Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-25 / 89. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1 925. Julius 25. U.P. 1 műuészi kiuifeiü 1 bútorok 559 T 1 Bratislava Stefanik-n. 8 a. meghaladja, — oly tekintélyes szám ez, hogy a legfontosabb gazdasági rétegeket magában foglalva, csak jó auspiciumokkal indulhat az uj társulat feladatai megoldása felé. Helyesnek kell tartanunk a társulat szervezésével megbízott igazgató-bizottság körültekintő eljárását, mellyel a legszélesebb körben igyekszik a megalakulás sima lefolyását már eieve biztosítani, különösen ha figyelembe veszszük, hogy az eddig már számos helyen keresztülvezetett megalakulások java része viszályok között folyt le. Az oka ezeknek a súlyos ellentéteket kiváltó alakuló gyűlések zavarainak éppen az voll, melyre mi e lapok hasábjain is nem egyszer rámutattunk: a szervezés nem volt előkészítve és a megalakuló gyűlések teljesen készületlenül találták az érdekelteket és így váltódtak ki oly ellentétek, melyeket kiküszöbölni éppen a szervezést előkészítőknek lett volna feladata. E tekintetben örvendetesen kell megállapítanunk, hogy a szervezéssel megbízott igazgató bizottság elnöke: Boldoghy Gyula a legnagyobb megértéssel és minden, eddig még szétágazódnak feltüntetett érdekek figyelembevételével munkálkodik azon, hogy úgy a kereskedők, mint az iparosok vegyes társulatának szervezése az első perctől kezdve a legteljesebb egymásra való figyelemmel és megértéssel induljon meg. Meg ked állapítanunk azt is, hogy a Kereskedők Testületének vezetősége is kellő megértéssel és a közös érdekek felismerésével vesz részt a szervezés munkájában. ^;Az értekezletről alábbi tudósításunk számol be : I I Az értekezletet Boldoghy Gyula igazgató-bizottsági elnök nyitja meg s üdvözölvén a megjelenteket, rámutat a A kérő. Irta Bállá hma. ít Emmácaka kinyitotta hálószobájának a zsaluit ás a kora reggel arsnyözöne elárasztotta a kis szobát. Emmácska kihajolt a reggelbe. A hegyek ragyogtak és fény fürdette a hátsó udvart. Friss, tiszta volt a levegő, szinte szürcsölni lehetett. Még minden csendes volt, csak távol a faluban kukorékolt valahol egy kaka3. A szérüskert fa!ül halk nesz hallatszott. Szeredás az öregbéres a sarlót élesitgette. A kerítésnél egy csikó harapdálta a füvet és szénaillat vegyült a kis virágoskert illatbokrétájába. Valahol egy fecskefiók c iporgotf. Emmácska boldogan iárta ki a két karját a reggel felé. Milyen gyönyörű vasárnapra virradt a táj. Da egyszerre riadt félelem fogta el. Hátha ma beállít a kérő! Egy szép vasárnapon átsétál egyszer, azt üzente! A kérő! Már hetek óta, mint egy rettenetes lidércnyomás kisérí az Emmácska életében a kérő megjelenése. Még most is ludbőrös lesz a háta, amint arra az ünnepélyes vasárnapra gondol, mikor behívatták a Muki bácsi szobájába. Akkor is ilyen szépen sütött a nap és ő úgy örült az életnek. Muki bácsi az íróasztalánál ült. Ez már magába véve rossz jel volt. Utoljára akkor látta Muki bácsit az iróasztársulat szervezésében a társulat valamennyi tagjára háramló feladatokra. Minden igyekezete arra irányul, hogy az uj társulat az iparosoknak és a kereskedőknek hatalmas érdekvédelmi szerve legyen és nagy súlyt helyez arra, hogy már a megalakulás szervezése idején a legteljesebb megértés fejlődjék ki iparos és kereskedő között. Az uj társulat nemcsak számbelileg jelent tekintélyes alakulást, hanem érték szempontjából is, mert az eddig intézményes szervezet nélkül álló ke reskedők s illetve külön egyesületekben szervezetlek tömörülése biztosilékul szolgál a magasabb in!