Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)
1926-02-09 / 17. szám
Negyvenhetedik évfolyam. 17. Hzám. Kedd, 10Se. febr i s KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. ElCfizetéii ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Kgész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. SzerkesztSség és kiadóhivatal; Nádor-u. 29-, Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A nyelvrendelet. Komárom, — febr. 8. Az 1920. évben alkotott nyelvtöry^éráadásféléje volt a foftaaalmr^emyetgyülésnek, mely összetákolta az azóta mind mtgnovellázott törvényeket, dolgozott a mának és nem gondolt a holnappal. Ezek közé tartozik a nyelvtörvény is, amelyben többek közt azt a rendelkezést is belefoglalták, hogy a kormáuy öt év alatt iartozik kibocsátani annak végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit. Ez az öt év elmúlt és s rendelet a hatodikban meg is jelent egy csúnya szépséghibával, a nemzeti demokraták sovinizmusának anyajegyével, akik állítólag az oro?z szovjet köztársaság elismerése fejében követelték ennek a rendeletnek a kibocsátását. Már az a körülmény, hogy a legsoviniszlább cseh párt kötözködéseinek az eredménye ez a rendelet, teljesen reávilágit annak céljaira. A nyelvtörvény megalkotása óta hihetetlen nyelvi szekatúrákon és és erőszakos elcsehesitéseken és szlovákositásokon mentek át a nemzetikisebbségek. Paragrafusrágó nácselnikok, fináncok, sőt a bíróságok is, a törvény világos rendelkezéseinek ellenére a szinrnagyar községekben és városokban csakis a magyarok által nem értett államnyelven adtak ki hirdetményeket, végzéseket, határozatokat, idézése két és rengeteg anyagi kárt okoztak ezzel a magyarságnak, mely a nyelvet nem értve, elkésett a jogorvoslatokkal, az idézésre nem jelent meg. Ha azután hozzávesszük azt, hogy a csendőrség minden nyomozásnál a gyanúsítottakkal és terheltekkel cseh nyelvű jegyzőkönyveket irogat és azt íratja alá e nyelvet nem ismerő magyar lakosokkal, világos lehet előttünk, hogy a személyes szabadság is olcsó portéka lett a lefolyt esztendőkben. Mindezzel meg akarták puhítani a német és magyar kisebbséget és előkészíteni a nyelvrendeletre, mely ezeket a törvénytelenségeket alig orvosolja és a kisebbségi nyelvet csak türtté teszi az államnyelv mellett. Alkalmas ürügyül szolgál a cseh vagy a szlovák nyelvet nem értő csekélyszámu magyar és német tisztviselő elbocsátására és hatalmat ad a politikai hatóságok kezeibe, amellyel a magyar és német kisebbség éllen fordulhat. A kisebbségnek jogot ad arra, hogy három nap alatt kérhesse a neki cseh nyelven kézbesített iratnak vagy határozat nak magyar fordítását. A nyelv rendelet újabb bizonyítéka annak, hogy a békeszerződésben biztosi tolt kisebbségi jogokat a csehszlovák köztársaság kormánya nem hajtja végre annak széliemé szerint. Természetesen, ilyen körülmények között ne csodálkozzék a kisebbségek részéről jövő panaszokon és nemzetközi felszólalásokon, ne is minősítse azt illojalitásnak, ha a kormányban hiányzik a szándék a békeszerződések határozmánvainak pontos és lojális betartására. = A parlament azonnali összehívása. Ismeretes, hogy a német szociáldemokraták kezdeményezésére az ellenzéki pártok indítványt terjesztettek be a képviselőház elnökségéhez a parlament azonnali összehívása érdekében Az indítványt a szlovák néppárt tagjai is aláírták és az ő aláírásukkal szerezték meg a házszabályok szerint szükséges két ötöd számot. A képviselőház elnöksége elutasította a kerelmet azzal az indokolással, hogy az aláírások nem valódiak. Mint a prágai német sajtó közli, az indítványt még egyszer bead jak az ellenzéki képviselők sajátkezű aláírásával és érdekes lesz megtudni, hogy azelnökség micsoda formai okot fog újra kitalálni, hogy az indítványt elu asitsa. = Végrehajtó bizottsági ülés. Az országos keresztényszocialista párt országos végrehajtó bizot sága szerdán, február 10 én Pozsonyban ülést tart, amelyen a folyó ügyeket beszélik meg. Az ülésen Síüllő Géza dr. országos pártelnök fog elnökölni, akik a párt po litikai teendőiről nyilatkozni fog. = Harc