Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-07-18 / 86. szám
Komáromi Lapok 7. oldal. dékból felvágta a hasát. Szerencsére idejekorán orvoshoz vitték, ki gyorsan bevárta a sebet, s így állapota bár súlyos, de nem veszélyes. — Negyvenkét népszerű opera. A zeneirodalom hatalmas tömegéből választottunk ki 42 olyan operát, melyről bátran állíthatjuk, hogy ezek minden időkön keresztül élni fognak, mivel ezek őrök alkotások, nem pedig múlandó, értéktelen muzsika. Wagner hatalmas teremtő zsenije, forradalmat teremtett operáival, ezek között is a legnépszerűbbek : Bolygó hollandi, Lohengrin és Tannhäuser. Puccini halála után még inkább müvei felé fordul az érdeklődés. Mimi, Musette és Rodolfo alakjai emlékezetes marad mindenki előtt, aki csak egyszer is látta a „Bohém“-eket. Tosca, Scarpia és Cavaradossi fenségesen megrázó tragédiája, zeneileg a legtökéletesebb alkotás. Cs-cso-san, a törékeny kis japáni nő végtelen szerelme a Pillangó kisasszony c. operában az embert könnyekre fakasztja. A legtermékenyebb olasz opera komponista nevet, Verdi érdemli meg! Rengeteg müvei közül, ma már mindenhol ismeretesek: Aida, Álarcosbál, Traviata, Troubadur, Rigoletto. Ezenkívül természetesen itt vannak még, csak a nevesebbeket említsük: Carmen, Faust, Mártha, Zsidónő, Teli Vilmos, Mignon, Szeviliai borbély, Próféta és még sok hires opera, ezeknek jegyzékét olvasóink lapunk mai, valamint következő számaiban találja meg. Itt jegyezzük meg, hogy ezek a müvek most mélyen le- | szállított árban kerülnek forgalomba, j hogy minden zenekedvelőnek módjában : legyen ezekből vásárolni és ezt az a!- j kaimat ne mulassza el senki. Hirdetett operáink teijes zongora kivonatok, me- j lyekben az első taktustól az utolsóig minden bent van, tehát nem rövidített ' kiadások. Az olcsó kották Spitzer Sándor könyvesboltjában kaphatók. 1925. jalius 18. A MÉREGMENTES IRTÓSZER. 3 Eredmény garantálva! Kapható gyógyszertárakban és drogériákban üvegenként 14 Ké ért. - Szállítások vidékre postán naponta. Főraktár: Kovácli Tihamér gyógyszertárában, Komárom, Klapka-tér. Irodalom. II ip höoyvek diadala. Döntő jelentőségű fordulóhoz érkezett el a köztársaságba szakadt magyarság kullur élete. A magyar kuliura mindenkor leghívebb és iegbátrabb prófétái és örizöi, a magyar irók alkotásainak megszervezett védelméről és biztosításáról: jó magyar könyvek kiadásáról akar gondoskodni: a „Kezinc/y Társaság Könyvbarátai“ egy országos akció keretében. Évente sorozatosan kiadná a legjobb magyar irók, elsősorban az itteniek munkáit és magyar könyvekkel látnák el a magyar olvasó közönséget. Hosszú vajúdás után kulturális téren végre a pozitív tettek terére lépünk. Megalakítjuk a Könyvbarálok Országos Társaságát, mellyel biztosítjuk a kiadás zavartalan munkáját. A magyar közönségre apellálunk: lépjenek be a Könyvbarátok társágába. Az egymillió itt maradt magyarból, hacsak minden ezredik belép, biztosított a siker s őszre megjelennek az első könyvek. Legelőször egy prózai és egy lirai s2Íovenszkói antológia, irodalmunk seregszemléje, melyet mindenütt, ahol magyarok élnek, érdeklődés vár. Minden egyes magyar ember kötelessége ennek a mozgalomnak tényleges támogatása. Nem kell lárma, kritizálgatás, nem kel! tanács és okoskodás, egy aláírás kell: belépek és egy-egy könyvié én is reflektálok. Mit ad a Könyvbai átoknak a Társaság? Egy Írókból álló szakbizottság által kiadásra ajánlott s tisztán irodalmi értékű művekből évente 6 pompás kiállítású magyar könyvet. Mit vár ezért a Társaság? Minden magyartól egy egyszerű jelentkezést, ami csak arra kötelez, hogy naponta 30 fillért, — egy egyiptomi cigaretta, egy másfél skatulya gyufa árát — letegyen a magyar kultúra asztalára, azt is kölcsönbe, mert kész ellenszolgálatot