Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-04-17 / 46. szám
1926. április 17. Komáromi Lapok 5. oldal. amelynek szűk határait reflexei és ösztönei, másrészt természeti körülményei szabják meg. A szabadságnak eme jogával az embernek az a kötelessége jár, hogy észbeli fölénye és lelki kivált sága által rendelt magasabbrendü életet éljen, olyan életet; amely szép nemes, tartalmas és gyümölcsöző nemcsak annak, aki éli, hanem az egész emberiségnek. Ennek a magas értelemben vett egészségnek, élettökélynek és életnemesség nek egyik vezetője a földön járó ész, másik a szárnyas lélek. Az ész kivonja az érzékszervek és a cselekvések ta pasztalásaiból az okulásokat, létrehozza a beszéd és irás olvasás által az okú lások köztulajdonát mindenki használatára és igy megteremti az ész kormányzatának és az ész alkotásainak folyton emelkedő emberi kultúráját. Az ész gyakorlati parancsa, hogy fenntartsa és biztosítsa az életszervezet egészségét annak folytonos használata, megfelelő táplálása és karbantartása által. A gépész egyszerű kötelessége ez, aki gépét járatja és gondozza. A nyugvó gép csakhamar ócskavassá válik minden gondozás mellett is. Csak a járó gép konzerválható folytonos tisztántartás, kellő olajozás mellett, ha egyúttal úgy fütik, hogy annyi energiát kapjon, amennyire szüksége van, — sem kevesebbet, mert akkor megáll, sem többet, mert akkor kazánját szét veti a munkára nem váltódó energia feszültsége. E mellett a gépesznek foly ton javítania kell a gép járása közben támadó hibák t Gondoskodnia kell a jövőben szükséges füiőanyag tartalékolásáról. Ez a takarékosság kötelessége. De az élet elérhető teljessége az ész gyakorlatias tanácsai mellett magasabb vezetésre is szorul, amely megszabja életünk magasabb céljait, az élet igazi és nemes, rozsdától mentes, csapások által meg nem dönthető örömeit és boldogságait, amely erőt és kitartást ád a nélkülözésekben, bizalmat az ész kétségeivel szemben, amely biztositji az embert az arasznyi élethatárokon túl terjedő emanációjáról mindannak, ami az életben lelki érték, lelki reménykedés, lelki boldogság. Az igy vitt, az ész által kormányozott, a lélek által divinálí életben kifejlődik az emberérték három fokmérője: az erő, a szépség és a nemesség. Ennek a háromnak a kultuszát képezi minden idegrendszeri és lelki higiéné. A gyakorlati feladatok közül kiemelem a test és a szellem egyensúlyban tartott folytonos gyakorlását, mely a gép folytonos járatásának felel meg. A gyakorlás munka és játék által történik. A játék a munka gyermeki formája és amily értekben átmenthető a gyermek játékos kedve és derült lelki • ismerete az egész élet számára (ez az életművészet) épp úgy vihető át maga a játék, amelyet később a test és szellem további fejőd .'se tartatomban és formában a gyermeki játék fölé emel. A tes!fejlesztést szolgáló sportszerű já tékkal egyértéküek a szellem játéka', a művészetek. Vájjon a játékmüvészeí csak reprodukál-e vagy alkot, az egyén testilelki alkatán malik. A testet karbantartó, edző és művelő testijáték mel • lett minden ember rászorul, hogy művészetekkel is foglalkozzék, ha nem tudja művelni sem mint másoló vagy előadó, sem mint alkotó, úgy legalább mint receptív műkedvelő, mint mások műalkotásainak élvezője. Kiemelendők a táplálkozás hibái. A nélkülözést gazdasági viszonyok okozzák, amelyek ellen küldeni nemcsak gazdasági, hanem egészségügy i feladat. Fontosabb rámutatni a táplálkozás hi bás túlzásaira és egyoldalúságaira A táplálkosást a szakacsmüvészet időtlen idők óta a közönséges életöröm fokáról az élvezet fokára emelte. Mint minden élvezet terén, itt is egy közeli Sodomával fenyegető hedonizmus keli lábra, még aki nem is tud szegénysége miatt tobzódni a testi élvezetesben, keshedt és tikkadian kilógó nyelvvel az élvezetek itala ulán vágyódik, — ezért tör vagyon, gazdagság után — egyenes utakon titkos sikátorokon, bü nökön át is n igyon sokan. Élvezetek után törtető ütjük olyan, mint a kaliforniai aranyvadászoké: itt az ut fáradalmai és télküiözé ei által kimerül ek sohajtozását és éhenveszők rimáukodáiát haljuk, ott a hiába felkorbácsolt remények reményvesztettje dühöng, amott a mohó vágy őrültje melleit a rablott kincsüktől mások által kifosztottak‘örjöngenek és mindebből a sóhajból, agóniából és őrült hangzavarból kihallatszanak az öngyilkosok revolverének durranásai. Dekadens kort élünk és ennek okai a világtör éned nagy igaztalanságok lelki hatáséban keresendők. Az élet nagy értékeiben és biztosítékaiban való hit megrendült, nagy igazságiálanságok győzedelmeskedtek nemzetek és egyének fölött. Az igazságtalanság pandémiája ez, amely bevette magát és megfertőzte az egyeseket is. Innen az a hajlam, hogy mindenki másra való tekintet nélkül érvényesüljön, vagyonhoz jusson, élvezetekhez jusson. Ennek a törtető élvezetvágynak tünetei a szerencse hausse- és baisse-hullámai — a tobzódások, sikkasztások, öngyilkosságok. Mindez ellen Qrvosi oldalról ma szót emelni furcsa prédiká őri viszketegségnek látszik, — különösnek, hogy az idegrendszer és lélek egészségtana az egyszerű, kötelesség, és munkaszerető életet, a nemes élvezetek kultuszát az idegizgalmak helyébe, a testi erő és a jó lelkiismeret egyszerű egyensúlyát hirdesse, de már küszöbön az uj történed hullám, amely ezt parancsolja. Dr. Hajós Lajos. A Mim Jókai vagyon * Hat'ent eua fata libeii. Amidőn Budapest levéltárában Jókai és Budapest viszonyára vonatkozó ad dókat és nyomo kát kutattam, a poros akták közt, a véletlen jószerencsétől is segítve, több érdekes, ma már felediségbe merült lapot leltem, sokszor olyan fasciculus ban, amelyben nem is reméltem. Ilyen a most közölt is, J kai az 1867 évben az Igazmondó politikai hetilap kiadására készült s a főpo'gármesterhez inté ett folyamodásához, illetőleg biztosi ték-kimutatásához mellékelte a komáromi családi ház (iile ve 2 ház) és sert hiteles (német s fo yiatólag magyar) telekkönyvi kivonatát és ez ingatlanok bírói bec-üjéről szóló jegyzőkönyvet. Ezek közűi a száraz okiratok közül a bee ü-jegyzőkönyv alabb következik; ám a sárga levelek, miken ezeket „írva találtam“, mennyi me eg emleket ébresztenek bennünk! A családi porta, amelyről a rideg adatok és számok szóinak, az akkori Szombati- és Nagymihály-utca sarkán (a későbbi Jókaiufea memén) feküdt, a család újra építtette a házat s alapzata első kövére a kis Móric is üt egyet, „bárha a súlyos kalapácsot még u-y fogjak a kezében“. Itt nevelkedett Jókai 1841-ig, míg 1837 óta öieg édesanyja Pozsonyba, német szóra nem adta, mmt cseregyermeket. De utóbb Kecskemétről, Pestről sokszor visszatér mé* ide arra a gyöngyé|etre, amelyet a „Negyven év visszhangiá“- ban fest. Visszaemlékezéseiben, regényeiben még többször visszatér e házi tűzhely képe. Hit még a szigeti kerté, amelyről onirataink szintén beszámolnak! A Duna-sziget (u óbb „Erzsébet sziget“) — mint Komárom vármegye monográfiájában (Magyarország vármegyéi és városai) olv-s-uk — régebben a városé volt, de 1819 ben a varos 213 (700 négyszögö es) parcellára osztotta és közárverésen magánosoknak oly föltétel alatt adta el, hogy a kerttuiííjdonosok ott gyümölcsösöket telepítsenek. „A szigeti kertek jól jövedel meznek, mert a bennük termő gyümölcs, különösen az alma, igen nemes fajú s igy maguk a kertek is értékesek ... A Migyar Folyam- és Tengerhalyózási Részvénytársaság javi'óműnelye is itt terül el; udvarában áll a híres n g fa, mely már több száz éves s a már más félszázad óta megjelenő hires Komáromi Kalendárium cim apján is annyi idő óia díszeleg s oly vastag, hogy csak öt- hat ember tudja átfogni a törzset.