Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-01 / 92. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1925. augusztus 1, szemünkbe, hanem színes fény. A tapasz« tálát ugyanis azt mutatja, hogy az a fény, melyet a másodrendű csillagok összesen szemünkbe lövőinek, nem oly nagy, mint az elsőrendüek összes fénye, a harmadrendüek fénye még kevesebb és igy tovább, sőt a hetedrendüek fénye oly csekély már, hogy az emberi szemre hatást nem is képes gyakorolni, ami megmagyarázza az!, hogy mért nem tündöklik az éjjeli égbolt nappali fény­ben, vagy ennél sokkal nagyobb — óriási — fényben. Azt tehát, hogy az éjjeli égbolt csak gyenge fényben ragyog derült éjjeleken, azt nem a világegye­tem végessége, de egészen más okok idézik elő. Egyet meg kellett állapítanunk, azt ugyanis, hogy minél távolabb vannak tőlünk az égiteslek, fényük annál gyen­gébben hatol el hozzánk, aránytalanul gyengébben, mint azt elmélet szerint elvárhatnók. Van tehát valami erő, amely a fénynek nagy részét visszatartja anél­kül, hogy a fény minőségét megváltoz­tatná, hisz a fehér fény fehérnek látszik szemünkben és a spectroscop ilyennek is mutatja föltüntetve összes összetevő színes fényeit. Gondoljuk csak el, hogy a fénylő, tehát izzó égitestek fényt lövelnek ki magukból és pedig nemcsak felénk, hanem egész gömbfelületük minden pontján sugárirányban mindenfelé a nagy mindenségbe és teszik ezt a vilá­gitó égitestek mindnyájan. Elképzelhető ugyebár, hogy ennek következtében a világegyetem minden pontján minden­féle irányban 300000 km. másodper­cenkénti gyorsasággal száguldó fény erők rohannak egymásnak a legkülöm­­bözőbb irányban és ennek eredménye csakis az lehet, hogy az erők egy része szétszóródik és csak egy része képes eredeti irányát megtartva, szemünkbe jutni. Az a körülmény, hogy már a 7-ed rendű csillagok fénye egyáltalában nem tud a szemünk recehártyáján levő ide­gekre hatni, mutatja hogy a fénysuga­rak vesztesége a világűrben nagy és a most használatban levő legerősebb táv­csövek, sőt az órákon át az égbolt ugyanazon pontja felé tartott fényké­pező lemezek csak a 16-od—17-ed rangú csillagok fényéi képesek még kimutatni, hol vannak ettől még a 20 ad, 30-ad, 40 ed stb. rendű csillagok. És ugyebár, ha mindezen utóbb említett 20, 30, 40 stb. rendű csillagok fénye még fényképező lemezen sem mutatható ki, akkor azok összes fénye sem érheti el az elsőrendű 17 csillag összes fényét és ha a világegyetem végtelen nagy kiter­jedésű, azért a távolabb és távolabb fek­vésű csillagok fénye semmivel sem gya­rapítja azt az összes fénymennyiséget amely éjszakáinkat megvilágítja és meg­fordítva okoskodásunkat azt mondhat­juk, hogy az a körülmény, hogy az éjszakai derült égbolt fényessége csak nagyon csekély, viszont nem érv amel­lett, mintha a világ nem lehetne vég­telen nagy. És most reá térhetünk az éiherelmé­­letre. Ez elmélet azt mondja, hogy a fény semmi más, mint az éthernek rendkívül gyors haránt rezgése, amely a szem recehártyáját, vagy a fényké­pező lemezt érintve, ott a fény érzését kelti föl. De egyúttal azt is mondja az étherei mélet, hogy az éther egy össze­függő egész, mely a világegyetemet teljesen betölti és nem atomos szerke­zetű. Az éthert — hogy egy gyenge hasonlattal éljek (mert hisz minden hasonlat többé kevésbbé sántit) kocso­­nyaszerfi testnek kellene tartanom, amely minden erőre azonnal