Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-04-01 / 39. szám

2. oldal. Komáromi Lapolt 1926. április 1. POLIO szerencsés vegyi összetételénél fogva a legjobban koncentrált következéskép a legkiadósabb szappan. ? ■ MINDENÜTT KAPHATÓ! EEEEEE: megszünteti és hozzácsatolja a községi szegényalaphoz. A járási bizottság a község határozatát jóváhagyta. Most következett Komárom város 1923 és 1924 évi zárószámadása. En­nél a pontnál nagy vihart jósoltak a jólértesültek. A vihar azonban elmaradt. Mészáros Károly bizottsági tag azt in­dítványozta, hogy a számadások alapos áttanulmányozására küldjenek ki egy három tagú bizottságot, amely a leg­közelebbi gyűlésen jelentést tesz. Az indítványt elfogadták és a bizottságba dr. Mohácsy, Markovits és Csóka ta­gokat választották be. Mohácsy János és Szász József szóvá teszik, hogy a város milyen lassan ké­szíti el költségvetését. Az idei költség­­vetést se terjesztették fel még a járási bizottsághoz. Mohácsy a mulasztók el­len a fegyelmi megindítását javasolja. Javaslatát elfogadták. Ismeretes, hogy Komárom város napi­­dijasai arra kérték a várost, hogy őket is illessék a nyugdíjjogosultságok. A város a napidijasokat (jórészt mind nő) fel is vette a nyugdíjasok sorába. A város e határozatát Boldoghy Gyula megfellebbezte, mert ez az intézkedés a városnak évi 90 ezer K-jába kerül. E fellebbezés folytán került a kérdés a járási bizottság elé. Az előadói javaslat az, hogy a feleb­­bezést el kell utasítani és a napidija­­sok kérelmét teljesíteni. Csóka bizott­sági tag elfogadja a javaslatot. Mészá­ros Károly a kérelem teljesítését arra az időre halasztja, amikor a város szervezeti szabályrendelete a napidijaso­kat is felveszi a rendszeresített tisztvi­selők közé. Megemlíti, hogy a szóban forgó leány napidíjasok a háborúban fölállított közélelmezési hivatalnál vol­tak alkalmazva. Elmúlt a háború, meg­szűnt a közélelmezési hivatal, annak vezető embereit egyszerűen elküldte a város, de a leány napidijasokról meg­feledkezett s ezek egyszerűen ott felej­­tődtek a városnál. A város feledékeny­­ségát most a lakosság fizesse meg évi 90 ezer K-val. Legyen meg előbb a szervezeti szabályrendelet, akkor lehet beszélni a napidijasok kérelméről. A járási bizottság Mészáros Károly javas­latát fogadta el. Guta község vásártartási szabályren­deletet alkotott, amelyet jóváhagyás vé­gett terjesztett fel a járási bizottsághoz. Az előadói javaslat az volt, hogy mivel a megyének van ilyen szabályrendelete, Gútának nincs joga újat alkotni. A ja­vaslatot elfogadták. Nagymegyer község fölemelte a köz­ségi írnok, pénztáros és szolga fizeté­sét. A bizottság jóváhagyta a fizetés­­emeléseket. Komárom város 3 alkalmazottat vett fel vámszedői és apályi csőszi teen­dőkre. (Tóth Sándort, Német Istvánt, Nagy Károlyt.) E pályázat utján történt felvételt a rokkantak egyesülete meg­­felebbezte. Az előadói javaslat az volt, hogy csak Németh István választását kell megsemmisíteni, mert ő nem it­teni állampolgár. Dr. Mohácsy János nem fogadja el a javaslatot, mert Né­met állampolgársága legfeljebb vitás lehet, de ez nem zárja ki, hogy a vá­ros ne alkalmazza Szavazásra kerülvén a sor, Mohácsy indítványát fogadták el s igy a rokkantak felebbezését elvetet­ték és mind a három választás jogerős. Nemesócsa község 90 ezer K-val be­lép a Délszlovenszkói Villamossági R. T.