Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-27 / 37. szám
li oldal. Komáromi Lapot 1926. március 97. »éggel fejezte ki. Sándor Aranka Hunyadiné szerepét a legszebb felfogásban adta hatásosan és rokonszenves melegséggel, És mit mondjunk Faludyról, aki Bögölyt, az udvari bolondot adta szívbe markoló hatással, akinek gúnyba göngyörgetett igazságai pöröly ütésként hatottak és akinek végső jelenete soha el nem múló emléket hagy minden néző leikébe, A többiről is csak a legjobbakat mondhatjuk. Bodor (Szilágyi Mihály), Major (Cilley), Harmatit (Gara nádor), Keleti (Újlaki), Szentiványi (Rozgonyi). Maár (Rozgonyi Miklós), Gállay (Országh), Vértes (Prokőp), Lőrinczy (Jeremiás), Bőgi Bözsi apródja, Aranyossy Gitta Katája, Andrássy Gizi heroldja, Csorba Kató Tabija nagyon jók voltak. A jelmezek korhüek és igen szépek, a disztetezés is. A közönség olyan megelégedetten távozott, mint kevés előadásról. (Krizantém) Nádor Mihály fülbemászó zenéjü és igazán nem mindennapi, nem sablonos meséjü operettje csütörtökön és pénteken került színre igen nívós előadásban. Fenyő Nelly szép csengő hangja, Krammer Mici behízelgő, kedves játésa, Pálffy Blanka lenge tanca, Keleti pompás éneke, játéka, Major gyöngyöző humora és a többiek kiváló játéka mint mindig, most is nagy sikert aratott. (Notáskapitanyt) ismételték meg csütörtökön délután igen szép sikerrel az ismert szereposztással. (Bob herceg), a legnépszerűbb operettek egyike, amelyben legnagyobb sikereit aratta Fedák Sári, holnap, vasárnap d. u olcsó helyárakkal kerül színre mindazok örömére, akik ez örökbecsű, csodás zenéjü operettet még látni akarják. A Bob herceg pompás énekszámai gyönyörű meséje bizonyára nagy közönséget fog vonzani. (A nóta vég».) A budapesti Városi színház kasszadarabját, a bájos zenéjü Nóta vége cimü operett újdonságot ma, szombaton és vasárnap este mutatja be a társulat. A közönség nagy várakozással néz a népszerű darab elé. (Masa pénzt keres), ez a tulmodern, de legszellemesebb vígjátékok egyike, melynek sziporkázó é ceit állandóan megnevettetik a közönséget, hétfőn kerül színre. A szellemes darab iránt igen nagy az érdeklődés. (A heideibergi diákélet) ez a bájos, fehér darab, amely a budapesti Vígszínház állandó müsordarabja, nagy csütsrtökön d. u olcsó helyárakkal kerül színre. Színházi műsor. Szomb. III. 27 este A nóta vége (operett) Vasárnap» 28. d. u. Bob herceg (op), este A nóta vége (operett) Hétfő „ 29. Masa pénzt keres. Kedd „ 30. A nóta vége. (Operett.) Szerda „31. Árva László király (Herczeg Ferenc s2omorujáteka) Díszelőadás. Csüt. ápril. 1. d u Heidelbergi diákélet. este A kék postakocsi.(op) Pént. „ 2. Két szinielőadás. Az előadásokat a 12. gy. ezred zenekara kiséri. Közgazdaság;. aiÉpíűiissaiilöiMSara A cukorgyárak a csallóközi gazdák ellen. — A harc nagyon kiélesedett. — A csallóközi gazdak tömörülnek az érdekeik megvédésére — A csallóközi répi az ácsi cukorgyárnak. — Saját tudósítónktól. — Komárom, — márc. 26. Ismeretes az az ádáz küzdelem, mely a csehszlovák cukorgyárak és a szlo venszkói, különösen a csallóközi répatermelő gazdák között már hosszabb idő óta folyik. A cukorgyárak egyene sen arra törekednek, hogy a dunamenti és különösen a csallóközi répatermelők minél nehezebb helyzetbe jussanak és nemcsak az a látszat, hanem a tények egész sora bizonyítja, hogy a cukorgyárak egyeneseit arra törekszenek, hogy a csellóközi gazdák kedvét elvegyék a cukoirépa termeléstől. A cukorrépa árak, a répa zelet visszaadás, a fuvarkedvezmények terén egészen más mértékkel mérnek a történelmi országok és a szlovenszsói, de különösen a csallóközi répatermelő gazdák között és ez a mérték nem a csallóközi répatermelők javára akarja billenteni a mérleget Hogy mekkora az elkeseredés a csallóközi répatermelők között, azt leginkább bizonyította az a gyűlés, amelyet a csallóközi