Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-06 / 94. szám

2. oldal. Komáromi Lapok U.P. műuészi kivitelű bútorok 559 Bratislava Stefanik-n. 8/a. gazdasági helyzetet teremt. Igen ám, de a kedvezőbb gazdasági helyzetet nem egyesek számára kell megteremteni, ha­nem azoknak az osztályoknak, amelyek azért küzdenek, hogy sorsukban javulás álljon be. Ez azonban a csehszlovák köztársaságban nem állott elő. Mert szemenszedett hazugság volna azt állí­tani, hogy a köztársaságban a népek millióinak helyzetében valami javulás következett volna be. Az iparost, a ke­reskedőt, a gazdát agyon sújtották köz­terhekkel, adóinak elviselhetetlen tömege alatt exisztenciája teljesen bizonytalanná vált, s ma-holnap proletárabbá lesz a proletárnál. A munkás évek óta küzd a munkanélküliséggel, családja éhen­­halásra van kárhoztatva és reményte­lenné vált sorsában sokszor igazi meg­váltásnak kell tartania a hálált. Szo­morú, szívfacsaró helyzet, melynek rikító­­kontrasztját a milliomosokká tollasodott .elvtársak“ szolgáltatják, kik a húsos fazekak mellett ülnek és potrohósod­­nak meg. Valóban nem szükséges külön gyuj­­tóanyagot keresni ahhoz, hogy a mai rendszer mellett az elkeseredés tüze csillanjon meg a szemekben, csak bele kel! pillantani a közéletbe és rá kell eszmélnie mjndenkinek, 2kiben erkölcs él, arra, hogy ezt a rendszert meg kell dönteni, el kell söpörni. A bizalommal visszaélt alakoknak le kell tűnni a szín­térről, hogy tisztultabb felfogás érvé­nyesüljön a kormányzásban és mind­azokon a helyeken, ahol a népek sorsának intézésébe befolynak. A tisz­tességnek és becsületességnek keii el­foglalni vezető helyét az önző érdekek istápolása helyett, aki a közéletben szerepelni akar, annak a r.ép javát kell szolgálni, nem pedig a saját zsebét. Komim város zimadiL ii. Irta: Egy bizottsági tag. Az 1923. évi zárószámadás bevé­teli részében a bevételi előirányzattal (2717656 K) szemben negyedmiliiós csökkenés 244483 K jelentkezik, viszont a kiadásoknál az előirányzat (301098 K) szintén túl van lépve 209867 K összeggei. A rendkívüli kiadásoknál ez a túllépés 632929 K a munkásházak építéséből ered. A hiteltullépés jelentkezhetik kénysze­rítő körülmények hatása alatt vagy a takarékosság szempontjainak figyelmen kívül hagyása folytán. A közbiztonsági cimen ez 32962 K, amelyet megokol az Erzsébet szigeti védőtöltés helyreállítása. Nagyobb túl­lépés a gazdasági kiadásoknál mutat­kozik 193430 K főképpen a kertészeinél; a szántók és kaszálók rovatán is 18986 K tulkiadás állott elő, ami igazolja a bér­beadási akciót, amelyet a szövetkezett pártok kívánnak. A gazdasági tulkiadá­­sok végeredményükben 37225 K-t tet­tek ki. A javadalmaknál a parivám rovaton van 9624 K tulkiadás, ami alig áll arányban a bevétellel. (Ez a bevétel évről évre csökken, és indokoltnak lát­szik a partbémek átalányozása.) A középületek fentartásánál 23421 K tulkiadás állott elő. Igen kellemetlen kiadásokat látunk a rendkívüliek között. A választói név­jegyzék összeirási kiadásai, amelyekből bennünket magyarokat, nyakra-főre ki­kapcsolnak 19817 K-ba került a városnak. A községi pótadó­ból 98046 K-t kellett 1922. évre visszautalni a jogta­lanul szedett 80 százalékos többletek cimén. Viszont a beszedett husadóból az állam 11935 K-t követelt vissza. Ezek a kisebb tételek mégis az év végéig 170476 K kiadássá dagadtak. Kifogást kell emelnünk a városi moz­­gószinház ellen is, amelyre 1923 év­ben 127302 K kiadás volt, de bevétel cimén csak 107807 K összeget hozott. Ezt vagy bérbe kell adni, vagy pedig, ha a város hasznot akar belőle látni, alkalmas helyre kell áttelepíteni. A községi adóknál mutatkozó 568724 K bevételi csökkenés abban találja ma­gyarázatát, hogy ebben az évben vette át az állami adóhivatal a községi adó kezelését is, amelyet a város részére csak hónapok múlva, de mindenesetre a költségvetési év befejezése után térí­tett vissza az adóhivatal a városnak. Mindezek ellenére a pénztári mérleg viszonylag kedvezően alakult, mert az év elején mutatkozó 1182403 K (úlkiadássai szemben az év végén 422078 K túlkiadás mutatkozott. Ennek oka az, hogy a háztartási pénztár bevételezte a különféle háztartási természetű pénz­tárak 1509515 K pénztári maradványait és azok külön kezelését megszüntette. Ebben az évben a hajógyári telek eladásából befolyt 880000 K és a pozsonyi úti vámház árából 37000 K amelyet a munkásház építésére kiutalt, sa megyei és községi adóknál mutat­kozó bevételi csökkenést ellensúlyozó. Ez az utóbbi azonban csak átmeneti természetű volt, mert 1924-ben be­folytak, Az 1924. év mérlegét nem tartjuk kedvezőtlennek, sőt az előző évekhez viszonyítva, abban némi javulást is észlelhetünk. 