Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-22 / 153. szám

•egfvenhatodik évfolyam« 188 szám. Kedd, 1928« december 28« KOMAROMI LAPOK ElCfuetégi Ar esehsclOT&fc értékben: Helyben éi vidékre postai szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 10 1L — Külföldön 160 Ki. Egyes szám Ara t 80 fillér. POLITIKAI LAP. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-n, 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombatoa. Komárom, — dec. 21. A kormányprogram elhangzott. Kém vártunk mást ettől a kor­mánytól, amely az előzőnek a folytatása és az elmúlt hét év nagyszerű munkájának dicséreté­vel kezd bele elnöke programjá­nak elmondásába. Miattunk di­csérheti a sok gyönyörű alkotást, melyet hét év alatt létrehozott, ha egyről hallgat mélyen, mint a sir: a kisebbségek kérdéséről és hely­zetéről. Hallgat a szlovák nemzet auto­nómia követeléséről, amely a pitteburgi szerződésen alapszik. Ezt a köztársaság elnöke irta aiá. Hallgat Szlovenszkó problémájáról, a leépített gyárakról és a kiván­dorolt őslakosságról, mely itt nem talál kenyeret és megélhetést. Hallgat a földreformról, mely százezer magyar földmunkást és gazdasági cselédet tett földönfutóvá és ugyanannyi cseh embert telepi­tett le a szlovák és magyar vi­dékekre. Hallgat a program a nemzeti kisebbségek problémájáról: a né­metekkel való viszonyról, amelyre vonatkozólag aktiv és negativ el­lenzékről tett a kormányelnök csak említést, azt is csak újságíró előtt de egyebet nem szólt. Hallgat a program a magyar kisebbségi kérdésről, amely ben­nünket különösen érdekel. Mi lesz földünkkel, melyet nemzetünktől elvesznek silány kártérítéssel és kiosztanak nemzetünktől idegen elemek között, hogy igy bennün­ket elnemzetietlenitsenek. Mi lesz az állampolgársági kérdéssel, amely ma több százezer magyar ember­nek a lét és nem lét szörnyű prob­lémájává fajult el. Mi lesz isko­láinkkal, amelyeket elvettek tőlünk és amelyeket visszaadni nem akar­nak! Mindezekről hallgat a kor­mányprogram. ^Hallgat arról is, hogy a béke­­szerződések miként lesznek a jö­vőben végrehajtva és a törvénye­ket reánk vonatkozólag hajlandók e úgy végrehajtani, hogy azok nyelvi jogainkat megvédjék, hogy iskolá­kat alapíthassunk és azokhoz a kormápy adónk arányában az ál­lamsegélyeket kiutalványozza! íme a kormányprogram hiányai. Amiről beszél és elmondja elko­pott frázisait kül- és belpolitiká­ról, adóreformról, tisztviselők fize­téséről, szociális biztosításról, ka­tonai kiadásokról, postáról, vasút­ról mind igen szép és érdekes dolog, de ezek nem új dolgok, mert eddig se mentek másképen. Minket a mi ügyeink érdekelnek, az, hogy szenvedéseink véget ér­nek-e a közel jövőben és számít­hat unk-e arra, hogy jogainkat egyszer elismerik és kiszolgáltat­ják. Erről siri csend. Érijük, mit jelent ez a csend és tudjuk, ezzel szemben mi a kötelességünk. = A magyar ellenzéki pártok dekla­rációja a parbmentoun. Svehla minisz terel nőknek a kormány nevében tett programnyilatkozatára a parlament ma­gyar ellenzéki pártjai is megadták a választ. Az országos kereszténysiocialisia párt nevében a pár* elnöke Szilllő Géza dr. terjesztette elő a deklarációt,<* magyar nemzeti part nevében pedig Szent-lvdny József, a párt vezére tette meg a nyi­latkozatot. Mindkét deklaráció az itt élő magyarság sérelmeire mutatott rá s a szluvenszkói autonómia mellett tört lándzsát. A szenátusban a magvar nem­zeti párt nevében Törköly József dr. szenátor, az országos kér szoc. párt nevében pedig Franciscy Lajos dr. sze­nátor terjesztették elő a partok dekla­rációját, amelyek azonosak vobak a nemzetgyűlésen előterjesztett nyilatko­zatokkal. = Ifj. Koczor Gyula beszéde a par­­lamsntoen. A nemzetgyűlésen a kormány nyilatkozata felett megindult vitában szombaton felszólalt ifj. Koczor Gyula, a Magyar Nemzeti Párt képviselője, aki alaposan megkonstruált, tartalmas be­szédben tarta föl a magyarság