Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-01 / 92. szám

4. oldal.

Komáromi Lapok

1925. augusztus 1,

szemünkbe, hanem színes fény. A tapasz« tálát ugyanis azt mutatja, hogy az a fény, melyet a másodrendű csillagok összesen szemünkbe lövőinek, nem oly nagy, mint az elsőrendüek összes fénye, a harmadrendüek fénye még kevesebb és igy tovább, sőt a hetedrendüek fénye oly csekély már, hogy az emberi szemre hatást nem is képes gyakorolni, ami megmagyarázza az!, hogy mért nem tündöklik az éjjeli égbolt nappali fényben, vagy ennél sokkal nagyobb — óriási — fényben. Azt tehát, hogy az éjjeli égbolt csak gyenge fényben ragyog derült éjjeleken, azt nem a világegyetem végessége, de egészen más okok idézik elő.

Egyet meg kellett állapítanunk, azt ugyanis, hogy minél távolabb vannak tőlünk az égiteslek, fényük annál gyengébben hatol el hozzánk, aránytalanul gyengébben, mint azt elmélet szerint elvárhatnók. Van tehát valami erő, amely a fénynek nagy részét visszatartja anélkül, hogy a fény minőségét megváltoztatná, hisz a fehér fény fehérnek látszik szemünkben és a spectroscop ilyennek is mutatja föltüntetve összes összetevő színes fényeit.

Gondoljuk csak el, hogy a fénylő, tehát izzó égitestek fényt lövelnek ki magukból és pedig nemcsak felénk, hanem egész gömbfelületük minden pontján sugárirányban mindenfelé a nagy mindenségbe és teszik ezt a világitó égitestek mindnyájan. Elképzelhető ugyebár, hogy ennek következtében a világegyetem minden pontján mindenféle irányban 300000 km. másodpercenkénti gyorsasággal száguldó fény erők rohannak egymásnak a legkülömbözőbb irányban és ennek eredménye csakis az lehet, hogy az erők egy része szétszóródik és csak egy része képes eredeti irányát megtartva, szemünkbe jutni. Az a körülmény, hogy már a 7-ed rendű csillagok fénye egyáltalában nem tud a szemünk recehártyáján levő idegekre hatni, mutatja hogy a fénysugarak vesztesége a világűrben nagy és a most használatban levő legerősebb távcsövek, sőt az órákon át az égbolt ugyanazon pontja felé tartott fényképező lemezek csak a 16-od—17-ed rangú csillagok fényéi képesek még kimutatni, hol vannak ettől még a 20 ad, 30-ad, 40 ed stb. rendű csillagok. És ugyebár, ha mindezen utóbb említett 20, 30, 40 stb. rendű csillagok fénye még fényképező lemezen sem mutatható ki, akkor azok összes fénye sem érheti el az elsőrendű 17 csillag összes fényét és ha a világegyetem végtelen nagy kiterjedésű, azért a távolabb és távolabb fekvésű csillagok fénye semmivel sem gyarapítja azt az összes fénymennyiséget amely éjszakáinkat megvilágítja és megfordítva okoskodásunkat azt mondhatjuk, hogy az a körülmény, hogy az éjszakai derült égbolt fényessége csak nagyon csekély, viszont nem érv amellett, mintha a világ nem lehetne végtelen nagy.

És most reá térhetünk az éiherelméletre. Ez elmélet azt mondja, hogy a fény semmi más, mint az éthernek rendkívül gyors haránt rezgése, amely a szem recehártyáját, vagy a fényképező lemezt érintve, ott a fény érzését kelti föl. De egyúttal azt is mondja az étherei mélet, hogy az éther egy összefüggő egész, mely a világegyetemet teljesen betölti és nem atomos szerkezetű. Az éthert — hogy egy gyenge hasonlattal éljek (mert hisz minden hasonlat többé kevésbbé sántit) kocsonyaszerfi testnek kellene tartanom, amely minden erőre azonnal reagál, amely a húzásnak annyira ellent tud állani, hogy a tömegvonzást képes átadni, de egyúttal olyan finomnak és acélkeménységünek, hogy képes legyen a retteneAlapitési év 1903.