répatermelők Komáromban csütörtökön d. e. a Dózsa-féle Vigadó emeleti termében tartottak, amély gyűlésen elhangzott elkeseredett nyilatkozatok a cukorgyárak ellen legjobban bizonyították a termelők jogos elkeseredését a gazdák ellenségei sorába szegődni akaró cukorgyárak mostoha bánásmódja ellen. A gyűlést Hickisch Károly izsapi földbirtokos nyitotta meg, aki rövid vonásokban ismertette a répatermelők súlyos helyzetét és a cukorgyárak mind inkább szűk marku viselkedését velük szemben, amely a legnagyobb elkeseredést is jogossá teszi. Melegen üdvözölte Alsócsallóköz minden községéből megjelent répatermelők küldöttségét és a répatermelők egyesületének kiküldöttjét. Majd megnyitván a gyűlést, átadta a szót Schwarz Miksa, a répatermelők szövetsége kiküldöttjének. Közben mindegyre érkeztek még a csallóközi falvakbal a gazdák, akiknek sorai között nemcsak a magyar nagy és kisbirtokosok jelentek meg nagy számban, hanem a szlovák csallóközi telepek: Millénium, Violini, Gadócz, Rakottyás, Bálványszakállas puszták szlovák telepesei kiküldöttei is. A szlovák gazdák megjelenese különösen azt igazolta, hogy a csallóközi szlovák telepesek élete se fenékig tejfel, és azok elkeseredése is ép oly nagy, mint a magyar gazdáké. Schvarc Miksa kiküldött hosszabb ' beszédben ismertette a csallóközi répatermelők szomorú helyzetét és azt a késh gyig menő harcot, amelyet a répa termelőknek a cuko gyárosok ellen folytatni kell. A többi termelőkkel úgy az ar, mint egyéb kedvezmények tekintetében sokkal megértőbbek a cukorgyárak, mint a csallóközi gazdákkal szemben. A csallóközi répatermelők 15 koronás répaárak mellett akarnak leszerződni a cukorgyárakkal. A dolog elintézése sürgős, mert a cukorrépa vetésideje itt van közelben, de azért türelemre inti a gazdákat, mert csak addig a helyzet urai a répatermelők, amig a cukorgyártól kapott magot nem vetették el a földbe, mert amint ez megtörténik, akkor a cukorgyárak az urak és nyeregből beszélnek a gazdákkal. A termelők előtt nem titok, hogy a cukorgyárak a termelőket egyenesen sarokba akarják szorítani, hogy aztán módjukban legyen a répaarakat olyan alacsonyra leszorítani, hogy azért már igazán nem érdemes répát termelni. A kiküldött e rideg és merev állásponttal szemben jogosnak mondja a legelkeseredettebb harcot és arra kéri a gazdákat, hogy mindenfónumnál oda törekedjenek, hogy a földreform minden törvényadta jogait érvényesítsék a cukorgyárak ellen s arra kell törekedni, hogy a cukorgyá raknál megtartott nagybirtokokat minél előbb parcellázák és a cukorgyárak maradjanak meg a cukorgyártásnál és ne konkuráljanak a répatermelő gazdákkal. Cukorrépát majd termelünk mi, az amúgy se príma berendezésű cukor gyárak maradjanak meg a saját hatáskörükben, mondo ta a küldött, mert tu túllépik ezt a határt^ a földreform törvény módot ad arra is, hogy még a gyárat is elvegyék tőlük. Ismerteti a küldött, hogy a répaárak megá lapiásánáí a cukorgyárak huzavonája miatt az eddigi répatermelás 60%‘ra csökkent és ar a kéri a gaz danat, hogy sztrájkoljanak a gyárakkal és csak azokat a területeket vessék be cukorrépával, amelyeket feltétlenül muszály. Élénk példákkal bizonyítja, hogy a cukorrépa termelés nem tartozik az aranybányák közé, mert a cukorgyárak huza vonái miatt abból lát legkésőbb pénzt a gazda, tehát arra kell törekednünk, hogy a répatermelési minél jobban redukáljuk. Megköszöni a gazdák érdeklődését, kéri, hogy minél többen lépjenek be a répatermelők szövetség be, ahol semmi la. díj nincs és a tagság semmi köte iezettséggel nem jár. Nagyon fontos, hogy az egyesület elnöksége hátamö gölt a kis és a nagybirtokosok minél nagyobb tömege álljon, mert csak igy tud eredményes harcot vivni a cukorgyárakkal folytatott tárgyalásoknál a répatermelők érdekében. Még egyszer erélyes hangon követeli, hogy ha a cukorgyárak tovább folytatják a