Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-03-18 / 33. szám

1926. március 18

Komáromi Lapok

3. oldal.

— Köszönöm a részvétet, — mondja a rövid, energikus kézfogás alatt — olyan hangsúllyal és tekintettel, ahogy a fájdalmukon uralkodni tudók szokták a temetési kondoleálást fogadni.

Két lépéssel a fegyvertelen őr előtt, egyenletes, nyugodt sétálással, felemelt fejjel végig megy a hosszú folyosón, de egykori délceg tartása, — most Iá tóm csak igazán! — görnyedt és megroppant, maszkirozatlanul . . . zsebébe nyulkáló, ruháját rángató gesztusai pedig elárulják felinduliságát.

Az aligazgató úrral utána nézünk, mig csak el nem tűnik a keresztfoiyo són ... s egy nagybajuszu őr kala uzolásával — aki kattanva nyitja-zárja mögöttem a kilincsnélküli ajtókat — már kinn is vagyok a csatakos, fagyos, de szabad, szabad I — utcán s nagyot lélegzem a csípős északi levegőből.

— Kirándulásom rendkívül érdekes lesz, — de Kopenhágával együtt csak három hét, — irta be december 10-en Jankovich Arisztid a piros naplóba.

Érdekességben valóban nincs hiány, — három hétnél azonban tovább fog tartani — Kopenhága nélkül is.

Megyery Ella.

A Jókai Egyesület szabadoktatási előadásai

1926. évi március hó 21-én d u. 6 órai kezdettel

kivételesen a főgimnázium dísztermében.

Műsor :

i* Dr. Bognár Cecil

egyetemi m. tanár:

Megemlékezés Széchenyiről és Herczeg Ferencről.

n. Torna István

a népszerű iró, a kitűnő szónok:

A szlovenszkői magyar irodalom lelki konstrukciói

címen tart előadást.

Belépődíj nincs,

csak tetszés szerinti adományokat kér minden látogatótól kiadásai fedezésére

a Jókai Egyesület.

„Feltétlenül üisiet a szabadságban, a demoktátla ás a büké ojiásziileWef

Nitti szenzációs nyilatkozata Európa helyzetéről. — Súlyos kritikája a bé keszerződésekről, a fasizmusról és Mussoliniról.

A Bécsben megjelenő „Stunde" legutóbbi száma szenzációs Nitti-intervjut hoz. A bécsi lap munkatársa párisi lakásán látogatta meg a nagy olasz államférfit, akinek a fasista uralom elöl menekülnie kellett hazájából és most a francia fővárosban él és dolgozik. Nitti a következőket mondotta :

Európa egész nyomorúsága a békeszerződésekből származik.

Wilsonnal sokszor igazságtalanul bán nak, ő becsületes őszinte elgondolkodásu ember volt, aki erősen hitt eszméjében. Gyenge volt azonban Clemenceauval és Lloyd Georgeval szemben, akiket én hiába próbáltam megnyerni a magam álláspontja számára A békeszerződéseket megkötötték s ez volt a koporsó, amelyet magának a béke épitett.

— Nem volt akkor valami könnyű helyzetem Olaszországban. Egy olyan miniszter, aki középuton halad, aki hisz a demokráciában és a szétrombol hatatlan fejlődési erők működésében, nem tud kiegyezni a jobb és baloldali radikálisokkal. A polgári pártoknak igen szocialista barát voltam, a szocialistáknak nem tetszett, hogy teljesen elutasítom a bolsevista módszereket. Ha menedéket nyújtottam a hazájukból elűzött forradalmároknak, akkor jobbról hallottam mormogást. Ha barátságosan fogadtam Nikolajevics nagyherceget, akkor balról hallottam sziszegést.

Nehéz dolga van annak ebben az életben, ki egy osztálynak sem akar szolgálni és megveti az összes elnyomó rendszereket.

