Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-23 / 88. szám
1925. július 23. Komáromi Lapok 3. oldal. órákig úgy funkcionált, mint egy ép, i venszkó autonómiájának még a gonegészséget fiatal emberé. Végül aztán dolatáfól is, hogyan képzelhető el, hogy a költő szive is megállott, Csengey Gusztáv felesége karjai közt szelíden elhunyt. Prágai sonkát kolbászárnt finom felvágottakat stb. legjobban csak a Piai lain üzletben M«. Halat vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros árak! 417 A Csallóközi Köztársaság. Előző számunkban már jeleztük egyes lapok azon kalandos hírét, mely szerint Benes miniszter megegyezett a párisi emigránsokkal és az ő (Lovászy, Linder, Hock, Veér) kedvükért Csallóközből köztársaságot csinálna, csakhogy a fent említett emigráns urak biztos álláshoz, jussanak. Az egész mese nem egyéb, mint egy közönséges választási trükk. Igaz, hogy a fent felsorolt nevek olyan rosszhang zásuak és népszerűtlenek a magyar nép előtt, hogy ezekkel a nevekkel még a dajka mesét se veszi be a magyar lélek. Maga ez a kifejezés: Callóközi Köztársaság azonban nem uj keletű és éppen 76 esztendővel ezelőtt vetődött fel legelőször. Id. Szinnyei József ugyanis „Komárom“ cimü munkájában (377. lapon) említi, hogy 1849-ben Komárom kapitulációja élőt sokat foglalkoztak azzal a tervvel, hogy Csallóközben köztársaságot kellene létesíteni. A Csallóközi Köztársaság kalandos és ábrándos tervét Thaly Zsigmond vetette fel, aki azt tanácsolta, hogy Csallóközből alkossanak egy kis országot köztársasági kormányformával és ez a kis ország legyen a magyar ügy végvára és tartsák magukat addig, amíg a magyar ügy jóra fordul és a várt külföldi segítség megérkezik. A kis ország könnyebben védekezheiik, mert természetes határai vannak: a Nagy- és a Kisduna, illetve a Vágduna. Az uj köztársaságnak Komárom lett volna a fővárosa és a főerőssége, kerületi székhelyei pedig Guta, Megyercs, Szerdahely és Somorja lettek'volna. Természetesen Thaly Zsigmond terve csak terv maradt. A nagy összeomláskor 1918 vége felé újra felvetődik ez az eszme, sőt a helyi sajióban valami naiv lélek irt is erről. Azért írjuk, hogy naiv lélek, mert szentül hitt a Wilson féle önrendelke zési jogban és azt irta, hogy a szétdarabolt országból Csallóköz a vilsoni önrendelkezési jog alapján alkosson külön államot. ermészetesen a vilsoni elvek dacára is ez a terv is csak terv maradt. A Benes szülte Csallóközi köztársaság tervéről minden okos embernek csak az lehet a véleménye, hogy amikor az egész kormány és a cseh politikusok nagyon is fáznak Szlo-Csallóköznek nemcsak autonómiát, hanem még külön államformát is adnának. Ilyesmik még a gyermek mesékből is kirínak valószínűtlen voltuk miatt. Tuba János emlékezete Irta: Fülöp Zsigmond. (Folytatás) Hat évi hivatalnokoskodás után 1884-ben a város főjegyzőjévé választják, Kacz Lajos helyét foglalja el, akinek mélfó utóda lesz. Mint a város főjegyzőjének, még nagyobb alkalma nyílik a város ügyeinek irányítására, minden jelentős ügyben személyesen tárgyal az illetékes hatóságokkal és őkészifi elő a nagy Dunán emelendő állandó vashid létesítését, Baross Gábor akkori kereskedelmi miniszter ismételten őt kéri magához tárgyalásra. De a szülőföld életében is beállóit a változás. Az 1886-iki törvény értelmében törvényhatósági joggal ruházzák föl Komáromot, autonómiája kibővül A közélet emelkedőben van, új egyesületek alakulnak és a város ügyei iránt maga a lakosság is nagyobb érdeklődést 'tanúsít. A város külső képében is megváltozóit, utcái rendezettebbek, új épületei szintén haladásról tanúskodnak és különösen díszére válik a városnak az Első takarékpénztár ez időben épült monumentális bérháza. Hogy a város közgazdasági életének fejlődését az országnak be mutathassa, 1891-ben a megye és város valamint a gazdasági és ipari érdekeltségek vezető és irányitó férfiainak közreműködésével sikerült vármegyei gazdasági és iparkiállitást rendez a tiszti lovardában és az előtte elterülő sétatéren. A kiállítás, melynek védői Eszterházy Miklós és Eszterházy Móric grófok voltak, messze kinőtt a helyi keretekből és az ország minden részéből számos kiállítót és érdeklődőt toborzott. Hat hétig volt nyitva és ez idő alatt pezsgő élet és emelkedett forgalom uralkodott Komáromban. 