Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-03-06 / 28. szám
1.026. március 6. Komáromi Lapok 5. oldal. Eliadások kezdete bétkBznap este 'imütti! TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- ás Ünnepnap mwm Szombaton, március 6-án moaiszünet. 25 Csak egy napigI Vasárnap, március 7-én Csak egy napig! ÉJFÉLI RIADÓ Szenzációs kalandor dráma, 7 felvonásban. _____Főszerepben: Alice Calchoun, Percy Marmont és Cullom Landis, I Hétfő, kedd, szerda és csütörtök, március 8., 9., 10. és 11-én 4 napig! A szezon nagy slágere! 4 napig! A világ legszebb testű nőjének meztelen alakítása! A PÁRISI BABA Gyönyörű erotikus filmrevue. Fűsz.: Lilly Dalmlta, akit az európai filmgyárak szépségvers'-nyének megnyerése után szerződtetett a Sascha-gyár ezen szerepre. Rendezte : Kertész Mihály. Pária éjszakáinak intim titkai: Hogyan mulatnak a párisi mulatókban? A legmodernebb francia film tele szenvedéllyel és erotikus szerelemmel. Jegyelővétel naponta d. e. 11—12 óráig ! Minden helyár 50 f-rel tetemeit! 1 I vérthi boldog időkről, amikor virágot szedett a pathi erdőben és csónakázott a Zsilva zsongó habjain. Megemlékezik a vérthi virágos rétről, a vérthi halászgunyhóról, ahol gyermekálmait szőtte, a zsitvaparti madárdalos füzesekről, ahol versenyt dalolt a madárral. Megható szavakkal emlékezik meg az elhagyott vérthi sírról: Baróthi Szabó Dávid sírjáról, amelyet csak ő szokott felkeresni. Tuba Jánosnak még oly sok barátja, tisztelője él közöltünk, (hiszen nemrég hagyott el bennünket végtelen nagy szomoráságunkra), hogy bizonyára örömmel olvassák ezt a kedves Tuba János verßet. Itt közöljük: Vértpuszfai hangulat. Hejhi ha én mehetnék, Amikor szeretnék, Napiugaras Vértre, Olt lennék én gyakran, — ősz, tél vagy tavasz van —~ Úgy rajongok érte! Eddig is szerettem, Emléke lelkemben £l már régei régen . . , Kis gyérnek koromban Sokszor barangoltam Ott a hlmes réten. Halász gunyhó ölén lányszor álmodtam én Édes gyermekálmot! B a páti erdőben Bokrétába bőven Szedtem gyöngyvirágot A kanyargó Zsitv&n Pajkos, fodros bullám Ringatta csolnakom . . . És Ujjongott lelkem — Boldog önfeledten —Vidám madár dalon. Mennyi édes emlék, Ami ott szülemlék Kisér ma is biven; Hogyan is ne vágyna, Hát e kies tájra Az én hálás szivem?! . . . És ha gyermek álmok Már messze is szálltak Fájdalom én tőlem: A lelkem vonzotta Egy girdomb is ott a Vérti temetőben: Derék Baróthynknak Hamvai nyugosznak Abban a sírkertben . . . Mások elfeledték, Mohos sírkeresztjét Föl csak én kerestem . . . . . . Emlék aranysz&la E sir glóriája Vonzott eddig engem . . , Most nőtt a varázslat, — Mágnesként mi rám hat — És vonz erősebben 1 Ott a Zsitva partján Űri lak mosolyg rám Hív és vár már régen . . . Boldog család lakja, Apraja és nagyja Mind kedvesek nékem 1 A jóságos Isten Áldást bőven hintsen Minden lakójára, • Bánat, gond kerülje, Boldogság derűje Ragyogjon reájall A másik két vers már nem Vérlhtel foglalkozik, hanem Vérth neves szülöttjével, Farkas Márta hegedüművésznővel. A bájos művésznőt ökölnyi gyér mekkora óta ismerte Tuba bátyánk, látta, amikor először fogta kezébe a hegedű száraz fáját. Látta a fiatal művésznő csodálalos fejlődését, hiszen régóta ismerte a Farkas családot, baráti kötelékek fűzték oda, gyakran érintkezett a családdal és látta, hogy a kis Márta hogyan fejlődik nagy, ünnepelt művésznővé, akinek