Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-08 / 41-42. szám

1926. április 8

Komáromi Lapok

3. oldal.

A szentmise titkai.

(A Kath. Legényegylet ünnepi színjátékéi. — A misztika sikere a színpadon )

A katolikus világban szinte most járja diadalutját a XVII század nagy papköltője, a spanyol Calderon de la Barca, akinek nevét szinjátékai hazájának hatá rain túl is egyre ismertebbé és becsül tebbé teszik A Kát. Legényegylet vezetőségének egyik régi törekvése vált valóra az iddt husvétvasárnapon, amikor a jeles iró egyik legkiválóbb művét „A szentmise titkai* t színre hozta. A darab a tiszta misztika mélységeiből merit: a szentmisét akarja az események egymásutánjának képekben való «zemléltetésével és a szinbolikus, jelképes részek jelentőségének a megfejtésével megmagyarázni, a telkekhez közelebb hozni. A nehéz felada'ot a szerző zseniálisan oldja meg: Tudatlanság és Bölcse ség párbeszédébe kapcsolja a darab egész fonalát. A vallását kellőképen nem ismerő, de jóakarattá embert elénk álli-.ó Tudatlanság szerelné ismerni a szentmise jelentését, amelyre ő csak puszta régi megszokásból jár el és ezért gúnyolódásnak a tárgya. A Bölcseség megvilágoshja előtte a homályt. Az Újszövetség áldozatának gyönyörű méltatása után megjelented a színen Ádámot. Míg a pap a szentmisében a lépc-őn imádsozik, az első ember .az ősi bűn nek terheit érezve, bús vallomással könyörög kegyelmei“. Lelkének c ügge dését, bánatát, majd reménykedését az angyalok kara kiséri énekkel. Aztán Mózes jön, hogy az Oltáriszentség előképét, a mannát emlékezetbe híva, a népek könyörgését a Megváltóért vázolva s a bús panaszra az angyalok énekét nyerve válaszul, megértesse az Introibus-1, Kyriet-1 és Glória t.

Kér. szt. János a követkeső kép szereplője, aki a szentmisében közeledő Krisztus számára készíti az utat. A háttérben fellebben a második függöny s imádó angyalok közölt megjelen Krisztus. János evangélista és a többi apostolok kíséretében. Utánna fellép az előtérben a Pogányság és Zsidóság. Krisztus megváltó szerepé mutatják be a megjelent személyek, akik között előtűnik a Krisztust üldöző Saul is, hogy Krisztus szavára megtérve olvassa a szent leckét. Ezt követi János apostol ajkán az evangélium. Közben fel-felcsendül a kar éneke. 11)en menetben halad tovább és jelenik meg a szemlélő előtt a szentmise egész misztériuma. A hittan, a dogmatika súlyos igazságai vannak itt népszerű, művészi formába mesteri módon felöltöztetve.

A darab mindenfelé, amerre csak előadták, első rangú hatást váltott ki; igy pl. Szlovenszkóban a pozsonyi, kassai, késmárki előadások. Ezek mellé méltán sorakozik most a Komáromi Kath. Legényegylet színi gárdájának teljes sikerrel koronázott teljesítménye.

A darab rendkívüli komolyságára és mély értelmére való tekintettel csak ülőhelyeket adott ki a rendezőség 6 K-ás legolcsóbb helyárak mellett. Mindamellett nagyszámú közönség várta a színjátékot, amely uj. eddig még Komáromban eléggé szokatlan te jesen vallásos és csupán a vallás szépségével gyönyörködtető, lelket nemesítő Ígéreteket sejtetett.

Épületes volt látni, hogy nemcsak a könnyű fajsúlyú operettek, hanem ilyen mély értelmű témák is szép közönséget gyűjtenek össze a Legényegylet kedvelt falai közé. — Prolog gyanánt Király József II. elnök kérte a megjelenteket, hogy a könnyű szórakozás várása helyett húsvéti, Istenhez emelkedő lélekkel, feszült figyelemmel kisérjék az előadást, hogy annak drága gyöngyeit megtalálják és élvezzék.

