Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-16 / 20. szám

1926. február 16.

Komáromi Lapok

6. oldal

Előadások kezdete

hétköznap este

V és 'M órakor

TISZTI PAVILLON

Előadások kezdete vasár- és ünnepnapi

U.UVHIU

Hétfőn és kedden, febru r 15 én és í6-án

25

Zsidó dráma I

Zsidó drámai

A kitagadott

Dr. E. Weiszmann világhírű drámája a zeldó sorsból. Fősz: Berea! Oszkár.

Szerdán és csütöriöhö*t, február 17 és 18-án.

EMIL JANNINGS: Az utolsó férfi

Megkapó filmregény 6 felv. Fősz. Emil Jennings a legnagyobb német jellemszinésr, A szerelem tp^gédiája, Nyú és az uj

Quo vadiä ? feledhetetlen hőse

pálya szelleme szabja meg Tetteink, I véleményeink igazi okát, eredetét nem | ismerjük, de kinevetjük, gyűlöljük, ül- 1 dözzük azokat, kik máskép tesznek és gondolkodnak, mint mi.

Hogye fogyatkozásainkat nem vesszük észre, az természetes: ahoz világosabb öntudat kellene.

Belátás, szellemi érettség, világos öntudat, csak az ember tanulmányozása által érhető el. Kétségtelenül ez a tanulmány a legtágabb körű, mert ki kell terjeszkednie mindenre, ami az emberrel vonatkozásban van és annak jellemzéséhez, megértéséhez hozzájárul; de másrészt ez a tanulmány a legélvezetesebb is, mert a legtermészetesebb és a leggyümölcsözőbb. Ebből fakad a vágy az igazság megismerése iránt, ebből a folytonos tökélete edési vagy, ebből az igazi humanizmus. Ha ezen tanulmánynak szenteltük törekvésünket, elménk nem fog nyugodni, mig az emberi gondolat összes tereit be nem járta, mig az emberi ész és szív öszszes megnyilatkozásait meg nem ismerte Csak igy lehet szert tenni arra a gazdag tartalmi öniudttra, amely épen azért mivel a legelientéksebb véleményeket a legelütöbb főifogás — és érzésmódokat megismerte, átértette, méltatta higgadt objektivitással és elfogulatlansággal szemléli a világot és ítéli meg a dolgokat.

Minthogy a világos öntudat kiöl belőlünk minden elfogultságot, amennyiben az emberi lelket teljes tárgyilagosságra képesíti, mondhatni, hogy a valódi műveltség nem áll másban, mint a teljes elfogulatlanságban. Ebben nyilvánul a szellem szabadsága, ez teszi érthetővé e német mondás igazságát: „Bildung macht frei !"

Még egy pár szót a müveit ember töredékes jellemzésére:

A müveit ember türelmes mások véleményei iránt (d’ Alembert, Páris, 1889 188 lap.) — A müveit ember nem ragaszkodik makacsul a saját nézetéhez, mert elismeri S uart Mittel, a hires angol bölcsésszel, hogy az emberi igazságok, legnagyobb része féligazságok“ (St. Mill: A szabadság. London, 1884, 32. 1.). — A müveit ember igen tartózkodó, ha véleménnyilvánitásról van szó; a müveit ember kész mindenkinek igazat adni, a müveit ember nem kívánja, hogy neki igazat adjanak, kivált, ha egyedül áll véleményével; a müveit ember nem szívesen közli másokkal meggyőződéseit és gondolatait, mint ahogy Goethe mondja; „amit tudunk, azt tulajdonképen csak magunknak lúd juk.“ (Man weiss eigentlich das, was man weis?, nur für sich selbst) Goethes sämtlieheWerke, Stuttgart. IV B. Sprüche in Prosa, 219. 1 a müveit ember nem kívánja, hogy mások őt teljes mivolta szerint méltányolják és becsüljék, mint ahogy Schopenhauer, a nagy emberismerő bölcsész megjegyzi: „Minden ember a má ikat csak a saját intelli genciájának mértéke szerint rudja fel felfogni és megérteni. Senki sem láthat önmagán úi." (jeder kann den Andern nur nach Massgabe seiner eigenen Intelligenz fassen und verstehen. Keiner kann über sich sehen. Schop nbauer, P rerga und Paralipomena. Leipzig, 1888 !. 476 ford Varró istv. : Az önálló gondolkodás) a müveit ember nem szolgaielkü és nem alacsonyil le szolgákká másokat, mert átérd Schüler önérzetes szavait: „Mindenki -önmaga srabja meg apját éltekét. Hogy mennyire becsüljem^nagamat az tőlem függ “ (Ein jeder gibt den Wert sich selbst. Wie hoch ich mich selbst anschlagen

