Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-08-06 / 94. szám
2. oldal. Komáromi Lapok U.P. műuészi kivitelű bútorok 559 Bratislava Stefanik-n. 8/a. gazdasági helyzetet teremt. Igen ám, de a kedvezőbb gazdasági helyzetet nem egyesek számára kell megteremteni, hanem azoknak az osztályoknak, amelyek azért küzdenek, hogy sorsukban javulás álljon be. Ez azonban a csehszlovák köztársaságban nem állott elő. Mert szemenszedett hazugság volna azt állítani, hogy a köztársaságban a népek millióinak helyzetében valami javulás következett volna be. Az iparost, a kereskedőt, a gazdát agyon sújtották közterhekkel, adóinak elviselhetetlen tömege alatt exisztenciája teljesen bizonytalanná vált, s ma-holnap proletárabbá lesz a proletárnál. A munkás évek óta küzd a munkanélküliséggel, családja éhenhalásra van kárhoztatva és reménytelenné vált sorsában sokszor igazi megváltásnak kell tartania a hálált. Szomorú, szívfacsaró helyzet, melynek rikítókontrasztját a milliomosokká tollasodott .elvtársak“ szolgáltatják, kik a húsos fazekak mellett ülnek és potrohósodnak meg. Valóban nem szükséges külön gyujtóanyagot keresni ahhoz, hogy a mai rendszer mellett az elkeseredés tüze csillanjon meg a szemekben, csak bele kel! pillantani a közéletbe és rá kell eszmélnie mjndenkinek, 2kiben erkölcs él, arra, hogy ezt a rendszert meg kell dönteni, el kell söpörni. A bizalommal visszaélt alakoknak le kell tűnni a színtérről, hogy tisztultabb felfogás érvényesüljön a kormányzásban és mindazokon a helyeken, ahol a népek sorsának intézésébe befolynak. A tisztességnek és becsületességnek keii elfoglalni vezető helyét az önző érdekek istápolása helyett, aki a közéletben szerepelni akar, annak a r.ép javát kell szolgálni, nem pedig a saját zsebét. Komim város zimadiL ii. Irta: Egy bizottsági tag. Az 1923. évi zárószámadás bevételi részében a bevételi előirányzattal (2717656 K) szemben negyedmiliiós csökkenés 244483 K jelentkezik, viszont a kiadásoknál az előirányzat (301098 K) szintén túl van lépve 209867 K összeggei. A rendkívüli kiadásoknál ez a túllépés 632929 K a munkásházak építéséből ered. A hiteltullépés jelentkezhetik kényszerítő körülmények hatása alatt vagy a takarékosság szempontjainak figyelmen kívül hagyása folytán. A közbiztonsági cimen ez 32962 K, amelyet megokol az Erzsébet szigeti védőtöltés helyreállítása. Nagyobb túllépés a gazdasági kiadásoknál mutatkozik 193430 K főképpen a kertészeinél; a szántók és kaszálók rovatán is 18986 K tulkiadás állott elő, ami igazolja a bérbeadási akciót, amelyet a szövetkezett pártok kívánnak. A gazdasági tulkiadások végeredményükben 37225 K-t tettek ki. A javadalmaknál a parivám rovaton van 9624 K tulkiadás, ami alig áll arányban a bevétellel. (Ez a bevétel évről évre csökken, és indokoltnak látszik a partbémek átalányozása.) A középületek fentartásánál 23421 K tulkiadás állott elő. Igen kellemetlen kiadásokat látunk a rendkívüliek között. A választói névjegyzék összeirási kiadásai, amelyekből bennünket magyarokat, nyakra-főre kikapcsolnak 19817 K-ba került a városnak. A községi pótadóból 98046 K-t kellett 1922. évre visszautalni a jogtalanul szedett 80 százalékos többletek cimén. Viszont a beszedett husadóból az állam 11935 K-t követelt vissza. Ezek a kisebb tételek mégis az év végéig 170476 K kiadássá dagadtak. Kifogást kell emelnünk a városi mozgószinház ellen is, amelyre 1923 évben 127302 K kiadás volt, de bevétel cimén csak 107807 K összeget hozott. Ezt vagy bérbe kell adni, vagy pedig, ha a város hasznot akar belőle látni, alkalmas helyre kell áttelepíteni. A községi adóknál mutatkozó 568724 K bevételi csökkenés abban találja magyarázatát, hogy ebben az évben vette át az állami adóhivatal a községi adó kezelését is, amelyet a város részére csak hónapok múlva, de mindenesetre a költségvetési év befejezése után térített vissza az adóhivatal a városnak. Mindezek ellenére a pénztári mérleg viszonylag kedvezően alakult, mert az év elején mutatkozó 1182403 K (úlkiadássai szemben az év végén 422078 K túlkiadás mutatkozott. Ennek oka az, hogy a háztartási pénztár bevételezte a különféle háztartási természetű pénztárak 1509515 K pénztári maradványait és azok külön kezelését megszüntette. Ebben az évben a hajógyári telek eladásából befolyt 880000 K és a pozsonyi úti vámház árából 37000 K amelyet a munkásház építésére kiutalt, sa megyei és községi adóknál mutatkozó bevételi csökkenést ellensúlyozó. Ez az utóbbi azonban csak átmeneti természetű volt, mert 1924-ben befolytak, Az 1924. év mérlegét nem tartjuk kedvezőtlennek, sőt az előző évekhez viszonyítva, abban némi javulást is észlelhetünk. 