Telefon 126*

A nagyérdemű építtető közönségnek és építőmestereknek ajánlom

elsőrendű minőségű garantált salétrommentes

falitáblámat.

A tégla Komáromban az építés színhelyére, vidékre pedig Komáromi Téglagyár állomáson waggonba rakva szállittatik.

Tisztelettel

Messinger Béla

581 téglagyáros.

>

tes gyors, de emellett hihetetlen kicsiny rezgézeket átvenni és átadni.

Folyt. köv.

— H legbiztosabb és legjöueáelmezőbb tőkebefektetés 1 Dollár és szokoi megtakarított készpénzét, kihelyezi budapesti bérhdzakra, gyártelepekre és magyarországi mezőgazdasági nagybirtokokra I. helyű jelzálogbiztositékkal éui 30% kamat mellett, nTagyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Róth Bank Jelzálog-Osztálya, Budapesten VT. Vilmos császár-út 45. Bankpalota. Hlapifua: 1906. énben. Szóbeli és írásbeli feloilágosítással színesen szolgálnak Csehországban fennálló bankképniseleteink.

Július 31-én.

Petőfi szelleméhez.

Lepkék lebegnek tarka rét felett, hajlott fűszálon kacéran himbálódznak, mosolygó napsugár balzsamában duskáikodva pajkosan úszkálnak az égbolternyő kék selymével boritott kristályában a szelid szellőtől lágyan hullámzó, átlátszó, langy levegőnek.

Semmi nyoma annak, hogy gyászünnepet ülök, az egész természet mosolyog, kacag, örvend, él vidáman, játszi kedvteléssel. És nem búsul a szív sem, nem gyászol a lélek sem.

Petőfi meghalt!

Igen meghalt. Meghalt fiatalon, háromnegyed századnál régebben, de igy maradt ő örökké fiatal, igy járhat e! hozzánk a szelleme örökifjan, ifjúi szenvedélye minden melegével I...

... Valami suhogás támad a levegőben. ... Az ő szelleme bontogatja szárnyait. Igen, igen. Jön, jön már, onnan keletről, a napsugártól ragyogó, illatos rét felett. Jön erre felé, suhan mi felénk, szegény magyarok felé, ami kedvesünk, a mi testvérünk, a mi váteszünk, aki úgy szerette faját, ezt a szenvedélytől átfűtött lelkű, ezt a málabútól lehűtött lelkű, testvérteien nemzetet.

Ugy-e szeretsz minket most is még ? Szereted „erényünk tiszta sugárzását“, szereted „hibáink napfogyatkozását“. Ugy-e szeretsz, „ha örülünk, s ha búbánat bánt„? — úgy e szereted „mosolyunk, könnyeink egyaránt?“.

Jöjj, jöjj hozzánk, most jobban van Rád szükségünk, mint valahai Jöjj hozzánk, férkőzzél lelkűnkhöz, hadd érezze mindenikünk külön-külön pótolhatatlanságod, minek kifejezésére találhat-e bárki is jobb és szebb szavakat a Tieidnél ?

»Nálad nélkül számomra Nincs élet, nincs világ,

Te szövődől minden Gondolatomon át!«

így gondolkozunk Rólad és bizalomMEINL (iYULA

KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ

2

KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM.

mai fordulunk Hozzád. — Nézd csak, nézd csak „jó Petőfi“, mi történik itt? 1 Mi történik itt Szlovenszkón ?

írók kerestetnek 1 Okos emberek, tu dós emberek irodalmat keresnek, gyár irodalmat.

Oh suhantasd meg szeiiemszárnyadat, simogasd meg lelkűket és mondd meg nekik, hogy magyar irodalom — van. Nézd csak, nézd: centennáriumokat ünnepelnek, egyiket a másik után: Arany, Petőfi, Madách, Jókai... és ők irodalmat akarnak teremteni.

