Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-05 / 146. szám

6, gjchri. Komáromi Lapok 19 fő decena ó Kar ácsonyi célszerű ajándéktárgyak MEGLEPŐ OLCSÓ ÁSSAM ELBERT divatáruházában, Nádor u. 19. Legnagyobb választéki Solingeni manikür készlet, varró- és fésű kazetták, bőr reiikül, bőitdrcúk, különlegességek. — Női és férfi fehérnemű, Pyjamas, női, férfi és leányka mellények. Trama selyem és flór harisnyák, divaternyők, hó- és sárcipő. Zsebkendők, kötények, szőrmék (boák) stb. Vásárlás «lütt tekintse meg a kirakati reklám árakat. «W Kiszling gyógyszerész leküzdhetetlen szerelme ismét az asszonynak adott igazat és megbocsájtott a feleségének. Közben azonban kiment felesége test­véréhez és ott mutatta a leveleket azzal i kéréssel és azzal a célzattal, hogy ők :s hassanak a feleségére, hogy ha már íátyolt borit a múltra, akkor legyen is ?ége mindennek és csak a férje és a két ki$ gyermeke töltsék be gondolat­világát itt nem kapott azonban családi elégtételt és segitseget, mert a sógor­­nője azt vetette a szemére, hogy: „M iga beszél, hiszen magának is volt viszonya házasélete alatt a régi szeretőjével." Kiszling gyógyszerész a rajongásig sze­retett gyermekei életére esküdött, hogy kázaséiete alatt nem újított fei semmi­féle régi emlékeket. Mivel még erre is kinevették, csalódottan hagyta el sógor­nője házát Közben a felesége újra úrrá lett szi­vében és kérésére a krompomiíáló leve­leket egy kávéházi mutatás közben összetépte. Egyet azonban elővigyáza­tosságból eltett, de erről az asszony nem tudóit. Az asszony az Ígéretet nem tartotta be, mert egyszer a póstástól átvett egy levelet, amely a feleségének szólt és a házibarát irta. amelyben örö­mét fejezi ki, hogy milyen jó, hogy a veszedelmes levelek már megsemmisül tek. A feleségének semmiféle állás nem tetszett, amit az ura kapott, végre aztan utazói állást kínáltak neki, az mód felett tetszett az asszonynak, mert ő hetekig nem lett volna otthon. De nagyon elked­vetlenedett a nő, amikor megtudta, hogy ez utazói állást csak a tavasszal foglal­hatja el. Közben felesége arra akarta rávenni, hogy a mostoha apjának adjon be valamit, amitől gutaü est kap, mert az öreg embert már többször megütötte a szél, igy tehát nem lesz feltűnő, ha egyszer a beadott szer következtében az' öreget halálos gutaütés éri. Kiszling ezt az ajánlatot visszautasította és mint Kiszling vallja, ránézve ez borzasztó lehangoló hatást gyakorolt, hogy fele­sége még ilyenre is képes volna. Köz­ben ügyvédje tanácsára külön ment lakni, de azért feleségével és a kis gyermekeivel naponta találkozott. Mivel látta, hogy felesége mindenáron válni akar, azt mondotta:,Jól van, váljunk el, de élni fogok a törvényben biztosított azon jogommal, hogy ahhoz nem me hetsz férjhez, akivel megcsaltál és akkor ugyan miböi fogsz megélni, hiszen falun havi 3000 K-ból nem tudtál kijönni.“ Erre azt mondta, majd lesz, aki segí­teni fog. Egyszer egy családi veszekedés kö vetkeztében azzal vádolta meg a felesége, hogy ő tettleg bántalmazta volna az asszonyt. És másnap az asszony egy ügyvéd által arról értesítette, hogy a tettiegesség miatt megindítja ellene a válópert. Erre ő felkerezte az asszonyt és azt mondta nesi, hogy: .Akkor már talán én indítom meg a hűtlenséged miatt a válópírt.