Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-04 / 80. szám
2. oldal. Komáromi ‘Lapok 1925. juüus 4. II Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLÁK JULISKA utódánál Komáromban, Nádor-utca 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a legújabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és melltartók orvosi rendeletre is. Bőrkeztyűk nagy raktára 1 Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban 1 52 ismeri el, amelyeket már 1910 előtt az illetők már kifejezetten kértek és meg is kaptak. Nos, tegyük föl, hogy a prágai közigazgatási bíróság belátván tévedését, teljes ülésén nullifikáiná 1923-as döntését, nézzük csak mi lenne akkor? Ebben az cselben csehszlovák állampolgárok lennének azok, akik 1906 január l én a köztársaság mai területén laktak és a község terheihez — a szlovenszkói teljhatalmú rendelete szerint — állandóan vagyis minden évben hozzájárultak. Ellenben továbbra is hontalanok lennének azok, akik 1906 január 2 tői kezdődő időben jöttek a köztársaság mai területére, ha bármennyi adót fizettek is egyébként. Mig a tisztviselők, a mindenfajta közalkalmazottak és a hetibéres munkások százezres tömegei ötvénéves itllakás után sem nyernék el az állampolgársági jogot, mert hiszen ők az adófizetés terhe alól törvényesen mentesítve voltak. — A csehszlovákiai német liga varsói akciója szintén nagyon keveset lendítene a hontalanok dolgán, még ha a konferencia el is fogadná az általa előterjesztett indítványt. Itt nem arra van szükség, hogy — mint a liga akarja — alakuljon egy nemzetközi bizottság, amely aztán állapítsa meg pontosan, hogy kiki melyik államnak a polgára, hanem, hogy az utódállamok kormányai kényszeritessenek arra, hogy a neki kiutalt területeken talált összes lakosokat állampolgárokul ismerjék el. — Ez egy csepet sem vérmes követelés, hiszen ezt Csehszlovákia kormánya a sainl-germaini szerződésben magára nézve kőtelezőnek ismerte el és csak azután játszotta ki az állampolgárságról szóló 296-os sz. törvény megalkotásával, amely a vitathatatlan ittlakás helyett a vitatható és elvitatható illetőséget tette meg az állampolgárság jogforrásául. — Nézetem szerint tehát aki komolyan akarja megoldani a szlovenszkói és ruszinszkói hontalanok dolgát, annak nem szabad kevesebbet követelni, mint amennyit a csehszlovák kormány az ántánt összes hatalmai előtt magára vállalt, vagyis röviden az állampolgársági törvény oly irányú megváltozta tását, amely megegyezik a kisebbségi jogokat szabályozó saint-germaini szerződés betüszerinti szövegével. — fl legbiztosabb és legjövedelmezőbb tőkebefektetés! Dollár és szakai megtakarított készpénzét, kihelyezi budapesti bérházakra, gyártelepekre és magyarországi mezőgazdasági nagybirtokokra I. helyű jeizálogbiztosifékbal éui 30% kamat mellett, Magyarország békebeli legtekintélyesebb, tőkelegerősebb és legmegbizhatább bankja: a Róth Bank Jelzálog-Osztálya, Budapesten VI. Vilmos császár-út 43. Bankpalota. Hlapitua: 1906. énben. Szóbeli és írásbeli felnilágosífással színesen szolgálnak Csehországban fennálló bankképniseleteink. Dervistánc a hadikölcsön körül. Több milliárd államadósságot egyszerűen töröltek a kormány pártjai. Óriási tolongás az adóhivatalban. Komárom, — július 3. A hadikölcsön törvényt meghozó kormánypártok a magyar hadikölcsönnek körülbelül 5%-át ismerték el a hadikölcsön törvényben. Becserélték azoknak a hadikölcsöneit, akiknek vagyona nem haladta meg a vagyondézsma kivetése alkalmával a 25000 K-t. Tehát a legkisebb egzisztenciák kölcsöneit váltja be — 75% erejéig — olyan kamatozású államkölcsönre, amelynek értéke alig éri el a negyven koronát a tőzsdén. Tehát ezzel úgy devalválja a hadikölcsön értékét, hogy lényeges áldozatról nincsen szó. Most, junius végén járt le ezeknek