Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-13 / 19. szám
1926. február 13. Komáromi Lapok A műveltségről. Irta: Sas Ernő. (FolyUtás.) II. Az egyes ember haladása, művelődése az öntudata kifejlődésében áll, miközben megszerzi, vagy miután megszerezte a megélhetéshez szükséges ismereteket, vagy képességeket, vagy eszközöket, azon magasabb dolgokhoz kell fordulnia, melyek lénye nemesebb részének, a léleknek nyújtanak tápiáié kot; mert ha valaki egyáltalán művelődni akar, annak első föltétele az, hogy valami lelki szükségletei érezzen, amelynek folyton növekevő igényei ót állandó szelíemi tevékenységre ősz lönzik. Akiben e lelki szükséglet nincs meg, az beéri azzal is, ha állati részének sikerült eleget tennie. Elég neki, ha annyi értelme, vagy tudománya, vagy ezek hiányában annyi testi ereje vagy ügyessége van, amennyivel táplálékot, ruházatot, hajlékot tud szerezni magának és családjának. Elérte vágyai netovábbját, ha az élet nyomorai ellen magát biztosítódnak hiheti és nyűgöd tan hal meg abban a tudatban, hogy hozzátartozóiról kellően gondoskodott. Ha elmondjuk is az ilyent tisztességes, jóravaló, értelmes, hasznavehető, sőt boldog embernek, valószínű azonban, hogy senkinek sem • fog eszébe jutni, hogy őt műveltnek nevezze. Általában egy cseppet sem habozunk müveit embernek tekinteni azt, aki ásó kapa, fúró, reszelő, vagy kaptafa helyett matematikával, jogtudománnyal, orvostudománnyal s'b. keresi kenyerét, aki egyszerű ruha helyett mindég szalonruhában jár, aki burgonya helyett naponkint sültet eszik, aki kemence Melyeit bársony pamlrgon hever, aki a korcsma helyett kaszinót látogat, aki az átszéli pletykák helyett elragadtatással olvissa a legújabb botrányhirekeí, aki lábai helyett autót használ, aki a gondolat természetes megnyilatkozása helyett betanult szólamoknál tündököl és akinek egész lénye az idomitottság bé lyegét viseli magán kívül-belül Pedig hányán vannak azok között is, akik az itt nagyjából előszámlált jelességekkel bírnak, olyanok, akik szellemi szükségletet nem ismernek. A legtöbben közülük abban a hitben élnek, hogy miután hosszú iskolai pályájukat jó! rosszul megfutották és saját szakmájukban kisebb-nagyobb ismeretekre tettek szert, elérték szellemi fejlettségük tetőpontját. Pedig az ismeretek, ha kenyérkereseti eszköznek beválnak is, ha a gyakorlati, vagy anyagi életben nagy hasznukat vesszük is, egyáltalában nem oly természetek, hogy egymagusban a szellemnek is táplálékot nyújthassanak Nagy ismeretek mel ett a szedem még mindig szegény, üres, korlátolt maradhat, az öntudat még mindig zavartalanul alhatik Azért írja az előbb említett Schönbach: „Az ismeretek nem teszik a műveltséget; a műveltség éretté és szabaddá tesz, de az ismeretek nem; ezek csak eszközök, amelyek egyenkint és összevéve semmi különöset nem vihetnek végbe, hanem csak a műveltség által hasznosíthatók; az ismeretek szolgák s a műveltség az úr fölöttük.