Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-28 / 143. szám
8. oldal. Komáromi Lapok Eiiadasak kezdete MtkSzaa? este V Ö 'li9 Ml £léadteak kwSste vasár- át ünnepnap 11 3 II C II 7 ««11 Szombat vasárnap és hétfő, nov. 28., 29. és 30 an, I rész. Kedd, szerda és csütörtök, dee. 1., 2. és S-ás II. rész. SZ.ÍGIII J)^) KBRÉK Az élet tragédiája 12 felvonásban. — Főszerepben: az életvonat mozdonyvezetője Severin Mars, leány Ivy C őse, fiú Gabriella Gravonne Rendezte: Abel Sáncé. Híres irók kritikája: Pierre Benoit i „Ez a film olyan szép, hogy ebből regényt kellene Írni." Henry Barbusse i „A költőknek nem szavakkal kellene kifejezniök magukat, hanem filmen." Egész héten katonazene! sí Parket A és B 50 fill, zenedij. Je? velő vétel mindennap d. e 11-12 óráig a mozi pénztárnál. ■aOHBaHKHHKBaNHaBBE. EH » nj»»i wsMSMBtnsnMsmMsaassasBMSwaBBi milyen idős a Duna? A görögök még azt sem sejtették, hol lehet az Isztrosz forrásvidáke. A Duna egész hossza csak a római császárság fénykorában lett ösmeretes- Azóta pedig alaposan megvizsgálták egész vízgyűjtő medencéjét, mellékfolyóit, a benne rejtőző hatalmas eneriát, s igy nem csoda, hogy végül órára is ráterelődött a kiváncsi ember figyelme. Első pillanatra bizony úgy tűnik föl ez a kérdés, mintha megoldatlan lenne. Pedig valóban nem az. A Duna születése és fejlődésének fontosabb mozzanatai épp úgy meg vannak örökítve a Föld kérgének rétegalapjain, »int a mi életünké a matrikulában. Egyszerűen addig az időpontig kell visizalapoznunk a Föld krónikájában, amikor a mai Duna medencéje már fölszabadult a tenger uralma alól Ez az időpont pedig az újabb harmadkor (neogén) közepe tája. Mai ismereteink szerint évszámokban ez mintegy 21/*—3 aiilió esztendő 1 Valóban tehát az éveknek nem ezreivel, hanem millióival kell számolnunk már akkor is, amikor egyik folyamunk életkorát kívánjuk megállapítani. És ezt azért is szükséges volt előrebocsátanunk, hogy ez a rengeteg hosszú idő már magában is érthetővé tegye folyamunk fejlődésének hatalmas arányait. Mert azt már szinte fölösleges külön is kiemelnem, hogy a Duna is kicsivel kezdte. Kis patakként született a mai Fekete Erdőben, s vize néhány kilométernyi futás után már abba a nagy, féligsós vizű tóba ömlött, amely Dél- Németországtól kelet felé a turáni sikság keleti pereméig terült el. Találóan nevezte el Schafarzik professzor ezt — az akkori tengerektől végleg elszakadt — hatalmas víztükröt „Turáni tó“ nak. A „Turáni tó“ föteknője a mai Feketetenger, Ural és Kaszpi-tó területén volt, a perifériák sekély vize edig rohamosan fölszikkadt. Ali ez ülönösen az Alpoktól északra eső területre (a mai Bajorországra és Ausztriára), úgy, hogy egy-két százezer év alatt a Duna már csaknem Bécsig nőtt. A „Turáni tó“ legnyugatibb öblének vize ezután jó nagy területen szikkadt föl, csaknem egyszerre, úgy, hogy a Duna Bécs környékétől hamarosan tovább nőhetett. Ebben az időben a Kárpátoktól körülpárkányozott medence már önálló földrajzi egységgé alakult ki, mert ha volt is némi kapcsolata a Turáni medencével, ez a kapcsolat csak igen laza lehetett. Ezt az is bizonyithatja, hogy a Kárpáti medencét már csaknem egészen édesvizü tó vize töltötte ki akkor, amikor Havasalföldön s a mai Dél-Oioszországban még sokáig a Turáni féligsós viz uralkodott. Vidékünkre tehát a „pannoniai kor“-nak nevezett geológiai időszakban lépett a Duna, — s abba a nagy tóba ontotta vizét, amely a Kárpátok koszoruzta terület minden mai sik és halmos vidékét — a Kis-Alföld szélétől a Hargitáig — elborította. Ennek az időszaknak leggyakoribb maradványai azok a kagylók, melyeknek lekopott töredékét „kecske köröm“ néven ismeri a Balatonvidék népe. Ifj. Zsindely Ferenc, az uj magyar költő. A budapesti „Magyarság“ a következőket írja Zsindely Ferenc fdidinkről: Acherontinusnak a „Magyarság"-ban pár héttel ezelőtt megjelent vasárnapi cikkére, melyben egy uj magyar lírikust bemutatott, szokatlanul meleg érdeklődéssel reá? ált