vérző sebeit. A kiváló szónok a kormánynyi­latkozatból levont következtetése szerint az eddigi rendszer fenntartása a kor­mány biztos bukását fogja előidézni és igazságos kritikával illette a miniszter­­elnöknek a választások tisztaságáról mondott nyilatkozatát. A földbirtokre­form igazságtalanságának feltárásával rámutatott arra, hogy a reform végre hajtásánál a magyarlakta vidékeken a magyarokat mellőzik és az elcsehesités a cél, amit a miniszterelnök a telepítések nagyobbmérvü keresztülvitelével óhajt elérni. Az ilyen eljárás ellen a magyar nemzeti párt minden rendelkezésére álló eszközzel harcolni fog, A párt követeli, hogy magyarlakta vidékeken csak ma­gyarok kapjanak földet, a gazdasági cselédek és munkások szintén része­süljenek a megélhetést biztositó földben, mely végkielégítésükre beszámítandó; szüntessék be a maradékbinolcok rend­szerét, Szlovenszkó és Ruszinszkó ré­szére állítsanak föl külön földhivatalt, melyben az őslakosság rendelkezik. A magyar-szlovák testvériség mellett tett meleghangú határozott állásfoglalása után ünnepélyesen kijelentette, hogy a magyarság megsemmisítését célzó föld­reformba beieuyugodni a magyarság nem fog és panaszával minden fórumot fölkeres. A szlovenszkói ipar és keres­kedelem tönkretételére vonatkozó kor­mányintézkedésekkel foglalkozott, azután rámutatott a mai rendszernek ebben a tekintetben is bűnös érvényesülésére, amely hatóságilag támogatja a tisztes­ségtelen versenyt. Szólt azután a beteg­­segéíyző pénztárak autonómiájának megsemmisítéséről, a nyugdíjba küldött magyar tisztviselők rettenetes sorsáról és a helyettük beállított hivatalnoki kar járatlanságáról, amely még a kenyér adó gazdájának a nyelvét sem érti. Az állampolgárságra vonatkozó kermány­­gyakorlat sérelmes igazságtalanságait tette panasz tárgyává azután, rámutatva, hogy a magyarság százezreit teszi a kormány földönfutóvá, a tisztviselők és mánkások tízezreit küldik el szolgála­tukból és a nyugdíjasok ma is száz­­koronás étabéren nyomorognak. Majd végül a kormány tarthatatlan iskolapo­litikájával foglalkozott és a lelkészek ál; la önsegélyének Igazságtalan megvonásá­ról beszélt és hivatkozva Svéhla mi­niszterelnök zárószavára, figyelmezteti a kormányt, ho^y vigyázzon, mert a történelem meg fogja ismételni önma­gát A magyar nemzeti párt agilis tag­jának nagyhatású beszédét a nemzet­­gyűlés általános figyelemmel kisérte és az ellenzéki képviselők melegen üdvö zölték. = Vihar és verekedés a parlament­ben. A nemzetgyűlés második napi ülése még nagyobb viharok között zaj­lott le pénteken, mint az első napi ülés. S/ehla miniszterelnök expozéja alatt, mely úgyszólván állandó viharos köz­­beszólasok és lárma között hangzott el, a szlovák néppárt és a cseh agrárpárt között tett egyezségre került a sor. Á képviselők nekimentek egymásnak és egymást rángatták, lökdösték, rugdal­ták, sőt Utlegeket is osztogattak egy­másnak. Juriga egy ütéstől megtánto­­rodott, Dubczky cseh agrárparti To­­manek szlovák néppártit vágta fejbe, Kurtyák ruszinszkói képviselőt több agrárista tette harcképtelenné. A nagy kavarodásban több semleges képvise­lőnek sikerült a verekedőket elválasz­tani. Ezeket az épületes jeleneteket zsú­folt karzat és sok külföldi diplomata nézte végig. Gyönyörködhettek a lá­tottakban. Betörtek a Koronabankba. (Hivatásos betörök munkája. — 200.000 K t vittek el.) Komárom csendes kis városa nagy szenzác óra ébredt hétfőn reggel: ed­dig ismeretlen tettesek betörtek a Ko­máromi Koronabank nádor utcai helyi­ségebe és ott megfúrván a pénzszekré­nyek közül azt, amelyben a készpénzt sejtették, abból 200.000 K készpénzt elraboltak. Kinyitják a bankot. Hétfőn reggel hat óra után mégsö­­téiesen borongott a reggeli szürkület, amikor a bank alkalmazottja, Ganzer András megjelent a bank épülete előtt és azt kinyitotta. Mikor a pénztári szobába benyitott, a legnagyobb meg­döbbenéssel látta, hogy