Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-02-16 / 20. szám

1926. február 16. Komáromi Lapok 6. oldal Előadások kezdete hétköznap este V és 'M órakor TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnapi U.UVHIU Hétfőn és kedden, febru r 15 én és í6-án 25 Zsidó dráma I Zsidó drámai A kitagadott Dr. E. Weiszmann világhírű drámája a zeldó sorsból. Fősz: Berea! Oszkár. Szerdán és csütöriöhö*t, február 17 és 18-án. EMIL JANNINGS: Az utolsó férfi Megkapó filmregény 6 felv. Fősz. Emil Jennings a legnagyobb német jellemszinésr, A szerelem tp^gédiája, Nyú és az uj Quo vadiä ? feledhetetlen hőse pálya szelleme szabja meg Tetteink, I véleményeink igazi okát, eredetét nem | ismerjük, de kinevetjük, gyűlöljük, ül- 1 dözzük azokat, kik máskép tesznek és gondolkodnak, mint mi. Hogye fogyatkozásainkat nem vesszük észre, az természetes: ahoz világosabb öntudat kellene. Belátás, szellemi érettség, világos ön­tudat, csak az ember tanulmányozása által érhető el. Kétségtelenül ez a tanul­mány a legtágabb körű, mert ki kell terjeszkednie mindenre, ami az ember­rel vonatkozásban van és annak jellem­zéséhez, megértéséhez hozzájárul; de másrészt ez a tanulmány a legélveze­­tesebb is, mert a legtermészetesebb és a leggyümölcsözőbb. Ebből fakad a vágy az igazság megismerése iránt, ebből a folytonos tökélete edési vagy, ebből az igazi humanizmus. Ha ezen tanulmánynak szenteltük törekvésünket, elménk nem fog nyugodni, mig az emberi gondolat összes tereit be nem járta, mig az emberi ész és szív ösz­­szes megnyilatkozásait meg nem ismerte Csak igy lehet szert tenni arra a gazdag tartalmi öniudttra, amely épen azért mivel a legelientéksebb véleményeket a legelütöbb főifogás — és érzésmódo­kat megismerte, átértette, méltatta hig­gadt objektivitással és elfogulatlanság­gal szemléli a világot és ítéli meg a dolgokat. Minthogy a világos öntudat kiöl belőlünk minden elfogultságot, amennyi­ben az emberi lelket teljes tárgyilagos­ságra képesíti, mondhatni, hogy a valódi műveltség nem áll másban, mint a teljes elfogulatlanságban. Ebben nyilvánul a szellem szabadsága, ez teszi érthetővé e német mondás igazságát: „Bildung macht frei !" Még egy pár szót a müveit ember töredékes jellemzésére: A müveit ember türelmes mások véle­ményei iránt (d’ Alembert, Páris, 1889 188 lap.) — A müveit ember nem ragaszkodik makacsul a saját nézetéhez, mert elismeri S uart Mittel, a hires angol bölcsésszel, hogy az emberi igaz­ságok, legnagyobb része féligazságok“ (St. Mill: A szabadság. London, 1884, 32. 1.). — A müveit ember igen tartóz­kodó, ha véleménnyilvánitásról van szó; a müveit ember kész mindenkinek igazat adni, a müveit ember nem kívánja, hogy neki igazat adjanak, kivált, ha egyedül áll véleményével; a müveit ember nem szívesen közli másokkal meggyőződéseit és gondolatait, mint ahogy Goethe mondja; „amit tudunk, azt tulajdonképen csak magunknak lúd juk.“ (Man weiss eigentlich das, was man weis?, nur für sich selbst) Goethes sämtlieheWerke, Stuttgart. IV B. Sprüche in Prosa, 219. 1 a müveit ember nem kívánja, hogy mások őt teljes mivolta szerint méltányolják és becsüljék, mint ahogy Schopenhauer, a nagy ember­ismerő bölcsész megjegyzi: „Minden ember a má ikat csak a saját intelli genciájának mértéke szerint rudja fel felfogni és megérteni. Senki sem láthat önmagán úi." (jeder kann den Andern nur nach Massgabe seiner eigenen In­telligenz fassen und verstehen. Keiner kann über sich sehen. Schop nbauer, P rerga und Paralipomena. Leipzig, 1888 !. 