A közönség megértette: áhitatos, templomi csöndben járt a titkok mélységei felelt. De volt is, ami a figyelmét lebilincselje. A Lrgényegylet gárdája nagyszerűen megállóba helyét és — mint egy előkelő szemlélő megjegyezte — a koronát tette rá húsvéti szereplésével az eddigi előadásaira. A nagyszerű díszletek, a kitűnő fény és hanghatásod nagyon eredményesek voltak, kivált Ádám megjelenésénél és az Urfelmutatás alatt, mintha a menyország egy kis része vagy a Kálvária hegy milijője varázsolódott volna a színpadra. Az illúziók felkeltésében nagy szerepe volt az énekkar tagjainak: Nagy Bözsi, Kreschka Manci, Bartek Mmci, Stark

Lujza, Zsilinszky Ilus és Tóth Bözsinek, akik fegyelmezett, tiszra, kedves énekükkel a lélek mélyére segítették a hatásokat Lohner József karnagy ügyes vezetésével.

Tudatlanság tépelődő nyugtalan alakját Kreschka Karcsi, a Bö'xseséget pedig Pataky Jóska, kinek komikus szerepei ulán lebilincselő komolysága megkapóan hatott, — alakították kiiünően. Adám szerepében igen jól érvényesült Legat József mély basszus hangja és átérzö játéka. Mózes határozottságát, Kér. szt. János alázatos szolgálatk szségét, Kres chka Lajos és Balogh Miklós fejezték ki találóan. Krisztus személyének méltóságteljes, de emellett szeretetet gerjesztő alakításához segítette Gonda Jánost kellemes mély hangja. A tüzes szt. Pál apostolt Hinn Nándor a szende kedves Janos evangebslát Nagy Sindor, a Pogányságot pedig Heiibán Jenő jáíszoiták ügyesen. Különösen kivált nagyszerű játékával Ackermann Pista, aki a Zsidóság szerepében a szilaj indulatok hadakozását temperamentumos alakításával kiiünően szemléltette.

A képek kereteit kedvesen tötötteki a bájos angyalsereg: Bak testvérek, Csiba M és M, Ember) és M, Csapó E , Zámbó i., Godovszkv J , Argay J , Boktossy T., Jakab J R f ei I, Pru dovics P., Nagy M , Ringhoffer M. ők már úgy mozogtak angyal-szerepükben, mintha olthon leltek volna a menyországban és ha valamelyik nem tudta volna a helyét, a kis Bak Gitta megigazította volna.

A közönség teljes elismeréssel volt a szép előadás iránt és zugó tapsvihara nem akart elcsitulni, mig az érdem oroszlánrészesét, a rendezőt, Király Jó zsef II. elnököt a színpadra nem hívta. Az egyesület vezérelnökének, dr. Majer Imre apátplébánosnak is nagy megelégedést és örömet szerzett a szépen sikerült előadás, mert az ő régi eszméje volt, hogy e fenséges darab a Kath. Legényegyletben S2inre kerüljön.

Reméljük, hogy az elért siker biztatni fogja a legényegyleti gárdát arra, hogy ilyen zsánerű darabot további programmjába is felvegyen és A szentmise titkait többször is előadja, mert minden szentmisére járó leteknek iparkodnia kell, hogy e fenséges misztériumot megláthassa. Aki egyszer is látta, több megértéssel és nagyobb áhítattal tud részt venni a legszentebb áldozaton. L J.

[ewamais kmm laimuMii, t«ie ts fléll BifümölES limit Korai A ladar

csemegekereskedése Komárom. Kishíd utca 1. sz.

Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, francia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz ételolajok, pisztráng, caviár, tok hal, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott deli gyümölcsök, dessert bonbon különlegessegek a legfinomabb kivitelig 824

Kttii történelmi mm.

— 1676 március 27. —

II. Rákóczi Ferencnek, a bujdosó fejedelem születésének negyedévezredes jubileumát ünnepük világszerte, a magyar fővárosban pedig külön bizottság rendezi a nagy fejedelem születésének emlékünnepét.

Egy újságíró ez alkalommal kérdéssel fordult Lukinich Imréhez, a Széchenyi könyviár tudós igazgatójához, aki az utóbbi időben könyvet is irt Rákócziról s egyike a nagy fejedelemkora legszakavatottabb ismerőinek.

— Miben áil Rákóczi jelentősége s miért csak egypár évtizede annak, hogy ez a jelentőség közismertté lett?

— Rákóczi történelmi szerepének jelentőségét halála után elnyomta, elhallgatta a bécsi udvar s lehetetlenné tette a kutatók munkáját. Rákóczi a 67-es kiegyezésig legfőlebb csak versben élt s hogy szerepít tisztázták, jelentőségét naggyá emelték, tulajdonképen c-ak a múlt század hatvanas éveitől számítható. Különösen Thaiy Kálmán hozta köztudaiba és népszerűsítette Rákóczit s a kuruc időket. Szalay László történetíró foglalkozott először speciálisan a nagy fejedelemmel. Addig — t. i a reformkorszak végéig — Rákóczi csak a költők fantáziájában élő alak volt.