-be. A 90 ezer K-át a vadászati alap­ból veszi kölcsön. A bizottság hozzá­járult. Gúta község elhatározta, hogy 9 uj iskolatermet épittet, igy többek között Pacsérok-tanyán is. A járási bizottság ehhez hozzájárult és ezzel a gyűlés véget ért. II Magyar nemzeti Párt impozáns ntnist Mar községben-A Magyar Nemzeti Párt március hó 28-án Madar községben sikerült nép­­gyülést tartott, amelyen megjelentek mint szónokok Fűssy Kálmán nemzet­gyűlési képviselő és Kalitza Sándor központi titkár. A gyűlést Hegysori Édes István a helyi szervezet agilis elnöke nyilotta meg, a ki üdvözölte a pártnak kiküldötteit és a nagy számban össze­gyűlt közönséget, mely után felkérte Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselőt szónoklatának megtartására. Füssy Kál­mán nemzetgyűlési képviselő tartalmas beszédben ismertette a jelenlegi poli­tikai helyzetet, amely a nagyszámú közönség előtt a legnagyobb elismerést váltotta ki. Rámutatott arra, hogy a magyarság az elmúlt választások ideje alatt nem tudta megőrizni egységes erejét, kasztokra és pártokra szaggatva nem tudta azt az erőt kifejteni, amit az itt árván és elhagyottan élő több mint egy millió magyarság érdeke megkövetelt volna. Felhívta a jelenlevőket a vallás, rang és osztályküiönbség nélküli test­véri összetartásra, amely legjobban biz­tosítja az összmagyarság érdekeit s ami által kivívhatjuk igazságos jogainkat. Az életből merített találó hasonlatokkal világította meg a gazdaközönség mos­tani kétségbeejtő helyzetét, a melyen csak az egymást megérteni tudó egy­séges akarattal fogunk tudni segíteni. Az általános nagy tetszéssel fogadott be­széd után Kalitza Sándor központi titkár élénk szavakkal ismertette a jelenlegi formában levő földreform káros hatását az összmagyarság hátrányára. Továbbá az illetőségi, valamint a vagyondázsma és nyelvtörvény módozatait ismertette, melyet a nagyszámú közönség a leg­nagyobb figyelemmel hallgatott végig. A madari hzlyi szervezet tisztikara élükön Kun Tóth. András aleinökke! a vendégeket ünnepélyesen fogadták és a Komáromból érkező vendégek elé díszes lovasbandárium vonult ki és ez­zel kifejezésre juttatták magyaros ven­dégszeretetüket. A népgyülés befejezése után a helyi szervezet tagjai az Izsó féle nagy ven­déglő termében gyűltek össze, ahol a helyi szervezet újjáalakítása következő­­képen történt meg. Elnök: Hegyseri Édes István, aleinök: Kun Tóth András, ügyv. elnök; Lipót András, pénztáros: Knöpfler Herman, ellenőrök: Fábrik Vincze felső, Édes Árpád. Választmány: Édes Izidor, Szűcs Mihály, Paraizs István, Édes József, Paraizs András, Czibor István, Bese Vince, Édes Pál Albert, Czékus János, Szűcs Illés. Körzeti választmány: Vargha Ülés, Kovács József, Madarász Áron, Édes Dezső. Az újonnan megválasztott helyi szervezet tisztikarát Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő üdvözölte és egyúttal felkérte a tiszlikar minden egyes tagját, hogy nlegbizatásukkal járó nehéz munkájukban mint az összma­gyarság apostolai fáradságot nemismerő munkálkodással a Magyar Nemzeti Párt érdekében minden lehetőt kövessenek el, hogy az itt élő magyarság igazsá­gos jogait kivívhassuk. Tengeren. Irta: U. Szabó János. (Folyt, és rége.) Itt is vesztegelnünk kellett néhány napig. Itt is akadt honfitársunk, egy Budapestről kivándorolt gépész kedves asszonykájával; Velünk voltak egész