476 ford Varró istv. : Az önálló gondolkodás) a müveit ember nem szolgaielkü és nem alacsonyil le szolgákká másokat, mert átérd Schüler önérzetes szavait: „Mindenki -önmaga srabja meg apját éltekét. Hogy mennyire becsüljem^nagamat az tőlem függ “ (Ein jeder gibt den Wert sich selbst. Wie hoch ich mich selbst anschlagen will, das steht bei mir Schillers sämt­liche Werke, Stuttgart, Wallensteins Tod IV. 8275. 1 ford Dóczy L) A müveit ember szükségét érzi annak, hogy holtig tanuljon, mert mint Swift, a nagy angol szatirikus mondja: „Az okos ember életének második felét azon balgaságok, előítéletek és hamis nézetek kiirtása veszi igénybe amelyeket éle­tének első felében elsajátított.“ A müveit ember szereti és becsüli a művészetet és a szépet, mert egyetért Ana ole France val :• „Merem mondani, hogy a világon nincs más, csak a szép.“ (A France: La vie liíteraire: Irodalmi élet, Páris, 1894. II. k 122. 1.) - A müveit ember az erkölcs magaslatán áll, mert igaza van Pascal-nak: „Igyekezzünk helyesen gondolkodni: ime ez az erkölcs alapelve!“ (Gondolatok, Paris, 1891. 50. 1.) Csak a helyes gondolkodásból önként folyó objektivitás képes az emberi önzést megtörni, amellyel szem­ben egyébként mb den külső ellenszer gyöngének, vagy hatástalannak bizonyul. V. Ha a műveltségnek e rövid dolgo zatban nyújtott értelmezéséhez talán nem is, de a műveltség értékéhez, azt hiszem mindenesetre szó férhet. Hogy a valódi műveltség a teljes objektivi­tásban, vagy elfogulatlanságban áll, azt bátran merem hangsúlyozni; de hogy ez az objektivitás kívánatos e, arra nézve már elágazhatnak a vélemények. Van Nieíschenek egv munkája (Jenseits von Gut. u Bőse, Le’pzig 1881. 139 — 142 1.) melyből örömmel idéznék egy feje­zetet, mellyel az objektiv embert jel­lemzi, de a nagy psjchologus nyelvé­nek utanozhatian virtuozitása dacol minden fordítási kísérlettel. Ebből a rövid fejezetből legjobban megértenénk, hogy mit dcsérheiünk és mit kifogá solhatunk az objektív ember jellemében. Idézem tehát némi kárpótlásul Schiller­nek, a nagy német költőnek szavait: „A világosabb fogalmakból származó előny a praktikus erényt követeli ré­szünkről súlyos áldozatul, annak hiá­nyában pedig jobb tudásunkat aligha tekinthetjük nyereségnek. Az a művelt­ség, amely agyunkban a fanatikus buzgalom tüzét kioltotta, elfojtotta egyúttal szivünkben a lelkesedés láng­ját, megbénította lelkületűnk szál nya­lását, megsemmisítette a jelem tét eket érlelő energiáját.“ (Sc tillers sä Tätliche Werke, Siu'gartt 13. Vorrede zu der Geschichte des Malteserordens 161 1 ]i — Ha e szavaknak komoly fontosságot tulajdonítunk, akkor joggal föltehetjük a kérdést, hogy érdemes e az elme kiművelésére t trekedn ? érdemes-e az öntudatot az ösztön rovására fokozni? Vagy talán itt is az aurei mediociitas elvét kövessük? Ez esetben határt kel­tene v'onnursk, ameddig az ön udatnak terjeszkednie szabad. Ez pedig oly fel­adat, amelynek megoldására senki sem vállalkozható. H IKK íi, — Az áiiamí kikötő Mbővitsae. A múlt hét csütörtökén a közmunkaügyi minisztérium kikü dőltei megjelentek Komáromban és egesz délelőtt tanács­koztak a város vezetőségével a dunai kikötő kibővítése ügyében. Az állam a várostól átvett eddigi területekhez még 1800 négyzetöl területet akar átvenni a Dunapartból és pedig olyképen, hegy az egész mostani piac eret a Baros-ut­­tól a gőzfürdőig átvenné, kivéve a ko­csik közlekedésére szolgáló 5—6 méter széles területet a dunasori házak előtt. A kiküldőitek a városnak feltételei iránt érdeklődtek, a városi tanács beható árgyalás keretében vitatta meg a terű­ét átengedés kérdését, de megállapo­dás természetesen nem jött létre. A megbeszélés szerű tárgyalásról jegyző­­tönyvet vettek fel és azt a minisztéri­umi kiküldöttek kértére 24 óra alatt megküidőtték a közmunkaügyi minisz­tériumnak.