“ Az asszony erre fel nevetett: „Ho, hói Te nekem már meg­bocsátottál, mert a levelek megtalálási óta állandóan találkoztál velem és kü­lönben sincs a kezeid között semmi bizonyíték már, mert hiszen a leveleket már összetépettem veled “ A gyógysze­rész latta, hogy az asszony csapdája sikerült és akkor arra kérte: .Jó, hát váljunk el, de add oda a gycrmeKeket Az asszony erre nem volt hajlandó így folyt a családi életű«, amikor egyszer ismét kérte a gyermekeit, mire az asz­­szony heves szóváltás közben mellbe vágta. Közben az anyósa is bele szólt a vitába, mire elvesztette lélekjeienetét és a villany telepek felfrissítésére vásá­rolt vitriollal leöntötte a feleségét. De hogy ez hogyan történt, mik voltak a részletek, arra 6 nem emlékszik, mert előzőleg sok bort ivott és csak akkor eszmélt fel, mikor az utcán valami égette a kezet, Ez rászökött vitrioltól eredt. Azután önként jelentkezett. A többi már ismeretes. Nem megfontolt szándékkal követte el a tettet és még most is szí­vesen visszaveszi a feleségét, ha az hajlandó visszatérni hozzá. Dr. Ghyczy János a sértett ügyvédje jelenti, hogy a gyögyszerészné még mindig beteg és a tárgyalásén nem tudott megjelenni. Következnek a tanúvallomások. Dr. Deutsch Hugó kurtakeszii orvos vallja, hogy Kiszling gyógyszerészt korrekt, tisztességes úriembernek ismerte, aki a leggyengédebb és udvarias, előzékeny volt mindig feleségével szemben. A fe­lesége ellenben állandóan kicsinyelte az ura állását és csak akkor volt jó szava a férjéhez, ha az pazar módra vásárolt neki, vagy a pazarlásait nem tette szóvá. Az izsai kirándulásokkor tényleg mon­dotta a vádlottnak, hogy miért nem szól a házibarátnak ? A gyögyszerészné gondolkozására eléggégviiágot vet az a kijelentése, amelyet a tanú feleségének mondott, hogy: „Még egy szép kabátot vetetek az urammal, aztán itt hagyom a faképnél.“ Bár a nő szegényen ment férjhez és a kelengye beszerzésénél is támogatta Kiszling, de azért az ura vagyonával nem takarékoskodott és az ura anyagi romlás felé haladt az asz­­szony költekező természete miatt, aki a háztartással, se az ura foglalkozásával nem törődött. Volt eset, hogy az ura nem volt padkában és valaki mondjuk aszpirint kért, s dacára annak, hogy csak a fiókbói kellett kivenni és azt minden gyögyszerészné megteszi, még azt sem tette meg az asszony, hanem egyszerűen elküldte a vevőt. Vallja to­vábbá a tanú, ha a vádlott ivott, akkor ingerlékeny volt. Itt felolvastak egy levelet, amelyet Czérna Gizella álnév alatt irt valaki Az izsai inspekciós napokról szól. A következő tanú Krehti Ilona cse­lédleány, aki másfél évig szolgált Kisz­­lingéknél. Ő is vallja, hogy ha az ur Izsára ment, az udvarló télen nyáron mindig megjelent náluk. Vallja, hogy az asszony a gyermekeket is elhanya­golta és legtöbbször a férj vetkőztette és öltöztette a gyermekeket. És csak akkor volt kedves az asszony az urá­hoz, ha ajándékokkal elhalmozta. A következő tanú Novotny lévai gyógy­szerész, aki vallja, hogy Kiszling több Ízben vett nála vitriolt villanyos baté­­riák feltöltésáre. Sümeg Líjos lévai tisztviselő vallja, hogy Kiszling a fi­gyelmes, az udvarias és az áldozatkész férjeknek a mintaképe volt, aki felesége minden tettét megbocsájtotta. És meg tegnap a fogházban is, ahol a tanú a vádlottat meglátogatta, sírva mondotta, hogy annyira szereti a feleségét, hogy még most is képes visszafogadni. Tu Jja, hogy a házibarat a kórházban meglá­togatta az asszonyt. Tanúja volt annak a jelenetnek, mikor a férj összetépte