kap érte. Lehetetlen, hogy ne lenne ennyi magyar emberben, akár milyen nyomorúságosán élünk is, annyi bátor ság, lelkiismeret és önzetlenség, hogy napi 30 fillérrel be ne lépjünk a könyvbarátok sorába és előfizetői közé. Mit ad ezzel a belépő könyvbarát a magyar kultuiának? Először részt vesz az egyetemes magyar kuliurmunkában és hozzájárul a magyar kullur értékek termeléséhez. Másodszor hozzájárul a magyar kisebbség szellemi életének fejlesztéséhez és a kisebbségi magyar géniusz megszületéséhez. Harmadszor a magyar könyvek életbehivásával örökidőre szóló missziót teljesít. Negyedszer módot ad Íróinknak az alkotó munkára s így hozzájárul az irodalom fenntartásához. Ötödször magyar exsistenciákat biztosit, mert a könyvkiadásnál író, szedő, nyomdász, korrektor, könyvkötő mind magyar emberek lesznek s ezek kapnak vele egy-egy darab kenyeret. Az erdélyi magyarok közt 10,000 ? ember akadt, aki* részt kér hasonló . munkában. Mi csak ezerre számítunk, ] bár példának idézhetnők a sokkal kis- j I sebbszámu régi kisebbséget, a szászo- j kát, akik filléreikből színházat, irodai- | ; mat és tudományt tartottak fenn. A magyar közönség ilt kulturális nép- | I szavazás előtt á!i: le kell adnia szava- | : zatát, akar kultúrát és életet, akar e * | megbecsülést és jogokat, mer csak an- * ! nak a népnek van joga élni és meg- j I becsülést várni, amelyik a saját kudu- 5 í rájával szemben teljesíti kötelességét s \ I megbecsüli, teremti kullur értékeit. A j | magyar közönség lefogja adni szava \ i zatát, van-e életerő a magyar kisebb- \ ; ségben s hányán lesznek közülünk j i olyanok, akik n?pi 30 fillért áldozni | S tudnak a közért. j Csak azt kérjük, senkise várja, hogy j j más legyen az az ezredik. Mindenki I azt higyje, pogy ő reá van szükségünk, j ! ő az az ezredik, reá vár a kötelesség j s akkor nem felijük az akció sikerét, i Evvel a felhívással a Könyvbarálok ; Társaságának szervezői a magyar kö| zönség kezébe tette le a magyar kút- j j túra sorsát, felelni a közönség fog érte. I Legszebb kérésünkkel kérünk min; den magyar embert, hogy ennek a szép, j 1 komoly akciónak sikeréért lépjen be a j tagok sorába, hisz mindegyikünknek ‘ emberi és magyar kötelessége a kút- . j túra támogatása. (*) Csengay Gusztáv halála. Nyotc- I vanhárom éves korában, julius 13 án 1 hunyt el Miskolcon Csengey Gusztáv, I a hetvenes és nyolcvanas évek írói < gárdájának egyik elismert magyar Írója, I akinek regényei és költeményei nagy f népszerűségnek örvendettek. Irodalmi ; pályáján Arany János és Jókai Mór ; ' nyomdokán haladt, lelke teijes szere- \ ! letéve! és teljes művészi meggyőződés- - I sei követte a két ragyogó bolygónak : útját. Költeményei tormájában teljesen i Arany formájához ragaszkodott, de azok ; ; belső tartalma tekintetében, valamint j | prózai munkáiban Jókainak és a francia j romantikusoknak hatalma alatt állott, t j Sok szép költeményei közül ma i$ j ! rendkívül kedvelt a Fogoly lengyel c. | románca, melyet az iskolákban ma is Í nagy előszeretettel szaval az ifjúság, jj Regényei közül híresek a Hullámok ! közt, az Eszter, a Gavallérok, a Bok! rétás világ, a Vadonban és a Kortes- I kedés. Az elhunyt költő Komáromban 1842 ben született és iskolái elvégzése uián a tanári pályára lépett. Néhány évi tanárkodás után igazgató lett Aszódon, majd az eperjesi evangélikus kol Zsoldos Magímtasfolyam Budapest, VII., Dohány-utca 84. Telefon t J. 124—47. I Az ország legrégibb és legismertebb | előkészítő intézete. « 1 A legjobb sikerrel készít elő | középiskolai magánvizsgákra, I érettségire vidékieket is. g Mnletfratési kedvezőén! '■ — Tali« anyagi fetstOssigl iégium teológiai tanszékén fejtett ki áldásos működést. Évtizedeken át működött Eperjesen, mig a világégés