1892 ben meghívták a Komáromvidéki takarékpénztár élére igazgatónak; ekkor megvált a várostól, ahol 14 évig működött szülőföldje javára. Takarékpénztári vezető állásában a reábizott pénzintézetet megerősítette és fejlesztette, a Magyar Általános Hitelbankkal, majd az Ószlrák-Magyar Bankkal szerzett kapcsolattal pedig a virágzás magas fokára emelte. Az a negyedszázad, j amelyet az intézet élén eltöltött, a s Komáromvidéki takarékpénztár tör- j ténetében a legfényesebb korszakot alkotja. Ugyanazon évben választotta meg Komárom országgyűlési képviselőnek Györy Elekkel, a magyar függetlenségi eszmék e kiváló vezéralakjával szemben, s három cikluson át, 1905-ig képviselte szülővárosai az országgyűlésen. Ez idő alatt még hathatósabban mozdította elő városa érdekeit. A komárom-gútai helyiérdekű vasul megteremtésében maradandó érdemeket szerzett. A vasutat 1914. év őszén nyitották meg s adták át a forgalomnak és azóta nagy szolgálatokat teljesít a Csallóköz Vágduna mellett fekvő községei közgazdasági életének fellendítésére. Az érdekelt vidék örök hálával gondol emlékére. Nem volt ügy, amelynek létrehozásában nem fáradozott volna. A MEINL GYŰL A KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ. CSOKOLÁDÉ KOMÁROM, NÁDOR-UTCA 2. SZÁM. Komáromi Lapoknak egész élete végéig vezére lévén, a közintézmények propagálását állandóan felszínen tartotta és mindazon intézményeknél, amelyekhez az akkori kormányok jóakarata, vagy támogatása szükségeltetett, eredményesen járt közbe. Es Komárom régi elmaradottságából kezdett lassan kivetkőzni. Az állandó vas hid merészen szelte át már a nagy Dunát, sőt már tervbe vették a kis Dunán is az egy íves vashidat. A közvágóhíd még főjegyzői hivataloskodása idejében elkészült megépítették a városi = gőzfürdőt is és az iskolák fejlesztése is foganatba ment. Az állam | fölállította a polgári leányiskolát, hatalmas igazságügyi palotát építettek, a földmívelésügyi minisztérium pedig a város nagy jótevője: Darányi Ignác jóindulatából gazdasági iskolát emeltetett. A millénium esztendejében Újszönyt Komáromhoz csatolták, már előbb megnyilt a csallköziú vasút és a dunai rakpart készítését is tervbevették... Azok az álmok, amelyekről a torony alatti kis aljegyzői szobában pályája kezdetén a lelkes ifjú álmodott, csaknem mind megvalósultak. A régi elmaradt szürke kis Komárom két évtized alatt, hihetetlen haladást mutat, immár a Duna mindkét partján terül el, kereskedelme, ipara lendületet vett, kulturális intézményeiben gyarapodott és külső arculatában is előnyösen megváltozott. Gondolatait, ideáit megértették, felkarolták és a város közönsége áldozatkészségével megvalósultak! Valóban, ha Tuba János végigtekintett az újra éledt Komáromon, önérzetes büszkeség foghatta el lelkét és annak az örömnek érzése dobogtat háttá meg szivét, melyet a becsületes szándékból táplálkozó, közért való munka eredménye ébreszt. Szülővárosának haladása boldoggá tette és könnyen feledtette vele azokat a nehéz küzdelmeket, amelyeket meg kellett vívnia, sokszor a rövidlátás, sokszor a maradiság és legtöbbször a gáncsoskodás ellen! Országgyűlési képviselő korában kezdeményezte Komárom hósvédője, % Klapka György ércszobrának létesítését. 0 maga indította meg az országos gyűjtést és 1896-ban országos ünnepély keretében, az ő ünnepi beszédével leplezték le Róna József jeles alkotását, Beöthy László szülőházának emléktáblával való megjelölését szintén ő kezdeményezte, melynek leleplezése a magyar irodalom kitűnőségének, köztük Jókai Mórnak részvétele melleit nagy ünnepséggel ment végbe. Az országos politikában különösen a közoktatásügyi tárca keretébe tartozó ügyekkel foglalkozott, e tárca költségvetésének előadói tisztét több ízben szintén ö töltötte be. Rokonszenves egyénisége és pártjához való törhetetlen hűsége, a politikai világ legkiválóbb vezéregyéniségei becsülését és barátságát szerezte meg számára, akiknek szereíetél haláláig állandóan bírta. A koalíció bukásakor alakult nemzeti munkapártnak agilis elnöke volt, de a háború utolsó éveiben visszavonult egyelőre a politikától. Komárom közéletében vezető szerepet játszott, három évtizeden át volt a törvényhatósági bizottság választott tagja, kinek szava főképen városi érdekű ügyekben, döntő erővel bírt. Sokat fáradozott a komáromi iskolák érdekében, mint az iskolaszék tagja, majd évtizedeken át elnöke és végül