a szobában közvetlenül a benyíló ajtó mellett levő pénzszekrény oldtia ki van fúrva és abból a részvények szelvényeinek a százai vannak a padlóra szórva. Csak­hamar meglátta a padlón kivágott lyu­kat is, amelyen keresztül a tettesek behatoltak a bankba és amelyen át tá­voztak zsákmányukkal. Megjelenik a rendőrség. Ganzer András azonnal rendőr után futott, de a közelben nem talált inspek­­ciós rendőrt, aki másfelé cirkált és igy a rendőrségre szaladt, majd Freystadtl Pál igazgatóért, aki nyomban a bank helyiségébe sietett. Fakorra már a rend­őrség is megje!ent és felvette a tény­állást. A Komáromi Koronabank helyisége a Szent Benedekrend komáromi szék­házának mellékszárnyában van elhe­lyezve, melynek földszinti részén csak egy szabó üzlet és a bank helyiségei vannak. Ennek a résznek külön bejá­rata van a tágas udvarra, ahonnan a pince ajtaja nyílik. A pincében. WAz alacsony pincébe körülbelül 10 lépcső vezet, mely egy folyosóra visz, ennek jobb oldalán nagyobb üres pince­­helyiség van. Itt egy asztal állott, ame­lyen faltörmelékek hevertek úgyszintén a földön is. Az asztal fölött a faimennye­­zeten egy aránylag szűk kis nyilás tá­­tátong, mely alig nagyobb két tégla szélességénél, közvetlenül az udvarra néző fal mellett. Ezen keresztül hatolt be a betörő, aki a nyomok szerint so­vány testalkatú egyén, bizonyára fiatal­korú ember lehetett. A pénztárszobában. A bank helyisége tágas utcai bolt­helyiség, amelyből két szoba nyílik az udvar felé, ezen közül az első a pénz­társzoba, ahol négy pénzszekrény van, melyek közt közveten az ajtó mellett jobbra áll a pénzszekrény, a többiek­ben a bank könyveit őrzik éjjelenként, ide zárva el azokat. Komárom, 1925. dec. 21. A betörök nem nyúltak a három szekrényhez, csak a negyediket fúr­ták meg, amelyben a készpénz és az értékpapírok álltak. Bizonyos tehát, hogy szakértő és a helyi viszonyokkal ismerős emberek le­hettek a tettesek A pénzszekrény oldalpáncélját körül­belül két négyzetcentiméter területen autogén lámpással kiolvasztották és a páncélt lefeszítve könyen behatolhattak a trezorba, ahol a készpénz állott. Rengeteg mennyiségű beváltott szelvény hevert a földön A betörők értékpapírokhoz nem nyúltak, csu­pán a készpénzt vitték el, mely körülbelül 211.314 korona. A nyomozás. Hogy a be!örök szakemberek voltak, arról tanúskodik az a gondosság, amely - lyel a betörés nyomait eltávolították. Ugyanis a pénzszekrény oldalán, ahol „dolgoztak“ egyetlen ujjnyom sem látható, mi­vel annak egész felülete hamuval volt elmázolva. A rendőrség azon a véleményen van, hogy a tettesek a bankba belopóztak még vasárnap és ott elrejtőztek, mert a pénztárszoba padiója felülről látszik megfurottnak Viszont ez ellen a felte­vés ellen szól a pincébe készített asz­­tál, amelyről egy magasabb ember ké-. nyelmesen elérhette a mennyezetet Úgy a komáromi áianuendőrség, mint a csendőrség mozgósította min­den alkalmazottját a betörők után, akik munkájukat teljesen zavartalanul végez­hették vasárnap éjjel és a reggel korán induló vonatokkal el is illanhattak a városból. A kár megtérül. A bank pénzkészlete és pénzszekré­nyei a Föleiére biztositó intézetnél voltak betöréses lopás e len biztosítva és igy a bank kára megtérül a bizto­sítás révén. Reggel 8 óra felé már a kiváncsiak bucsujarása indult meg a bankba, ahol a betörők művét megszemlélték. Az egész város erről a szenzecióról beszélt és azon tanakodott, merre menekülhet­tek el a betörők. A rendőrség egyet megállapított: belföldiek voltak és professzionátus tolvajok. Bajsza a betörők után. Lábnyomaikat az esőtől felázott ud­varon meg lehetett látni a bencések udvarán. Egyikük vékony, hegyesorru schymmi cipőt viselt és a szomszédos Ambrózy féle házon keresztül jutottak az utcára. ■« A rendőrség nagy elánnal vetette magát a betörők után, valamennyi de­tektív ezzel foglalkozott hétfőn és meg-Mi m

Next

/
Thumbnails
Contents