után Miskolcon telepedett le, ahol most elköltözött az élők sorából. Szerdán temették nagy részvétmellett az ottani evangélikus templomból, sirja fölött a Petőfitársaság nevében, melynek rendes tagja volt, Havas István mondott költői szárnyalást! búcsúbeszédet. Törvénykezés, (§) Életveszélyes fenyegetés. Sándor Ferenc negyedi gazda hatóság elleni erőszakkal vádolva került a nyitrai törvényszék büntető tanácsa elé, mert Décsy János községi bírót és kél előljárósági tagot hivatalos eljárás közben életveszélyesen megfenyegette. Vádlott azzal védekezett, hogy nem volt szándékában megbántani a birót, de felháborodását jogosnak tartja és felmentő Ítéletet kér. A bíróság megállapította a } vádlott bűnösségét és feltételesen 8 napi j fogházra és 40 K pénzbírságra Ítélte. { Az ügyész és a védő felebbeztek. Közgazdaság. i jó teils is a ii pails. A magyar gabonafelesleg behozatala. Szlovenszkó és Morvaország legtöbb helyéről oly termésjelentések érkeznek, amelyek szokatlanokká kezdtek válni mindig csak szomorú katasztrófák hallgatásához szokott füleinknek. De nemcsak a köztársaság területéről csendül fel ez a vigasztalásnak vehető hit, hanem Magyarország felől is. Hogy a kincses természet áldásairól szóló e jelentéseket szivesen vesszük, ez csak természetes, mert belőlük súlyos helyzetünk javulásának reménységét várhatjuk. Egy magyarországi lapban olvashattuk, hogy a magyarországi termés oly bőséges, hogy hatalmas feleslegre kell számítani. Ez a felesleg a kereslet és kínálat utján elhelyezést keres és igen kézenfekvő, hogy a legközelebbi piacok felé tekint ma hatalmas asztagai mellől, az értékesítést! lehetőségeket kutató gazda szeme. De hasonló érdeklődéssel figyeii a köztársaság népe is, hogy a Isten áldás nyújtotta kedvező konjukturát a népek sorsának intézői úgy fogják e kihasználni, ahogy kívánatos. Bizonyos az, hogy a világgazdaság számára egy-egy kisebb ország termésének kedvező vagy kedvezőtlen volta nem nagy rubrika, viszont azonban azt sem szabad elfelejteni, hegy a saját maga apró-cseprő, de örökös gondjaival, nyomorúságaival, leszegényedettségével, lekopottságával és egzisztenciája bizonytalanságával sújtott embereknek szűkre méri háztartásában a honi és a legközelebbi szomszéd gazdaságának eredményei nyomósán esnek a megélhetés kérdésének serpenyőjébe. Akkor tehát, amidőn gömbölyűre mosolyodik az arcunk a jő termések hírére, igen is számolunk azzal, hogy ennek előnyeit végre azok fogják j érezni, akikből összetevődik az állam jj hatalmas konstrukciója: a háztartások. Mert hiába szedik a rotációs gépek őkölnyi vastag betűkkel szenzációs terméshireiket s kürtölik kormányok hivatalosai világgá a termésfeleslegek milliós számadatait, értékét, megnyugtatható és érezhető értéket ezek csak akkor fognak jelenteni, ha gondoskodás is történik a kormányoknál, hogy a papiros termés megfogható métermázsái a háztartások konyháiba kerülhessenek. A magyar termés feleslege most piacot keres szűkre szabott ~ határain kívül s aligha tévednénk, ha azt állítanék, hogy elsősorban a csehszlovák köztársaság felé tekint s kutat elhelyezése céljából. Sajnos azonban, a legközelebbi szomszédságnak végre egyszer normális jóviszonyára nem sok gondot fordító politika útvesztőjében eddig még mindig elakadtak a „Ceres“ vonatok s a kereskedelmi szerződések huzavonájában megtorpantak eddig a határokon. A csehszlovák kormány által lanszirozott gabonavámok következtében az idegen gabona ismét oly tehertöbblettel kénytelen a forgalom versenyét felvenni, amely sok eredménnyel nem kecsegtet. A csehszlovák köztársaság népének pedig egyszer már alkalmat kellene adni, hogy hosszú évekig tartott sorvasztó koplalás után hozzájusson a lehető legkedvezőbb árak mellett fenntartása