“ Nagy tévedésbe esnek tehát azok, akik egyértelműnek veszik a tudóst a müveit emberrel. A müveit ember lehet ugyan tudós, de a tudós még nem szükságkepen müveit ember. Igaz, hogy sokat határoz e tekintetben a tudomány minősége is. III. Az emberi szellemet csak eszmék művelhetik ki. Mindaz, ami eszmét nem szolgáltat, az igazi műveltségre nézve elveszett. Ami bennünk gondolatokat nem szül, az nem járulhat hozzá öntudatunk kifejlődéséhez s igy a műveltség alkotó részét nem képezheti. A művelődés szempontjából minden dolog csak úgy nyer értéket, ha belátá sunkat, értelmünket növelni képes. Ami nem ezt a célt szolgálja, az egyébként lehet hasznos, szeretetreméltó, kívánatos, élvezetes, de a művelődés kérlelhetetlen elvi logikája előtt háttérbe kell szorulnia. Minden, a művelődésre irányitolt törekvés, mely nem a belátás és értelem növelését, következőleg nem az öntudat tágítását célozza, elhibázottnak tekinthető. Ami nem olvadhat be önálló gondolkodás utján lényünkbe, ami bennünk hússá és vérré nem válhat az — nyilván — öntudatunkon kivül marad és legfeljebb külső ékességül szolgálhat. Mégis azt tapasztaljuk, hogy napjainkban inkább külső csillogásban, mint szilárd lelki tulajdor.okoan keresik a műveltséget. Ennek ma meg van a maga oka. — Minthogy jóval könnyebb és egyszerűbb testi ügyességekre, mint lelki gazdagságra szert tenni, a társadalmi élet gondoskodott arról, hogy a testi ügyességeknek szabad tér nyíljék, a lelki jelességek azonban lappangó állapotban maradjanak. Ez a berendezés egyrészt kényelmes, másrészt okos is, mert magas követelésekkel nem lép föl és tekintetbe veszi az általános emberi gyarlóságot és korlátoltságot. így szorította ki az úgynevezett társadalmi műveltségben a forma a lényeget. A magas intelligencia bizalomgerjesztő meleg helyett a hideg udvariasságnak, az érett belátás helyett az illemtannak kellett érvényre jutnia, mert a külső cdszoltság, a jó modor, leplez minden lelki fogyatkozást és igen alkalmas discipüna arra, hogy a nyersesség kitöréséit meggátolja. Az illemtan kicsinyes fegyelmi szabályainak és szertartásainak zsarnoki uralma és az azok előtt való föltétien meghódolás szüksége éppen azt bizonyítja, hogy a szellemi kuliurának még igen kezdetleges fokán állunk. Hisz köztudomású, hogy pl. a kínaiak etikett dolgában jóval felettünk állanak, de műveltség terén annyival barbárabbak is, mini mi. Minthogy a valódi műveltség lelki tulajdonokon alapul, magától értetődik, hogy az külsőségek által nem helyettesit heíő. A társadalmi műveltségnek j imént említett követelményei tehát alig I jöhetnek szóba, ha a valódi műveltség- i rőt beszélünk még akkor sem, ha e követelményekbe a zene, festészet, nyelv- j ismeretek is belefoglaltatnak. Senki sem vitatja el a zene és festészet csodálatos varázsát, e két művészetnek megbecsülhetetlen értékét, te ; kiritve azon előkelő szerepet, amelyet I az élet megszépítésében játszanak, -«de ) el kell ismernünk, hogy a belőlük ■ származó élvezet nem értelmi, hanem j tisztán esztétikai, vagyis nemesebb • értelemben vett érzéki élvezet. — (H gy j a zene nem az értelemhez sz 1, azt maga Wagner Richárd is érezte, úgy annyira, hogy niég a szöveg szavait, a ; színpadi taglejtéseket és helyzeteket f. sem tartotta elégnek arra, hogy a zenehangoknak érteimet kölcsönözzenek. 