bűbájos játéka nemcsak a nagyközönségre volt hatással, hanem Tuba János bátyánkra is, akit még a versírásra isunspirált Farkas Márta művészete. Tuba János bátyánk^jelenvolt, amikor egy hires impresszárió egy fényesen sikerült budapesti hangverseny hatása alatt ott nyomban amerikai versenykörutra akarta leszerződtetni Farkas Mártát, sőt később is találkozván az impresszárióval, üzeneteket vett át a mfivísznő részére, szóval az amerikai művészköiút megszervezésénél ő is részt vett s kinevezte magát tréfásan vice impresszáriónak. A fényes sikerekkel kecsegtető amerikai turnét keresztül húzta a világháború, de Tuba bátyánk a vice- impreszszárió címet tovább is viselte és az ő végtelen kedves humorával gyakran évelődött a művésznővel. Erre a vice impresszárióságára vonatkozik az alábbi megkspó, kedves verse is: A vice Impresário nótája. Szolgálatot tevő kamarásnak Királynőnél lenni jó . . . Én is voltam — bár nem kamarás — Vice impresário 1 Van is némi hasonlóság E két méltóság között, Nekem mégis az én rangom Szerzett nagyobb örömöt; Mert királynőm Mártácska volt, Fején babér korona, ő nélküle nem is esett Volna rajtam a csodál Ki is hitte vón valaha, Legkevésbbé hittem én, Hogy úti marsai lehessek Művész körút — elején, Azaz nem is úti marsai, Hanem csak útkaparó, Művész útját jó szándékkal Egyengetni akarói Mert hisz én csak hajdú vagyok HarangöntBk czéhiben . . . Zene bűvös világában Ki olykor csak megpihen . . . A fülem: bot s hangom olyan, Minőt ad repedt fazék . . . Zenetalentummal engem Hajh! nem áldott meg az ég! Ámde a Szép kultuszának Fanatikusa lévén: Muzsikát, ha nem is értem, Szépségét megérzem énl Ép ezért föl . . . föl keresem Művészet szent templomát S oltáránál hivő lelkem Szebb világba szárnyal át . . . Most Mártácska hegedűje Szülte e varázslatot: Impresáriós mezbe, mely Engem belebujtalott . . . Persze . . . persze voltam én csak: Párduczkőrbe bújt szamár, Kontárkodásomat ugy-e Sokszor ki> acagta már? És én mégis czimeimből Legtöbbre azt becsülöm: Impresáriója voltam És pedig: »— saját külön . . .* »Saját külöo« s hozzá: »vice* Mégis jólesik nekem Ha a fényes pesti estre Olykoi — ráemlékez»m ... — — Ugye kedves Márt», majd b» Pályája zenithre ért, Maga is szentel egy könnyet Egykoron emlékemért?! Mennyi közvetlenség derűs hangulat, verőfény, mennyi kedvesség van ebben a feldolgozás tekintetében is kifogástalan versben. Az amerikai körutat mindinkább sürgető impresszárió komáromi ember volt Orossz, aki annak idején Vecsey Ferit is világkörutra vitte. A háború közbejöttén kívül Farkas Márta ragaszkodása a szülőföld, a haza iránt is nagy akadálya volt az amerikai turnénak. Az ősi rög iránti vonzalom is nagyon meghatotta Tuba bátyánkat és ennek az alábbi igazán szép és hangulatos versben adott kifejezést: Rigmusos levél Farkas Mártának. MOTTO: »Ne csodáld: rosszúl szól a lant, mit pengetek, Csallóköz szült engem, hol a fűz rengetsg,“ Adassék levelem a bájos Mártának, Vérti virágos kert szép virágszálának, A nékem legkedvesb, n»gy-nagy művésznőnek, Kinek nyomdokain babér-erdők nőnek... Kívánom Istentől, hogy e kis levélke Találja boldogan, ftiss jó egészségbe... (írásom, hogy ilyen régi módin kezdem, Ugye nem fog azért megperelni engem ?) Széles e nagy világ lehetne hazája, Oithonát ő mégis csak itihon találja. Hivták idegenbe; ámde