— Mihelyt azonban az okmányok szabaddá lettek, megindult a vizsgálódás Rikóczi személye iránt s ez teljesen roKonszenvessé tette a fejedelem egyéniségét. Rákóczi bennünket mint egyén köt le, aki határozott célokért küzd: a független erdélyi magyar fejedelemség visszaállításáért, hogy ezáltal ellenőrizhesse a bécsi kamarillát s Erdély siethessen a fenyegetett magyar alkotmány és szabadság védelmére. Ettől a politikai céltól sosem tért el.

— Nagymértékben felkeltheti az emberek érdeklődését ez az önzetlen hős, aki a szatmári békében biztosított jogokat, méltóságokat inkább eldobta, de meg nem alkudott. Visszakapta volna 1,200.000 hold birtokát, ami már maga is kis fejedelemség volt, ha háro n hét alatt hösfgi fogadalmat tesz. Ám ő akkor sem enged e el feltételét: a szabad Erdélyt Ebbe nem ment bele aztán a becsi udvar sem, pedig a béke azért aránylag kedvező volt Rákóczi számára.

— Itt jirt tehát legközelebb Rákóczi az emberek érzelmi világához: az önzetlenségével Kiskirály lehetett volna s a száműzetést választotta.

— Eze< az ő legfőbb érdemei. Határtalan önzetlen volt, egyéni érdekeit hátléibe szoritotta. Méltó a nemzeti hős névre.

— Igazságos veit. Nem ismert külömbséget ember és ember, rangos és szerény, vallás és vallás közölt. Nemzetiségi kérdést nem ismert, csupán az egyént tekintette. Leghübb emberei — gens fidelissima — éppen a rutének voltak.

— Működésében egy nemzeti királyság körvonalai bontakoznak ki a leg apróbb részletekig, amelyek hivatva lettek volna modern gazdaságilag is erős államot létrehozni.

— Megható az ő szereplése száműzetésében is, ahol emberi mivolta lép előtérbe, de ezáltal csak közelebb fér kőzik szivünkhöz. Fiai sorsáért aggódó apa ő ott, aki a legfantasztikusabb terveket eszeli ki gyermekei jobbléteért.

— Rákóczi levelei megrázóan őszinték. Életrejza pedig különös. Hiszen ezzel az őszinteségével, igazságos emberi mivoltával férkőzött be hivei szivébe s ezzel érte el azt, hogy Mikes, Bercsényi és annyi más: veie voltak száműzetésében. Csupán egyéni varázs ez

— Hogy mi igaz Károlyi Sándor áruló voltából: ebben a kérdésben roppant kényes a tudományos felelet. Azt kell mondani, hogy felfogás, egyéni nézet dolga. Nem biztos. Lehet igy is ... úgy is ... ki hogy tekinti.

— Ki tudná azt bizonyosan, annyi idők után.

A csodák megszűnnek, a vakbéloperáció megmarad

Beszélgetés a „msgnetikus“ gyógymódokról, a szuggesztióról és a pszichikai epidémiákról.

Csoda. Misztérium. Sashalmi csoda. Delejes gyógyítás ? Százezrek érdeklődése (és talán reménykedése) várja a nagy kérdésekre a választ. Ki adhatna más feleletet, mint az idegorvos, aki nem ismer titkokat, csak tapasztalatot és nem ismer csodát, csak igazságokat.

Felkeresünk egy elme- és idegorvost és kérdéseinkkel választ kértünk ezrek meg ezrek kérdéseire és a tanár ekképpen felelt:

— Időről időre, évtizedről évtizedre vagy évszázadról évszázadra fellépnek pszihikai epidémiák, Mert az, ami most történik, elsősorban pszihikai epidémia. Előttünk nem ismeretlen. A tudomány megállapításai szerint az emberiség nagy válságai után, háborupusztitó veszedelmek, nagy elemi csapások, járványok után fogékonnyá válik az emberiség ilyen epidémiákra és csak egy lökés kell és megszületik a csoda. A lélek fogékony marad a csodák iránt. Szívesen hisz földöntúli erőkben és boldog a tudatban, hogy gyógyítható a gyógyíthatatlan.

A második fontos lényező, az állati magnetizmus

jelensége. Tudósom, spiri'iszták igen sokat foglakoztak már ezzel a kérdéssel.

