Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-12-10 / 148. szám
1925. december 10. $• _________________________________________________Komáromi Lapok lógják elmulasztani az állampolgáraikká lett, volt magyar köztisztviselők helyzetéi a mélfányosság szellemében vizsgálat tárgyává «enni * Az en ente 1920 ban ezzel végzett néhány 10 000 magyar köztisztviselő és nyugdíjas sorsát illetően és természetesen az utódállamok nem mozdultak meg. A magyar kormánynak egyedül Ausztriával sikerült megállapodni a burgenlandi tisztviselők és nyugdíjasok illetményeit illetően. Bethlen István gróf magyar miniszterelnök most dűlőre akarja vinni a nyugdíjas-kérdést Csehszlovákjával, Romániával és Jugoszláviával is és erre egy entente jegyzék válaszának elfelejtett szakaszában levő igeretet használta fel. A szövetséges és társult hatalmak ma már megfeledkeztek a 248 parag rafusról, amely megállapítja, hogy „külön egyezmények tárgyai lesznek azok a kérdések, amelyek a volt magyar királyság állampolgáraira, valamint a magyar állampolgárokra, jogaikra, elő jogaikra és javaikra vonatkoznak és amelyekről nem szól a békeszerződés, sem az a szerződés, amely bizonyos közvetlen vonatkozásokat fog szabá iyozni azok között az államok között, amely államokhoz a volt kettŐ3 monarchia valamelyik területe átcsaphatott... E vígett megegyezés történt, hogy a bekeszerződés életbeléptelésétől számított három hónapon belül az érdekelt hatalmak küldöttei értekezletet fognak tartani.“ A magyar kormány, ha a népszövetségen nem sikerül elintézni a magyar nyugdíjasok ügyeit, közvetlen tárgyalásokra akarja felhívni a kis entente államait az elbocsátott és nyugdíjazott tisztviselők ügyében. Szabadoktatási előadás Ia Kultúrpalotában 1925 dec. 13-án kivétele« en vasárnap d u. 5 órakor, amikor dr. Szijj Ferenc a Jókai Egyesület elnöke A MOZI címen tart előadást. KERTÉSZ PIROSKA: Reviczky Gyula: BÖLCS SALAMON ÁLMA cimfi költeményét szavalja Belépődíj nincs, csak önkéntes adományokat kér minden látogatótól kiadásai fedezésére a «Jokai Egyesület Beköszöntött a hideg. őrég emberek nem emlékeznek ekkora hidegre dec elején — 15 16 fokos hi deg. — Csikorog a kocsikerék, ragad a hideg vas — A tél rettenetes nyomora — Melegedőket a szegényeknek1 — Ha a tudósok előre megjósolnak valamit, rendesen kevés hívőre találnak, mert nem egyszer elgaloppirozzák magukat. Például , egy amerikai tudós két éve azt jósolta, hogy egy fél év múlva Budapest környékén a Magyar Alföldön egyszerre 20—30 vulkán fog kitörni és elpusztítja Budapestet és a messze eső vidékeket is. Az amerika; tudós a kecskeméti földrengésnél történt megfigyelésekből következtette és számítolta ezt ki. A komoly amerikai tudós noszankodva vette észre, hogy a tömegtüzhányó kitörésének megjósolásá nak nem igen akadt hívője. Az összes nagy és kislapok megírták ugyan az esetet, de mint kuriózumot, mint csodabogarat és a budapesti háziurak nem siettek e adni a hazaikat sióval ők se féltek az elkövetkezendő földrengésektől. Persze a budapesti tűzhányók megelenése is elmaradt. Az ilyen — minden komolyságot nélkülöző jóslások miatt aztán a való szinűebbek is elvesztik a hitelüket. Ami az időjóslásokat illeti; ez csak a naptároknak egy régi időből megmaradt és még ma is elengedhetetlen része Amelyik naptárcsináló kihagyná az időjóslást a naptárából, bizony a nva kán maradna összes kalendáriuma. Tu dományos szempontokból teljesen értéktelenek ezek a naptári időjóslások, mert hiszen az időjárást előre megjósolni nemcsak, hogy egy évre, hanem még két három napra se lehet De hát a n p egyszerű gyermeke szívesen ol vassa a naptár időjóslásait, hát bele is teszi azokat minden naptárcsináló a kalendáriumba, részint mint Herschel csillagász, részint mint a százesztendős kalendárium jóslásait. A természetet szerető, megfigyelő és ismerő magyar sok ezer éves tapasztalatból sokkal jobb és hitelesebb idő jóslásokat tud mondani, pl. az állatok viselkedéseiből és a növényvilág változásaiból. A franciák hires Tebe asszonya, ez az újkori Pithia és Casszandra egyszeméiyben szintén le szokta adni az év elején a jóslatait az új esztendőre. Persze