gazdák elleni harcot a földreform törvény teljes szigorával keli reájuk sulytani és a nagy birtokaikat sürgősen felosztani. A gazdák ne siessenek a vetéssel és arra kell törekedni, hogy a kapzsi gyárakat kiéheztessék. Ajánlatára a cukorrépa termelők su lyos helyzetéről táviratban informálták a kereskedelmi, földmiveiésügyi, pénzügyminisztériumokat és sürgős, erélyes közbelépésüket kérték Hicsisch Károly elnök megköszöni a répatermelők szövetsége kiküldöttjének előadását és Schvarc Jenőt kéri fel, hogy ismertesse a közgyűléssel az ácsi cukorgyárral megkezdett tárgyalások mibenlétét. Schvarc Jenő elmondotta, hogy memorandumot nyújtottak be annak elérésére, hogy a Dunamentén, különösen a Csallóközben termelt cukorrépát eladhassák és kivihessék a közel fekvő ácsi cukorgyárba. Már meg voltak a megállapodások, amikor a cukorgyárak, amelyek eddig félválról beszéltek a csallóközi répatermelésről és azt mondották, hogy nekik nem kell a csallóközi répa, mindent elkövettek, hogy ezt a megállapodást keresztülhúzzák, ami sikerült is nekik, tehát újra el kell kezdeni a kiviteli engedélyek megszerzését. A cukorgyárak kétszínű játékát mi sem mutatja jobban, mint az a körülmény, hogy mikor már megvolt az engedély arra, hogy a csalié közi répát az ácsi cukorgyárba ki lehet szállítani, akkor megígérték, hogy a csallóközi répát is olyan árban veszik tmg, mint a cseh és a morvaországit. Mikor ebben az Ígéretben btzván, a kiviteli engedélyt elmellőzték, akkor meg azt mondták a cukorgyárak, hogy ő nekik egyáltalában nem kell a csalió közi cukorrépa. Mindezek eléggé bizo nyitják, hogy a gyáraknak már többet hinni nem lehet, a gazdáknak arra kell törekedni, hogy a répát az ácsi cukorgyárba kivi essék, amely gyár eddig már 8 - 9000 hold csallóközi répatermésre csinált kötést és amely gyárnak nemcsak az előnye, hogy úgyszólván minden csallóközi vasútállomáson meg vannak még a mérlegházai, hanem a répatermés legnagyobb részét a Dunán képes elszállítani. Az arakra nézve fel említi, hogy azok mindig vannak olyan előnyöse^’mint a csehszlovák gyárak náj elérni lehet. Indítványára egy 8 tagú küldöttséget menesztettek a komáromi pénzügyigazgató, a pozsonyi vezérpénzügyigazgatósághoz, ahol a gazdák igazságos meg adóztatása iránt adtak elő szóbeli kérelmei. Singer Bindi felhívja a gazdák figyelmet egy uj adóra, az ut dóra mely egészen más, mint az eddigi útadó, amely szerint minden igavonó aliat után 100 K útadót kell viselni a gaz dának. Felhívja gazditársait, hogy a mint ő az autóklub, gazdasági egyesü let révén megindította e suiyos adó ellen az agitáció), ép úgy a gazdák is kövessenek el mindent, hogy az uj»bb adóteher igazságos mértékben redu*áltassék. A jelenlevő gazdák ezt meg is ígérték. Ezzel a csallóközi rép t erme lésben fordulópontot jelentő gvfilés véget ért azzal a határozattal, hogy ér dekeik megvédésére a csallóközi gaz dák minél többször össze fognak jönni. Mu' MMíl Teilte. A 22 év óta fennálló Komáromi Kereskedők Testületé vasárnap, március 28 án, délelőtt 11 órakor tartja évi rendes közgyűlését a Kultúrpalotában lévő saját helyiségében. A testület közgyűlési meghívójához csatoltan szétküldte tagjainak a multévrő! szóló elnöki je lentést és zárószám adásokat is, amelyek hű 'ükrét adják a testület 1925. évi működésének és vagyoni állapotának. Az elnöki jelentésben Fried Jenő elnök és Gaál Gyula dr. jogtanácsos részletesen számol be a testület életében előfordult eseményekről és a jelentés kimeriiően foglalkozik a testületnek az uj ipartörvény következtében kiala kult uj kelyzetévd. A Kemskt-dők Testületé az ipartörvény 152. § ának 3. pomja alapján kérelmet terjesztett a miniszterhez az iránt, hogy a jelzett törvényrendelkezés szerint a komáromi •kereskedők is elnyerhessék azt a jogot, hogy Pozsony és Kassa mintájára ön nálló szaktársulatba tömörülhessenek. A