Komáromi Lapok, 1926. január-június (47. évfolyam, 1-77. szám)

1926-01-02 / 1. szám

•agyvenhetedili évfolya I. szám. m. Szombat, 1926« janiiéi* 2, E36fueté«i ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai síétkflldéssel: Sfésx évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szán ára t 80 fillér. POLITIKAI LAP ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. »s Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Minti szili Komárom, — január 2. A nemzetgyűlés elfogadta a kor­mányprogramot és pihenni ment. Itt vannak a politikai életnek sür­gős és elodázhatlan kérdései a küszöbön és dörömbölnek a par­lament ajtaján, de a parlament szünetel. A nép az adóreformot lesi és várja és e helyett kap is­mét újabb és újabb adókat, pedig az adózók türelmetlensége a leg­felső fokra hágott; de a parlamen­tet hazaküldték, hogy a törékeny cserép össze ne törjön időnap előtt. Erősitik, körüldrótozzák, hogy együtt maradjon. Űj formulákat keresnek, új gondolatokat a koalíció részére, hogy együtt maradjon és együtt húzzon. őszintén szólva, nem hisszük, hogy ez sikerülni fog. Ez a hete­rogén társaság, melyben olyan politikai programok egyesülnek, mint a konzervatív néppárté és a szélsőségesen radikális cseh szo­cialistáké, az agráriusoké és a szociáldemokratáké: sokáig nem maradhat együtt. Hamarosan ki­fognak ütközni a. gazdasági és politikai ellentétek közöttük. A parlament munkájára most lenne szükség, amikor az előző nemzetgyűlésnek hátralékait kellene alaposan feldolgoznia. Persze min­den petyka és kormánytöbbségi erőszak nélkül, az ellenzék szóhoz juttatásával. Volna elég korrigálni való is a parlamenti múlt műkö­déséből, amikor a merev akaratú kormánytöbbség vindikálta magá­nak a csalhatatlan gondviselés sze­repét. A nemzetgyűlés foglalkoztatása a kormány kötelessége. A kormány azonban a legnagyobb zavaiban van és teljesen tehetetlenül áll a hat párt mögött, nem tudva, me­lyik gáncsolja el törekvéseit. Ez a koalíciós kormányzásnak a nagy veszedelme. De mégi3 meg kellene állapodni egy parlamenti munka­rendben és a teéndőket osztályozni sürgősségük szerint. A kormány, úgy látszik, ezzel is késik. A tiszt­viselők illetményrendezésével kezdi, hogy népszerűségét legalább ezek­ben a körökben el ne veszítse. Nem várhatunk sok jót ettől a nemzetgyűléstől sem, amely nél­külözi az alkotó munkának előfel­tételét, a nyugodt légkört és a tervszerű munkához szükséges lelki egységet. Az év története. ii. Kutlurális élet. Vezefö kulturális egyesületünk, a Jókai Egyesület működése oroszlánré­szét Jókai centennáriumának szentelte. Szabadovtaiási előadásán dr. Alapy Gyula, Égier Dózsa, dr. Berta Orbán, dr. Hajdú Lukács, dr. Bognár Cecil, Bíró Lucián Jókai Írói működését mél­tatták. Dr. Aixinger László, dr. Mezey János és az őszi évszakban dr. Sziklai Ferenc, dr. Bognár Cecil, dr. Jankovics Mucell, dr alapy Gyula, dr. Hajdú Lukács társadalmi és tudományos kér­déseket világítottak meg, dr. Erdélyi Pál pedig Vörösmarty Zalán futása emlékének áldozott. A Jókai Egyesület hangversenyein fe léptek Földes Andor a gyermek zon­goraművész, Fe ári Alberiina hegedtí­­müvésznő, Wa dbtuer— Kerpely vonós­négyes és a pozsonyi Toldy Kör férfi­kara Császár Magda énekesnővel. Egyébb hangversenyek voltak: a Dal­egyesület és R. Kát. Énekkar dalestélye, melyet Jókai emlékének szentelt az év elején, a Munkásdalárda, a zsidó egy­­háii énekkar hangversenyei, továbbá Gyurtsy Margit hangversenyénekesnő és Papkovách Elvira zeneszerző hang­versenye, kiemelendő a Wirnitzer György karnagy vezetése aiatt tartott két szim­fonikus hangverseny a 12. gy. ezred zenekarának és a