a kávéházban a leveleket, amelyet az asz­­szony boldog, megelégedett mosollyal kisért. Vallja a tanú, hogy Kiszlingék esküvője előtt egész Léván közszájon járt, mert Kiszlingné minden barátnő­jének elmondta, hogy ő nem szereti a vőlegényét, de azért hozzá megy, majd csak lesz valahogy. Az asszony költe­kezési, pazarlást mániában szenvedett, egyenesen elvárta, hogy a férje paza­roljon és mulasson vele és barátaival, nem gondolt két kis gyermekére, akik­nek jó volna most az elpazarolt vagyon. A tanúnak is említette a vádlott, hogy El tetet ok kezdőit Mikimé 'UatSnaKii TISZTI PAVILLON Ettatettk kezdett vasár- és Btoajtete Szombat, december 5-én moziixűnet Vasárnap, december 6 án. viharos szenvedély drámája 7 felv Fősz. NORMA TALMAGDE Norma Talmagde. Hétfő és kedd, december 7 és 8>án Zigotto az oroszlánszívű vagy ötödik kerék a kocsiban. Kitűnő bohózat Lány Semon — Zigottó — mesterkomikussal 7 felv. 83# a felesége a mostoha apját szerette volna vele valami szer felhasználásával a gutával megüttetni Az anyós ék volt a házastársak közölt. Sohase csitította az asszonyt, sőt ingerelte. Freund László korcsmáros vallotta, hogy tényleg Kisz­­ling László a tett elkövetésekor sok és erős bort ivott nála. Dr. Molnár Jenő ügyész tekintettel arra, hogy a sértett és az anyós nem jelenhetett meg, kéri a főtárgyalás el­halasztását. Dr. Barta Lajos Kiszling védőügy­védje a főtárgyalás folytatását kéri, amennyiben azonban ezt a bíróság el­utasítaná. kéri védencének szabadlábra helyezését. A kihallgatott tanuk mind oly sok mentő körülményt hoztak fel védence javára, hogy itt súlyos bünte­tésről úgy se lehet szó és nincs értelme, hogy egy munkabíró embert, akinek most egy jó állás is kínálkozik, vizs­gálati fogságban tartsanak addig, amig a feleségének és az anyósának méltóz­­tatik itt a tárgyaláson megjelenni. Biz­tosítás céljából védencének édesapja 20,000 koronát hajlandó letenni A bíróság a tárgyalás elhal ksztását és Kisz'ing gyógyszerésznek ideiglenes szabadlábra helyezését hitározta el. Jogászi körökben az a vélemény ala­kúit ki, hogy Kiszling gyógyszerész súlyos büntetést nem kaphat, mert annyi enyhítő körülmény szól mellette és megjegyzik még azt is, hogy ha vélet­lenül Kiszling felhevült állapotában nem vitriolos üveget, hanem revolvert ránt elő a zsebéből és ráiő feleségére, akkor az ügy esküdtbiróság elé kerülvén, ahol az esküdtek érzelmi momentuma a döntő és igy az esküdtek feltétlenül felmentették volna Kiszlinget, mert a gyógyszerésznek sikerült a hallgatóság rokonszenvét megnyerni. Sokszor sí­rásba fűlt vallomása, amikor a kis gyermekeiről beszél. A hallgatóságot különösen meglepte az a nagy szerelem, amely mindezek dacára még mindig ég a gyógyszerész szivében a felesége iránt, akit még most is boldogan visszavenne; ha az asszony menne. Tudunk eseteket, ami kor az asszony ara is képes rávenni a nagy szerelemmel megvert férjét, hogy szakítson az édes anyjával és forduljon el az anyjától. Az ilyen sze­relemmel megvert farfi jutalma a világ megvetése és elfordulása, de Kiszling gyógyszerész őrületes nagy szerelme rokonszenvet, szánalmas érzést vált ki mindenkiből, mert ekkora szerelem, a mely mindent el felejt, megbocsát, már nem is normális érzés talán, hanem betegség._________________________ Kálmán h MA RICA GRÓFNŐ gyönyörű operettje kapható és megrendelhető Spitzer Sándor hangjegy-, könyv- és