1 E hiány érzete vette rá a nagy zene szerzőt arra, hogy a vezérmotivumoknak — amelyeket tudatosan ő használt először — oly fontos szerepet ju tasson ) — Amint a zenéről, agy a festészetről eltnonah ltjuk, hogy nem az értelemhez, hanem a kedélyhez szól; igy a . festészet sem járulhat hozzá öntuda- j tunk kibővítéséhez. Beszélünk ugyan ! gondolatokról, átvitt értelemben n ze- í nében is, a festészetben, csakhogy e I gondola ok érzéki vagy kedélyi, de nem értelmi hatást gyakorolnak, vagyis — amint az esztétika mondja — tisztán a szépet, a rutát, vagy a jel emzesest tükrözteiik vissza az érzelmek és hangulatok világában. Hogy a nyelvismeretek belátásunkat, intelligenciánkat nem növelik, az nyilvánvaló. A nyelv puszta formánál nem egyéb, igy a nyelvismeretek öntudatunkat ép oiy kévéssé tágíthatják, mint a többi formai tudományok: a mennyiségtan, a logika stb. A társadalmi műveltség, amint az imént említettekből kitetszik, merő külsőségekben áll, tehát igen jól megfér a teljes barbársággal, és ha mind járt indokolt, szükséges is az és senkinek sem engedhető el, aki a társaságban, a társadalmi műveltség e színterén szerepelni akar, a valódi műveltség szempontjából még sem bir jelentősséggel. Ez a körülmény magyarázza meg azt, hogy a valóban müveit emberek mindenben a lényeget, a szellemi tar talmat keresik, az úgynevezett társasá gokról nem valami kedvező véleményt táplálnak és arról legtöbbször kicsiny lően vagy épen megvetéssel nyilatkoznak. Hobbes, a jeles angol bölcsész és publicista szellemes érvei között egy olyant is említ, amely találóan jellemzi a társaságok eszmei tartalmát, vagyis a társalgás mindennapi tárgyát: „Ha az emberek szórakozás végett gyűlnek össze, azon dolgokban lelik kedvüket, amelyekkel nevetést kelthetnek, hogy mások rútságának, vagy gyarlóságának mérlegelése által önmaguk annál kedvezőbb szinben tűnjenek fel. Ha ez a dolog néha ártatlan is és senkit sem sért, világos mégis, hogy inkább a saját dicsőségükben gyönyörködnek, mint a társaságban. Eiyébíént az efféle összejövetelekben legtöbbször a távollevőket őzaputják, azok életét, szavait, tetteit feszegetik, biráigatják, kárhoztatják; de még a jelenlevők sincsenek kivéve megkímélve attól, hogy hasonló megszóláeok ne érjék őket is, mihelyt eltávoztak; úgy, hogy nem volt ostoba gond lata annak az embernek, aki az efajta íereferék színhelyéről mindig utolsónak szokott elmenni.“ (Amsterdam, 1657) (Folyt, köv.) A szerkesztésért * főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. Mii* elet esel*. Apró hirdetések. Biztos sikerre vezet hirdetése, ha a »Komáromi Lapokéban hirdet. Csomagoláshoz alkalmas makulatur papír olcsó árcn kiárusittatik. (Jim a kiadóban. Eladó egy jó karban levő 4-es H. P. cséplőgarnitura elevátorral és teljes felszereléssel őzv. \ Gáspár Andrásnénál Komáromszentpéteren. 104 i Egy találmány szabadalmazásához tő- t kével rendelkező társ kerestetik. Cim: Öllé Mik- 8 lós Ógyalla. 106 ? Hivatalnokok, tanítók, kereskedők, j nyugalmazolt hivatalnokok és bizto- í sitáai iigv> okok jelentkezzenek ! 4000 Kcs-t és többet is könnyen kereshetnek havon- ■ kint minden szaktudás nélkül egy szenzációs újdonság által. Ajánlatok Bratislava, postajiólc j 258. sz. címre küldendők. 111 í Gazdasszonyi állást vállal úri háztartásban ■ jártas gazdasszony. Címe: özv. Rumi Andrásné, j Nagy Konkoly p. u. p, Ógyalla. 109 Több évi gyakorlattal bíró okleveles szülésznő magyar faluban vagy kórházban állást ; vállalna. Cim a kiadóban. 