“ De min dennél jobban érdekel minket a Jókaiék gyümölcsöse, lugasa. Hisz itt ábrándozott az ifjú költő; ábrándozott első szerelméről, Asztalos Etelkáról és (r844) első regényéről, a Hétköznap>k-ról, amellyel tüneményes elbeszélői pályáját tulajdonképen megkezdi.* S ez a kert * Mutató tudós földink, dr. Sikabonyí Antal kitUnő szerkesztésében megjelenő Magyar Bibliofil Szemléből. * Jókai Aetirói úgy adják elő, hogy itt fejezi be a Kecskeméten elkezdett Héttöznapok-at Ez helyreigazításra szorul. Csak tovább irta, mert befejezni csak pesti jurátus korában (l8f5 februártól) fejezte be. Kitűnik ez első fogadtatásáról, iö45 februárban, édesanyjához intézett küldi neki a gondos anya kezétől a zamatos gyümölcsöket, hogy a pesti kosztol — amelyet az anya bizonyosan amolyan fővárosi „panaszos étel-“nek tarlóit — otthoni izével édesítse ... De beszéljen most az akta: Jegyzőkönyv, mely 867 évi junius hó 28 ik napján Komárom k. városban t. Jókay Károly főszolgabíró ur kérelmére f. é. junius hó 28 ik napján 688 sz. a. hozott törvényszéki végzés folytán a Komárom városi tkönyv 489. számába bevezetett ingatlanságok birói becsűje eszködése tárgyában alulirt kiküldött által a helyszínen felvétetett. Jelen levők: az alulírottak: mely alkalommal alulirt birói kiküldött és a kérelmező megbízottja t. Vörös Benő ügyvéd ur közbejöttével a nevezett ingatlanságok az eljáró törvényszék által is hitelesnek elismert s e minőségben alkalmazásban levő alulirt becsüsök által következőkép vétettek fel. — Az 583 sz. a. ház két utcára szolgál, áll öt szobából, egy boltbó', három Konyhából, istállóból, fedett bejáratú folyosóból s két árnyékszékből, padlás feljárattal, az épület alatt téglából épült 500 akót foglaló pincével, az összes épü et kémény anyagból van építve fa zsindelyre jókarban s mennyezettel ellátva, az udvarban van 5 öl mélységű téglával kirakott nyitott kankalékos kútja, maga a ház oly részében fekszik a városnak, mely egyike a legjárottab baknak és jövedelmezős gét illettőleg első osztályú és mindig biztos. Az öss-es kőműves munka becsültetik az épületeken 3800 fr. az ács munkák 1550 „ aj ók, ab akok s egyéb asztalos munkák 225 „ k^far^gó munka 125 „ 393 Q öl ház udvar és kerti telek összesen yözépszámmal 1000 „ vagyis az egész ház becsértéke 6700 fr, A 812. sz. a. álló ház egy utcára szolgál, egy u cai szobával, van egy konyhája, egy nagy műhelye két színe 16° hosszú 3 öl széles kemény anyag ból épülve, fa zsindelyre és gerendás p tdlással ellátva. Az összes kőműves munka minanyaggal együtt becsülve 850 fr. ácsmunkák 500 „ ajtók abiakok asztalos munkákkal 65 „ ház udvar telek 115 □ öl középszámitással _______250 » az egészház becséi léke 1665 fr. A győrdunai szigetben 3467. hrsz. számú kert fekvése magas, a legjobb helyen fekszik, földje igen jó öntés és mindenféle veteményre kitünően alkalmatos, csak igen nagy vízállásnál szenved, azért értékét illetőleg nagyon becses. — Van benne 20 drb. nagyon jeles legnagyobbfde gyümölcsfa különféle nemekből, értéke egyremásra drbjával 10 frt. összesen tehát 200 fr. Ven 80 drb. középnagyságú szintén nagyon jeles gyümölcsfája különféle nemekből drbj megér 5 fr., az összes értéke tehát 400 „ A kisebb féle gyümö'csfák száma 35 drb. melyek szintén jelesek gyümölcsöt hozók drbja 1 f összesen 35 „ Szőlő őkeje válogatott faj 150 dib. és dibja 5 kr. összesen 7 „ 50 Rinizkéje 10 öl egy értéke 80 kr. összesen 8 „ Rózsa 5 botorral, bokra 10 kr. összesen — »50 mogyorófa bokor 4, egy bokor 80 kr. összesen 3 „ 20 leveléből: » . . . Főnökeim szívesen fogadtak. Molnár nevezetesen azzal fogadott, hogy ajánlott Heekenastnak, ki is majdan minden kijövendő munkámat kész k adni. Már most csak mielőbb el kell készítenem a regényemet, s bevár o u, hogy hát Nagy Ignác mivei biztat« stb. Ugyanezt bizonyítja az Életképek 184) not. 1. száma, amely a regényből »A fukar végoercei« c. mutatványt ily megjegyzéssel közli; »E legszebb reményekre jogo itó fiatal írónk nemsokára