diszelnöke. Egyik legnagyobb érdeme, hogy a város kulturális színvonalának emelésére, a különböző iskolák létesítése által évtizedeken keresztül szinte kimerülhetetlen energiával fáradozott, de pályája alkonyán büszkén tekinthetett vissza működésére, mert Komárom kulturális intézményei messze túlhaladták a hasonló nagyságú szomszédos városokat. De társadalmi téren is minden alkalommal kivette részét a munkából. Éveken át, mint iparhatósági biztos működött az Ipartestületnél és a testületnek úgy alapítását előkészítő munkájában, mint megalapozásában érdemes működést fejtett ki. A Jókai Egyesület társelnökét tisztelhette benne, melynek munkájában különösen háború utáni időben készséggel vett részt... Az összeomlás után újra részt kért a közélet harcaiból. A legelsők között volt, aki megértette a kötelesség szavát és éles látásával felismerte a magyarságra váró szomorú jövőt. Bár szervezetét alattomos kór támadta meg, de ő nem tudott pihenni. Hivfa a kötelesség és tudásának legjavát, gazdag tapasztalatainak értékeit bocsátotta a magyar nemzeti kisebbség szolgálatába. 0 kezdeményezte és élénk részivé« a Magyar Nemzeti Pártnak 1920-ban történt megalapításában, midőn ezt nem engedélyezték, a Magyar Népszövetséget alakította meg. Ennek ügyében néhány héttel halála előtt küldöttséget vezetett a teljhatalmú miniszterhez ... # Folyt, köv. HÍMEK, — Személyi hír. Antal Iván dr. belügyminiszteri tanácsos, a kiváló magyar költő, szerdán édesanyja özv. dr. Antal Gáborné űrnő és nővérei látogatására pár napra Komáromba érkezett. — Szabadságon. Dr. Szijj Ferenc, a Jókai Egyesület elnöke, hétfőn kezdte meg négyheti szabadság idejét, melyet Vért pusztán fog családjával együtt eltölteni. — A Szent András temptom restaurálása. A kath. egyház hatalmas főtemplomát a két tornyán állvány keret környezi és az építkezés már abba a stádiumba jutott, hogy nemsokára a templom festése kezdődhetik a torony oromfalaitól lefelé. Ebben az ügyben érkezett ide Komáromba a Műemlékek Országos Bizottsága részéről dr. Reichert J. tanár, az országos bizottság előadója, aki haladéktalanul érintkezésbe lépve dr. Májét Imre apátplébános és dr. Alapy Gyula egyházközségi elnökökkel, a templomot megszemlélte, majd a város elöljáróságát, mint a kegvür képviselőit kereste fel. Csízmazia György városbiró, Jávát Jenő főjegyző. Sándor Ernő főszámvevő, és dr. Mihola Ferenc főügyésszel beható tanácskozásokat folytatott a templom restaurálásáról és az országos bizottság azon rendelkezésének adott kifejezést, hogy a templom kiképzései két színben árnyalandók. A Műemlékek Országos Bizottsága, mely egyébbként dr. Majer Imre apátplébános előterjesztése folytán a kiküldött előadása szerint segélyben is részesíti a várost, mint kegyurat, az építés részletei iránt is érdeklődik. Dr. Reichert kijelentése szerint a Szent András templom a legszebb barokk műemlékek egyike. — A Kóstoló, a Komáromi Protestáns Jótékony Nőegyletnek ezen hagyományosan jóhirü nyári mulatsága, az idén augusztus 2-án fog lezajlani a Dalegyesület nádorutcai kerti helyiségeiben. A rendező bizottság Pap Kovács Elemérné elnöklete mellett lázasan készíti elő a kedves mulatságot és nagy körültekintéssel, figyelemmel dolgozza ki a részleteket. A bizottság lelkes hölgytagjai már megkezdték a gyűjtést és szives adományokat úgy étel-italnemü - ekben, mint pénzben köszönettel fogadnak. A meghívókat most küldik széjjel s lehetően vasárnapig kézbesíteni is fogják. A kóstolót az idén is a szegények fölsegélyezésére és a szegény iskolás gyermekek támogatására rendezik s tekintve a vállalkozás nemes célját, a közönség ezt a mulatságot nagy számban fogja fölkeresni az idén is. A Kóstoló nemcsak a hires komáromi háziasszonyok konyhamüvészeti remekeinek gazdag tárházát fogja igen jutányos árban feltárni, de igazán kitűnő külföldi borokkal is fognak szolgálni az arra fölkérendő szép hölgyek. A táncalávalót a legjobb komáromi cigányzenekar fogja szolgáltatni és kripróbált táncosok gárdája fog arról gondoskodni, hogy e poétikus, kedves mulatságot felejthetetlenné tegyék a bájos hölgyeknek. Amint értesülünk, az idei Kóstoló is joggal tarthat arra számot, hogy mint elődei, kiemelkedő eseménye legyen a nyári vigalmak krónikájának. — Cséplési mázsakönyv kapható Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-utca 29.
