Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-27 / 25. szám

a oldal.

Komáromi Lapok

1928. február 2J.

mét. Hogy Lukács Pálnak nem kell szégyenkezni, itt közlöm versét:

Cinkota iicéje.

Mátyás király sokszor álruhában Utazgatván nagy birodalmában,

Hanem egyszer Cinkota falviba Mene egész királyi pompába.

Épen délre járt a pap órája Hogy beszállott a pari khiára,

Mondandó a papnak egy jó napot:

Mert kedveié ám 6 a jó papot.

Ebéd fölött a király vig kedvvel Beszélgetvén az elmés páterreL S a többi közt, hogy őt megtréfálja Négy nagy kérdést intéze hozzája:

— Első: bogy hol a világ közepe? <

És a páter erre igy felel:

Én úgy vélem, Fölségednek Budán Nekem pedig itt helyben Cinkotán.

S ha nem hiszi fölséges királyom,

Méresse meg, ha tetszik, nem bánom.

— Második: hogy hány csillag van az égen ? Elmés páter felel rá eképen:

Mennyi homokszemet fölmarkolok,

Én ép annyi csillagot gondolok.

S ha nem hiszi felséges királyom Számlálja meg, ha tudja, nem bánom.

— Harmadik: hogy a király mit érhet? Mire nyomon igy felel a kérdett:

Ha Megváltónk harminc ezüstpénzt ért: Huszonkilenc elég fölségedért!

— Negyedik: hogy mostan mit gondol 5 ? Én tudom 1 — felelt a tisztelendő . . . Fölséged, me Hercule, gondolja

Én volnék e helység plébánosa;

Pedig ám én csak a kántor vagyok: Fölségednek térdet fejet hajtok.

Mi úgy is volt. Papja honn nem lévén, Kapván magát amúgy nagy hevenyén Felöltözék tisztelendőségnek,

Hogy így hódolhasson a fölségnek.

— Nos! mit kíván páter reverende? — Szólt a király szemébe nevetve

Kánt’ uramnak elmés tréfájáért? —

S ez válaszol, esdvén bocsánatért:

»Nem egyebet fölséges királyom,

Ha csakugyan szabad mit kívánnom:

Lenne nagyobb Cinkota itcéje.

Mert elszárad a kántor gégéje.«

*

« *

És a kántor megnyeré mit kivánt...

Erről emlegetik ma Cinkotát.

(*) Pannonhalmi Szemle. A pannonhalmi Széni Benedek-rend Pannonhalmi Szemle címmel negyedévenkint megje. lenő tudományos íolyóiratot inditott- A most megjelent első számba Bárdos Rémig főapát irt beköszöntőt, amelyben a többi között a következőket mondj*: Szent Benedek atyánk szellemét követjük, amidőn az ősi rögtörés után a vele kapcsolatos térítés munkája után kezébe veszi a rend a lelki rögök széttörését, a megművelt földbe bele veti a hit, erkölcs és tudás nemesitett magvait hosszú századokon át majd a tisztán népművelés munkájához csatolja a középosztály kiművelését, talán nem eredménytelenül, most pedig a népszerűén tudományos irodalmi messzevivő útjára lép, hogy modern eszközzel az elröppenő tanitó szót maradandóvá tegye a nyomtatottbetü széleskörű hatásában. A nagyértékü cikkek sorát Kocsis Lánárd pannonhalmi főiskolai igazgatónak Széchenyi tanításáról Írott tanulmánya nyitja meg. Mazy Engelbert főigazgató a kereszténységről és az emberi művelődésről, Strommer Viktorin dr. főmonostori perjelnek Prohászka püspökről irt gyönyörű tanulmánya, Mihályi Ernő dr,-nak panonnhalmi székesegyházat ismertető művészettörténeti értekezése, Zalán Menyhértnek az osztrák kolostorok kézirattáraiban található Árpádkori magyar vonatkozású kéziratokról í és Radó Polikarp dr-nak a liturgia stilusáról Írott tanulmánya teszi teljessé a folyóirat tartalmát, amelynek Figyelő í rovatában Kuhár Flóris dr. az Akadémia jubileumával foglalkozik. Könyv- | ismertetések és tartalmas Benedictina I rovat egészíti ki a száz oldalt mégha- i ladó hatalmas füzet tai talmát, amelynek ; évi előfizetési árat 6 pengőben (75,000 ; korona), példányonkénti árát pedig 2 pengőben (25.000 korona) áliapitották meg a kiadók.

(*) Komáromi Kátholikus Legényegylet. 1926 február 28 án vasárnap d. u.