ezekből a jóslatokból se szokott beteljesedni valami sok, de azért a világ mindig nagy kíváncsisággal várta, mit is mond Tebe asszony? A sok be nem teljesült jóslat között azonban most sikerült egy francia tudósnak, fején találni a szeget. Ez a Jules Gabriel meteorológus hónapokkal előbb megjósolta, hogy 1739. óta nem volt olyan hideg telünk, mint az idén lesz Eddig az volt azáltalanos szokás, hogy ha valaki hideg telet jósolt, akkor a fa és a szén királyok kétségbeestek, mert tudták, hogy a jóslattal éppen ellenkezőleg nagyon enyhe tél lesz. Jules G'briel jóslata is nagy keserűséget okozott nemcsak a komáromi, hanem az egész világ fa és szén kereskedői között, mert biztosra vették, hogy Ju es Gtbriel hideg tél jóslatából semmi se teljesedik be, hanem olyan enyhe telünk lesz, hogy mint E. Kovács Gyula, a költőszinész gyönyörű nótá|a mondja: .Kétszer nyílik az akácfa virága * Nagy lön azonban a fa és szén birodalom koronázatlan királyaiknak öröme és a polgárság szomorúsága, amikor december elején egyszerre nagy hidegre vált az idő és már második hete tart a mindegyre növekvő hideg, ami a télnek amúgy is nagy nyomorát még inkább növeli. Szóval Jules Gabriel, francia meteorológus jóslata kezd beteljesedni, olyan rettenetesén kémény telünk lesz, aminő 1739. óta nem vdH. Ekkor volt az ed dig tapasztalt rettenetes hideg telek egyik Ifegbörzalmasábbika, amikor a folyók fenékig befagytak és emberek, áll «tok közül igen sok esett a kétségbe ejtő hideg áldozatának. Hogy a Duna hamarosan be fog áitni. az egészen biztosra veheiő és az utlevelesek. prokázosok, permanensesek akár korcsolyán is átkeringőzhetnek a túlsó partra és viszont. Manapság ritkaságszámba megv, ha akkora hatalmas folyam, mint a Duna, j befagy. A régi világbin ez igen gyakori j volt és a régi népek hadviselésében na- í gyón fontos szerepet játszó tak a befagyott folyók és a hídépítéshez nemértő, vagy megfelelő eszközökkel nem rendelkező népek, rendesen a folyók befagyására vártak, hogy á túlsó oldalra is átnőhessenek. A magyarországi tatárjáráskor is a befagyott Dunán keltek át a pusztító tatárcsordák a Dunántúlra, hogy azt is vérbe és Iánkba borítsák. Bár a régi korban a hideg telek gyakoriabbak voltak, nem kell azért azt hinni, hogy az akkori gyakori folyóbefagyásoknak a rendkívüli hideg telek í voltak az okozói. 01 nemi Akkor j könnyebben befagytak a folyók a ki- ; sebb hidegben is, mert akkor a folyó- i kát nem szabályozták, azok ott és ak- ; kor ön öltek ki, ahol nekik tetszett és \ igy a folyók sekélyek és lassufolyásuak : voltak legtöbbször. A sekély és lassú- | folyású folyók pedig könnyebben, ki- ; sebb hidegben is befagynak. Komáromban éjjelenkint most 10-16 fokot is mutat a hőmérő a fagyfont alatt Celzius szerint. A nedves kézzel megérintett vas, odatapad a kezünkhöz. Az utcán nem csak a lábunk alatt csikorog a hó, hanem a koc>ikerekek alatt is sir, nyikorog és csikorog. Ez pedig a nagy hideg jele, ez már igazán a csikorgó hideg. A madarak alig láthatók a szabadban. A kazlakba, ereszek alá bu|tak el. A fűtést a legmagasabb mér'ékig fokozni kell és mégis ritka a jó meleg szoba. A modern lakások tulmagas szobáival, nagy ablakjaival, ajtóival nagyon nehezen vagy egyáltalába nem füihetők. Az amerikai modern házépitészet hadat is üzent a magas szobáknak, amelyeknél a felsőbb rész melegszik csak át, lent pedig fáznak a lábak. Az amerikaiak alacsony szobákat építenek, melyek gyorsan és olcsmfüthetők. Az amerikai azt mondja, hogy minek az a túl magas szoba ? H >gy levegő legyen a szobában? Akinek levegő kell, nyissa ki hosszabb-rövidebb időre az ablakjait és kap levegőt bőven, de emellett nem fagyoskodik télen az ember, mint a tulmagas szobák lakói. A tél örömei: a pompás vadászatra alkalmas idő, a korcsolyázás, szánkázás, ródlizás, csúszkálás azonban mind eltörpülnek amellett a rettenetes nyomor, szenvedés mellett, amit a nagyon korán és nagyon ridegen beköszöntött tél okoz a szegény, munkanélküli nép osztálynál, ahol rossz a lakás, nincs fűtőanyag, nincs ruha, cipő, nincs élelem Szivetfacsaró látványokat fest a tél mindig, de a mostani, abnormisan hi deg