— Tudom, hogy sok barátom van Olaszországban, de ezek nem mozdulhatnak. Meg vannak kötve, féltik személyes szabadságukat. Ha otthon maradtam volna, valószínűleg már nem élnék. Olaszországi tartózkodásom utolsó napjaiban barátaimnál kellett menedéket keresnem. Házamat szétrombolták, engem pedig kerestek a fanatikus fasisták. Bűnöm az volt, hogy Európa békéjéért hazám keretei között is harcoltam.

A fasizmust időleges jelenségnek tartom, jól ismerem az olasz népet, épen olyan kevéssé élhet szabadság, mint nap és meleg nélkül.

El lehet tőle veoni rövid időre a szabadságot, lehet azt helyettesíteni felvonulások és monumentális gesztusok által, de ő mégsem fogja sokáig hordani az önmagára rakott láncokat. A fasizmus csak felelet a bolsevízmusra, de olyan felelet, amely maga is uj kérdéshez vezet,

A fasizmus régen összetört volna, ha Mussolini nem volna olyan tehetséges vezér.

Mussolini gerinc és valódi hit nélkül való, de szereti a hatalmat, ha nem is tudja azt tartani. De már sötétedik körülötte, mert nem tud több uj szót mondani népének. A szótára kiürült.

— Könyvem „A béke“ huszonhárom nyelven jelent már meg. Gondolataim körülrepülték már a világot, fin szegény ember vagyok s az irodalmi munkámból élek: angol és amerikai újságok szívesen hozzák cikkemet. Francia lapokba nem irok, mert nem akarom, hogy úgy tűnjön föl, mintha visszaélnék annak az országnak a jóakaratával, amely nekem menedéket nyújtott. Elvből nem nyilatkozom a francia politikáról, noha útját azzal az érdeklődéssel követem, amit ez a nagy nép megérdemel, de távol legyen tőlem, hogy bármily kellemetlenséget okozzak is neki.

— Annál élénkebb részt veszek az európai politikában és szükebb hazám eseményeiben, UlasZ lapokba nem ir> hatok, oda csak kerülő utakon hat el a szavam. Olaszország azonban nem szakítható ki Európából, csak szabad ságra ment belőle a demokrácia.

A legnagyobb baj, hogy mindenki túlságosan gondol önmagára, saját maga szenvedéseire.

A győzők nem törődnek a legyőzőitekkel, a demokrácia nem a körülötte lévő abszolutista játékokkal és a kapitalista Európa elmegy a bolsevista Oroszország mellett. Vissza kell nyernünk Oroszországot Európa számára anélkül, hogy leszólnánk azt a államformát, amibe Oroszország belebujt.

Feltétlenül hiszek a szabadság, a demokrácia és a béke újjászületésébe.

Mert mi vagyunk nemcsak a múlt, hanem mi vagyunk a jövő is.

Rövidlátó

lesz az olyan ember, aki csak a mára gondol és nem használ minden baj megelőzésére, tagjai felfrissítésére, szájápolásra

valódi mentholos

V

DIANA“

SÓSBORSZESZT.

Hatása: fájdalomcsillapító, hűsítő, edző, üdítő, frissítő, erő sitő, fertőtlenítő.

Kis üveg Kő 5 50, közép üveg

Kő 16, nagy üveg Kő 32 959,c

A jatt* M kultúrestje.

Mély, tátongó sebek borifják a magyar társadalom testét. A jelen szomorú valósága, a jövő színtelen, fakó álomképei nevelik a ma magyar fiatalságát. Ma minden magyar energia, minden tehetség a magyar látért harcol.

A magyar főiskolások egyetlen nagy egyesülete, a „Makk“ kuliurestéket, iro dalmi előadásokat rendez, hogy pro pagálja a magyar kultúrát, hogy megismertesse az idegennel a magyar zsenit, hogy barátokat szerezzen a magyar művészetnek, a magyar szépnek. Így aztán sok szenvedő bajtársnak jut egyegy ebéd, taián néha jut egy kisdiakszobába meleg is. Ezek az előadások sok fiatal lelket visznek előbbre — talán a még bizonytalanabb jövő felé.