a szenátusi elnöki állás betöltése körül. A szenátusi elnökségre a csth néppárt pályázik és a koalíció többi pártjaival szemben hetek óta szívósan kitart jelöltje mellett. A koalíció szociálista pártjai semmi áron sem akarják honorálni a cseh néppárt jogosnak vélt igényét és az a legfőbb oka annak, hogy a képviselőházat nem lehetett sokáig összehívni. Svehla miniszterelnök már egyizben próba szavazást javasolt a koalíciós pártoknak, azonban a szocialisták ebbe nem egyeztek, mert tudják, hogy az agrárpárt rászavaz a néppárt jelöltjére Infor máit kötök szerint e kérdés körül nemcsak a szenátusban, de a képviselőházban is harcra kerül a sor, ezt pedig Svehiaminiszerelnök el sze retné kerülni, mert a harc okvetlen a koalíció kettészakadására fog vezetni. A koalició polgári és szocialista táborra oszlana, ez pedig kedvezőtlen hatással lehet az egész koalícióra nézve. A miniszterelnök tovább tárgyal ez ügyben a koalició pártjaival, de semmi sikerrel sem kecsegtetnek a megbeszélések, úgy hogy a szakadás szinte kikerülhetetlen. = 18 hónapi katonai szolgálat Csak legutóbb irtunk arról, hogy az 1920- iki véderőtörvény értelmében 1926 ban már a hat hónapos pótszolgálatnak el kellene maradnia, azonban a pótszolgálat meghosszabbítása végett novella készül a hadügyminisztériumban, amely a határidő kitolásáról intézkedik. Amint a „Bohemia“ értesül, a 18 hónapi katonai szolgálat kérdésében a koalíción belül már folynak a tárgyalások. A csehszlovák vezérkar — hír szerint — sikerrel puhatolódzik a pártok között. A vezérkar a koalíciós pártok vezéreit egyenként magához kéreti, hogy számadatokkal meggyőzze őket a tervezett „véderőreform “ - nak sz ükségességéről Ha a vezérkar álláspontját magáévá teszi sz egész koalíció, akkor nemcsak hogy a nemzetvédelmi minisztérium költségvetésében, de a katonaság létszámában sem fog beáilani csökkenés. A lévaiak Komáromban. (A Lévai Iparos■ Olvasókör látogatása Komáromban. — A lévai műkedvelők vendégjátéka. — A két város iparosságának szorosabb kapcsolata, barátkozása.) Előre jeleztük már lapunkban, hogy a Lévai Iparos-Olvasékör messzeföldön híres műkedvelő gárdája vasárnap ellátogat Komáromba, ahol a Komaromi Iparos Kör látja őket őszinte meleg szeretettel, igaz magyaros barátsággal vendégül Ezzel viszonozni akarták a lévaiak azt a látogatást, amelyet előző leg a komáromiak tettek Léván, mikor a komáromiakat olyan vendégszeretettel, figyelmes előzékenységgel fogadták a lévaiak, hogy a komáromiak soha elfelejteni nem fogják és valósággal égtek a vágytól, hogy ezt a meleg szeretetet viszonozhassák. Végre a komáromi iparosok Őszinte őrömére a múlt ősszel megjött Léváról az üzenet, hogy febr. 7-én, vasárnap jönnek, de nemcsak mint egyszerű látogatók, hanem hozzák magukkal a kiváló műkedvelő gárdájukat, amely már oly sok fényes és meleg sikert szerzett a magyar kultúrának, amelynek ez alkalommal is szolgálni akarnak akkor, amikor a lévai iparoskör műkedvelő gárdája bemutatja a komáromiaknak tudásukat, ügyességüket. A vasárnapi látogatás tehát sokkal nagyobb jelentőségű, mint a felületes szemlélő hinné. Ez a látogatás két magyar város, Léva és Komárom gerincét tevő iparosságának az összeforrasztása, a magyar kultúra előbbre vitele volt. A magyar iparost úgyis utón útfélen azzal szokták megvádolni, hogy maradi, visszavonuló, a korral nem szeret haladni és nem szereti az újat, megszokott szűk környezetéből kimozdulni, a kuli urával, a haladással nem sokat törődik. Ha igazak ezek a vádak, akkor igaz az is, hogy a szűk környezetben való folytonos megmaradás egyáltalában nem alkalmas arra, hogy tudásunk, intelligenciánk, műveltségünk, kultúránk kibővüljön. A lévai és komáromi iparosokat mint úttörőket üdvözölhetjük, mert megtörték a magyar iparost jellemző csökönyösség jegét. A nehezen kimozduló magyar iparos ime már nem elégszik meg a megszokott szórakozásával, a kiskocsmában való borozgatással, hanem keresi az érintkezést másokkal is, más vidékiekkel is és belátja, hogy nemesebb szórakozás a korcsmabéli borozgatásnál a műkedvelőgárdák szivet-lelket