­— Vallásos osiély. A református egyház Kollégiumának nagytermében vasárnap, február 14 én este 5 órakor lélekemelő vallásosestélyt rendeztek, amelyen az egyház hivei nagy szám­ban jelentek meg. A CXXXV. zsoltár első versének eíéneklése után Galam­bos Zoltán ref. lelkész mondott áhitatos fohászt, amely után Lüka Esztike Szabolcska .Mihálynak egyik mély böl­­csességü költeményét szavalta el igen szépen. Majd Tóth István, az egyház köitőlelkületü énekvezére énekelte el egyik saját szerzeményű vallásos énekét s utána Galambos Zoltán lelkész tar tott nagy figyelem mellett előadást a Krisztusért való önfeláldozásról, mely­hez megragadó példákat vett a ref. egyház történetéből. Balogh Irén polg. iskolai tanuló ezután a vasárnap ün­nepi jelentőségét méltató hangulatos költeményt szavalt, amelyet Tóth Béla segédíelkész bibliamagyarázata köve­tett, ki a hamis krisztusokról és a ha­mis prófétákról elmélkedett figyelmet lekötő előadásban. Ugyancsak ő imád­kozott buzgón a vallásos estély végén, amelyet a megjelentek „Az Istenhez az én s/ómat“ (LXXVII.) kezdetű zsoltár eléneklésével zártak be, — jokai szobra Komárom-Újváros­ban. Komárom Újváros a centennárium évében n ozgalmat indított Jókai szobra feiáliitár-a érdekében, amely már eddig is igen szép eredménnyel járt. A szép célra megközelítőén 100 mii ió gyűlt már eeybe é-. ez elég volna egy csinos kivitelű mellszobor elkészítésére A vá­ros azonban álló szobrot akar állítani a legnagyobb magyar mesemondónak és a gyűjtést folytatja, mig arra 200— 240 millió nem jön össze, amelyért igen szép állószobrot is lehet már été siteni. A város vezetősége felkérésére Zsállodi Csiszét János székely szobrász művész igen szép tervet készíteti Jókai szobráról Ugyanez a művész alkotta a sikerűit Jókai plakettet is. Komárom Újváros egészen bizonyos, megelőzi a szülővárost, amelynek a centennárium évében folytatandó országos gyűjtésre vonatkozó kérvénye mtridezideig elinté zetlen a minisztériumban. Jókai szob­rának itt is állania kellene a kultúr­palota előtt. — Halálozás. Győrből jelentik, hogy dr Batcza Dezső tekintélyes ügyvéd 48 éves korában, hosszas szenvedés u án elhunyt. Halálát özvegye sz. Hegy­­meghy Sarolta gyászolja. A megboldo­­duit előkelő szerepet vitt Győr társa­dalmi és közéletében. — Egyházi közgyűlés. A komáromi r formátus egyházközség által február 14 re,vasárnap délelőtt 10 órára kitű­zött kö/gyüles megtartható nem volt, Értesítem a nagyérdemű közönséget, hogy Dunap^rt 11. sz. alatti Bárt UÄ) beszüntettem. Ezáltal azon helyzetbe jutottam, hogy éttermemet és szállodámat megnagyobbíthattam. Elsőrendű izlotes ételek. —- Abonoma — Valódi jó magyar fajborok, bárminemű hűsítő italok. — Pilseni ősforrás! Szállodai szobák mindenkor kaphatók. — Szives támogatást kér HORVÁTH ISTVÁN Dunarakpart 11. 