Mondd nekik, oh mondd nekik:

— Ti tanult, ti tudós, ti művelt emberek, nem az a ti dolgotok, hogy meddő jajgatáában teljenek el napjaitok, hanem vegyétek kezetekbe azt a több száz kötetes bibliát, aminek magyar irodalom a neve, üsselek fel egy egy textust belőle és magyarázzátok meg a ti népeteknek, mutassátok meg, hol vannak, melyek a legszebb, a legkáprázatosabb, a legértékesebb részei. — Azután terjesszétek ezeket a részeket, ha kell egy kis áldozattal — terjesszétek a nép között, mint a hogyan az angol bibliaterjeszlő társulat tudott 20 fillérért vászonkötésü új-testamentumot adni a magyar keresztyének kezébe. — Ezt tegyétek! Hadd érezze annak a magyar fajnak minden egyede, milyen kinccsel bír! Szórjátok közéjük ezt a kincset tele marokkal, érezze mindenki a gazdígságáí, legyen büszke erre a kincsre es legyen méltó is rá.

— És ha latnad egy új tehetség köztelek, nagy és hatalmas költő, derék és értékes ember, oh ne féltsétek azt! Az majd „kitör a koporsóból is és eget kér“. Az majd népének magasan lebegő, dalos pacsirtája, szivet, lelket elbűvölő csattogó csalogánya, kedvderitő, vigasztaló mesemondója, világító tüzoszlopa lesz.

— Nem kell őt lámpával keresnetek, nem kell őt megszerveznetek, tömöritenelek, tanácsokkal ellátnotok 1

— Talán már dalol is egy magyar anya a bölcsője felett, talán már gügyög is valahol, hegyek alján vagy kalásztermő rónán, kis kunyhóban, vagy cserepes fedelű tornácos házban, talán mar járni is próbál. Aztán egyszerre csak itt lesz és daíoija a jelen dalát és meséli a szlovenszkói, bús meséket.

— De addig, oh addig, nézzetek a múltba! Elévülhetetlen értékek vannak ott 1 — Ti tudósok, ti tanult és müveit emberek, ti jók és nemesek, fordítsátok népetek figyelmét ő feléjük, akik tán voltak, de meg is vannak még mindig, hogy beteljesedjék a jóslás mindre küíün-küiön:

Érdemét a jók, nemesek,

S jövendő századok áldják.

... Suhanó szelleme a mi nagy Petőfinknek, ki felénk lebbensz virágos réteken által kelet felől, óh add ezt a meggyőződést a jók és nemesek leikébe, hogy átérezzék ennek igaz tényét, úgy mint átérzem én, kicsiny gyermeke a nagy természetnek, mely körülvesz engem és nevel engem és simogat és tanit és mosolyog reám lágyan és szelíden és örül nekem, hogy megértem azt az üzenetet, mely onnan jön kelet felől, a fehéregyházi himes rét felől, onnan jön Ö tőle, ki szeret minket és üzen nekünk és várja a válaszunkat...

Kis Péter Pál.

— Cseplés idejére complett mentőszekrényeket, illetve kiegészítésre az összes kötszereket a legolcsóbban szállít Központi Drogéria Kammerhofer és Tsa. Pozsony, Ventur-utca 20. Naponta postai szétküldés.

Többre születésem.

Nekem az iskola kedves, drága emlék;

Simám ott csiszolták, gonddal ott nevelték! Mint a szelíd napfény ragyogja be éltem. Jótékony melege kisér minden lépten.

Ott minden buzgóság, minden kis törekvés, Minden kis eredmény jutalmunkat nyerték! Szeretetük szinte túlbecsülte lelkem ... Gyakran jósolgatták, hogy »többre születtem!'*

Én többre születtem?!.« Nem hittem!...De vágytam

Jobb, nemesebb lenni! — Nagy, szent akarásban Nem is előzött meg senki, soha senki... Nebéz életúton könnyű volt így menni...

— Sok kacagó ifjút, kit a szenny bemocskolt. Szánakozva néztem s bensőm nagyot gondolt: Mentésükre mentem mosollyal, derűvel!

Azt akartam titkon, csendben ismerjék el: Tisztán, nemesen is lehet vidám lenni ,tí általam tanulják meg a jót szeretni!