kérvényt az illetékes hatóságok a legjobb indulattal kezelik. Addig az ideig pedig, amig az önálló szervezkedésre az engedély megérkezik, a testület mint társadalmi egyesület működik tovább, alapszabályainak jóváhagyására az elnökség megnyugtató biztatást kapott. A testület kereskedő tagjai az ipartörvény értelmében a Járási Ipartársulatba is beléptek, a szervezési munkálatok keresztülvitelénél a tes ü'et az ipartestület volt érdemes elnöke Boldoghy Gyula ipartársulati elnök részéről a legnagyobb előzékenységgel találkozott. A testület az elmúlt évben is állandóan szivén viselte a kereskedők érdekeit és többizben közbenjárt adóügyben a helybeli pü. kirendeltségen, igénybe vette az Országos Szöveiség közbenjárását is és az elnökség személyesen is tárgyalt adóügyekben a pozsonyi vezérpénzügyigazgató helyettesével. A les ület ktzdeményezésére a teljes nappali telefon és távírda szolgálatot julus 1 tői vasárnapokra és bevezették Komáromban Elismerésre méltó vívmánya volt a testület elnökségének a dunai közúti hídon való átkelésnek reggel 6 órától este 11 óráig való kiterjesztése, amely a kereskedők, iparosok, munkások és általában a magyar oldalon érdekeltek szab id mozgását hathatósan elősegítette. Az uj átkelési rend december 28 ánvált érvényessé és e napon a közlekedés utjai megnyíltak a Dunán keresztül. A dunai szabad kikötő építése iránt tett lépés szintén sikerrel járt és ugyancsak a testület közbenjárására engedélyeztetett a helyi vagonaru forgalom lebonyolítására szolgáló s a kiköiői sinhálózatból kiágazó csonka vágány kiépiiése is, amelyet a testület kebelén belül alakult érdekeltség utján a vasúti igazgatóság hajtat végre. Foglalkozott a testület a dunapani piac áthelyezésének kérdésével is, amelyre nézve a választmánynak az az álláspontja, hogy a piac a mai elrendezésében mindaddig fentartandó a Dunaparton, amig ott a hetivásárok megiartására elegendő hely van. Tárgyalás volt a testületben a bezárt kisposta visszaállítása kérdésében is; a testület és elnöke mindent megtett, hogy a kispóstát visszaállítsák, azonban az itt járt miniszteri küldöttek véleményező javaslatával szemben a póstaügyi miniszter döntése a kispósta kérdését véglegesen levette a napirendről. A jelentés köszönettel adózik az Országos Szövetségnek, mely állandó támogatásban részesítette a testületet és azoknak a felsőob hatósági tisztviselőknek, akik az egyes ügyeket jóindulattal intézték el a kereskedők javára Köszönetét mond az elnök ezenkívül Politzer Mór pénztárosnak önzetlen, odaadó és buzgó munkálkodásáért, aki a testület any gi érdekeinek szolgálatában két évtizeden kérésziül elismerésre méltó érdemeket szerzett. A jelentéshez csatolt pénztári kimutatás szerint a lestületntk az 1925 évben bevétele volt 35531 K83f, Kiadása 34632 K 57 f, p^nziári maradványa 899 K 26 f. Az 1925 évi mérlegszámla s érint a testület vagyona 4170U KA tesz ki. A holnap, vasárnap délelőtt tartandó közgyűlés tárgysorozata a köve kező: 1. Az elnök évi jelentése. 2 Az évi zárószám dás tárgyalása, a mérleg megállapítása es a fdmemvány megadása. 3 Az 1926. évi költségvetés megállapitása. 4 A választmányból kilépő tagok (12) helyett választmányitavok választása. 5 Indítványok (alapszabályok 16. §. b) pont második bekezdés). 6. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére három tag kiküldése. — Megtámadott erdókerüő. Nem mindennapi kalandja akadt a minap Kollarik János farnadi erdőkerülőnek. M dőn az erdőben napi komiját végezte hirte en rálőttek, de szerencsére nem találták. Kollarik viszonozta a tüzelést és elü te a támadót, _aki nyiván egy vadorzó volt A csendőrségi nyomozás a merénylőt Bolfa István személyében sej i és ellene az eljárási megindították. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelői. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájába? Komárom.