4000 Kc-t helnek havonta biztositási képviselők hivatalnokok, tanítók, postamesterek stb. egy szenzációs ujitásssal. Közelebbit UNGÁR bankházában, Bratislavában, Ventur u. 20. 598 mikor a római köztársaság megalakult? A rómaiak a fórumon egy templomot építettek, amelyről kijelentették, hogy a határaikat jelképezi. — Ennélfogva tiszteletben tarthatták vallásos hagyományukat és a papjaiknak nem kellett többé a határokba szaladgálni és átdobálni dárdáikat. — Sőt egy alkalommal, mikor Görögországgal összezördültek, tekintve, hogy a görögök messze laktak Rómától, a szenátus, amely nem akart sokáig várakozni, — egy görögöt arra kényszeritett, hogy Rómában vásárol jón magának telket, minek folytán telke már az ellenség földje lett, a papok tehát egyszerűen oda dobták dárdáikat és a római légiók abban a pillanatban berohanhattak Görögországba. A legszebb béfcemfi háborút idézhet elő, ha az emberek akarják a háborút. Ha pedig nem akarják, akkor az ilyen békeművek fölöslegessé válnak. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stli. legjobban csak a li Mii üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gras árak! 417 flz örök békéről Julien Benda, a jelenkor egyik legeredetibb, legmélyebb gondolkodója, meglepő és szellemes kijelentést tett egy újságírónak, aki megkérdezte tőle, vájjon hisz-e az örök békében és micsoda értelme van a Népszövetségnek. Válasza igy hangzik: — Az ilyen törekvések nem újak. A régi Görögország számos példái szolgáltatott erre. Aztán a régi rómaiak is nem megvetendő biztositékot találtak a háború ellen, vallásukban. Egy vallásos hagyomány arra kényszeritette őket, hogy mikor összeveszlek szomszédjaikkal, csak akkor mozgósítanak, miután papjaik a határra futottak és a határról ellenség földjére dobták dárdáikat. — Ez több napig, néha hetekig tartott, mialatt mind a két nép gondolkodhatott. — Tudja-e mi történt akkor, Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a kiválói 9 HftftffRfIIVI .POLIO mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 Utazási hangulatok. Idegen városban, ismeretlen emberek között az utcák tömkelegében hangosabban dobog a szivünk. Nyári estéken sétatéren egymáshoz simuló párokat nézvén, velük érez az ember idegenben. Minden elhódító minden szép! De ezen érzelmek csak 1—2 napig tartanak az utazó embernél, de harmadik nap már ugyanezen emberek, ugyanezen utcák és sétányok mik teg nap még elbűvölök voltak, ma már hidegen hagynak, mintegy visszahökken az ember, mert szivünkbe markol egy keserű érzelem, fázunk és melancholikusok vagyunk! Sresnek tűnik fei a sétatéren és utcákon hemzsegő népáradat, mi közöm hozzájuk? Hirtelen itt áll az ember csalódva, kijózanodva, szeretet nélkül az idegen nagyvárosban. Mert honvágy fog el a szokott városkához, ismerősök köréhez, vágyat érez egy-egy meleg kézszoritás, egy-egy barátságos beszélgetés után. Itt az idegen városban oly feleslegesnek és elhagyottnak érezzük magunkat és szinte szégyeijük a mi semmitevésünket, ha látjuk azt a szorgos embersereget részint munkában, részint munka után törtetni. Legyünk akár Bácsben, akár Salzburgban vagy Ischl és Gmundenben, Reichenhallban, másod harmadnap érezzük elhagyottságunkat, íeleslegessek vagyunk ott. Ezen nyomasztó érzelem, a honvágy, mindazokon erőt vesz, kik érzéssel utaznak. Különösen nagy városokban száll meg ezen érzés, mig tengeren, tavakon, hegyen, szóval a természet szabad ölében tompább ezen érzelem. De még ott is egy nagy hullámverés, az örökös hólepte hegycsúcs nézésénél egy-egy percre szivünkbe markol a honvágy és különösen akkor, ha összeverődött több nemzetiségű alkalmi társaskirándulások alkalmával kénytelen az ember ismerkedni és esetleg barátságos arcot vágni oly nemzet fiához, kit szívből