mindhiába I Százszor jobb ma itt az ősi kúriába... Künn a nagy világban cudar vihar tombol, Romhalmazt csinálva millió otthonból. Egymással a népek gyilkos harcban állnak, Dús aratása van a »hősi balálnak* Elhallgat a lyra, hegedű lessz néma... Művészet csarnokit föl ki keresné ma ? Most a puska dalol és ágyúk zenélnek, Szörnyű hangszerei csaták concertjének. De e világharcnak is van ám derűje! Nekünk szól ma Márta varázshegedűje. Megindít, elrapsd hűvös játékával^ És lelkűnk a Szférák honába fenn szárnyal,,. Áldja meg az Isten az ő (ündérújját, Hogy még harci kürtök a riadót fújják S mig a csatamezőn ágyú szava bömböl, Dús részt juttatott ő nekünk a gyönyörből. Védje, becézgesse boldog szülők karja, Szép álmait vihar soha ne zavarja... Az ősi kurját is kerülje a vész el, Áldja meg az Isten mind a két kezével! Ugy*e milyen végtelenül közvetlen, keresetlen szavak és szépen kidolgozott vers? Amikor a ceruzairásból kihámoztam a fenti hárem verset, nagy volt az én lelkemnek gyönyörűsége Később aztán kérdést intéztem a művésznőhöz, hogy tett-e említést előtte Tuba bátyánk erről a három bájos versrő ? A művésznő azt mondta, hogy nemcsak tett, hanem szépen lemási lva megkapta tőle és ma is, mint féltett ereklyét, a legkedvesebb emlekei közöti őrzi. A kezeim közé keiüit ceruzairás a versek impuruma tehát. Tuba bátyánk a könyvet évekkel előbb oivasta 8 a versek impurumát jelként benihagyta a könyvben. Tuba Janos bátyánk rólam mindig azt szokta mondani hogy „Te a lábaddal szeriesz>ed a 1 púi, meri ha megígérek neked egy cikket, leelőled nincs menekvés, addig jársz u’ánam, amíg i meg nem irom a cikkel, hiszen te még * holtom után is cikket vársz tőlem“ — I szokta mondani kedves humorral nekem. | A mondása beteljesedett. íme a halála után is megszólaltattam a véletlenöl kezeim közé került e három hangulatos verse által és szinte érzem, hogy jóságos lelke mosolyogva tekint rám, mintha mondaná: „Lám, megmondtam, hogy a halálom után is íratsz még velem valamit, — de azért nem haragszom rád 1" (bj) Mentsük meg Európát! — A Páneurópai Unió kiáltványa. — Miért kell Páneurópának létrejönnie ? Mert a nem egységes Európa háborúra, katasztrófára vezet és menlhetetlenül elveszett. Mert csak egységes Európa mentheti meg jövőnket, gyermekeinket, nemzetünket, gazdaságunkat és szabadságunkat. Mert a szélforgácsolt Európa versenyképtelen a többi világrészekkel szemben, amelyek mindig hatalmasabb csoportokba szervezkednek. Mert az Egyesült Amerikai Államok példája mutatja a vámunió előnyeit s a belső határvámok célszerűilenségét, mert ezek mesterségesen lenyomják a munkabéreket és emelik az árakat. Páneurópa tehát a munkabérek emelkedését s az árak esését je'enti! Mert Páneurópa nélkül elkerülhetetlen egy újabb rettenetes gázhábotu, amely már a harcvonal mögé teszi át pusztításainak szinhelyét, hegy ott az ass2on)Okat és gyermekeket is elpusztítsa. Meri a háború technikájának a fejlődése következtében Európa csak kettő között választhat: a bélié és a pusztulás közöt: s a közlekedés technikájának a fejlődése, amely Európát annyira megszükitette — szintén csak kettő között enged választani: összefogni, vagy összetörni 1 Lépj be a Páneurópai Unióba l Nem nézheted nyugodtan, hogyan készül egy uj európai testvér-háború, hogyan hull széjjel az európai civilizáció és közgazdaság s hogyan lesz