will, das steht bei mir Schillers sämtliche Werke, Stuttgart, Wallensteins Tod IV. 8275. 1 ford Dóczy L) A müveit ember szükségét érzi annak, hogy holtig tanuljon, mert mint Swift, a nagy angol szatirikus mondja: „Az okos ember életének második felét azon balgaságok, előítéletek és hamis nézetek kiirtása veszi igénybe amelyeket életének első felében elsajátított.“ A müveit ember szereti és becsüli a művészetet és a szépet, mert egyetért Ana ole France val :• „Merem mondani, hogy a világon nincs más, csak a szép.“ (A France: La vie liíteraire: Irodalmi élet, Páris, 1894. II. k 122. 1.) - A müveit ember az erkölcs magaslatán áll, mert igaza van Pascal-nak: „Igyekezzünk helyesen gondolkodni: ime ez az erkölcs alapelve!“ (Gondolatok, Paris, 1891. 50. 1.) Csak a helyes gondolkodásból önként folyó objektivitás képes az emberi önzést megtörni, amellyel szemben egyébként mb den külső ellenszer gyöngének, vagy hatástalannak bizonyul.

V.

Ha a műveltségnek e rövid dolgo zatban nyújtott értelmezéséhez talán nem is, de a műveltség értékéhez, azt hiszem mindenesetre szó férhet. Hogy a valódi műveltség a teljes objektivitásban, vagy elfogulatlanságban áll, azt bátran merem hangsúlyozni; de hogy ez az objektivitás kívánatos e, arra nézve már elágazhatnak a vélemények. Van Nieíschenek egv munkája (Jenseits von Gut. u Bőse, Le’pzig 1881. 139 — 142 1.) melyből örömmel idéznék egy fejezetet, mellyel az objektiv embert jellemzi, de a nagy psjchologus nyelvének utanozhatian virtuozitása dacol minden fordítási kísérlettel. Ebből a rövid fejezetből legjobban megértenénk, hogy mit dcsérheiünk és mit kifogá solhatunk az objektív ember jellemében. Idézem tehát némi kárpótlásul Schillernek, a nagy német költőnek szavait: „A világosabb fogalmakból származó előny a praktikus erényt követeli részünkről súlyos áldozatul, annak hiányában pedig jobb tudásunkat aligha tekinthetjük nyereségnek. Az a műveltség, amely agyunkban a fanatikus buzgalom tüzét kioltotta, elfojtotta egyúttal szivünkben a lelkesedés lángját, megbénította lelkületűnk szál nyalását, megsemmisítette a jelem tét eket érlelő energiáját.“ (Sc tillers sä Tätliche Werke, Siu'gartt 13. Vorrede zu der Geschichte des Malteserordens 161 1 ]i — Ha e szavaknak komoly fontosságot tulajdonítunk, akkor joggal föltehetjük a kérdést, hogy érdemes e az elme kiművelésére t trekedn ? érdemes-e az öntudatot az ösztön rovására fokozni? Vagy talán itt is az aurei mediociitas elvét kövessük? Ez esetben határt keltene v'onnursk, ameddig az ön udatnak terjeszkednie szabad. Ez pedig oly feladat, amelynek megoldására senki sem vállalkozható.

H IKK íi,

— Az áiiamí kikötő Mbővitsae. A múlt hét csütörtökén a közmunkaügyi minisztérium kikü dőltei megjelentek Komáromban és egesz délelőtt tanácskoztak a város vezetőségével a dunai kikötő kibővítése ügyében. Az állam a várostól átvett eddigi területekhez még 1800 négyzetöl területet akar átvenni a Dunapartból és pedig olyképen, hegy az egész mostani piac eret a Baros-uttól a gőzfürdőig átvenné, kivéve a kocsik közlekedésére szolgáló 5—6 méter széles területet a dunasori házak előtt.