a kölcsönöknek a végső becserélési terminusa és láttuk a haragos, megnyúlt arcú emberek százait nyüzsögni az adóhivatal körül, akik meg akarták elveszített arany koronáik ezrei helyett menteni azt a kevés nikkel értéket, a mit helyette nyújt a csehszlovák kormány. Kiszámították pénzügyi szakértők, hogy a hadikölcsön 100 koronájáért alig kap a tulajdonos pár koronát, azt is csak a mai, az aranynál héíszerte kisebb értékben. Az az eljárás, a formalitásoknak az a zaklató rendje, amelyet a hadikölcsön tulajdonosok elé szabtak, viharos felháborodást kelteit és pedig teljes joggal a hadikölcsön tulajdonosokban. Az állampolgárság kérdésének felvetésével, amelyet a hadikölcsön tulajdonosoknak igazolnia kellett, a hadikölcsön kötelezettségek újabb nagy kontingenséből szabadult a kormány, mert olyan lakosok is, akik 40—50 éve laknak ezen a területen, nem tudták ezt az igazolást beszerezni, tehát igy hadikölcsönük elveszett. Nem érvényesíthetik ezt Magyarországon sem, ahol most a hadikölcsönök valorizálásával foglalkozik a kor-Nlaitli iiirn úri- és női-fodrásx és maniceuer üzlete Komárom Megye*«. 9. sz. (a Központi szállodával szómban) Női fodrásztermében vállalja hajmunkák készítését és szakszerű hajmosást. 4se Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a kiváló 9 POLIO mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. 2 mány, mert 1919-ben itt lebélyegezték azokat. A szegény, megnyomorított és területének kétharmadától megfosztott kis Magyarország rendezi a hadikölcsönöket, a gazdag és óriási területekhez jutott Csehszlovák Köztársaság pedig azok 5%-át cseréli be a 25%-os devalvált értékkel a névértéknek egy csekély kis hányadrészét érő állampapírokkal. A hadilölcsön tulajdonos közönség része hihetetlen zaklatásoknak volt kitéve a hatóságok részéről és meg keli állapítanunk, hogy igen sok állami jegyző egyenesen rossz indulattal kezelte ezt az ügyet és a legnagyobb dologidőben kétszer-háromszor is kénytelen volt a messze falvakról a városba utazni a vidéki lakosság. A kormánypártok és a hatóságok magatartása nem lesz kitűnő reklám a közelgő választásokban a kormány jelöltjei részére. Az adóhivatal ajtajában az utolsó napokban rendőr állott és a tolongásban a rendet igy tartotta fenn. A közönség a legnagyobb zaklatást és kényelmetlenséget volt kénytelen elszenvedni, amit igen jól megjegyzett magának. De még jobban megjegyzi a júliusban sorra kerüld hadikölcsön tulajdonos ezt az időt, amidőn sokan vagyonuk nagy részét kötelesek beadni négy bírságok terhe alatt, melyeket a kormánypártok által hozott törvény alapján egyszerűen elkoboznak tőlük, még attól a jogtól is megfosztják őket, hogy emlékül megtartsák vagy tüzbe dobják azokat temperamentumuk szerint. A magánvagyon ellen intézett ezen támadás bizonyára a legrosszabb hatást fogja kelteni a külföldön is, ahol szin-Gazdag jobbágyok. Irta: Takáts Sándor. A ledőlt fát a gyermek is kopácsolja. A régi rendi alkotmánynak s főleg a nemesi rendnek (a magyarság elitjének) annyi korholói s vádolói akadnak, hogy se szerük, se számuk. Célzatossággal hirdetik, hogy a földesurak a szegénység zsarolásából éltek, a szegénység tenyere gazdagította őket. A jobbágyság romlása, pusztulása az ő bűnük! Még Dózsa György lázadásának is akadnak magasztalói; pedig e lázadás a rabláson, gyilkoláson és gyújtogatáson kívül egyebet sem tett! Tudott dolog, hogy e lázadás leverése után a jobbágyok szabad költözködési jogát megszüntették. De vájjon ez volt-e a jobbágyság nyomorának, elszegényedésének oka? Bizonyos dolog, hogy a hódoltság korában a jobbágyok olykor oly szegények voltak, hogy ha a halált két garason megválthatták volna, azt sem tudták volna előteremteni. Am ennek nem a földesurak, hanem az örökös háborúk s az idegen katonák