Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-12-01 / 144. szám

■egyveiahatorfüc évffofya

I«

144* izánii

Kedd, 1925. december I,

E36fi*etési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Bgéss évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 TL — Külföldön 160 KO.

Egyes szám árai 80 filfé £

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesziő: BARANYAY JÓZSEF «Ír.

Saeakesztóség ás kiadóhivatal: Nádor-u. 19., Megjelenik hetenkint háromszori

kedden, csütörtökön és szombaton.

II Ilin

Komárom, — nov, 30.

A koimánykoalíció pártjai is torkig vannak a földreform mai végrehajtásával. Megsokaiták azok is a párttitkároknak kijutott maradékbirtokokat. Egy véleményen vagyunk velük, mert mi meg keveseljük a kisembereknek kiosztott földet. Valahogyan tehát ezt a két álláspontot kell összhangba hozni a kormánynak. A földreform célja a törvény szerint a földmives osztálynak földhöz való juttatása, kedvezményezetteknek tekintendők itt első sorban az illető felosztásra kerülő birtoknak alkalmazottai és munkásai.

Első sorban ezeket mellőzték a földreformnál és százezer gazdasági eseléd és munkás maradt foglalkozás és kereset nélkül a családjával Szloveuszkón, akinek nem jutott a kioszlott földnek százezer hektárjaiból egy négyszögméter se, sőt a végkielégítésükkel is hallgatnak a kedves földhivatal kirendeltségei, amelyek ígéreteket tesznek, de csak azért, hogy megszabaduljanak a kérelmezőktől, nem pedig azért, hogy beváltsák.

Nem veszik észre, hogy ez az eljárás teljesen megingatta a hitet a kormány Ígéreteiben, amely ígérte a földreform végrehajtását, de abból a magyar nemzeti kisebbséget kikapcsolta. Már pedig a törvény nem mondja ki azt, hogy a földreform a csehekre vagy szlovákokra hajtandó végre, a magyarokra pedig nem.

Itt pártot szerveztek, agrárpártot földigéretekkel. A földigéret azonban elhangzott, de folytatása nem lett. Komáromban is osztották a lándori érseki birtokot, de úgy látjuk, hogy nem vetett bele az idei őszön se a földigénylő és úgy látszik, nem is fog aratni benne. Mert ezen a színtiszta magyar területen csak kolonisták kapnak földet.

A földreform nem arra való, hogy azzal egy kormánypárt csalogassa a magyar földmi vest a táborába azzal, hogy csak ez a párt oszt földet és csak ennek a tagjai kaphatnak földet, mert ez erkölcstelen humbug és a törvénynek kigúnyolása. A földhöz mindenkinek van jogigénye, tartozzék az illető bármilyen párthoz és nemzetiséghez. Erkölcstelenséget egy párt sem követhet el, mert azzal saját maga ellen nyújt bizonyitéfcot és hoz ítéletet. Az agrár párt, mely magyar parasztokkal egy csehszlovák képviselőt és egy csehszlovák szenátort küldött a nemzetgyű ésbe, követelje ezektől azt, hogy az Ígéretet váltsák is be és a megígért földeket végre osztassák ki a magyar kisebbség között, de ne pártérdekek szerint, hanem az arra jogosult

igénylők között. Figyelemmel kisérjük, hány zsákkal telik a legeslegújabb föidigéret.

= A parlament ÖB8z»hi«ása. A vajúdó kormányalakítás kérdése u'án a legnagyobb érdeklődést a parlament összehívásának időpontja kelti fői, amely attól függ, hogy az uj koalíciós kor mányt mikor nevezik ki. Svehia ugyan szakadatlanul tárgyal a koal ciós pírtokkal, azonban igen nehez n tud dü lőre jutni és így a parlament összehívásának idejét sem lehet előre megállapítani. Eddig úgy volt, hogy a parlamentet már december elején összehívják, most azonban a kormányalakítási tárgyalások oly messzire húzódnak, hogy a parlament mindkét kamarája csak december 10 e után ülhet össze az alakuló gyűlésre. Prágai hírek szerint az uj kormány kinevezése már a napokban várható.

= Új minisztérium — régi m riszté retkei. A kormányalakítás nehéz gondjaival vállán Svehla, volt miniszterelnök most állítja össze a kabinetet. Igaz ugyan, hogy senki s-m md arról, — legalább nyilvánosan sehol sem olvashattuk, — hogy a köztársaság el rtöke adott e megbízást Sv(-h!ának uj kormányalakításra, mindazonáltal a volt kormányelnök fáradozik az uj minisztnrium tagjainak összetöri »pasával. Ez az uj kormány, kiszivárgó hie» szerint a régi 17 tárca helyett csuk 15 el fog megalakulni, az a terv ugyarjs, hogy az unifikáciős és a közélelmezési minisztériumokat megszűnténk. A „Ná rodny Listy* pedig arról is tud, hogy négy tárcát és pedig a belügyi, pénzügyi, nemzetvédelmi és s/ ovenszsói minisztériumot szakemberrel fogjás betölteni, köíöl egy névsort i». amelyet kombinációba vettek a kormány tagjaira nézve. Eszerint a szakemberek lennének a belügyi tárcánál Cemy, a pénzügyinél Engiis dr. az iga ságügynél Fajnor dr. és a szlovenszkói teljhatalmú minisztériumnál Káiiay dr. Az uj kormányba a régi «ormány tagjai közül helyet foglalnának Sveh a Stnbrny, Benes, Hodzsa, Sramek Winter és Kállay dr.