A kiküldőitek a városnak feltételei iránt érdeklődtek, a városi tanács beható árgyalás keretében vitatta meg a terűét átengedés kérdését, de megállapodás természetesen nem jött létre. A megbeszélés szerű tárgyalásról jegyzőtönyvet vettek fel és azt a minisztériumi kiküldöttek kértére 24 óra alatt megküidőtték a közmunkaügyi minisztériumnak.— Vallásos osiély. A református egyház Kollégiumának nagytermében vasárnap, február 14 én este 5 órakor lélekemelő vallásosestélyt rendeztek, amelyen az egyház hivei nagy számban jelentek meg. A CXXXV. zsoltár első versének eíéneklése után Galambos Zoltán ref. lelkész mondott áhitatos fohászt, amely után Lüka Esztike Szabolcska .Mihálynak egyik mély bölcsességü költeményét szavalta el igen szépen. Majd Tóth István, az egyház köitőlelkületü énekvezére énekelte el egyik saját szerzeményű vallásos énekét s utána Galambos Zoltán lelkész tar tott nagy figyelem mellett előadást a Krisztusért való önfeláldozásról, melyhez megragadó példákat vett a ref. egyház történetéből. Balogh Irén polg. iskolai tanuló ezután a vasárnap ünnepi jelentőségét méltató hangulatos költeményt szavalt, amelyet Tóth Béla segédíelkész bibliamagyarázata követett, ki a hamis krisztusokról és a hamis prófétákról elmélkedett figyelmet lekötő előadásban. Ugyancsak ő imádkozott buzgón a vallásos estély végén, amelyet a megjelentek „Az Istenhez az én s/ómat“ (LXXVII.) kezdetű zsoltár eléneklésével zártak be,

— jokai szobra Komárom-Újvárosban. Komárom Újváros a centennárium évében n ozgalmat indított Jókai szobra feiáliitár-a érdekében, amely már eddig is igen szép eredménnyel járt. A szép célra megközelítőén 100 mii ió gyűlt már eeybe é-. ez elég volna egy csinos kivitelű mellszobor elkészítésére A város azonban álló szobrot akar állítani a legnagyobb magyar mesemondónak és a gyűjtést folytatja, mig arra 200— 240 millió nem jön össze, amelyért igen szép állószobrot is lehet már été siteni. A város vezetősége felkérésére Zsállodi Csiszét János székely szobrász művész igen szép tervet készíteti Jókai szobráról Ugyanez a művész alkotta a sikerűit Jókai plakettet is. Komárom Újváros egészen bizonyos, megelőzi a szülővárost, amelynek a centennárium évében folytatandó országos gyűjtésre vonatkozó kérvénye mtridezideig elinté zetlen a minisztériumban. Jókai szobrának itt is állania kellene a kultúrpalota előtt.

— Halálozás. Győrből jelentik, hogy dr Batcza Dezső tekintélyes ügyvéd 48 éves korában, hosszas szenvedés u án elhunyt. Halálát özvegye sz. Hegymeghy Sarolta gyászolja. A megboldoduit előkelő szerepet vitt Győr társadalmi és közéletében.

— Egyházi közgyűlés. A komáromi r formátus egyházközség által február 14 re,vasárnap délelőtt 10 órára kitűzött kö/gyüles megtartható nem volt,

Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Dunap^rt 11. sz. alatti

Bárt UÄ) beszüntettem.

Ezáltal azon helyzetbe jutottam, hogy éttermemet és szállodámat megnagyobbíthattam.

Elsőrendű izlotes ételek. —- Abonoma — Valódi jó magyar fajborok, bárminemű hűsítő italok. — Pilseni ősforrás! Szállodai szobák mindenkor kaphatók. — Szives támogatást kér

HORVÁTH ISTVÁN Dunarakpart 11.

126

mert az egyház szavazattal biró tagjai a törvényes számban nem jelentek meg.