tél a nyomort meghatványozza. Akinek van módjában segíteni, az segítsen a tél nyomorgóin gyorsan, mert aki gyorsan ad, az kétszer ad. A város állítson fel a szegény néposztálynak melegedőket. Koksza elég van a városnak, füttessen azzal. A sze génynép legalább átmelegszik ebben a rettenetes hidegben. Csallóközi. Zongora Harmonium Orgonagyár 166 Schönhofer A. Pozsony. v Ma szüBvel *S* Egyetlen biztos védelmet nyújt * lágyék, here, eonub és köldttksérvnét a mi tökéletesített rngonélkihi léiv kotőntc, mely éljel is hordható, mindenféle bandázs operác é után, lógó has, gyomor- és anyaméhéttlyedégnÜL Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellraelegitß. JVAIÉT köHzerbáz BRATISLAVA, Dosa-fl. 51 Rendelő orvos: dr Koch it. F. egy. m. t Árjejryí’ék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintéztetnet B® M a iUíloíjialDiábai (Császár Magda operaénekesnő. — A Totdy Kör fé fi<ara. — Nyolcvan énekes — Németh István zohgorumüvész. mint karnagy — Reischig Richard szóló énekes — Ária a Bűvös vadász és Fuuszt ooerákbol — Magyar dalok. —Kar a Nemo operából.—4 na ng verseny után ismerkedő est a pozsonyiakkal.) Amint már többször jeleztük, szombaton, december 12 én este 8 órai kezdettel hatalmas méretű hangversenyt rendez a Jósai- ésa D legyesüieta kultúrpalotában a pozsonyi Toldy Kör férfikara, Császár Magda operaénektsnő, N:metk István zongoramü vesz, karnagy, R ischig Richárd magán enekes felléptével. Aki szereti a dalt, az éneket és ugyan ki ne szeretné? az bizonyára nem mulasztja el az alkalmat, h gy részt ne vegyen e hangversenyen, mely valósággal a dalnak az ünnepe lesz és felej h tétlen emléket fog a hallgatóság lelkében hátra hagyni, mert ha egy rövid pillantást vetünk az alább közölt műsorra, azonnal láthatjuk, hogy a zenevilágirodalom legszebb gyöngyei kerülnek előad isra és pedig a pozsonyi To dy Kör masszeföldöít hires, csodás hanganyaggal bíró és ka’onai vasfegyelemmel vezetett férfikara által. Mtga a karnagy Nemeth István, a komáromiaktól is jól ismert neves zongoraművész, a jeles karnagy tani óla és vezeti a kart. Nemem István neve biztosíték arra, hogy művészi hangversenyben gyönyörködhetünk. annál is inkább, mert fellép Császár Magda, az ismert operaénekes-tő is, aki a Bűvös vadász' és Pauszt nagy áriáit fogja elénekelni és sok sóit bájos fülbemászó magyar dalt. Császár M gda csodás hangja, bájos megjelenése előre bi tosi'ják a tüntető meleg sikert. H asomó nagy sikere lesz Reischig Richard Pozsony népszerű énekesének, aki Németh István egyik megkapó szerzeményét, a H nvéd sirja címűt fogja elénekelni a tőle megszokott nagy í hatással. ; A nagyszabású hangverseny előtt a : komáromi Dalegyesület férfikara M tlecz 1 Tivadar karnagy vezetésével elénekli üdvözletképpen a Dalegyesület jeligéjét. Majd dr Horvá h Ceaár főgimnázium! ; tanar, a komáromi Dalegyesület agilis | és népszerű elnöke fogja üdvözölni a Dalegyesület nevében a dalos testvé| reket. A hangverseny után a Dózsa féle \ Vigadóban ismerkedési est lesz, ahola I pozsonyi énekkar tagjai fognak megismerkedni a komáromiakkal. A rendezőség ez ismerkedési estre ezúton ismeg-I1 hívja a hangverseny közönségét, nőket és férfiakat egyaránt és nagyon kedves volna, ha a komáromi hölgyek közül minél többen részt vennének. Ez az ismerkedési est egész kedélyesnek ígérkezik és reggel 4 óráig fog tartani, amikor a pozsonyiak, akik az egész éjét fent fogják tölteni, elutaznak. Ez a pompásnak ígérkező ismerkedési est a Komárom és Pozsony intelligenciájának a barátkozása lesz. Az ismerkedési est társasvacsorával kezdődik. Aki részt í akar venni e vacsorán, amely pörkölfr) bői, túrós tésztából, pohár sörből és j kenyérből fog állani és 10 K ba kerül, I csütörtök estig jelentsék be lapunk kij adóhivatalában. Lehet különben étlap j szerint is étkezni. í A társasvacsora alatt cigányzenekar j szórakoztatja a közönséget. A fenséges dal, a magasztos ének magasba emelő szárnyai fognak fetcsapdosni szombaton este a kultúrpalotában. Legyünk ott minél számosabban, hogy a pozsonyi vendégeink lássák, hogy szeretettel váituk és fogadtuk őket. i A helyárak olyan alacsonyak, (5, 8