nap s ami szegénységüktől kiteiiett, hozogattak is nekünk. Egy ebédhez a menyecske töltött paprikát küldött fel. Magyar koszt és magyar asszony főztjel... Mi pedig, vasárnap este lévén, meg­hívtuk a családot teára, gyümölcsre. Az asszonykával néhány barátnéja is fel­jött hajónkra, olyan parázs, magyaros táncmulatságot csapiunk velük a fedél zeten harmonium és hegedű muzsikára, hogy minden porcikánk helyreigazodott. Hajiottkoru századosunk abban a pillanatban elfelejtő honolului szerel­mét, amint a magyar menyecske dere kát átfogta s úgy rakta a csárdást, mintha valamennyi lábát el akarná hajigálni. Meg is sirattak honfitársaink ben­nünket, messze lengették a kendőt utánunk, mikor kifutotiunk Colon ki­kötőjéből. Utunk az Atlanti óceánon csendes, egyhangú volt. Kellemesen csalódtunk benne, még a hátát se borzolta fel. Minden epizód nélkül értünk Gibraltár alá Ez egy hatalmas, meszes hegy. Felülete ripacsos a lőrésektől, mik a tengerre, az öbölre néznek, a gyomra átvan alakítva kaszárnyákká, megpa­kolva munícióval és angol katonákkal. Teljesen uralja a Gibraltári szorost. A Földközi tenger jámbor, csendes viz. Az afrikai partok mellett haladtunk oly tisztes távolban, hogy egyetlen szere csen pofát sem láttunk. Még az Adriától tartottunk egy kicsit, de az is belátta, hogy a viharvert éietü foglyokhoz illő tisztességgel kell viseltetni A hosszú, ráncos olasz csizmaszáron az ősz ecsetje dolgozott, vörös szinüre festé a fa és szőlőleveleket. — Siess Öreg! — noszogattuk ha­jónkat — mert mire haza érünk, befújja az utat a hó? Baj és bóra nélkül érkeztünk meg Triesztbe, mely a világ egyik legnagy­szerűbb kikötője. Hajónkra sokan jöttek fel az ismerős keresők. — Hej pajtás, — szólt hozzám So mogyi Pali — ha az én asszonyom is elém jött volnál Abban a pillanatban meleghangú si­kollyal a nyakába ugrik egy ősz hajú asszony, két süldő leányka meg Pali barátom kezeit szorongatja. — Édes fiam! — rebegi az asszony. — Apuskank I — mondják a lánykáit. — De hát kik vagytok, mondjatok! — Hát nem ismersz, Palikám ? Én vagyok a feieseged! Én a hangodról rád ismertem. — Én meg a Margitka! — Én pedig a Joianka. Ugy-e meg­nőttünk? Pali barátom zokogva csc­­kolta édes feleségének megőszült fürtjeit. — Hát persze, hogy nem ismertei rám, egy éjszaka egészen megfehí­­redtem. — Mikor olvastuk, hogy a Heffron elsüllyedt, sirdogálta a kislány, Margitka. Reggelre, mikor felkeltünk, anyukánk haja tiszta ősz lett. Úgy sirtunk, úgy elsiraiíunk. Pali arcán kinos fájdalom villant át, ahogy az én neheztelő szemembe nézett. — Én édes angyalaim, asszonykám, lánykáim! S görcsösen ölelgette őket. — Ugy-e megöregedtem? kérdi ag­gódva a feleség. — Szép vagy nekem igy is, még szebb, mert nagyon szeretsz. Én édes Mindenem! El akartunk vonulni a családi jelenet elől, de Pali barátunk nem engedett. — Jertek ide 1 Ez az én drága fele­ségem, itt meg a két kis bogaram, leánykám. Úgy e szépek? Milyen nagyok! De édesek! Bemutatkoztunk. Egy étterembe men­tünk ebédelni. Olt a kis leányok el­csacsogták, hogy a levelet már két hete megkapták, amelyik hírül hozta, hogy apuka hajóra szállt. Anyuka azonnal érintkezésbe lépett egy hajózási tudósító irodával, mely szívtelenül, szárazon azt sürgönyözte, hogy a Heffron óceánjáró " Japán előtt elsüllyedt. Majd meghaltunk azon az éjszakán. Csak sirtunk, sirtunk. Anyukánk szent