A Makk márc 11-iki kulturesfje is a legteljesebb siker jegyében zajlott le. Az idegen, aki a magyar kultúra kincsesházába bepillantó t, meggyőződött a magyar irodalom, a magyar művészet mérhetetlen gazdagságáról. A prágai Námelháznak szép és díszes közönséggel megtelt díszterme nagy és nemes hitvallás volt: a testvéri megértő áldozatkészség fényes diadala,

Az est Grosschmid Géza dr. szenátor magyar és német nyelvű beköszöntőjével kezdődött. Felemelő, kedves szavakkal üdvözölte a magyar művészetnek és a magyar ifjúságnak barátait.

Az est középpontját Szvatkó Pál dr - nak, a P. M. H. belső munkatársának németnyelvű, magas nivóju, egyéni beállítású fejtegetése képezte. A nyolcéves szlovenszkói magyar irodalomról beszélt és többek között a következőket mondta: Szlovenszkón az átalakulás után a legerősebb iramot a magyar irodalom kezdte meg. Ennek oka az, hogy Budapest centralizálásának megszűnése után itt életképes kullurteslrész maradt fej nélkül. A vérkeringés kát irányból indult meg. A budapesti nívó által leszorított provinciális dilettantizmus az erősen kihangsúlyozott nemzeti eszme szolgálatában kvantitatív tevékenységre buzduit. Másrészt pedig a Bécsben székelő emigránsok kerestek érvényesülési teret Szlovenszkón.

Az emigráció politikai hatása rövidesen megszűnt, kulturális hatása azonban megmozditólag és nivóemelőleg megmaradt és hatott. Jellemző a két irányra Pozsony és Kaäsa kulturcentrummá való kifejlődése. A két szélsőséges iránynak természetszerűleg szintézisben kellett összeolvadni Ez a szintézis tulajdonképpen a múlt év őszén következett be, amikor a P, M. H. hasábjain kivétel nélkül megszólaltak mind a két irány eredőjében önállóvá fejlődő szlovenszkói irók. Az első önálló szlovenszkói lírikus Mécs László. Az első, szintén nagyobb sikert elárt elbeszélő Egri Viktor. Különösen nagy hatása volt Mécs Lászlónak, aki szavaló estéin tömegeket tudóit vonzani. Azóta sok uj név került a fórumra: a lírában Vozlri Dezső, Győry Dezső és Ölvedi László, a prózában Darkó István, Lányi Menyhárt, Sebesi Ernő. Ezek meliett a magyar, de különösen a német szépirodalom terén kitűnő nevet biztosított magának Ady legjobb német fordítója, a Prágában elő, szlovenszkói származású Neubauer Pál, a Párisban élő Márai Sándor, akik a szlovenszkói kultúra internacionális európai nívóját képviselik. A mindvégig lebilincselő előadást a hallgatóság zajos tetszéssel jutalmazta.

Kálix Jenő zongoraművész Chopin Nocturno és Scherzo H moll op. 20 jét játszotta. Játékához feleslegesnek tartjuk kommentárt fűzni. A fiatal, nagy* tehetségű zongoraművész ma egyike a legtöbbet ígérő zenecsillagoknak, akivel talán a komáromi közönségnek is lesz alkalma megismerkedni.

Fehér Lajos, a Makk fiatal szava’ómüvésze néhány Ady-költeményt interpretált. Hatalmas orgánumával, behi zelgő előadásával az Ady-kö!temények szépségeinek legparányibb részleteit is kifejezésre juttatta. A közönség tapsait ráadással kellett megköszönnie.

Az estély keretén belül mutatkozott be a prágai közönségnek ölvedi László dr., az ismert érsekujvári költő Szándékosan hagyjuk a végére. Saját költeményeit szavalta sötéten, keményen, ma gyár ruhában. És szavában zengett az érc, az igazság, a hit, a remény és körül ragyogó szemek és kinyid ajkak

visszhangozták a szót. Az Ady és Ölvedi verseket német fordításban Höizlin Frigyes, a prágai német színház előadóművésze deklamálta. Az est után társasvacsorára jöttek össze a Makk ifjai. A „Makk“ ennek az estének rendezésével újból bizonyságot tett arról a magasztos hivatásról, melyet betölt. K. T.