... Feljajdult a lelkem, mikor buja lángok Gyúitak mosolyomra s szenteskedő, álnok, Hazug imádságok teremtek az ajkon! — Lelkem — nem értették! — Éhezték a — húsom! Undorral távoztam! Más utakra mentem ... Most már tisztán láttam,hogy»többre születtem! c

Könnyes, gyötrött lelkek végtelen sorokban Vonszolják magukat s keresztjük a porban!... Közöttük haladok — verejtékük törlőm,

Uta- Puhán, imádsággal; s az aztán az öröm. Hacsak egy kicsit is könnyítek a terhen. Hacsak egy kicsit is oszthatom a lelkem Nagy, szent akarását — hitét — reménységét — Magasbanézésit — ísíen-szeretését! —

— De azóta nincsen többé könnyű percem, Amióta veiük eként útrakeltem!

Azóta minden bú, minden nyomor, ínség Az én kínom is lett! — S a bensőmben itt ég A nagy, szent, gyötrő vágy: mindent meggyógyltni!. ..

... Munkám eredménye podig csaknem semmi!... Világosan látom — és megnyugszom ebben

— E szenvedésben van — »többre születésem!«

(FüS3)

Hideghétyné Bartal J.

4000 Kc-t hetnek havonta

biztosítási képviselők hivatalnokok, tanítók, postamesterek stb. egy szenzációs ujitásssal. Közelebbit UNGÄR bankházában, Bratislavában, Ventur u. 20. 698

Piaci csendélet.

A múlt számunkban ily cím alatt közölt cikkünk úgy látszik eienk viszhangot keltett a vidéki zöldség és gyümölcstermelők Körében, mert egyremasra kapjuk az elismerő sorokat. A többi közt egy fajdtnnye nagytermelő is irt, aki sajnaíattai jelentene ki, hogy a dinnyéiből Komárom üzleteibe es piacára az idén nem hajlandó küldeni, mert neki is épen elég volt a múlt evekben tűrni a teljhatalmú piaci biztos önkényes és teljesen a nangulatatól függő ármegáilapitó intézkedéseit. Persze — irja a többi közt — a piaci biztos ur azt hiszi, hogy a vevőközönség érdekeben cselekszik akkor, amikor egyik napról a másikra lejebb es lejebb szorítja az árakat. Pedig ebben nagyon téved, mert ily viszonyok mellett a termelő — akinek üzieti készségé Komáromon túl nem terjed, — kénytelen az apró, de kitűnő fajta dinnyéit a bőtermő, nagy, de annál rosszabb dinnye termesztésével felcserélni, men hiszen annak kiiogramját akár kétharmad részévei is olcsóbban adhatja es amikor azt mint „fajdinnyét olcsón“ eladta, jót nevet a markába, de nem nevet a vevő, aki otthon boszankodva tapasztalja, hogy éivezhetlen és az egészségre ártalmas dinnyét vásárolt — tulajdonképen méreg drágán. Akt ily áríeszoritó intézkedéseket tesz, fogalma sincs arról, hogy mily gondos művelés, sok, nagyon sok Költséggel járó munka kell ahhoz, hogy valaki kitűnő íajdinnyéí tudjon produkálni. Igaz, első sorban a talaj az, amitől a legtöbb függ. De mit éi a megfelelő jó talaj, ha a mag kiválasztása, a helyes ültetés, négyszer-ötszöri Kapálás, ugyanannyiszor való permetezés, metszés, válogatás, gondos csomagolás elmarad.

Ezt lehetetlen a Komáromban szokásos árakon elpocsékolni; hiszen a háború eiőtti években az ily kivaló fajdinnyók átlag 60 fillérjével keltek el kgramonként; és hol vagyunk ma az átlag négy koronás árhoz, ami az akkori 60 fillérrel egyenlő pénzösszegnek felel meg.

Tegye meg tehát az illetékes hatóság de rögtön intézkedését, hogy a termelők — akik az áruik jó minőségére nagy súlyt helyeznek, — hogy a most napirenden lévő méltánytalan eljárásnak kitéve a jövőben ne legyenek, mert ha ez irányban intézkedést nem tesz, a