é2ő körök előtt is a társulat kívánságainak figyelembevételét illetőleg. Az értekezlet célja az, hogy a megjelentekkel az elkészült alapszabálytervezeteí megismertessék, s minden kívánság, mely a törvény keretein belül az alapszabályokban lefektefen - dőnek látszik, kifejezésre juthasson. Felkérésére Ivánfy Géza, kit az igazgató bizottság az uj társulat szervezésének munkálataival megbízott, ismertette az alapszabály tervezetet. Az alapszabálytervezet felölel minden kérdést, amely a társulat működésével csak összefügghet, s kiterjed mindama ügyekre, amelyek feladatkörét a legalkalmasabban végezheti a társulat. Az alapszabály tervezet elkészítésénél gondosan ügyeltek arra, hogy minden tekintetben oly statútumok álljanak a társulat tagjainak rendelkezésére, amelyek minden félremagyarázatot kizárni igyekeznek és úgy az iparos, mint kereskedelmi szakmáknak megnyugtatására szolgálhatnak. Az alapszabálytervezet már eleve leszögezi azokat az elyeket, amelyek alapján a társulat kebelén beiül és a törvényes rendelkezések intenciójának megfelelően az egyes nagyobb szakmák belső önállósága biztosítható. Rendezi az alapszabály a járásbeli községek iparosainak és kereskedőinek a viszonyát a társulattal szemben és megfelelő képviseletről ezek számára a bizalmi szervezet utján gondoskodik. A választmány, tehát a társulat tulajdonképen! vezetősége az egyes ipari és kereskedelmi szakmák figyelembevételével állíttatván össze, nem személyek, hanem az egyes szakmák nyernek megfelelő képviseletet a társulat vezetőségében. Tisztázza az alapszabály a Komáromi Ipartestület tagjai áltai szerzett és takarékos áldozatkészséggel megtartott vagyon kérdését és biztosítékot nyújt az ily vagyonrészek alapítása és gyarapítása idején kifejezésre jutott célok elérésére. Az alapszabályok nem választanak széjjel ipart és kereskede1- met, mert a törvény sem céloz erre, sőt éppen a törvény nyújt megfelelő módot arra, hogy az eddig széttagoltan szervezettek egy táborban találják meg érdekvédelmi intézményüket. Többek hozzászólása után, az értekezlet megállapítja, hogy az alapszabálytervezet mindenre figyelemmel volt, s gondos összeállítása semmi pótlást nem igényel. Elnök ezután határozaülag kimondja, hogy a szervező értekezlet az alapszabályokat teljes egészében helyesli és elfogadásra ajánlja az alakuló közgyűlésnek. Boldoghy Gyula elnök záróbeszédében rámutat arra, hogy az összes iparosokra és az összes kereskedőkre oly nagy fontosságú társulati intézmény csak úgy teljesítheti hivatását és válhatik az érdekeltek hatalmas és tekintélynek örvendő intézményévé, ha máj T Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. sz, olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is, Bőrkeztyűk nagy raktára ! Kéztyük tisztítása ás javítása! Selyem és flór harisnyák nagy választékban ! 52 Munkát! Időt! P takarít meg, ha ruháját a kiváló 3 mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 a megalakulás elején a legteljesebb, egymást megértés irányítja azokat, akik a mai viszonyok köpött súlyos terhekkel küzdő iparosok és kereskedők Ügyeinek eddig is irányítói voltak, és be keil vonni a társulat szervezésébe mindenki!, akik rátermettségükkel igyekezetükkel az összesek érdekét védeni és képviselni hivatottak. Figyelemmel kell lenni úgy a kereskedők, mint ipari szakmák egyes már fenálló társadalmi egyesüléseire (Komáromi Kereskedők Testületé, Komáromi Vendéglősök és Kávésok Ipartársulata, Gutái íparoskör, Nagymegyeri és Nemesócsai Iparoskör), mert csakis az erők összefogása mentheti meg a nehéz viszonyok között sínylődő ipart és kereskedelmet. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után, az értekezletet az einök berekesztette. Az iparhatóságot Ottinger Kálmán iparügyi előadó képviselte. — R legbiztosabb és legjöoedelmezőbb tőkebefektetés! Dollár és szakai megtakarított készpénzét, kihelyezi budapesti bérházakra, gyártelepekre és magyarországi mezőgazdasági nagybirtokokra I. helyű jelzálogbiztositékkal éui 30% kamat mellett, lílagyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbízhatóbb bankja: a Róth Bank Jelzáiog-Oszíálya, Budapesten VI. Vilmos császár-út 45, Bankpalota. Rlapitua: 1906. énben. Szóbeli és írásbeli feloilágosítással színesen szolgálnak Csehországban fennálló bankképniseleteink. tálánál ülni, mikor a végrendele tét diktálta a közjegyzőnek. Muki bácsi magához