5 órakor lesz a Kath. Legényegylet színháztermében a 111. Kátholikus est. Műsor: A kath. legényegyletek célja hajdan és most. Előadó: Király József S. felkész, II. elnök. 2. Magyar rapszódia (Gál Ferenctől). Zongorán játsza : Bokrossy Manci a bp. nemzeti zenedének II. középosztályu növendéke. 3. Censztochói legenda (Kiss Menyhérttől), szavalja: Németh Gyula. 4 Magyar népdalegyveleg. Énekli az egyesületi

vegyeskar. Karvezefő: Pataky József I. titkár. 5. Pefferné és társa (a „Kacagó délután“ kacagtató, kiváló bohózata közkívánatra mégegyszer) Szereplők: Pfefferné libakereskedőnő Riszdorfer Maca, Riza leánya Kreschka Margit, Julcsa cseléd Cserekley Margit, Timsó

J. Mór Balogh Miklós, Lengvári Lang Oltó Balogh Kálmán. Súgó Kreschka K. Jegyek kaphatók vasárnap délig özv. Apagyi A.-né dohánytőzsdéjében s vasárnap d. u. 4 órától az egyleti pénztárnál. Az est tiszta jövedelmét a Legényegylei székház újjáépítésére fordítjuk, mely célra a pénztárnál felülfizetéseket köszönettel fogadunk.

— Mikor fognak az emberek 200 évig élni ? Ilyen és hasonló kérdéseket csak Amerikában tudnak megfejteni. Horneil Hart dr, amerikai orvos kiszámította, hogy 2000 ben már nem lesz ritka a 200 éves életkor, az átlagos élétkor pedig a 90 évig fog felmenni. 1550 ben Hart dr. szerint az átlagos életkor 21 év volt, ma már 50 Mint hogy pedig most már jobban értenek az élet meghosszabbításához, csak természetes, hogy 2000 ben egy 90 éves ember olyan fuss lesz még, mint ma egy ötvenéves, egy 200 esztendős ember pedig csak olyan öieg lesz, mint ma egy 90 éves. Ha azonban abban a mathusalemi időszakban esetleg csak asszonyok érik el a 200 ik évet, akkor Hart dr. tétele nem lesz bebizonyítható, mert azok közül egy sem ismeri be, hogy elérte már a 200-ik évet.

— Lopás az erdőn. A csendőrség eljárást indított Fazekas Mátyás és Olasz János libádi lakosok ellen, akiket tetten érték, midőn az erdőből mintegy 450 kor. értékű fát elloptak.

— A becsületes megtaláló. Néhány

hónappal ezelőtt Feledi Mórné bátorkeszii lakos egy ezer korona értékű csomagot vesztett el az országúton. A csendőrségi nyomozás egy madari lakoshoz vezetett, akinél a megejtett házkutatás alkalmával a csomagot meg is találták. (

— Lopások. Muzslán ismeretlen tettesek elloptak Mészáros Júliától néhány métermázsa kukoricát.— Garamköyesden Gajdus Istvántól 350 korona és Soíkovski Janosiói 200 korona értékű élelmiszert loplak el ismeretfen tettesek, akiknek kinyomozására megtették az intézkedéseket.

Színház.

Az eddigi három színházi estből már is meggyőződhetett közönségünk, hogy egy törekvő, több jeles taggal dicsekedhető derék társulat, Földessy Sándor társulata működik városunkban, amely megérdemli, hogy Komárom és környékének magyarsága fokozott mértékben támogassa a magyar kultúra vándorait, akiknek ütjük tövisekkel, keserüségekkkel és koplalással van teli.

A magyarság nemzetgyűlési képviselői nehéz küzdelmet vivtak, hogy a magyar szinpártoló egyesület alapszabályait jóváhagyják, s hogy a szlovenszkói magyar színészetet megmentsék, illő tehát, hogy a magyar közönsőg is megtegye kötelességét a magyar színészet iránt.

(A jövő hét műsora) csupa újdonság és két kedves repriz. A héten Herczeg Ferenc egyik hatásos darabja, A dolovai nábob leánya is színre kerül. Egy végtelen bájos zenéjü operetta Luxenburg grófja reprizében is fogunk a jövő héten gyönyörködni, amelynek fű bemászó zenéje bizonyára sok sok közönséget fog vonzani.

A műsor több szenzációt is jelez. Ilyen pl. a Dr. Szabó Juci cimü magyar vígjáték újdonság a modern magyar szini irodalom egyik kiváló alkotása és állandóan telt házakat vonz Budapesten. A heti müssoron a fenti újdonságon kívül még két szenzációs operett is szerepel, a Kis huncut és az Orlov, e két gyönyörű zenéjü operett, szóval a Földessy színtársulat műsora a jövő héten is nagyon változatos nívós és ujdonségokkal teli.