Hiinka és a kormány.

Komárom, — nov. 30.

Az most már egészen bizonyos, hogy a megkétszereződött szlovák néppárt nem vesz részt a kormányban és bár Sramekék nagy erőfeszítéseket tesznek, alig lehet hinni, hogy H inkáék egyesüljenek a cseh néppárttal. Hiinkaval még a választások előtt kezd< ti tárgyalni a kormány, amely nagyon jól sejtette, hogy a szlovenszkói szlovák katolikus nép hatalmas tömegei veszik körül a rózsahegyi pártvezért, akinek szavát és intését várják, hogy aszerint cseleked jenek, amint azt a vezér akarja. A kor mány sejtésében nem is csalatkozott, a Hiinka-párt félmillió szavazatot kapott és olyan tekintélyes számban »érült be a parlamentbe, hogy vele minden körülmények között, mint komoly tényezővel, számolni kell.

Emlékezhetünk rá, hogy a választások előtt már azt írták a kormány lapjai, hogy Hiinka megegyezett a kormánynyal, amely hajlandó a közigazgatás autonómiáját megadni, amelynek eile nében a szlovák néppárt részt vesz a kormányzásban. Ennek volt is némi alapja, már tudniillik a kormányt illetően, azonban akik Hiinka Andrást ismerik, azok mosolyogva fogadták a hirt, mert jól tudták, hogy Hiinka nem

hagyja cserbe népét és nem dobja oda a hatalomért politikai becsületességét, amely szorosan össze van kö ve Szlovenszkó teljes autonómiájával.

A választások lezajlottak, a szlovák nép százezrei, mint megdönthetetlen ércfal, állnak Hiinka mögött és vezérükkel együtt ei vannak határozva, hogy a párt zászlajára irt eszméért, a teljes autonómia elnyeréséért harcot folytassanak a cseh nacionalista hatalommal. Áthatva követelésük jogosságától, újult erővel követelik a szerződésekben biztositott autonómiát és ebből a iegcsá bitóbb ígéreteknek sem engednek.

A tárgyalások folyamán erről kellett meggyőződnie Srameknek és a kormánynak, amelynek súlyos problémai közé sorakozik most ez a kérdés is, mert hiszen ezt jól tudja, hogy Szlovenszkó autonómiája nemcsak a szlovák néppártnak, de az egész őslakosságnak programmja, és azt is tudja, hogy Szlovenszkóban és Ruszinszkóban az ellenzék győzött, tehat az autonómia kérdésének egyszer végre akármilyen formában is, de napirendre keli kerülnie. Ebben a tudatban azon igyekszik a ko lició, hogy Hiinkát és pártját vilamely formában semlegesítse. A „jóhiszemű semlegesség“ felelne meg legjobban a kormány szájaizének, mert ezzel azt véli elérhetni, hogy bizonyos kérdésekben a szlovák néppárt nem fog akadályokat gördíteni a kormány munkájának, sőt talán a jóindulatú semlegességből idők folyamán néminemű bizalom is származhatna.

Ezt persze csak a kormány reméli, de ebben a reményében is csalatkozni fog. Egész politikai múltját, egész élete törekvéséi kellene Hlinkának megtagadnia, hogyha elhatározná a koalició támogatását. Szlovenszkó szlovák lakossága abban a pillanatban elfordulna tőle, mihelyt észrevenné, hogy vezére csak egy jottányit is hajlandó volna feladi.i eddigi programjából. De ez az eset nem is következhetik be. Bár sok furcsaság és következetlenség fordulhat elő a politikában, ezt nem lehet hinni, mert azt nem lehet Hiinka eddigi politikájával összeegyeztetni, hogy cserbe hagyja az őt határ alan bizalmával kitüntető népet, faj testvéreit, akisnek felszabadítását tűzte ki élete céljául. A kormány hiába mesterkedik, Szlovén szkó teljes autonómiája nélkül H in káékat e! nem térítheti egyenes útjáról.

II Szlmszkfii ti RuszimzMi izialmtias Jogvédő Eplttotk ilkeres tirfiglalía.

Ungvár, — nov. 27.