Az egyház közgyűlését az elnökség jövő vasárnapra, február 21 éré, délelőtt 10 órára tűzte ki, melyre az egyház adófizető, szavazattal birő tagjait azzal a megjegyzéssel hívja meg, hogy a második határidőre összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül a kitűzött tárgysorozat felett végérvényesen határozni fog,

— Haialo/á?. Részvéttel vesszük a hirí özv. Trebvsch Adolfné haláláról, aki 82 éves korában Nagymegyeren elhunyt. A megboldogult matrónában dr. Trebitsch Móric ógyallai ügyvéd és Weisz Lipótné, tekintélyes iparos polgártársunk felesége, édes anyjukat gyászolják Temetése ma délelőtt ment végbe Nagymegyeren.

— A villamossági részvénytársaság építkezése. A Dé szlovenszkói Villamossági r, t. legközelebb elkezdi működését és hir szerint Komárom és Érsekújvár/Között nemsokára kiépíti vezetékét. Úgy tervezik, hogy már a jövő hónapban lerakják a kábeleket és kiépítik az utcai vezetékeket, melyeket a házakon vezetnek a város szükebb utcáin. A háztulajdonosokat már megkeresték, hogy engedjék meg a vezetékeknek és a szigetelőknek házaikon való megerősítését. A város és a villamosmü még tálalásokat folytat a városi gázgyár kártalanítása kérdésében, de erre nézve még megegyezés nem jött létre.

— Harangszentelés Feisöszeosén. A

felsőszecsei református egyház a háború alkalmával elvitt harangjai helyébe uj harangokat szerzett, melyeket f. hó 14 én ünnepélyesen széniéit fel Balogh Elemér pozso ;yi ref, püspök, aki mellett Csekey Dávid alsóváradi, dr. Csekey Sándor szalkszentmártoni, Konta Károly kiskálnai ref lelkészek, Vörös László s. lelkész és Patay Károly esperes mint helyi lelkész működtek közre. A remekművű harangokat, melyek közül a nagyobbik hat métermázsás, a nagyszombati „Fischer Testvérek“ készítették és ezeket a gyülekezet már egy héttel ezelőtt, f. hó 7 én hazaszállította a nagykálnai állomásról nagy ünnepélyességgel; a templomban az urasztala előtt "helyeztettek el és olt történt felszentelésük. Az ünnepséggel kapcsolatban, az énekkar és mű Kedvelő ifjúság szereplésével, énekés szavalatokkal egybekötött szinielőadást tartottak.

— A K. F. C. február 16-iki álarcos jelmezestélye iránt oly szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik, hogy a rendezőség alig képes az érdeklődők kíváncsiságát kielégíteni. Végre a mai nappal elérkezett a várva várt nap, mely a farsangi krónikák sorozatában is méltó helyet fog elfoglalni. Az est sikere érdekében az agilitásáról ismert rendezői gárda mindent elkövet, hogy panaszra alkatom ne kínálkozzék, sőt a táncos gárda megszervezésével — hisszük, hogy a hölgyeknek hasznos szo'gálatot teszünk. Egyben kérjük a t. közönséget s különösen a jelmezeseket, hogy számozott meghívóikat az ellenőrzés szempontjába! is magukkal hozni sz veskedjenek Ü< az utolsó óra, ne tétovázzon senki, mert az idő hamar elröppeh s amit elmulasztottunk, az többé vissza nem jő. A viszontlátásra 9 órakor Dósa nagytermében.

— A léva'ak Komáromban. A lévai Iparos Körnek komáromi látogatásával kapcsolatban a lévai Btrscimü laptársunk az alábbi meleg sorokat Írja Komáromról és rólunk, komáromiakról: Magyar szivek ölelkezése. Annak a magyar testvéri barátkozásnak, melyet a komáromi iparosok kél év előtti látó gatása indított meg, a kimélyitése vasárnap ment végbe Komáromban. A Lévai Iparos Olvasókör visszaadta a komáromi iparos dalárda emlékezetes lévai látogatását. A lévaiak ez alka ómmal meggyőződtek arról, hogy ők Komáromnak igazán szive szerinti vendégei, mert olyan szívélyes vendégszeretetben részesültek, mely a hagyományos régi magyar vendégszeretetet jellemzi s nem csak a kamra és pince, hanem Komárom dobogó piros magyar szive is kinyílott a vendégek előtt. A lévai iparosok komáromi iátogatása olyan fényesen ünnepélyes keretek között zajlott le, mintha valami országos esemény színhelye lenne ős Komárom városa. És valóban ez a látogatás, a két szlovenszkói magyar város lakosságának