(k régi jó világ), ez a végtelen kedves, reminiszcenciákkal teli revüoperett, amely pénteken olyan fényes sikert aratott, ma szombaton és holnap este újra színre kerül és pedig szombaton a kultúrpalotában, vasárnap este pedig a Dalegyesület helyiségében. A pénteki

előadás olyan nagy tetszést aratott, amelyhez hasonlót keveset láttunk. A közönség pompásan mulatott. Nézze meg mindenki e bájos operettet.

(A «zint&rsulat a Dulegyesflletben).

A Földessy Sándor színtársulata vasárnap este kivételesen a Dalegyesület nádoru cai helyiségében játszik. A kultuipalota nagyterme ugyanis vasárnap este nem szabad, ez este tehát a Dalegyesü eiben fog játszáni a színtársulat, amely alkalommal a Régi jó világ, ez a nagysikerű és pompás zenéjü operett revü kerül színre.

(Hajdú Lukács előadása Herczeg

Ferenorő*.) Az i t működő Földessy színtársulat héifőn este Herczeg Ferenc 40 éves irói jubileuma alkalmából díszelőadást rendez. Az előadást kezdetén dr. Hajdú Lukács főgimnáziumi tanár, a jeles és népszerű előadó Herczeg Ferencről fog beszédet mondani. Hajdú Lukács ól már hallottunk párszor előadást Heiczeg Ferencről es az mindig általános és nagy tetszést aratott A hétfői előadásra is bizonyára nagy közönségei fog vonzani. E kiváló előadás után Herczeg Ferenc jeles színmüve a a Dolovai nábob lánya fog színre kerülni a legjobb szereposztásban.

(Marie» grófnő) ez a népszerű operett került színre szerdán este közepes közönség előtt Meleg sikere volt Fenyő Nellynek (Fenyő Irma nővére) a címszerepben. Csengő fs tiszta koioraturája, kitűnő tánca, ánérzett játéka és szebbnél szebb toalettjei zajos sikert arattak, Partnere, Keleti Árpid (tiszttartó) meleg, szindus hangjával, szívből jövő játékával szintén egy csapásra meghódította a közönséget, amey meglepődve látta, hogy Keleti nemcsak pompás énekes, jó színész, hanem ezenkívül még gyönyörűen hegedül is. Az első felvonás mulató jeleneténél ugyanis kiveszi a cigány kezéből a hegedűt és ugyancsak megtikalja a szárazfát. Páiffy Blanka, aki a Marikában mint szende aratott zajos sikert, most mint táncos S2ubrett csillogtatta fehérségét és lenge tánca, mely nem egyszer a ballett tánemüvévészet terére csapott át, zajos sikert aratott épen úgy, mint partnere, Major tisztes tánca. Tanckettőseiket igen sokszor megismételtette a közönség nagyon sürü tapsvihara akáicsak Fenyő és Keleti gyönyörű szóló és duett énekszámait Nagyon jó volt Maár János, mint Johann komornik, Czeglédy, mint Populosen herceg, Aranyossy Gitta, mint cigányleány. A többi szereplő is jó volt. A zenekar kiválóan működött Padoss Rezső karnagy pompás vezetésével. A felvonások végén is zajos tap. sok hívták lámpák elé a szereplőket.

(Magnetic ) Pásztor Árpád megrázó jelenetekben gazdag szinjátéka közepes ház előtt ment csütörtökön. A Titanic katasztrófáját feldolgozó darab három főszereplője: Benedek Lenke (Helén), Földessy Sándor (a gróf), Czeglédy Bála (Norton) megrázó drámai erőtől lüktető játéka valósággal elragadta a hallgatóságot, amely percekig tapsol- és hívta a lámpák elé a jeles szerept löket. A többi szereplőkről is csak jót mondhatunk. A második felvonás hajósülyedési jelenetét ügyesen utánozták.

Színházi műsor.

Szomb. „ 27 Rági jó világ.

V.(S. „ 28 d u. Árvácska.

Vas. „ 28 este. Regi jó világ, a

Dile^yesüieiberi. Hétfő márc. l.este. (Herczeg F renc jubileumára ünnepielőadási Híjdu Lukácsdr főgunn. lánár előadást tart Herczeg Ferenczről. II. A dolovai nábob leánva. Herczeg Ferenc színmüve.

A kis huncut (operett repriz.) Luxemburg grófja (operett repriz.) Dr. Szabó Juci (operett újdonság)

Orlov

(opeiett ujdons.)

Az előadásokat a 12. gy. ezred zenekara kiséri.

