rákóczi Ferenc dicsőítése egy kárpátorosz lapban... A szabadsá­gunkért, emberibb sorsunkért küzdő gerinces ruszin testvéreink lapja: a „Russkij.Vistník“ dicsőemlékezetü nagy­­fejedelmünk születésének 250 éves év­fordulója alkalmából hosszú cikkben méltatja II. Rákóczi Ferencet és cikk­sorozatban ismerteti közös nagy hősünk életét, harcait a szabadságért Á fel­emelő, nemes hangú cikkből közöljük a következőket: „Az ö nevét még ma is gyakran lehet hallani a falvakban az atyákról a fiákra maradó mondákban, bár a nagy herceg és a kárpátorosz nép dicső kora óta csaknem két és fél év­század telt el. II. Rákóczi Ferenc magyar nemzetiségű volt. Orosz faluban szü­letett, életének legszebb és leghíresebb szakaszait a kárpátorosz nép körében élte le, mely jóban-rosszban vele tartott, mely szavai szerint a leghűségesebb volt, melyet legjobban szeretett és tisz­teit. II. Rákóczi Ferenc története egy­idejűleg egy a mi történetünkkel. A kárpátorosz nép képessége, szabad élete és hősiessége, szabadságának megtartása tekintete ben sohasem mu­tatkoztak úgy, mint II. Rákóczi Ferenc korában. Most, 250, születési évfordu­lójának ünneplése alkalmából mi is kötelességünknek tartjuk, hogy az ő leg hűbb kárpátorosz népének nevében ietegyük virágainkat arra az oltárra, amelyen ő és a mi dicső elődeink, a kárpátorosz hősök és harcosok mindent A Jeulletei“ meglalálű...

Next

/
Thumbnails
Contents