reagál, amely a húzásnak annyira ellent tud állani, hogy a tömegvonzást képes átadni, de egy­úttal olyan finomnak és acélkemény­­ségünek, hogy képes legyen a rettene­Alapitési év 1903. Telefon 126* A nagyérdemű építtető közönségnek és építőmestereknek ajánlom elsőrendű minőségű garantált salétrommentes falitáblámat. A tégla Komáromban az építés színhelyére, vidékre pedig Komáromi Téglagyár állomáson waggonba rakva szállittatik. Tisztelettel Messinger Béla 581 téglagyáros. > tes gyors, de emellett hihetetlen kicsiny rezgézeket átvenni és átadni. Folyt. köv. — H legbiztosabb és legjöueáelme­­zőbb tőkebefektetés 1 Dollár és szokoi megtakarított készpénzét, kihelyezi bu­dapesti bérhdzakra, gyártelepekre és magyarországi mezőgazdasági nagy­birtokokra I. helyű jelzálogbiztositék­­kal éui 30% kamat mellett, nTagyaror­­szág békebeli legtekintélyesebb, tőke­legerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Róth Bank Jelzálog-Osztálya, Buda­pesten VT. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Hlapifua: 1906. énben. Szóbeli és írásbeli feloilágosítással színesen szolgálnak Csehországban fennálló bankképniseleteink. Július 31-én. Petőfi szelleméhez. Lepkék lebegnek tarka rét felett, haj­lott fűszálon kacéran himbálódznak, mosolygó napsugár balzsamában dus­­káikodva pajkosan úszkálnak az égbolt­­ernyő kék selymével boritott kristályá­ban a szelid szellőtől lágyan hullámzó, átlátszó, langy levegőnek. Semmi nyoma annak, hogy gyász­ünnepet ülök, az egész természet mo­solyog, kacag, örvend, él vidáman, játszi kedvteléssel. És nem búsul a szív sem, nem gyászol a lélek sem. Petőfi meghalt! Igen meghalt. Meghalt fiatalon, há­romnegyed századnál régebben, de igy maradt ő örökké fiatal, igy járhat e! hozzánk a szelleme örökifjan, ifjúi szenvedélye minden melegével I... ... Valami suhogás támad a levegő­ben. ... Az ő szelleme bontogatja szárnyait. Igen, igen. Jön, jön már, onnan keletről, a napsugártól ragyogó, illatos rét felett. Jön erre felé, suhan mi felénk, szegény magyarok felé, ami kedvesünk, a mi testvérünk, a mi vá­­teszünk, aki úgy szerette faját, ezt a szenvedélytől átfűtött lelkű, ezt a má­­labútól lehűtött lelkű, testvérteien nem­zetet. Ugy-e szeretsz minket most is még ? Szereted „erényünk tiszta sugárzását“, szereted „hibáink napfogyatkozását“. Ugy-e szeretsz, „ha örülünk, s ha bú­bánat bánt„? — úgy e szereted „mo­solyunk, könnyeink egyaránt?“. Jöjj, jöjj hozzánk, most jobban van Rád szükségünk, mint valahai Jöjj hozzánk, férkőzzél lelkűnkhöz, hadd érezze mindenikünk külön-külön pótol­­hatatlanságod, minek kifejezésére talál­hat-e bárki is jobb és szebb szavakat a Tieidnél ? »Nálad nélkül számomra Nincs élet, nincs világ, Te szövődől minden Gondolatomon át!« így gondolkozunk Rólad és bizalom­MEINL (iYULA KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 2 KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. mai fordulunk Hozzád. — Nézd csak, nézd csak „jó Petőfi“, mi történik itt? 1 Mi történik itt Szlovenszkón ? írók kerestetnek 1 Okos emberek, tu dós emberek irodalmat keresnek, gyár irodalmat. Oh suhantasd meg szeiiemszárnya­­dat, simogasd meg lelkűket és mondd meg nekik, hogy magyar irodalom — van. Nézd csak, nézd: centennáriumo­­kat ünnepelnek, egyiket a másik után: Arany, Petőfi, Madách, Jókai... és ők irodalmat akarnak teremteni. Mondd nekik, oh mondd nekik: — Ti tanult, ti tudós, ti művelt em­berek, nem az a ti dolgotok, hogy meddő jajgatáában teljenek el napjaitok, hanem vegyétek kezetekbe azt a több száz kötetes bibliát, aminek magyar irodalom a neve, üsselek fel egy egy textust belőle és magyarázzátok meg a ti népeteknek, mutassátok meg, hol vannak, melyek a legszebb, a legkáp­rázatosabb, a legértékesebb részei. — Azután terjesszétek ezeket a részeket, ha kell egy kis áldozattal — terjesszé­tek a nép között, mint a hogyan az angol bibliaterjeszlő társulat tudott 20 fillérért vászonkötésü új-testamentumot adni a magyar keresztyének kezébe. — Ezt tegyétek! Hadd érezze annak a magyar fajnak minden egyede, milyen kinccsel bír! Szórjátok közéjük ezt a kincset tele marokkal, érezze mindenki a gazdígságáí, legyen büszke erre a kincsre es legyen méltó is rá. — És ha latnad egy új tehetség köz­telek, nagy és hatalmas költő, derék és értékes ember, oh ne féltsétek azt! Az majd „kitör a koporsóból is és eget kér“. Az majd népének magasan lebe­gő, dalos pacsirtája, szivet, lelket el­bűvölő csattogó csalogánya, kedvderitő, vigasztaló mesemondója, világító tüz­­oszlopa lesz. — Nem kell őt lámpával keresnetek, nem kell őt megszerveznetek, tömöri­­tenelek, tanácsokkal ellátnotok 1 — Talán már dalol is egy magyar anya a bölcsője felett, talán már gü­gyög is valahol, hegyek alján vagy kalász­termő rónán, kis kunyhóban, vagy cse­repes fedelű tornácos házban, talán mar járni is próbál. Aztán egyszerre csak itt lesz és daíoija a jelen dalát és meséli a szlovenszkói, bús meséket. — De addig, oh addig, nézzetek a múltba! Elévülhetetlen értékek vannak ott 1 — Ti tudósok, ti tanult és müveit emberek, ti jók és nemesek, fordítsátok népetek figyelmét ő feléjük, akik tán voltak, de meg is vannak még mindig, hogy beteljesedjék a jóslás mindre küíün-küiön: Érdemét a jók, nemesek, S jövendő századok áldják. ... Suhanó szelleme a mi nagy Pe­tőfinknek, ki felénk lebbensz virágos réteken által kelet felől, óh add ezt a meggyőződést a jók és nemesek lei­kébe, hogy átérezzék ennek igaz tényét, úgy mint átérzem én, kicsiny gyermeke a nagy természetnek, mely körülvesz engem és nevel engem és simogat és tanit és mosolyog reám lágyan és sze­líden és örül nekem, hogy megértem azt az üzenetet, mely onnan jön kelet felől, a fehéregyházi himes rét felől, onnan jön Ö tőle, ki szeret minket és üzen nekünk és várja a válaszunkat... Kis Péter Pál. — Cseplés idejére complett mentő­szekrényeket, illetve kiegészítésre az összes kötszereket a legolcsóbban szál­lít Központi Drogéria Kammerhofer és Tsa. Pozsony, Ventur-utca 20. Naponta postai szétküldés. Többre születésem. Nekem az iskola kedves, drága emlék; Simám ott csiszolták, gonddal ott nevelték! Mint a szelíd napfény ragyogja be éltem. Jótékony melege kisér minden lépten. Ott minden buzgóság, minden kis törekvés, Minden kis eredmény jutalmunkat nyerték! Szeretetük szinte túlbecsülte lelkem ... Gyakran jósolgatták, hogy »többre születtem!'* Én többre születtem?!.