pupirkeres­­kedésében. II Nem kell a fővárosba menni 11 mikor POLLIK JULISKA ■tódénál Komáromban, Nador-utca 17. sz olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gummi és halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Őszi és bélelt bőrkeztyűk nagy raktára I Keztyük tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban I HIRKK. • Dr. Raab Rudolf f Elindult az életbe, mint fiatal orvos. Éjjeleket tett nappallá, mig a nehéz időkben pályáját befejezte, de a szor­galmas diákember előtt egy cél lebeg: ki az életbe, hogy megkeresse a min­dennapi kenyeret, hogy szüleinek ne legyen soká terhére, sőt azoknak vál­­hassék öreg napjaikra gyámolitójává. Raab Rudolf is imádkozott a Minden­hatóhoz: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma ... És megadatott neki a mindennapi kenyér. Kitünően végezte el orvosi tanulmá­nyait Budapesten és protektora egyedül kitűnő diplomája volt, ezzel és vas szor­galmával tört utat magának. A jelesen képzett fiatal orvost kinevezték a fővá­ros kórházaihoz segédorvossá és szol­­gálaítéteire a Szent László fertőző kór­házba osztották be. És itt következik a tragédia, melynek áldozata lett a pá­lyája kezdetén álló fiatal orvos, aki orvosi hivatása közben magasztos célok szolgálatában életét áldozta másokért. A fiatal orvost vörheny betegek mellé szólította hivatása; a betegek meggyó­gyultak és az orvost leteperie a ragály. Es hasztalan volt minden igyekezete pályatársainak, akiknek a közös veszély tudata megacélozta akaratát, igyekezetét, hogy veszély oe jutott társukat meg­mentsék. Dr. Raab Rudolf fiatal életét ott fe­jezte be a kórház, az ő birodalma egyik ágyán, ahova olyan nagy ambícióval és munkakedvvel lendült. Idehaza pedig egy becsületes, köztiszteletben álló pol­gár családjának összetörött minden re­ménysége, melyet évek alatt felépített a jövőnek. Hasztalan érez velük mindenki és hullat könnyet a távozó után, az már többet nem jő vissza. Az önfelál­dozó, jó édesapa, a gyöngéd édesanya nem gyönyörködhetik egy derék és igazán jó fiú előmenetelében, boldogu­lásában, az ő életüknek legfőbb cél­jában. A kórház betegágyán az életért vívódó orvos végsőt sóhajtott: Legyen meg a Te akaratod. Legyen ez az akarat, amelynek valamennyien alá vagyunk rendelve, a vigasztalás a porba lesü tött csaladra nézve, akiknek fájdalma átsa­jog a mi érző sziveinken is. Dr. Raab Rudolf orvos, Raab Antal volt 12. gyalogezredbeli törzsőrmester fia, itt született Komáromban és itt vé­gezte középiskolai tanulmányait, mint a helyi főgimnázium derék és szorgal­mas tanulója. Az orvosi pályára készült a kötelesség)udó ifjú és azt Budapesten fejezte be igen szép sikerrel. Gyakor­latra a Szent László kórházba került, ahol fertőzés folytán vörhenyt kapott, amellyel szervezete nem birt megsüz­­deni Nov. 30 án nemes hivatásának lett áldozata és ifjan távozott korán megnyílt sírjába. Köztiszteletben álló családja felé fordul az egész város osztatlan részvé e. Segítsen neki elvi­selni ezt a mérhetetlen csapást, amely megrendítette az ismerősök seregét. A hivatásának áldozata, vértanúja pedig pihenjen csendesen és békén a magyar földben. — Egyházkerületi közgyűlés. A du­ráninneni református egyházkerület f. hó 2 án tartotta Pozsonyban évi rendes közgyűlését Balogh Elemér püspök és Szilassy Béla főgondnok elnöklete mellett. Balogh Elemér püspök magas-

Next

/
Thumbnails
Contents