intette Emmácskát. A képe ünnepélyes, szinte meghatott volt. Es Viki néni is ott ült a helyzet magaslatán, a nagy bőrdiványon, A szót Muki bácsi kezdte, de mint minden alkalommal, Viki néni folytatta. A beszéd egészen furcsa volt és uj és meglepő távtatokat tárt föl Emmácska mitsem sejtő ámuló gyertnekszeme elé. Megtudta, hogy 5, aki immár betöltötte a 18. esztendejét, szegény leány, kit a gyámszülői, Viki néni és Muki bácsi önzetlenül neveltettek és ő nekik ezért örök hálával és engedelmességgel tartozik. Megtudta azt is, amit mindenki tudott, hogy gyámszülőinek van ugyan vagyona, amelyet azonban az emberi kor legvégső határáig maguk szándékoznak élvezni, eltekintve mindenféle bekövetkezhető betegségektől és szerencsétlenségektől. Emmácska ő nélkülük a mezők liliomainak sorsára került volna és ők máris túlontúl sokat megvontak maguktól. Tehát mindenképpen szükséges és fontos, hogy most már ezt a terhet másra hárítsák, aki állal Emmácska jövője be legyen biztosítva. És ez a polgári életben a kérő által történik. A kérő 1 Mint egy ismeretlen ijesztő hatalom ekkor jelentkezett először a kérő fogalma Emmácska életében. A kérő, akihez hozzá szoktak menni, hozzá muszáj menni, akinek nem kell se szépnek se okosnak lenni, mert a fő, hogy el tudja tartani Emmácskát, hogy öreg napjaira ne kell jen majd az utca sarkon koldulnia! Emmácskának egy kicsit nyitva maradt a szája. A szeme kitágult és végül valóságos rémület tükröződött az arcán. Az Apácakolostorban, ahol nevelkedett suttogtak ugyan, a leányok holmi szép sápadt ifjakró!, akik gitárral a kezükben ábrándoznak holdviiágos éjszakákon a kedves ablaka alatt, de ezek egyike sem bírt azokkal a kellékekkel, amelyek egy komoly kérőhöz megkívántainak. A klasírombói Emmácska egyenesen a gyámszülőihez került, akik távol a világtól, egy elhagyott pusztán éldegéltek. Kérőkről eddig itt egyáltalán nem esett szó. A sápadt ifjak néha megjelentek ugyan Emmácska álmaiban de a jó lelkiatya aki bejáratos volt a néniékhez, ezekről, mint hivságos ábrándokra csábitó alanyokról, nagyon elítélően nyilatkozott. És most, mintha az égből pottyant volna a földre, meg fog jelenni a kérő. És Emmácskának meg kell tanulnia, hogy boldog lehet, ha egy komolyszándékú kérő ráveti a szemét, hogy nem szabad feilegekben járnia, stb. Mindezek nyomán aztán kirajzolódik ! az Emmácska lelkében a kérő fotográfiája. Van valami félelmes is az alakjában. Úgy képzeli, hogy a Stüszi vadászhoz, vagy a Kuoni pásztorhoz fog hasonlítani. Most tehát Emmácskan áll, — folyt tovább a néni szónoklata, hogy ki érdemelje ama nagylelkű férfiú tetszését. Mikor Viki néni befejezte a mondókáját, Emmácska szepegve olyasfélét motyogott, hogy talán még nem olyan sürgős az ügy. Még egy kicsit szerelne itthon maradni. Játszani a kis csirkékkel és kis borjakkal. Koszorúkat fonva, kergetőzni a leányokkal a virágos réten, hintázni, labdázni, énekelni. Friss rántott csirkét enni és szép uj ruhában elsétálni a vasárnapi misére. A néni ekkor figyelmeztette Emmécskát az élei komolyságára. A ritkán kínálkozó alkalmakra. Az asszony kötelességeire a férje és családja iránt. A női hivatás pontos betöltésére. Emmácska mindebből csak annyit értett, hogy ezentúl vége minden vidámságnak és szépségnek, mert mérföidcsizmáiban már közeleg a rettenetes kőkomtur, a kérő, aki eltapos minden életörömet. De a néni olyan ünnepiesen szigorú arccal utasította vissza Emmácska minden ellenvetését, hogy nem mert többet kérdezni semmit. Mintha főbekólintották volna, tanácstalanul botorkált kifelé. Ekkor eszébe Bécsi bútor f csakis szolid minőségben kaphat ó Komárom és Csallóköz j legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komáromi Jókai Mór utca 16, ss. Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m, íipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telehálőszobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dívány- és matracokban. — Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.