« Nem hittem!...De vágy­tam Jobb, nemesebb lenni! — Nagy, szent akarásban Nem is előzött meg senki, soha senki... Nebéz életúton könnyű volt így menni... — Sok kacagó ifjút, kit a szenny bemocskolt. Szánakozva néztem s bensőm nagyot gondolt: Mentésükre mentem mosollyal, derűvel! Azt akartam titkon, csendben ismerjék el: Tisztán, nemesen is lehet vidám lenni ,tí általam tanulják meg a jót szeretni! ... Feljajdult a lelkem, mikor buja lángok Gyúitak mosolyomra s szenteskedő, álnok, Hazug imádságok teremtek az ajkon! — Lelkem — nem értették! — Éhezték a — húsom! Undorral távoztam! Más utakra mentem ... Most már tisztán láttam,hogy»többre születtem! c Könnyes, gyötrött lelkek végtelen sorokban Vonszolják magukat s keresztjük a porban!... Közöttük haladok — verejtékük törlőm, Uta- Puhán, imádsággal; s az aztán az öröm. Hacsak egy kicsit is könnyítek a terhen. Hacsak egy kicsit is oszthatom a lelkem Nagy, szent akarását — hitét — reménységét — Magasbanézésit — ísíen-szeretését! — — De azóta nincsen többé könnyű percem, Amióta veiük eként útrakeltem! Azóta minden bú, minden nyomor, ínség Az én kínom is lett! — S a bensőmben itt ég A nagy, szent, gyötrő vágy: mindent meggyó­gyltni!. .. ... Munkám eredménye podig csaknem semmi!... Világosan látom — és megnyugszom ebben — E szenvedésben van — »többre születésem!« (FüS3) Hideghétyné Bartal J. 4000 Kc-t hetnek havonta biztosítási képviselők hivatalnokok, tanítók, postamesterek stb. egy szen­zációs ujitásssal. Közelebbit UNGÄR bankházában, Bratislavában, Ventur u. 20. 698 Piaci csendélet. A múlt számunkban ily cím alatt kö­zölt cikkünk úgy látszik eienk viszhan­­got keltett a vidéki zöldség és gyü­mölcstermelők Körében, mert egyre­­masra kapjuk az elismerő sorokat. A többi közt egy fajdtnnye nagytermelő is irt, aki sajnaíattai jelentene ki, hogy a dinnyéiből Komárom üzleteibe es piacára az idén nem hajlandó küldeni, mert neki is épen elég volt a múlt evekben tűrni a teljhatalmú piaci biz­tos önkényes és teljesen a nangulata­­tól függő ármegáilapitó intézkedéseit. Persze — irja a többi közt — a piaci biztos ur azt hiszi, hogy a vevőközön­ség érdekeben cselekszik akkor, ami­kor egyik napról a másikra lejebb es lejebb szorítja az árakat. Pedig ebben nagyon téved, mert ily viszonyok mel­lett a termelő — akinek üzieti készsé­gé Komáromon túl nem terjed, — kény­telen az apró, de kitűnő fajta dinnyéit a bőtermő, nagy, de annál rosszabb dinnye termesztésével felcserélni, men hiszen annak kiiogramját akár kéthar­mad részévei is olcsóbban adhatja es amikor azt mint „fajdinnyét olcsón“ eladta, jót nevet a markába, de nem nevet a vevő, aki otthon boszankodva tapasztalja, hogy éivezhetlen és az egészségre ártalmas dinnyét vásárolt — tulajdonképen méreg drágán. Akt ily áríeszoritó intézkedéseket tesz, fo­galma sincs arról, hogy mily gondos művelés, sok, nagyon sok Költséggel járó munka kell ahhoz, hogy valaki kitűnő íajdinnyéí tudjon produkálni. Igaz, első sorban a talaj az, amitől a legtöbb függ. De mit éi a megfelelő jó talaj, ha a mag kiválasztása, a he­lyes ültetés, négyszer-ötszöri Kapálás, ugyanannyiszor való permetezés, met­szés, válogatás, gondos csomagolás elmarad. Ezt lehetetlen a Komáromban szo­kásos árakon elpocsékolni; hiszen a háború eiőtti években az ily kivaló faj­­dinnyók átlag 60 fillérjével keltek el kgramonként; és hol vagyunk ma az átlag négy koronás árhoz, ami az ak­kori 60 fillérrel egyenlő pénzösszegnek felel meg. Tegye meg tehát az illetékes hatóság de rögtön intézkedését, hogy a terme­lők — akik az áruik jó minőségére nagy súlyt helyeznek, — hogy a most na­pirenden lévő méltánytalan eljárásnak kitéve a jövőben ne legyenek, mert ha ez irányban intézkedést nem tesz, a

Next

/
Thumbnails
Contents