4000 Kc-t helnek havonta biztositási képviselők hivatalnokok, tanítók, postamesterek stb. egy szen­zációs ujitásssal. Közelebbit UNGÁR bankházában, Bratislavában, Ventur u. 20. 598 mikor a római köztársaság megalakult? A rómaiak a fórumon egy templomot építettek, amelyről kijelentették, hogy a határaikat jelképezi. — Ennélfogva tiszteletben tarthatták vallásos hagyo­mányukat és a papjaiknak nem kellett többé a határokba szaladgálni és átdo­bálni dárdáikat. — Sőt egy alkalommal, mikor Gö­rögországgal összezördültek, tekintve, hogy a görögök messze laktak Rómá­tól, a szenátus, amely nem akart so­káig várakozni, — egy görögöt arra kényszeritett, hogy Rómában vásárol jón magának telket, minek folytán telke már az ellenség földje lett, a papok tehát egyszerűen oda dobták dárdáikat és a római légiók abban a pillanatban berohanhattak Görögországba. A leg­szebb béfcemfi háborút idézhet elő, ha az emberek akarják a háborút. Ha pe­dig nem akarják, akkor az ilyen béke­művek fölöslegessé válnak. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stli. legjobban csak a li Mii üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gras árak! 417 flz örök békéről Julien Benda, a jelenkor egyik leg­eredetibb, legmélyebb gondolkodója, meglepő és szellemes kijelentést tett egy újságírónak, aki megkérdezte tőle, vájjon hisz-e az örök békében és mi­csoda értelme van a Népszövetségnek. Válasza igy hangzik: — Az ilyen törekvések nem újak. A régi Görögország számos példái szol­gáltatott erre. Aztán a régi rómaiak is nem megvetendő biztositékot találtak a háború ellen, vallásukban. Egy vallásos hagyomány arra kényszeritette őket, hogy mikor összeveszlek szomszédjaik­kal, csak akkor mozgósítanak, miután papjaik a határra futottak és a határról ellenség földjére dobták dárdáikat. — Ez több napig, néha hetekig tar­tott, mialatt mind a két nép gondol­kodhatott. — Tudja-e mi történt akkor, Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a kiválói 9 HftftffRfIIVI .POLIO mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 Utazási hangulatok. Idegen városban, ismeretlen emberek között az utcák tömkelegében hango­sabban dobog a szivünk. Nyári estéken sétatéren egymáshoz simuló párokat nézvén, velük érez az ember idegenben. Minden elhódító min­den szép! De ezen érzelmek csak 1—2 napig tartanak az utazó embernél, de harmadik nap már ugyanezen emberek, ugyanezen utcák és sétányok mik teg nap még elbűvölök voltak, ma már hi­degen hagynak, mintegy visszahökken az ember, mert szivünkbe markol egy keserű érzelem, fázunk és melancholi­­kusok vagyunk! Sresnek tűnik fei a sétatéren és utcákon hemzsegő népára­dat, mi közöm hozzájuk? Hirtelen itt áll az ember csalódva, kijózanodva, szeretet nélkül az idegen nagyvárosban. Mert honvágy fog el a szokott város­kához, ismerősök köréhez, vágyat érez egy-egy meleg kézszoritás, egy-egy ba­rátságos beszélgetés után. Itt az idegen városban oly felesleges­nek és elhagyottnak érezzük magunkat és szinte szégyeijük a mi semmitevé­sünket, ha látjuk azt a szorgos ember­sereget részint munkában, részint munka után törtetni. Legyünk akár Bácsben, akár Salz­burgban vagy Ischl és Gmundenben, Reichenhallban, másod harmadnap érez­zük elhagyottságunkat, íeleslegessek va­gyunk ott. Ezen nyomasztó érzelem, a honvágy, mindazokon erőt vesz, kik érzéssel utaznak. Különösen nagy városokban száll meg ezen érzés, mig tengeren, tavakon, hegyen, szóval a természet szabad ölében tompább ezen érzelem. De még ott is egy nagy hullámverés, az örökös hólepte hegycsúcs nézésénél egy-egy percre szivünkbe markol a honvágy és különösen akkor, ha össze­verődött több nemzetiségű alkalmi tár­saskirándulások alkalmával kénytelen az ember ismerkedni és esetleg barátságos arcot vágni oly nemzet fiához, kit szív­ből