bevégzendi >Hé köznapok« c. regényét, melyből a jelen cikket mutatványul közíljük«. A regényt tudvalevőleg Nagy Ignác ajánlatára Hartleben veite meg ü60 forietért s adta ki 184Ö augusztusban, 2 kötetben. Eleven kerítése 80 öl jő vastág tövek, egy öl értéke 8Ó összesen 40 „ 719 □ öl földje, mely minden kerti növényt kitünően terem egy □ ölet 1 f. 10 k. számítva becsérték összes 726 „ 19 az egész szigeti kert becsértéke * 1420 fr. 39 megjegyezvén, hogy ezen ingatlanságok t. Jókay Károly főszolgabíró ur egyedüli nevére vannak tulajdoni joggal bekebelezve. — A jegyzőkönyv ezek után felolvastatott és bezáratván, a felek által aláíratott, a kiküldött napi díjul 3 f, a be csüsök pedig fejenként 2 f ot kérnek megállapítani. — Kelt mint fentebb Vörös Benő ügyvéd, (Olvashatatlan aláirásu bírói kikü'dött) Takáts Sándor m. k Tassy József mint becsüs s. k. Rabszky Ferencz m. k. mint becsüs, Mikos Nándor mint becsüs mester. Közli: Wildner Ödön. A tánc. mint fiatalító kúra. A táncnak, főleg a modern táncoknak dicsérete következik itt. Az embert gondolkodóba kell, hogy ejtse, miért van ma világszerte táncőrület és miért topják NewYorktól Konstantinnápolyig mindenütt a néger amerikai eredetű modern táncokat ? Az egyén felszabadulása a szigorú társadalmi szokások rabsága alól kétségkívül elősegítette a tánckedv kirobbanását, de a táncot az egész világra kiterjedő tömegjárvánnyá az angol-amerikai néger keverésű muzsika tette. Nem véletlenség, hogy ez a muzsika vált általános táncmuzsikává, nem pedig a spanyol lengyel táncok, vagy a cszárdás muzsikája. Az ok és magyarázat az angol-néger muzsika rendkívüli ritmusában van. E muzsikában nem a dallamvezetés a lényeg, hanem a ritmus. j Ez a sok szinképes szaggatott ritmus él, kiabál, viharzik, varázslatos, rezgő fluiduma minden embert, fiatalt, öreget, zenét nem kedvelőt, vagy klasszikus zenebarátot elönt és magával ragad a parkettre. Mindnyájunkban, az öregedőkben épugy, mint a fiatalokban él belül egy ' érzés, mely periodikusan mozgásbeli kiélésre törekszik, főleg szellemi munkával foglalkozó, de nem sportoló embereknél nyilvánul meg ez élénken. A szellemi feszülséget elernyedés, fáradás követi, ugyanekkor az izommozgás követelő érzése támad, mely ha kielégül, a szeli mi felfrissülés hamarább bekövetkezik. E hullámzás az emberi test ritmusa, mely csak akkor értékes, ha ennek hullámvonalai egymást kiegészítik ha a szellem nevelése együtt halad a test nevelésével. Ebből a szükségeltető párhuzamból fakad az a kedvelőharmónia, melyet psychoplastikának nevezhetünk, értve alatta azt, hogy a kiélésre törekvő lelki lüktetésnek megfelelő mozgás gördül le. Ha ugyanez lelki szükségből fakadt is, a sportnak minden ága, mégis a legembsribb ilyen psychoplostikus mozgás általában a tánc. A mozdulatoknak a lelki impulzusokhoz simulása, formálódása magyarázza meg ugyancsak a modern táncoknak internacionális elterjedését. Nem vagyunk mindnyájan zenészek és poéták, hogy lágy dallamok muzsikáljanak bennünk, hanem agysejtjeinket emésztő szürkébb emberek, akik a leiki élet ritmikus tagoltsága folytán a belső impulzusokat mozgásban kiélni kénytelenek — és ha a néger muzsika uralkodó ritmusában könnyen megtaláljuk a kapcsolatot a belsőnkből kikészülő ritmussal, bizony hamar Shimmyre áil a lábunk. Nem mondom, a csárdásban is megvan az a bizonyos lelki plasztika, de ennek kitáncolásához már — bor is kell Ki látott józanul csárdást táncolni ? Minthogy ilyenkor duhajkodó, magyar kedvünk kívánkozik ki belőlünk, a csárdás csakis soupé után jó. A bornemissza nem szereti a csárdást a szenvedélyes sienmiző pedig nem szereti az alkoholt, legalább is nem táncközben. A táncosokat ez föl étlenül zavarja, mert fokozza a parkett táncb n amúgy is jócskán meglévő e o ikumot s a „ritmus" stílusos kiélésétől eltéríti. Nincs statisztikám róla, de megvagyok győ-