városi zenebarátok közreműködésével. Egyéb előadások voltak: Ölvedi László hatalmas sikerű szerzői estéje jan. 18 án; dr. Bognár Cecil egyet magántanár Komáromban Einstein el­méletről (ezenkívül Pozsonyban, Kas­sán és Budapesten) tartott előadást; Biró Lucián a cserkeszek tátrai táboro­zásáról tartott előadást szintén vetített képekkel. A J kai Egyesület Szépművészeti Osztályában pezsgő élet uralkodott. A kuliurházban kapott műtermet a fiatal művészgárda: Berecz Gyula szobrász­művész, Lenhardt György és Nagy Márton festőművészek. Külön műterme volt Basilides Sándornak. Harmos Károly festőművész iskolája szeptemberben rendezte növendék ki­állítását. A szépművészeti osztály noV. 1—14 közt tartotta őszi tárlatát igen szép müpáríolás mellett. A komáromi művészek közül többen résztvettek a pozsonyi téli kiállításon és ott nagy elismerést arattak. Farkas Márta müvészföidink Buda­pesten és Kőszegen hangversenyezett fényes sikerrel. Simor Jenő Amerikában teremtelt magának igen szép sikereket. Megalakult a Jókai Egyesület zenei osztálya is. Fontos esemény volt a Szlovenszkói Magyar Kultur Egyletnek megalakulása Komáromban a nyár folyamán, mely a falvak lu'.turéletét kívánja irányítani. A Jókai Egyesület hatalmas könyv­tára derek?.s működést fejlett ki. Az év végén megérkezett Szinnyei József nagy értékű könyvtára is. A muzeum gyűj­teményeit meglátogatták a komáromi főgimnázium, polg. leányiskola, községi polgári és elemi iskolák egyes osztá­lyai, ezeken kivül az alistáli, barsend­­rédi, dunamocsi, komáromfüssi és a somorjai iskolák növendékei. Műkedvelő előadások. Kulturális életűnkben vezető szerepet visznek a műkedvelő szinieiőadasok. Nincsen Szlovenszkónak, de Magyar országnak sem olyan városa, mely ezen a téren annyit produkált volna, mini Komárom. Ezen a téren vezet a Katolikus Le­gényegylet, mely a Náni c népszínmű­vet 6, a Nótás kapitány operettet 20, a Simonyi óbester tört. színművet 3, A bor c. népszínművet 1 és a Marica grófnőt 7 alkalommal hozta színre, te­hát 37 szinielőadást rendezett. Ebből kettő Dunaszerdahelyen, egy Somorján zajlóit ie páratlan sikerrel. A Ref. Ifjúsági Egyesület az Árvácska operettet tízszer adta elő. Rendezett ezenkívül 6 műsoros estét. Az Iparos­kör 5 stör hozta színre a Tatárjárást. Egyes műkedvelő csoportok előadták dr. Szijj Ferenc Julis c. népszínművét négyszer, dr Borka Géza Gerde Tamás leánya c. népszínművet is négyszer; a Jókai Egyesület a centennárium alkal­mából az Aranyembert, Jókai színművét adta elő háromszor, a főgimnázium pedig az Uj földesurat ugyancsak há romszor. A komáromi műkedvelő előadások száma tehát 63. Kabarékat rendeztek egyfelvonásos színdarabokkal: a Daiegyesület, Kát. Legényegylet, Ref. Ifjúsági Egyesület, I u,. Deborah leányegyesület, Jótékony Nőegylet, iparos&ör, Zsidó főiskolai hallgatók. Vidéken: Alistál (Julis 4 szer), Anyala (Gyimesi vadvirág), Bogya (A bazaté rés), Bős (Kósza Jutka), Csallóközara­­nyos (Dalárdisiák), Dunamocs (Felhő Klári). Dunaradvány (Julis), Dunaszer­­d-hsiy (Nótás kapitány kétszer), Eke! (Árva Bandi), Gúta (Vesződjem a házba, Julis 2 szer, Aranyember), Ka­­mocsa (Aranyember, előadták Gután és Érsekújvárod is), Kolozsnéma (A ci­gány), Kicsind (Vén bakancsos), Kőhid­­gyarmat (Betlehem angyala, Molnár és gyermeke), Kurtakesz (Gyimesi vadvi­rág), Nagykeszi (Betyár kendője, Gerde Tamás leánya), Nagymegyer (Nótás kapitány), Nána (Parasztkisasszony), Patkány (Debrecenbe kéne menni), Per­­bete (Piros bugyeíláris), Sárosa (Ka­tóka őrmestemé), Somorja (Árvácska, Nótás kapitány), Vágfarkasd (Cigány), Várkony (Vén bakancsos). Irodalom. Komárom jelentős művelődési