Kedd „

2. esle.

Szerda „

3. este.

Csüt. „

4. este.

Péntek „

5. 1

Szomb. „

6. este {

Vas.

7. 1

Közgazdaság,

Közgazdasági Szemle.

A pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamara kiadásában pár nappal ezelőtt egy hézagpótló kötet jelent meg, amelyet — sajnos ugyan egyelőre csak német nyelvű szöveggel — volt módunkban olvashatni, mégis meg kell é& jól esően állapítani, hogy végre a szlovenszkói közgazdasági helyzetet min- '. den szépitgetés nélkül és némely cikkében őszinte szókitnondással látjuk ismertetni.

A közlöny első cikkében Stodola Kornél kereskedelmi és iparkamarai elnök mond közgazdász szemmel nézve igen érdekes és értékes megállapitáso- , kát. Rámutat azokra a kiegyenlítetlen viszonyokra, amelyek a történelmi országrészek és Szlovenszkó között ez utóbbinak hátrányára fennállanak, g rámutat azokra feladatokra, amelyeket : az államnak Szlovenszkó közgazdaságának lábraállitása érdekében teljesítenie kellene.

Nem minden tendencia nélküli annak a kérdésnek a fe tevése, hogy az 1925. évre előirányzott 5900 millió K dologi összkiadásokból Szlovenszkóra mennyi jutott, különösen, ha az át- ' lami szállításokban való részvételt ille őleg az 1924 évről megállapítható, hogy a nem nyilvános szállítási versenypályázatok az öss?pályázatoknak 60°/0-át teszik kil S’odola a Magyarországgal való rendezett gazdasági ’ kapcsolatot elsőrendű fonosságúnak tartja, mert Csehszlovákia természetes piaca az államhatárok déli irányában keresendő csak.

Liska János mérnök, kamarai titkár a szlovenszkói ipar hathatósabb támogatásáért, a kisiparos társadalom gaz-^ dasági megerősítéséért, a fiatal iparosgeneráció eddiginél intenzivebb neveléséről mond a közlönyben figyelemre méltó észrevételeket.

Brestensky V. dr. kamarai titkár az önállók szociális biztosításáról értekezik s mint a polgári társadalom erősödésének, jobb sorsának biztosítását célzó intézményről emlékezik meg, amelyben a szlovenszkói érdekeltségek • nek, számarányuknak megfelelő képviseletet követel.

Karvas dr. a „Szlovenszkói ipar krízise“ cimü tanulmányábanSzioveriszkó speciális helyzetére való tekintettel különös állami támogatás szükségességét hangoztaija.

Vaverka Ferenc dr. kamarai titkár a „Szlovenszkói adóprobléma“ cimü cikkében két kardinális pontban látja a kérdés megoldásának kulcsát: a miiliárdokat meghaladó adóhátralékok liquidálásában és az adóigazgatás unifikálásában.

A Közlöny második része vám- és kereskedelem politikai, külkereskedelmi közleményeket hoz a külömböző államokkal kapcsolatban; ismerteti a külállamok áru keresletet és árukínálatát; közli az egyes külföldi államokban a csehszlovákiai ipar és kereskedelem képviseleteit: a külföldi mintavásárokról; újabb, az ipar- és kereskedelem körébe eső kormányrendeletekről hoz figyelemreméltó ismertetéseket. Egyéb, érdekessége a közlönynek a pozsonyi kamara iparjogi véleményének közlése, amelyek kitűnő tájékoztatást nyújtanak az iparlörvény egyes, még sok magyarázatra szoruló rendelkezésének helyes értelmezését illetőleg.

A Kamarai Közlöny kiadását örvendetes eseménynek kell tartanunk, mert ez az első komoly lépés a szlovenszkói speciálisán szomorú közgazdasági helyzet ismertetéséhez. A közgazdasági helyzetünket első kézből ismerheti meg a külföld, amelyet eddig — sajnos — csak az önhnelgés rózsaszínű szemüvegén keresztül láttat a hivatalos sajtópropaganda. Különösen üdvösnek és helyesnek tartjuk Szlovenszkó első kamarája vezetőségének abbeli tervét is, hogy az egyes járási ipartársulatok utján szerezze be az egyes vidékek közgazdasági helyzeté nek hű leírását. Bizonyos, hogy a ke moly célkitűzéssel dolgozó ipartársul' tok a kamarát ebben a fontos mun' jában készséggel fogják támogatni csönösen, ha a közlöny, mint jeh az ezer és ezer magyar iparos és reskedő igényeit is magyarnyelvű leményekkel kielégíteni fogja, s an a magyar közgazdasági társadalor jes joggal el is vár. Ivánfy <