Herczeg Ferenc.

(Di. Hajdú Lukács bevezető illegem lékezese a Földessy társulat jubileumi díszelőadásán.)

(folyt, és vége.)

Nagy vigasztalás a Fogyó hold c. regénye. A magyar történelem legszomorubb korszakában játszódik, a török hódoltság idején. A fogyó hold a hanyatló török hatalom jelképe. Bájos szerelmi regény! mond el benne Herczeg, hogyan lettek egymáséi Molnár 'Palkó és Bertóti Kata. Ennek a szép könyvnek minden sora azt mondja a magyarságnak, hogy nem szabad csüggedni egy pillanatra sem. Ha küzdelmes, nehéz is az élet, élni kell. Lám Molnár Palkó szegény rab, akit csak azért engedett el a koppányi bég, hogy összegyűjtse a váltságdíját, Bertóti Kata meg — a bánok, vajdák, zászlós urak unokája — mos! szegény leány, de hiába a rabság, szegénység, örökös harc, küzdelem, a szerelem és vele a boldogság csak kivirágzik a szivekben, egymáséi leszek, lakodalmai ülnek. A lakodalmas ház fáklyái világílanak az éjszakában, a süket csendet felveri a dal, zene ujjongása és az égen mintha lassan-lassan keskenyedne a hold karimája,

Herczeg Ferenc feremtő géniuszának talán legnagyobb alkotása a Híd, Széchenyi István gróf tragédiája. Hogy ki volt Széchenyi a magyarságnak, meghatóan mondja el a 11. felvonásban egy öreg fáblabiró : A nemzet már-már halott volt és sirban porladozott, de ime eljött Szé chenyi István és azt mondta: Kelj föl és járj — és a nemzet szive megtelt fűzzel, ifjúsággal és alkotóerővel. Ez az ország mohlepte temető volt és most műhely, amely hangos a gr. Széchenyi teremtő szellemének kalapácsütéseitől, Az I. felvonásban Széchenyi csupa reménykedés és tervezés. Sok vergődéses, lázas éjszakán elgondolja a nagy munka tervét. Először összegyűjti a magyarságot, ezért kell a kaszinó, színjáték, tudós társaság és a lóverseny, aztán megindítja az ország áléit testében a vérkeringést, a forgalmat, ezért kellenek az utak, vasutak, hidak, hajójárafok, folyószabályozás. Ezért kell a Hid is. Széchenyi ugyan elsősorban azért építi, mert szörnyű barbárságot lát abban, hogy jégzajlás idején békés polgárok, nők, gyermekek — olykor egy csésze kávéért, vagy valami táncvigalomérf — kockára vetik az életüket, de a Hid Herczeg darabjában symbolummá nő. Ezen a hidon nemcsak a pestiek és budaiak fognak átjárni, hanem nagyobb úr, Európa és vele a XIX. század. Egy uj népvándorlás indul meg Európa és Ázsia közölt. A Hid méltó lesz a nagy vendég fogadására. Két diadal ív a Dunán a magyarság pons triumphalisa. A két parti városnak hozzá kell szépülnie. Ilyen híd körül mást nem lehet építeni — csak palotákat.

Múlnak az évek. Széchenyi mellett a magyar megújhodásnak egy más vezére is lámad, Kossuth Lajos. A magyarság ezer éves tragikuma, hogy legnagyobbjai nem értik meg egymást. Széchenyi és Kossuth is különböző utakon haladnak. Kossuth azt tartja, hogy boldog csak szabad nemzet lehet. Ki kell verni Ausztria fejéből azt a szörnyű rögeszmét, hogy a magyar vér és magyar arany az ö tulajdona. Kossuth azt akarja, hogy a nemzet oly viharosan, oly mohón követelje a szabadságot, mint a szomjanhaló a vizet és akkor Ausztriának nem lesz elég szuronya, hogy eltilthasson bennünket a kutaktól. Szerinte nem a hidakon, nem a műutakon, gőzhajókon fordul meg a nemzet sorsa, hanem azon, menynyire tud ragaszkodni az ideáljai*