a Magyarság müvészetszerető közönsége. Egyremásra jöttek a levelek a szerkesztőséibe, Pestről is, vidékről is, Tiszántúlról, Dunántúlról, sőt egy levél Kolozsvárról is. A leveleket kevés hijján majd mind gyöngéd női kezek Írták, lányok fiatal asszonyok, kik értik és szomjazzák a lírát. Csak úgy hullt ki a sok kedves, meleg szó, bók, köszöntés, szeretetajándék a rózsaszínű, lila, ibolyaszin kopertákból, egy csillogó karácsonyfát fellehetett volna díszíteni velük. A soksok bájos konfetti egy része az uj poétának, másik fele a Magyarság. nak szólott. A magunkét persze érthető önzésből eltettük magunknak, másik felét átadtuk, átengedtük az uj poétának. Hogy örült-e neki ? Hát persze, hogy örült. Hogyne örülne a költő, ha hallja, hogy szava ilyen visszhangra talál. Minthogy pedig majdnem minden levél azzal a kéréssel végződött: vesse le az uj kö tő sisakrostélyát és írjon még többet, hozzunk tőle még több verset: ime mind a két kívánságnak megfelelünk. Ez alkalommal bemutatván újra pár szép költeményét, eláruljuk a költő nevét is : szerzőjük Zsindely Ferenc. Rémé jük: most már aztán majd ő maga tesz róla, hogy ne felejtsék el egyhamar a nevét KETTŐ VAGYUNK. Madár, riadt madár, csitulj meg, Zilált, sötét madár, no, bújj meg, Szegény bolondos ki« rigóm, Didergő tűz le, lüktető szír Cirógató kezembe. ijedt szemed tágulva rebben, Tükör, nem abUk: arcom tükTÖzi. Te látod-e? S mit látsz belő.*? Mutatja-é, amit szeretnék? Megéheztél, tudom, s nem adhatok Mesélő almát, zengő cseresznyét, Csak morzsa van: szemernyi jóság. A régi dalt keresni jöttél, Te füttyeve-ztett, árva jószág ? Mi bánt? Ne félj. Kalitka, vérese? Huroktól, éjszakától félsz-e? Vigyázok ám, szeretlek ám! Kacagjon már rimán sodó szemed. Én Istenem, én Istenem, Hiába szó, te meg nem értheted, S hiába szólsz, én meg nem érthetem. Kettő vagyunk A nyelvedet Vakult hittel ha felhasitanám, Dadogva, véresen néhány szót Elismételgetnél talán, — S mi haszna lenne? Az erdő vár s a fészek benne, Jaj, hasztalan berzenkedsz ellene: Szerelmed, vágyad el fog ülni Én kis rigóm. S el fogsz rspülni. MESE. Volt egyszer egy sötét nagy ut, Göröngyös, gegzugos, — Az éjszakából vitt a Semmibe, És rajta két vándort a Sors ok más ezer közt elparancsolt. Adott nehéz botot, lapos tarisznyát, — Mogorva ur. De megköszönték, S hiába kérdve: mért, hiába: merre, Ballagtak engedelmesen. A másikáról egyik sem tudott, Vak éjszakába, bolyongva, fázva, Véletlenül kerültek össsze. Aztán együtt botorkáltak tovább, A köd szakadt homályos ég derengett, At ut simább lett, langyosabb a szél, Egytltt kacagtak és egyszerre szóltak, Egymásnak annyi mindent e'beszéltek, És összefűzte őket sok, nagy hallgatás. 1*Y mentek, mendegéltek. Csillag kihunyt, deres fagy fiit a tájra, 8 as országút ezernyi árva Jövő menő bs«. koldus népe közt Egyszer magára eszmélt egyikük riadtan: Érezte, újra társUlan bolyong, A párja elmaradt, a párja elveszett, Kereszlutnál tán más ösvényre tévedt, Ki tudja: hol, mikor: ki tudja, De elszakadlak. Megrogyott; a tarsolyába Mázsányi bút rakott az éjszaka. És menni kellett, jaj, tovább, tovább ... Szipogva hát megindultak szerények S ha meg nem haltak, no t is mendegélnek. Zsindely Ferenc. Szabadoktatási előadás a Kultúrpalotában 1925 now. 29-én vatáp .ap d u. 6 órakor, amikor Dr. Alap; Gyula muzeum és könyviár igazgató Egy katonaváros a Duna jobbpartj án 1500 évvel ezelőtt címen tart előadást, Ezankivül a kíséri műsori Belépődíj nincs, csak önkéntes adományokat kér minden látogatótól kiadásai fedezésére a «J ókai Egyesület HÍREK, I — Előadás a kuitu palotában. Holnap, vasárnap, d. u 6 órai kezdettel \ ismét felette érdekes és értékes szaj badoktatási előadás lesz a kultúrpalota nagytermében. Dr. Alapy Gyula mu ; zeum- és könyviárigazgató tart előadást „Egy római katonavárvs a Duna jobbparijáu 1500 évvel ezelőtt“ cimen. E régészeti előadás sok értékes adattal fogja gyarapítani a Brigetio római vá.os történetéről szerzett