gyűlölünk. Ha a honvágy ránkszabad, kell, hogy egyedül legyünk, mert minden és mindenki csak zavar. De ha már a nagyváros szépsége és zaja vagy a vadregényes természet elfelejteti ideig óráig a honvágyat, úgy az idegen ágy ezt visszaszivja; mert az otthoni fehér ágy az, ami örömmel befogad és felmelegit, az már ismeri ál-1925. augusztus 6. munkaS annak vánkozaít már könyeink áztatták, örömünkben,{bánatunkban megadja a jóttevő álmot. Az idegenben az ágy, melyben tegnap egy herceg vagy egy öngyilkos szerelmes pár, holnap már egy betörő alszik, álmatlan éjszakát okoz, elhagyatva érzi magát az ember, a takaró nem melegít, a vánkos pedig szórja a hőhullámokat. Senki se törődik velünk, a szálloda folyosóján lármázó idegenek, szeretet nélküli hangok felriasztanak álmainkból és az ágy maga kivet minket, hogy más idegennek helyet adjon. A vágyódás a gondos anya, a jó testvér, a szerető barát után elfog és kivisz a szállodaszobából haza, haza 1 V. Bőzstfce, A világegyetem végtelensége vagy végessége. Irta: Kuppis József. Vége. ' Ha ez igaz volna, akkor azok a harántrezgések, melyek a fénylő légi testekből minden irányban elindulnak nem érkezhetnének egyenes irányban teljesen elkülönítve, mint az egyes csillagokból eredő külön fény hozzánk, hanem mint a vizbe dobott több kő hullámgyürüi nem elkülönítve, de egy uj eredőhullámban vetődnek partra, éppen úgy a csillagokból megindult keresztrezgések sem érkezhetnének külön-külön hozzánk, de a sok harántrezgés egymásra találva, a teljesen összefüggő éíherben uj harántrezgéseket eredményezne, amelyek egyike érintené szemünket és előidézne abban egy fényérzést, mely körülfolyna bennünket, megnem mutatva a külön fényforrásokat, ahonnan a?, egyes harántrezgések elindultak. Az az érzésünk volna, mintha világitó ködben állnánk, nem tudva és nem látva a fényforrásokat. A valóság azonban nem az. Tehát nem is az éíher tölti ki a világűrt, hanem a világűrben minden irányban erőpamatok száguldanak, a melyek a fény érzését keltik föl. Ezek az erőpamatok 3000000 kilométer másodpercenkénii sebességgel száguldó atomoknak végtelen és szakadatlan láncolatából állanak. Hogy ezek az erőn tényleg atomok, azt bizonyítja az a körülmény, hogy azokat az atomokat, melyek a földön föllelhető elemeket alkotják, föllelhetjük a csillagok fényében, azaz a spectroskopba olyan atomok hatolnak be, melyek ott a távoli csillagon ugyanazokat az elemeket alkotják, mint a milyeneket a mi földünkön föllel hetünk. ügy véltük Fresnel, Huygons óta, hogy az éther haránirezgései hatnak a speeíroscop prismáira és a pris.isáfcon keresztül haladva különböző rezgésekké átalakulnak és végül szemeinkbe hatolva, abban a színek egész skáláját idézik elő, de e föltevésünk már eleve megdől, ha elgondoljuk, hogy az éther harántrezgésének elmélete azt mondja, hogy a szemünk által még látható legsötétebb vörös szin úgy jön létre, hogy az éthernek másodpercenként 394 billió rezgést kell végeznie, sőt a legszélső még látható, de már szürkébe játszó ibolya szin 758 billió rezgést tételez föl. " Megdől ez elmélet azért, mert szervezetünk nem olyan érzékeny, hogy szemidegeink képesek volnának másodpercenkint 394 billió rezgést átvenni és az agyvelőnek átadni, az agyvelő pedig nem képes ilyen gyors rezgéseket feldolgozni és értékelni. Hogy érzékszerveink mennyire tökéletlenek, azt számtalan tény igazolja. Szemeink ugyebár egyformán a földkörül látják keringeni a holdat és a napot, holott a valóságban a hold tényleg földünk körül forog, ellenben a nap és a föld köpött a viszony megfordított. Vagy észrevesszük e a főid forgását saját tengelye körül? Vagy azt, hogy földünk a napkörüii útjában másodpercenként 32 kilométeres sebességgel rohan előre, ami az év fele részén még fokozódik azzal a sebességgel, amellyel a nap a világűrben összes bolygóival együtt előrehalad, mig az év másik felében ugyanannyival kevesbedik? Megdől tehát ez okból, de más okokból is az éther elmélet és mindinkább tért hódit az emissio elmélet, melyet Newton éles elméje már évszázadokkal ezelőtt meglátott és mindinkább belátjuk azt, hogy az atomok és molekulák, melyek a létezd szervetlen és szerves tárgyakat és személyeket alkot-