A Pozsony székhellyel működő Szlovenszkói és Ruszinszkói Közalkalmazottak Jogvédő Egyesülete jól látogatott összejövetelt tartott Királyházán, ahol mintegy 550 közalkalmazott képviseletében 500 küldött jelent meg.

Az egyesület kiküldöttjeinek előadását állandó taps, továbbá „éijen“ és „nech zsije“ felkiáltások kisérték.

Az előadás vége felé szót kért a csehszlovák vasutat ok „Unió* egyesületének királyházai elnöke, aki egyúttal elnöke a királyházai kommunistáknak is és csak annyit mondhatott, hogy az ottani közalkalmazottaknak van már elég egyesülésük, felesleges, hogy az erő széiforgácsolódjon ... Beszédjében tovább nem mehetett, mert ekkor már fenyégető öklök emelkedtek feléje és a megjelentek egész tömege, mint egy száj, a „PfuLUniol Vyhodiil Kidobni I“ szavakat szórta felé, mely valóban is bekövetkezett volna, ha a Szlov. és Rusz. Közalkalmazottak Jogvédő Egyesületének Berky főtitkára nem intette volna türelemre a felhevült megjelenteket.

Azután maguk a megjelent ruszinszkói közalkalmazottak kijelentették, hogy nekik többé $em az Unió, sem pedig más megkötözött kezű egyesületre szükségük nincsen, ők jogsérelmeik orvoslását csakis egyedül a Szlov. és Rusz. Közalk. Jogvédő Egyesülettől várják, mert ez az egyedüli egyesület, mely sérelmeikben bírói utón is eljárhat, már pedig most oly időket élünk, hogy a sérelmeknek 99 százaléka csakis ügyvédüeg bírói utón intézhető el sikerrel.

És ekkor az „Unió“ és a kommunisták királyházai csoportjának egyszerre teljesen lejárt elnöke a „szégyen a futás, de hasznos“ közmondáshoz folyamodva, elszaladt a csendőrségért és a jegyzőért, kiket azzal ültetett fel mérgében, hogy a Jogvédő Egyesület kiküldöttjei a szlovák, ruszin, magyar és német nép érdekében izgattak a cseh nemzet eilen. Az ügynek folytatása lesz a bíróságon, melyre a „lejárt fővezér* embertől emberhez szaladgál, hogy anyagot gyűjtsön.

Jellemző, hogy ez az ember a cseh nyelvet nem is érti és hogy a megjelentekhez is magyar nyelven óhajtott beszélni. Érdekes, hogy még két kommunista csehet hoztak a gyűlésre, akik mikor megérkeztek, rögtön azzal kezdték, hogy nekik, mint cseheknek is sok panaszuk van s a vege az lett, hogy panaszukkal ők is a Jogvédő Egyesülethez lordulnak, vagyis a „hirtelen bukott fővezér“ utolsó kísérlete is meghiúsult.

Leírhatatlan az a lelkesedés, mellyel Ruszinszkó állami- és közalkalmazottai (szolgálatot teljesítők, nyugdíjasok és elbocsátottak egyaránt) a Szlovenszkói és Ruszinszkói Közalkalmazottak Jogvédő Egyesületét fogadták, melynek eddig csak megbizotiai voltak Ruszinszkóban Ruszinszkó, mint egy test: szívvel lélekkel csatlakozóit a jogvédő Egyesülethez.

A mim siie a MM.

Nagy érdeklődés a hasznos újítás iránt. — Meglepő eredmények, olcsóság, gyorsaság és tisztaság. — Máris sokan bevezetik a gázfőzést.

Amint már előre jeleztük, Komárom város vezetősége életre való eszmét pendített meg, sőt azt a megvalósítás stádiumába is vitte. A nehéz megélhetési viszonyok között élő városi közönségnek legnagyobb gondolt okoz a háztartás legsúlyosabb része: a főzés, sütés, fűtés, mosás, vasalás, amelynek költsége és körülményes volta a legnagyobb gondok közé tartoznak.

A város vezetősége élén Csizmazia György polgármester és Sándor Ernő főszámvevővei részint, hogy a nehéz viszonyok között élő városi közönség háztartási gondjain könnyítsen, részint, hogy a városi gázmű jövedelmét fokozza és ezzel a város lakossaira nehezedő városi terheket szintén csökkentse, a gázzal való főzést, sütést, mosást, vasalást és fűtést kívánja be vezetni és e tekintetben tárgyalásokat folytatott Európa legnagyobb gázkályha és gáztűzhely gyárral, a tetscheni G. Maurer gyárral, amely a világhit fi Proment hensz gáztűzhelyeket gyártja. A tárgyalás kellő eredménnyel járt. A tetscheni gyár nemcsak a tárgyalásokat vette fet a várossal, hanem arra is hajlandó volt, hogy egy csomó gáztakaréktüzhelyet és ká'yhát küldött el Komáromba, hogy mindenki személyesen győződhessék meg a gáztűzhelyek