110 ! Kerületi képviselők havi Jixummal és j magas meHékjövedelemmel bizalmas állásra, j megfelelő óvadék mellett kerestetnek. Nyugatmázott hivatalnokok részére nagyon alkalmas. Ajánlatok „Bratislava, póslafiók 258 sz.l‘ cimre küldendők. 112 pozsonyi seehofeh iimmt j Sok orvos által ajánlva mint kitünően ! bevált háziszer, rossz emésztés, ebből eredő fejfájás, eldugulás, májbaj, kólika, j aranyér vérszegénység, gyomorbaj, étvágytalanság, bélrenyheség és sárgaság ellen Minden gyógyszertárban kapható: 1 üveg Ke 5 — 1 Vigyázat a »Vörös Rák« védjegyre. Készíti; VÖRÖS RÁK gyógytár BRATISLAVA. Alapitva 1312. 8 íj Piiinök Z0 éues amorlizaliós, uaoy d á 11 ó, auaqy bekebelezel! kölcsönök olcsó kamatra IBS 3 Hanoii CJI Ca> házak, földek uétele, eladása és parcellázása I gyors és eredményes lebonyolítása MANDULA IMRE ny. főjegyző irodája KOMAROM, Nádor-ntca 53. Szolid és szakszerű eljárás. i ?«.UnTStikus lr& dal m a K at mtnt hö^szvényt, végtagokban való szaggatást sta legjobban csillapít Horgony JfcPainfl Ex^peller, wwrw.iz.&zo-* D*. RICHTER 9 PRÁGA -L Qyógysi« ARAHY ORQSu Revoluénl VASKERESKEDÉSÉBEN BRATISLAVA, Duna-u. 43 sz. alatt kap: 870 Olcsó és jó kályhát, takaréktüzhelyet, konyhaedényt és tűzoltó felszerelést 10Kc-ás részletekre szállítunk ! mOBL> i) Gramofonokat, lemezeket, b) Hegedűket, maidalínokal, gitárokat is az isszes hangszereket, c) Fa és fém fuvúbangszereket d) Száj és hnzé harmonikákat e) Fényképésze i készülékeket és tartozékaikat 0 Messzelátékai és színházi látcsövekéi g) Zseb és karkötő érákat h) Mindennemű ékszerek mégpedig garantált svájci kronométereket a világhírű „Levrette“ védjeggjel GRAMOPHONE IMPORT COMPANY K. ADLER & COMP. BRÜNN, Froiheltsplatz 6. itjegpékek a műszer nemének pontos megadása esetén ingyen. 54/1926 épit. hiv. sz. Versenytárgyalási hirdetmény. Komárom város elöljárósága a gázgyár mellet!i kiséri területen építendő Két darab egyenként 4—4 szobás munkáslakóház építési munkájára nyivános irásbeii versenytárgyalást hirdet. Az építési terv, valamint a vállalati feltételek a városi építészeti hivatalban hivatalos órák alatt megtekinthetők. Ajánlat csakis a városi építészeti hivatal által kibocsátott eredeti ajánlati iveken tehetők meg. Az íjaniati ivek tiz koronáért a városi építészeti hivatalban beszedhetők. Az ajánlat benyújtását megelőző napon déli 12 óráig négyezer korona bánatpénz teendő le a varos házipénztárában, akár készpénzben, akár pedig értékpapirosokban. Az ajánlatok négy pecséttel lezárt borítékban legkésőbb 1926. évi február hó 28-ik napjának dőli 12 óráig adandók be a városbirói hivatalban. Később érkezett ajánlatok figyelembe vétemi nem fognak. A város fentartja magának a jogot arra, hogy a beérkezett ajánlatok közül, tekintet nélkül az árak nagyságára szabadon választhasson, vagy akár mindegyiket figyelmen kivül hagyhassa. A városnak jogában áll továbbá akár egy, vagy két lakóház építését kiadni. Ajánlat csak az összmunkára tehető. A versenytárgyalásban csak a munkák elvégzésére jogosított iparosmesterek vehett ek részt. A vállalkozó a végrehajtott munkák tartósságáért, valamint az építésnél felhasznált anyagok jó minőségéért így évi jótállást tartozik vállalni, mely jótállási kötelezettség biztosítására az ép tési számla végösszegéből öt százalék iartatik vissza 1926 február 3 án. Csizmazia 84 városbiró.