köz­pontja Szlovákiának irodalmi szempont, ból is. Ez évben a következő könyvek jelentek meg. Dr. Alapy Gyula: A szü­lőföld Jókai regényeiben, dr. Bognár Cecil: Jókai lelke, dr. Borka Géza: Szavaló könyv, Boross Kálmán: A vi­lágháború kamocsai áldozatainak em­lékkönyve, Erdélyi Pál: Jókai Mór, Fülöp Zsigmond: Tuba János emléke­zete, dr. Hajdú Lukács : Jókai és a ma­gyar tőriénelem, Jókai Emlékkönyv (szerk. Alapy Gyula és Fülöp Zsigmond), Király József: A komáromi Katolikus Legényegylet 1895—1925., Pataki Mau­rus: Molnár F. Pál utcai fiuk (szlovák fordítás), ezenkívül számos iskolai könyv. Csallóközi Naptár és Barázda Naptár szerkesztette Dr. Baranyay József. Másutt jelentek meg: dr. Bognár Cecil: Tanú inányok a gyermeki létek­ről, Boross Kálmán: Levelek a menny­országba és Egyházi évkör című köny­vei is. Földjeink közül Sikabonyi Antal át­vette a Magyar Bibliofil Szemle szer­kesztését és dr. Zsindely Ferenc tűnt fel költeményeivel a Magyarság c. lap hasábjain. Jókai centennárium. Szilveszter éjszakáján megkondultak a komáromi harangok, hirdetve, hogy elkezdődik Jókai esztendeje. Az egye­sületek versengve hódoltak Jókaink nagy­­emlékének. A nagy évforduló napján alkalmi istentisztelet volt a református tem­plomban, melyen résztvettek az egye­sületek, egyházak, iskolák kép viselői, a tar u ó ifjúság. Négy órakor megszólalt Komárom minden harangja és esie fé­nyesen kivilágították Komárom házait. A Jókai Egyesület felejthetetlen or­szágos irodalmi ünnepet rendezett feb­ruár 21—22-én, melyen díszelőadásul az Aranyember került színre; a Jókai Egyesület ünnepi közgyűlését a refor­mátus templomban tartotta, amelyen több mint 2000 ember veti részt, köz­tük a kormány, a hatóságok képvise­lői, a magyar irodalmi egyesületek kül­döttei. Utána megnyílt a Jókai kié" a Ku turpalotában, este pedig a Jókai Bal fejezte be a gyönyö népségét. Az országos centennárium- b január 1. napján tartott ülésé Erdélyi Pál egyetemi tanár, ein gasan szárnyaló emlékezése veze az ünnep évét. Ugyanazon napon tott Jókai ünnepet a Ref. Ifjúsági Egy», sülét, mely előadta Szijj Ferencnek: .Melyiket a kilenc közül“ és „A kötél áztatva jó“ című Jókai színdarabjait. Az országos ünnep napján tartotta a Kaioükus Legényegylet Jókai ünnepét, melyen színre került Alapy Gyulának A hazajáró lélek c. Jókai szinműve. Komáromuj város díszközgyűléssel ülte meg a nagy évfordulót, együtt a Pe­tőfi Társaság diszkeseivel. A komáromi főgimnázium március 7-én rendezett nagyon szép ünnepsé­get, melynek keretében dr. Bognár Ce­cil tartott emlékbeszédet Jókairól és az ifjúság előadta Az uj földesur c. szín­művet, A többi iskolák is ünnepekkel hódoltak Jókai nagy emlékének. A ref. egyház a Kollégiumon Jókai emléktábla elhelyezését vette tervbe, ez azonban akadályok folytán nem volt ez évben megvalósítható. A Jókai Egyesület hat előadást ren­dezett Jókairól, melyekben irodalmi mű­ködését, irói egyéniségét és szülőföld­jével való kapcsolatát méltatták A Dal­­egyesüiet és a Róm. Kát. Egyházi Ének­kar ünnepi hangverseny keretében hó­dolt emlékének. A Kultúrpalotában Jókai szobát lé­tesített a Jókú Egyesület relikviáiból, ehhez özv. Jókai Gézáné, özv. Feszty Árpádné és Feszty Béla járultak nagy becsű adományokkal. A budapesti Ma­gyar Nemzeti Múzeumban májusban Jókai emlékkiállítást rendeztek. A centennáriumnak maradandó em­léke a Jókai Emlékkönyv, mely gazdag irodalmi tartalmával a legértékesebb magyar könyvek egyike lett. Berecz Gyula szobrászművész megmintázta Jó­kai szobrát és plakettjét, Nagy Márton pedig rézkarc arcképét rajzolta meg. A testvérváros megelőzi a szülővá-

Next

/
Thumbnails
Contents