fejét ez éjen belepte a hó ... — És aztán, és aztán ? sürgette Pali. — És aztán — felelt az asszony — harmadnapja uj sürgönyt kapok, hogy a Heffron az Adriai tengerbe fordult. Rögtön pakoltunk és jöttünk. De már... feher a hajam, már ősz van! — Isten hozta! Isten hoztál emelték a poharat a leánykák. Kocintottunk a Somogyi család hosz­­szantartó boldogságára. Ki korán kel és szája öblítéséhez, tagjai bedörzsöléséhez csakis a valódi mentholos ERÉNYÍ-féle „DIANA“ SÓSBORSZESZT használja, egész nap friss és ruganyos lesz. Ne hagyja magát más utánzatokkal féhevezet­­tetni: sárga csoma­golás, vörös címke. Ki« üveg Ke 5 50 Közép üveg Ke 16 — Nagy üveg Ke 32.— S! És aztán?... Szétmentünk a szélrózsa minden irányába. Szeptember 2 án indultunk Víadi­­vosztokból, november 12 én érkeztünk Triesztbe. Miután szárazfőldön kijutot­tam Viadivosztokig onnét 71 napig tengeren, Amerikán át Triesztbe, ekként körülutaztam a világot. Nem igaz az, hogy mindenütt jó 1 Sehel se jó: csak itthon ! (Vége.) HÍREK. — Szabadságról. Dr. Novotny Richárd járásfőnök három hónapi betegszabad­ságáról a napokban megérkezett és a mai nappal aivetie hivatala vezetését. — Áthelyezés. Az igazságüyi minisz­ter dr. Malovecz Pál komáromi.közjegy­zőt ugyanezen minőségben Ógyaltára helyezte at. — Nagypénteki istentiszteletek a ref. templomban. Krisztus keresztrefeszité­­sének és halálána* gyászos évfordulóját, nagypénteken, nagy ahhattai ünnepeli meg a komaromi ref. keresztyen egyház. A Jokai-utcai templomban e napon há­rom istentiszteletet tartanak és pedig délelőtt 9 órakor, délután 3 órakor es este 6 órakor. — Húsvéti hidforplotn. A dunai hid husvét vasárnap es hétfőn egész nap zarva, utasok útlevéllel vonaton közle­kedhetnek Komárom újvárosból. A hid­­iorgalorn kedden reggel a rendes időben nyitik meg. — Házasság. Gelsei Bíró Zoltán budapesti hírlapíró szombaton Kötött házasságot özv. Kokdly Ignácné szül. Zahradnitzky Zsóíika úrhölggyel Buda­pesten. Násznagyok voltak Molnár Dezső altábornagy és Gegus Dániel rendórfőtanácsos. — Áthelyezések. Greiner Hugó tábla­­bíró, a dunaszerdahelyi járásbíróság ve­zetője, április elsején foglalja el uj hiva­talát Nyarán. — Lusmann Václav adó­­tisztet, a pozsonyi vezerpénzügyigazgató­­ság a szenei adóhivatalhoz helyezte át. — A városi gőzfürdő a húsvéti ün­nepek alatt csütörtököli, pénteken, szom­baton nyitva, vasárnap zárva lesz. — Tanító választás. Hrobarek János dunaszerdahelyi elemi iskolai ig. taní­tót a pozsonyeperjesi iskolaszék egy­hangúlag tanítójává választotta. Neve­zett uj állását husvét után már el is foglalja. — Halálozás. F. hó 24-én meghalt Tőrök Lajos 60 éves nyug. vasúti tisz­­viseiő Nemesabonyban. Temetése f. hó 26-án ment végbe a ref. szertartás sze­rint. Özvegye es fia gyászolják. — Munkáagyülós. A komáromi mun­kásság ma, csütörtökön d. u. fél 5 óra­kor a Dunaparton tiltakozó népgyülést tart. — A Komáromi Koronabank r. t. ez­úton ismételten felhívja a város és me­gye közönségét, hogy az elzálogosított ékszereit minél előbb váltsa ki, mert legkésőbb folyó évi május havában a visszamaradt tárgyak nyilvános árveré­sen feltétlen el fognak adatni. — Rész­letekben is eszközölhető a kiváltás. — Tizenkét sonkát loptak. A napok­ban Soós István Józseffi nagybodaki gazdától ismeretlen tettesek 12 darab füstölt sonkát loptak el.

Next

/
Thumbnails
Contents