126 mert az egyház szavazattal biró tagjai a törvényes számban nem jelentek meg. Az egyház közgyűlését az elnökség jövő vasárnapra, február 21 éré, délelőtt 10 órára tűzte ki, melyre az egyház adó­fizető, szavazattal birő tagjait azzal a megjegyzéssel hívja meg, hogy a má­sodik határidőre összehívott közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül a kitűzött tárgysorozat felett végérvényesen határozni fog, — Haialo/á?. Részvéttel vesszük a hirí özv. Trebvsch Adolfné haláláról, aki 82 éves korában Nagymegyeren elhunyt. A megboldogult matrónában dr. Trebitsch Móric ógyallai ügyvéd és Weisz Lipótné, tekintélyes iparos polgártársunk felesége, édes anyjukat gyászolják Temetése ma délelőtt ment végbe Nagymegyeren. — A villamossági részvénytársaság építkezése. A Dé szlovenszkói Villa­mossági r, t. legközelebb elkezdi mű­ködését és hir szerint Komárom és Érsekújvár/Között nemsokára kiépíti vezetékét. Úgy tervezik, hogy már a jövő hónapban lerakják a kábeleket és kiépítik az utcai vezetékeket, melyeket a házakon vezetnek a város szükebb utcáin. A háztulajdonosokat már meg­keresték, hogy engedjék meg a veze­tékeknek és a szigetelőknek házaikon való megerősítését. A város és a villa­­mosmü még tálalásokat folytat a városi gázgyár kártalanítása kérdésében, de erre nézve még megegyezés nem jött létre. — Harangszentelés Feisöszeosén. A felsőszecsei református egyház a háború alkalmával elvitt harangjai helyébe uj ha­rangokat szerzett, melyeket f. hó 14 én ünnepélyesen széniéit fel Balogh Elemér pozso ;yi ref, püspök, aki mellett Csekey Dávid alsóváradi, dr. Csekey Sándor szalkszentmártoni, Konta Károly kiskál­­nai ref lelkészek, Vörös László s. lel­kész és Patay Károly esperes mint helyi lelkész működtek közre. A remekművű harangokat, melyek közül a nagyobbik hat métermázsás, a nagyszombati „Fisc­her Testvérek“ készítették és ezeket a gyülekezet már egy héttel ezelőtt, f. hó 7 én hazaszállította a nagykálnai állo­másról nagy ünnepélyességgel; a temp­lomban az urasztala előtt "helyeztettek el és olt történt felszentelésük. Az ün­nepséggel kapcsolatban, az énekkar és mű Kedvelő ifjúság szereplésével, ének­és szavalatokkal egybekötött szinielőadást tartottak. — A K. F. C. február 16-iki álarcos jelmezestélye iránt oly szokatlanul nagy érdeklődés mutatkozik, hogy a rende­zőség alig képes az érdeklődők kíván­csiságát kielégíteni. Végre a mai nap­pal elérkezett a várva várt nap, mely a farsangi krónikák sorozatában is méltó helyet fog elfoglalni. Az est sikere ér­dekében az agilitásáról ismert rendezői gárda mindent elkövet, hogy panaszra alkatom ne kínálkozzék, sőt a táncos gárda megszervezésével — hisszük, hogy a hölgyeknek hasznos szo'gálatot teszünk. Egyben kérjük a t. közönséget s különösen a jelmezeseket, hogy szá­mozott meghívóikat az ellenőrzés szem­pontjába! is magukkal hozni sz vesked­­jenek Ü< az utolsó óra, ne tétovázzon senki, mert az idő hamar elröppeh s amit elmulasztottunk, az többé vissza nem jő. A viszontlátásra 9 órakor Dósa nagytermében. — A léva'ak Komáromban. A lévai Iparos Körnek komáromi látogatásával kapcsolatban a lévai Btrscimü laptár­sunk az alábbi meleg sorokat Írja Ko­máromról és rólunk, komáromiakról: Magyar szivek ölelkezése. Annak a ma­gyar testvéri barátkozásnak, melyet a komáromi iparosok kél év előtti látó gatása indított meg, a kimélyitése va­sárnap ment végbe Komáromban. A Lévai Iparos Olvasókör visszaadta a komáromi iparos dalárda emlékezetes lévai látogatását. A lévaiak ez alka óm­mal meggyőződtek arról, hogy ők Ko­máromnak igazán szive szerinti vendé­gei, mert olyan szívélyes vendégszere­tetben részesültek, mely a hagyományos régi magyar vendégszeretetet jellemzi s nem csak a kamra és pince, hanem Komárom dobogó piros magyar szive is kinyílott a vendégek előtt. A lévai iparosok komáromi iátogatása olyan fényesen ünnepélyes keretek között zaj­lott le, mintha valami országos esemény színhelye lenne ős Komárom városa. És valóban ez a látogatás, a két szlo­venszkói magyar város lakosságának

Next

/
Thumbnails
Contents