pokollá gyermekeid jövője! Segíthetsz és segítened is kell; Európa sorsa az európaiak kezében van I Minden európai felelős Európa pusztulásáért vagy megmentéséért! Páneurópa a háború, az éhség, a nyomor ellen, a békéért, jólétért és szabadságért küzd 1 Mindenki olyan eszközökkel harcoljon. amil enek rendelkezésére állnak: ki Pánturópáért beszélt i tud, beszéljen, aki Írni tud, írjon, aki fizetni tud — fizessen. í Lépj be a Páneurópai Szövetségbej Szerezz uj híveket a páneurópai eszmének I Mentsd meg Európát I Richard N. Coudenhove-Katergi Páneurópai Unió. Központ: Hofburg, Wien. A Páneurópai Unióba való belépés egyesek és egyesületek részére név, foglalkozás és cim megjelölésével írásban történik, amelyet a fenti cimre kell beküldeni. Tagsági díj legkevesebb évi 1-50 osztrák silling; vagyontalanoknak kérésükre a tagdíj elengedietik. Herczeg Ferenc. (Di. Hajdú Lukács bevezető megemlékezése^ a Pöldessy társulat, jubileumi díszelőadásán.) Herczeg Ferenc első regényei közt a legkiválóbb a Szabolcs házassága. Szabolcs Sándor a nagynevű Szabolcs miniszternek volt a fia. Atyja nagyúri társadalmi pozíciót és nagyigényeket, de kispolgári vagyont hagyolt rá. Szabolcs mindamellett megvédte pozícióját és kielégítette igényeit. A pénzzélett vagyona, mely kényelmesen belefért a frakkja oldalzsebébe, betétként megfordult mindenütt, ahol nyerni lehet: a tőzsdén, versenytéren és a kártyaasztalnál és a szerencse Szabolcs állandó pénztárosává szegődött. Egy idő óta azonban nagyobb veszteséget szenvedett a tőzsdén, a kártyaasztalnál is cserben hagyta hagyományos szerencséje, mire a bukófélben levő ember elérkezettnek látta az időt, hogy gazdag házassággal segilsen a helyzetén. Elvette nőül a gazdag Forgács (igy cs-ve), nem ch-val) egy nagy pénzember leányál, Malvint. A házasság boldogtalan volt. Fél év alatt kiábrándullak egymásból. Malvin kápráztató álmait nyomon követte a szürke valóság. A férje nem szerette őt, a végsőkig udvarias, kellemes és rokonszenves volt irányában, de nem szerette. Es elmaradt a nagyvilági élei, a fényes társadalmi hóditó hadjárat is. amelyről Malvin álmodozóit. Szabolcsék tulajdonképen sehova sem mentek. A férfit szinte megalázta az asszony lázas erőlködése, hogy utat törjön magának a főrangú társaságba. Malvin beteg lett, a szülei tengerpartra vitték, Szabolcs odahaza maradt. A nagy csalódás mindkettőt szerelmi kalandba kergette. Malvint Sándor unokaöccse, Bakó gróf csábította el, Szabolcs pedig szerelmes lett Borovszki hercegnőbe. A hiusága_és a kíváncsisága sodorta ebbe a kalandba és mégis egy nap arra ébredt, hogy szereli, lele van vele a feje, a szive. Lelicia hercegnő az élet, a világ, minden — rajta kívül semmi sincsen. Egy nap aztán rájött arra, hogy ami közié és Leticia hercegnő közt törlént, nem egyéb egy tisztességesebb kiadású lovászregénynél. A hercegnő egyszerűen ráunt. Sza bolcsnak faniaszlikus tervek és lehetetlen ötletek fordultak meg a fejében, vollak pillanatok, mikor megalázkodva, vissza akarta koldulni az asszony szerelmét, majd az öngyilkosságra is gondolt. Közben Malvin teljesen meggyógyult. Amióta Szabolcs nem látta, nagyon megszépült és a szépsége valami puha női karaktert vett fel.. És Szabolcs szerelmes leit a feleségébe és elhatározta, hogy visszahódítja. Egy nagy fekete vonást akart húzni a múlt alá, lezárni a számadást és