legprimitivebb s legnélkülözhetetlenebb táplálékához: a kenyérhez. És ebbe a kenyérbe — igen nagy kár és rövidlátás lenne a politika, a boszszu mérges bürökjét beledagasztani. A köztársaság népe joggal várja el a kormánytól, hegy minden módot és lehetőséget megragad, hogy a magyarországi termésfelesleg itteni elhelyezését lehetővé tegye, mert a gabonavámokkal való operálás a túlsó oldal ipari vámjaival való kolliziót vonhatná csak maga után. A két államnak egymásra utaltságának igazságát semmiféle politikai rabulisztikávai nem lehet megcáfolni, amint hogy a gyomrot sem lehet megtölteni az újságok zsírtól csepegő híreivel. A köztársaság népét egyelőre még vajmi kevéssé érdeklik a riffkabilok győzelmei, és semmi mást nem kíván, mint az elsőrendű életszükségleti cikkek bőségét. Az élelmiszerek árainak csökkenése másképpen el sem képzelhető, hacsak nem áll rendelkezésre felesleg és ettől a feleslegtől függ itt minden élet, minden munka és minden kereset. A százezerre rugó koplaló munkanélküliek foglalkoztatása lehetetlen, amíg nem történik gondoskodás arról, hogy az ipari és kereskedelmitermelésben ne súlyos tehertételként szerepeljen a megélhetés kérdése. Kollektiv szerződések s 8 órai munkaidőt szabályozó törvények akadémikus szociálistáskodások mindaddig, amíg nem történik gondoskodás arról, hogy az emberek legalább egyszer napjában jóllakhassanak. A magyar termésfelesleg biztosítása ránk nézve eminens érdek, mert a gabonanemüek árának a bőség szabályozta csökkenése az egész termelés vonalán végig a régvárt olcsóbbodást, s így a normálisabb termelési, gazdasági, ipari viszonyok javulását biztosítaná. Ne féljenek odafönn a jó urak, a magyar gabonás zsákokban nem puskaport, kenyerei szállítanának, amelyből itt nekünk eddig csak a száraza jutott. (*• g) Magyar Komárom amerikai kölcsöne. A magyar kormány, úgy látszik, jobban a szivén viseli a háborúban lerongyolódott városok sorsát, mint a mienk* Egy amerikai pénzcsoporttaí folytatott tárgyalások eredménye gyanánt több milliós kölcsönt kötött le, melyet a városok szövetsége azok teherbírása arányában osztott ki Az amerikai kölcsönből Komárom Újváros 180.000 arany koronában (1,260.000 cseh kor., 21 és fél milliárd magyar korona) részesül, amelyet beruházásokra használ fel. Érdemes megjegyeznünk, hogy mig nekünk a dollárkölcsönt 9—10% kamatra kínálhatják, addig Magyarország ezt 7-5% -ra biztosította, mely árfolyam - különbözettel és törlesztéssel együtt sem kerül 11%-nál többe, húsz év alatt törlesztődig: és a túlsó oldali viszonyokhoz képest igen előnyösnek mondható. De előnyös volna ennek az oldalnak is, ha kaphatna ilyen kölcsönt. Itt azonban a dollárkölcsönről a nagybankok szedik le előre a tejfelt a kormány elnézésével és a városok csak drágán juthatnak ahhoz. A reichenbergi vásár (augusztus 15—21.) külföldi látogatóinak nem kelt vízum. Á prágai belügyminisztérium az idei reichenbergi vásár látogatóit felmentette a vízumkényszer alól. A külföldi látogatókra ez a kedvezmény augusztus 5 étől szeptember 1-éig, a külföldi vevőkre augusztus 12-étői augusztus 25-éig szól. A csehszlovák határt ez alatt az idő alatt a reichenbergi vásárhivatal által kiállított vásárigazolvány alapján lehet átlépni. Az igazolványokat a külföldön a vásáképviselőinél lehet kapni és azoknak a csehszlovák külképviselet hivatalos bélyegzőjével kell ellátva lenniök. A csehszlovák köztársaságból való kiutazás előtt a reichenbergi vásárhivatalnak a vásárigazolványon igazolnia kell a vásár látogatását. 0f szágó svéeórok. Dunaszerdahelyen a (Magdolnái) országos kirakó és áílatvásár f. hó 21-én, Alsónyárasdon pedig f. hó 30 án tartaük meg. A szerkesztésért a főszerkesztő a felelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. T