gyűlölünk. Ha a honvágy ránkszabad, kell, hogy egyedül legyünk, mert minden és min­denki csak zavar. De ha már a nagyváros szépsége és zaja vagy a vadregényes természet elfelejteti ideig óráig a honvágyat, úgy az idegen ágy ezt visszaszivja; mert az otthoni fehér ágy az, ami örömmel be­fogad és felmelegit, az már ismeri ál-1925. augusztus 6. munkaS annak vánkozaít már könyeink áztatták, örömünkben,{bánatunkban meg­adja a jóttevő álmot. Az idegenben az ágy, melyben tegnap egy herceg vagy egy öngyilkos szerel­mes pár, holnap már egy betörő alszik, álmatlan éjszakát okoz, elhagyatva érzi magát az ember, a takaró nem melegít, a vánkos pedig szórja a hőhullámokat. Senki se törődik velünk, a szálloda folyosóján lármázó idegenek, szeretet nélküli hangok felriasztanak álmainkból és az ágy maga kivet minket, hogy más idegennek helyet adjon. A vágyódás a gondos anya, a jó testvér, a szerető barát után elfog és kivisz a szállodaszobából haza, haza 1 V. Bőzstfce, A világegyetem végtelensége vagy végessége. Irta: Kuppis József. Vége. ' Ha ez igaz volna, akkor azok a ha­rántrezgések, melyek a fénylő légi tes­tekből minden irányban elindulnak nem érkezhetnének egyenes irányban teljesen elkülönítve, mint az egyes csillagokból eredő külön fény hozzánk, hanem mint a vizbe dobott több kő hullámgyürüi nem elkülönítve, de egy uj eredőhullám­ban vetődnek partra, éppen úgy a csilla­gokból megindult keresztrezgések sem érkezhetnének külön-külön hozzánk, de a sok harántrezgés egymásra találva, a teljesen összefüggő éíherben uj ha­rántrezgéseket eredményezne, amelyek egyike érintené szemünket és előidézne abban egy fényérzést, mely körülfolyna bennünket, megnem mutatva a külön fényforrásokat, ahonnan a?, egyes haránt­rezgések elindultak. Az az érzésünk volna, mintha világitó ködben állnánk, nem tudva és nem látva a fényforrásokat. A valóság azonban nem az. Tehát nem is az éíher tölti ki a világűrt, hanem a világűrben minden irányban erőpamatok száguldanak, a melyek a fény érzését keltik föl. Ezek az erőpamatok 3000000 kilométer má­­sodpercenkénii sebességgel száguldó atomoknak végtelen és szakadatlan láncolatából állanak. Hogy ezek az erőn tényleg atomok, azt bizonyítja az a körülmény, hogy azokat az atomokat, melyek a földön föllelhető elemeket alkotják, föllelhetjük a csillagok fényé­ben, azaz a spectroskopba olyan atomok hatolnak be, melyek ott a távoli csil­lagon ugyanazokat az elemeket alkotják, mint a milyeneket a mi földünkön föllel hetünk. ügy véltük Fresnel, Huygons óta, hogy az éther haránirezgései hatnak a speeíroscop prismáira és a pris.isáfcon keresztül haladva különböző rezgésekké átalakulnak és végül szemeinkbe ha­tolva, abban a színek egész skáláját idézik elő, de e föltevésünk már eleve megdől, ha elgondoljuk, hogy az éther harántrezgésének elmélete azt mondja, hogy a szemünk által még látható legsötétebb vörös szin úgy jön létre, hogy az éthernek másodpercenként 394 billió rezgést kell végeznie, sőt a legszélső még látható, de már szürkébe játszó ibolya szin 758 billió rezgést tételez föl. " Megdől ez elmélet azért, mert szervezetünk nem olyan érzékeny, hogy szemidegeink képesek volnának másodpercenkint 394 billió rezgést átvenni és az agyvelőnek átadni, az agyvelő pedig nem képes ilyen gyors rezgéseket feldolgozni és értékelni. Hogy érzékszerveink mennyire tökélet­lenek, azt számtalan tény igazolja. Sze­meink ugyebár egyformán a földkörül látják keringeni a holdat és a napot, holott a valóságban a hold tényleg földünk körül forog, ellenben a nap és a föld köpött a viszony megfordított. Vagy észrevesszük e a főid forgását saját tengelye körül? Vagy azt, hogy földünk a napkörüii útjában másodper­cenként 32 kilométeres sebességgel rohan előre, ami az év fele részén még fokozódik azzal a sebességgel, amellyel a nap a világűrben összes bolygóival együtt előrehalad, mig az év másik felében ugyanannyival kevesbedik? Megdől tehát ez okból, de más okokból is az éther elmélet és mind­inkább tért hódit az emissio elmélet, melyet Newton éles elméje már évszá­zadokkal ezelőtt meglátott és mindinkább belátjuk azt, hogy az atomok és mole­kulák, melyek a létezd szervetlen és szerves tárgyakat és személyeket alkot-

Next

/
Thumbnails
Contents