nemesitő előadásainak a végignézése, ahol csupa ismerős arcok mosolyganak rá. Az itt élő magyar iparosság összefogása, megerősödése és a magyar kultúra terén való haladás szempontjából felette fontos Léva és Komárom város iparosságának közelebbjutása. A vasárnapi vendégszereplés tehát nem tekinthető egyszerű műkedvelő előadásnak, hanem ez tokkal több volt: két város Léva és Komárom magyarságának összeölelkezése, szivüknek az összedobbanása. Reméljük, ez az összefogása a két magyar városnak maradandó emlékeket hagy hátra és nem szalmaláng lesz. Megérkezés, fogadtatás. Vasárnap reggel 9 órakor mintegy hatvanan érkeztek meg a lévai vendégek. A vasútállomáson a komáromi Iparoskör nevében Kairbek Frigyes a Kör agilis Ugyv. elnöke, Dosztál Nándor és CziborGéza egyesületi pénztáros 12 egyleti taggal várta és üdvözölte a vendégeket, akik között 18 hölgy is volt, legnagyobb részt a Gyurkovics lányok szereplői A vendégek hossza kocsisorban robogtak be a városba és a Nádor u cá sétáló közönség örömmel látta az érkéz vendégek nagyszámát. A hosszú kocsisor az Iparostársuiat nádor-utcai hatalmas épülete elé robogott. A lévai vendégeket a székház Ízlésesen feldiszitett termében várták az Iparoskör tagjai az elnökséggel. A lelkes éljenzéssel fogadott vend :gek megérkezése után az Iparoskör kiváló énekkara a fáradhatatlan karnagy, Tóth Géza precíz vezetésével elénekelte a kör jeligéjét: »Magyar ipar híressége A célozza karodat, Magyar dallal, magyar szivtel Becsüld meg a fajodat.« Kevesen tudják, hogy ez igazán szép jeligének szövegét Gruber Lőrinc lapunk munkatársa irta, a zenéjét pedig Schmiáthauer Lajos orgonamüvész föidink szerezte. A hatásos jelige eléneklése után Dosztál Jakab az Iparoskör népszerű elnöke meleg szeretettel, szívből fakadó , őszinte szavakkal üdvözölte a kedves vendégeket, akiket már olyan türelmetlenül várt Komárom magyar társadalma, mert Komárom magyarsága is érzi e látogatás fontosságát, A zajos éljenzéssel fogadott szép üdvözlő beszéd és az Í énekkar hatásos énekszáma után Frasch József, a Lévai Iparos Olvasó Kör nagy népszerűségnek örvendő elnöke emelkedett szólásra és megkapó beszédben fejezte ki, hogy a legnagyobb örömmel jöttek ős Komárom városába. Jöttek a magyar kultúrát szolgálni, az édes magyar nyelvünknek erősítésére. A magyar kultúra megvédésére, ennek megerősítésére soha nagyobb szükség nem volt, mint most. A lévai mükedvelőgárda mai előadása is a magyar kultúrát szolgálja, erősíti. Ő is meleg szeretettel köszönti a lévaiak nevében a komáromi magyar testvéreket. A zajos tetszéssel fogadott beszéd után Tóth Géza karnagy szakavatott vezetésével a dalárda Huber megható Fohászát adta elő olyan átérzéssel és megkapó hatással, hogy a gyönyörű fohász minden szépsége kifejeződött. Az ének szóló részeit Tóth József és Langschadl János e két népszerű énekes énekelte osztatlan tetszéssel. A hatásos énekszámot percekig tapsolta a lelkes közönség. Majd Boldoghy Gyula, a komáromi Ipartársulat agilis és népszerű elnöke a tőle megszokott ékesszólással üdvözölte a lévai vendégeket az Ipartársulat nevében, őrömmel tölti el Komárom magyarságának szivét, hogy a testvér magyar város, Léva iparosságát Komárom ősi falai között üdvözölheti. A magyarság tömörülésére, öszszeforrására soha nem volt akkora szükség, mint éppen most, amikor száz és száz ellenség agyarkodik a magyar kultúrára. A lévaiak nemes törekvése buzditásképen hat a komáromiak kulturszerctetére is. Meleg szívvel kívánja, hogy a lévai vendégek jól érezzék nálunk magukat. A zajos éljeDzéssel fogadott beszéd és a kiváló énnekkar záróéneke utána lévai nők Boldoghy Gyulánét látogatták meg, ahol magyaros vendégszeretettel fogadták őket. A férfiak pedig a komáromi Iparoskör kalauzolása mellett a Prantner Ljpót vendéglőjébe vonultak ízletes villás reggelire, ahol igen kellemes hangulatban szórakoztak. Majd a város nevezetességeit nézték meg. A kultúrpalota gyűjteményeit dr. Baranya: József könyvtárőr mutatta meg a nagy érdeklődéssel szemlélő lévai vendégeknek. Bankett. Déli egy órakor 200 teríték! társas I