voltak az okai A háborúkban pedig a földesurak épp úgy szenvendtek, mint a jobbágyok. Az idegen katonaság még több kárt tett a nemesek jószágain, mint a jobbágyok földjein. A hódoltság korában egész sereg oly humánus intézkedéssel találkozunk, melyeket a föidesurak a jobbágyság javára hoztak. Maguk a jobbágyok mint országos szokást jelentik a kamarának, hogy a földesurak rossz terméskor elengedik az adót s gabonával segítik a szegénységet. A szerdahelyiek írták 1586 ban a Kamarának: „Cselekedjék ti nagyságtok oly Isten szerint, mint a szomszédságbeli földesuraktól látunk cseleködni, ki eféle adónak megengedésével, ki pedig egynéhány száz mérő búzának kiosztásával táplálja szegény jobbágyait.“ Mikor Isten a búzában drágaságot adott s a szegénységre mondhatatlan szűk idők jártak, a földesurak megnyittatták a csűröket és a vermeshelyeket s magbuzát osztottak a szegénységnek, elengedték az adót és mint a Batthyányak példája mutatja, még külföldről is sok mérő gabonát hozattak. Nem tartozott a ritkaságok közé, hogy főasszonyaink 100—150 szegényt tartottak naponkint étekkel És ilyenkor a földesurak azon fáradoztak, hogy a jobbágyokat a rovástól is fölmentsék. Székében járt a mondás: „eb vállaljon minden nyomorúságot a szegénységre.“ A XVI. és a XVII. század végrendeleteinek egész tömege tartalmaz intézkedéseket a jobbágyok javára. Még Dobó Ferenc is, akire Szamosközy politikai pártállása miatt ráfogta, hogy a jobbágyai veres verejtékén gazdagodok, fegyverrel védelmezi a jobbágyait, ispotályt alapit a „magyar nemzet szegényei részére“. Végrendeletében pedig meghagyja, hogy roppant birtokain minden jobbágynak elengedjék a kölcsöobuzát, valamint adóját és adóhátralékát is 1 Közönséges jelenség, hogy hatalmas főurak, kiknek szavuk orákulum volt, a jobbágyokkal való emberséges bánásmódot ajánlják övéiknek, nehogy Isten átkul fordítsa rájuk a jobbágyokon elkövetett igazságtalanságot. Még a végrendeletekben is találkozunk ilyen esetekkel. A hatalmas Homonnai Drugeth Imre például az Úristenért kéri utódait, hogy a szegény népnek, a jobbágyoknak nyomorúsága és hántása ne legyen 1 Ha — Írja ugyanő — a jobbágyok a törvény ellen vétenek, bocsássanak meg nékik: mert ha ez világ szerint bűnösöknek megbocsátanak, az Úristen is megbocsátja bűnöket! Aki nem rösteli a fáradságot, ezer és ezer ilyen adatot találhat Írott em lékeink között. Sajnos, vannak irók, akiknek szemükre a való előtt hályog húzódik s fejőket tudós pozdorjávai tömvén teli, éktelenül támadják a földesúrikat, minden intézkedésüket gonoszra magyarázzák és nem látják a humani imus ezernyi megnyilatkozását. Ezek az úgynevezett népbarátok, akik virágos cégért kötnek ki s mérget árulnak. Amint már emiitők, a jobbágyok romlását és elszegényedését nem a földesurak, hanem az örökös háborúk okozták. S háborúban a föidesur csak úgy szenvedett mint az utolsó jobbágy. A háborúk pusztításakor irta Rákóczi Zsigmondi „Ha az Úristen Lázár kenyerére juttatna, azt is nyereségnek tartanám 1“ S hányán és hányán mondhatták el ugyanezt magukról! Az 1514 évi parasztlázadás leverése után a jobbágyság hamarosan összeszedte magát. Gyarapodott és gazdagodott. S ahol a háború csapásai elkerülték őket, ott nemesek jómódú, de gazdag jobbágysággal is találkozunk. Az 1552. évi ostrom előtt Eger vártartományában egész csomó faluban találunk olyan jobbágyokat, kiknek csak lábasmarhájuk 100—150 vokl Az 1554 febr, 19-én a váradi püspök jelenti a királynak, hogy Szoboszló lakói a töröktől való félelmükben Debrecenbe költöztek, de marháikat roppant sokaságuk miatt nem vihették magukkal! Oséplőgéptultydouosok fifly©Inaéb© ! |l Mentőszekrényéket száíiit: „IDEAL“ PARFÜMÉRIA NŐVÉ ZÁMKY, STEFANIK-UTCA 9. SZ. || 519 ___________________________________________________