Azt hiruciiK, hogy egyes szervezeteknek

különleges emanációi (kisugárzásai) vannak, amelyek megmagyarázhatatlan, földöntúli jelenséget tudnak előidézni. Különösen a

spiritiszták

körében vált meggyőződéssé a megnetizmusba vetett meggyőződés. Ők nem annyira terápikus, mint más csodálatos jelenséget tulajdonítanak a magnetizmusnak. Én nem tudtam meggyőződni egy ilyen magnetizmus létezéséről. Még kevésbé annak csodálatos erejéről. Amit ők megnetizmusnak mondanak, az nem más mint

szuggeszció.

Valaki, aki magnelikus erőt vél magában fölfedezni, szuggerálni kezdi saját magának, hogy ténylegesem magnetikus ereje van és ezt a meggyőződését rászuggerálja másokra. A szuggesztió kétségtelenül a gyógyításnak fonios tényezője. Vannak egyes betegségek, amelyeket

mi orvosok is szuggeszíiv behatással gyógyítunk.

Ezek a csak neurotikus, nem funkcionális alappal bíró fájdalmak. Az ilyen fájdalmakat már a múltban is gyógyították ráolvsással, hipnózissal vagy szuggeszcióval. Ez a gyógyítás azon alapszik, hogy egy hirtelen kedélybehatás a nem szervi fájdaimakat vagy kortüneteket esetleg meg tudja szüntetni. Ha például valaki egy hirtelen ijedtség következtében megsíketült, úgy egy újabb lelki megrázkódtatás visszaadhatja hallását. A beteg, aki bízik a morfium injekció csillapító hatásában, a vizbefecskendezéstől is megkönnyebbül.

A betegségeknek vannak melléktünetei. amelyek alapjában véve nem is függnek össze szorosan a szervi megbetegedéssel. Példiu! egy rákos betegségnél az álmatlanság és a fejfájás. A betegnek ezeket a fájdalmas, szenvedésteljes állapotait nem is annyira maga a betegség, mint a betegség íuiata okozza. Kétségtelen, hogy szuggesztiv behatással ezeket a mellékjelenségeket időlegesen meg lehet szüntetni. A beteg hirtelen úgy érzi, hogy fejfájása elmúlt, hogy alvóképességét visszanyerte, megfeledkezik tulajdonképeni benső bajáról és boldogan hiszi a gyógyulást. Pedig kétségtelen, hogy magát az alapbajt

semmiféle ilyenszerö külső behatással nem lehet megszüntetni. Csak a mellékjelenségek lünhetnek el egy időre, de az eredeti betegség nem múlhat el. Hiába minden szuggeszció, kézsimitás vagy sashalmi varázslat, a bélrák bélrák marad akkor is, ha a beteg pillanatnyilag jobban érzi magát.

Sashalomnak és Pesterzsébetnek is meg lesz a reakciója.

O'yanok ezek a pszichikai epidémiák mint például a középkori táncőrület vagy a vituslánc járványa.

Sashalom nem páratlan a maga neméken.

Emlékezzünk csak vissza az óbudai javasasszonyokra. Százak és ezrek zarándokoltak ki Óbudára, ép úgy beszeltek csodás gyógyulásokról, mint most. Ép úgy kerültek a primitiv néprétegek hatása alá az úgynevezett intelligens osztályok is, mint most. De a hullámot újabb, hullám követi és vájjon ki beszél ma Óoudáról, az óbudai javasasszonyról. Sashalom a divat, Sashalom az uj reménység forrása. Meddig ki tudja? Talán csak napokig, talán hetekig I

Bérkocsisok.

A technika feladata, hogy az embert minél jobban mentesítse a testi munkától, hogy azután minél többet foglalkozhasson szellemi dolgokkal. A technika ezt meg is teszi, de ezzel a társadalom sok egyede kezéből kiveszi a kenyeret és megnöveszti vele a szerencsések vagyonát azért, mert ezek az egyedek nem láttak előre vagy mert vezetőik nem jelölték meg a fejlődés útját számukra. Nem tudtak kormányozni. Mert kormányozni Steinecker szerint annyi, mint előrelátni.

Mikor Stephenson elindult a maga vonatával és tudós orvosok látták, hogy a rajta levők nem kaptak a rázástól agyrázkódást, sem a francia miniszter felelme nem vált be, mert a szél irányát sem változtatta meg a vonat áltat támasztott légáramlat, a tudós és gazdasági világ megszüntette harcát a vonatizmus ellen, csak a „bérkocsisok“