eddigi ismeretünket. A tudós előadó e felette érdekes élőadása után Schwartz Imre szavalata következik, aki Áprili Lajos 1 „Vihar után“ c szép költeményét fogja j eLzavaini. Belépődíj nincs, csak tetj gzés szerinti adományok. — Uj mérnök. Mint örömmel értesü ■ lünk, egy régi kedves ismerősünk 1 O'gyay Ferenc a tavaly megszüntet.lt í komaromi pcnzügyigazgaióság mellé l rendelt számvevőség rokonszenves és j előzékeny tisztviselője, jelenleg Pozsonyí baa a számvevőség árvás ügyosztályáig nak vezetője nov. 21-én a brünni ; német műegyetem gépészmérnöki szak| osztályán sikeresen tette le a második í államvizsgát és ennek következtében | gépész-mérnöki képesítést nyert. I — Sí ént András napi búcsú. Nov íj 30 ika a helybeli rom. kát. plébánia I templom védőszentjének, szent Andrásnak a napja s így a hitközség búcsúnapja. A búcsúnap máshol — kivált faluhelyeken — nagy esemény és a polgári életet is ünnepi hangulattal vonja be. Nálunk az ünnep az idén is a templomban fog megnyilvánulni: 8 órakor dr. Maier Imre, apátplébános főpapi szentmisét celebrál teljes papi segédlettel, este 6 órakor pedig szentséges litánia lesz. — A komáromi járási bizottság ma szombat d e. 11 órakor a vármegyeház nagytermében ülést tart. — Iskolás gvermek^lc szinialősdisa. A r. kát, Majláth iskola és az irgalmas nővérek iskolájának növendékei szombaton november 28-án és vasárnap 29-én a Kath. Legényegylet szinháztermében szinielőadást rendeznek. Előadják Altay Margit: Az első iskolanap c. kis vigjátékát és Angela c, 4 felv. vallásos színművet A gyermekek 100 tagú énekkara vezeti be az előadást, melyet Lohnet József tanított be. Á kar előadja Them Károly: Dalünnepen c. híres karát. Belépő jegyek 5 és 3 K árban válthatók az irgalmas nővéreknél. 1926, nover 38. — A W ddbaoar—Kerpelv vonósaépyoa ma, szombaton tste 8 órai kezdettel tartja nagysikerűnek Ígérkező hangverseeyét a kulturpdota nagytermében. A hangverseny helyárai: ülőhely 10 K, állóhely (csak diákoknak) 5 K. Jegyek kaphatók ina este 6 óráig a Spitzer-féle könyvesboltban és es-e T órától a kulturp tlotában a pénztárnál, A világhírű művészek hangversenyére a Jókai Egyesület tagjainak az alábbi meghívót bocsátotta ki, mely a következő műsort is tartalmazza: A Jókai Egyesület 1925. nov. 28 án, szombaton este 8 órakor tartja a Kuiurpalota nagytermrben II. hangversenyét a világhiit Waldbaaer—Kerpely magyar vonósnégyes közreműködésével, melyre t. tagjait, a zeneművészet kedvelőit és minden érdeklődőt tisztelettel meghívja a Jókai Egyesület. Mü-or: I. Schubert: A moll aégyas Op. 29. Allegro ma non troppo. Andante. Menneito. Allegro moderato, II. Smetana. Életemből (Aus meinem Leber ) cimü négyes. 4 tétel. III. B -thowen E-moil négyes. Op. 18 No 4. Allegro ma non tanto. Scherzo. Menreito. Allegro. Jegyek Spitzer Sándor könyvkereskedésében kaphatók. Nádor utca 29. Helyárak: ülőhely 10 hor., állóhely 5 kor. A mérsékelt helyárakra való tekintette! állóhelyeket csak a tanuló ifjúság részére adunk ki Kezdete pont este 8 órakor. A (erem az egyes számok alatt nyílva marad— Ruhatár. A terem fíltve. Buffett A művészek délátdn 3 órakor érkeznek. — Halálozás. Igaz, őszinte részvéttel vettük annak a gyászos halálesetnek hirét, amely a Gönczöl és az Enyedi csaladot, azok rokonságát és a család barátait, ismerőseit és tisztelőit sújtotta le. A csontos kezű, irgalmat nem is- I merő, kérlelhetetlen halál szerető csaladja köréből elragadta Budapesten Gönczöl Imrét, a délceg és hős katonát, a hü férjet, a szerető apát és a jő . kedves rokont és barátot, akit szeretett és tisztelt mindenki, aki csak ismerte. Gönczöl Imre alezredest a hadiékitmányes vaskorona és még több érdemrend tulajdonosát, a délceg férfiút a gyilkos kór orvul támadta meg és hiába volt a leghíresebb orvos professzorok ludása, a szerető hhves apolasa, a háborús frontok minden borzalmait leküzdő vasidegzetű férfiú győzedelmeskedett a halát és életének. legszebb idejében, 41 éves korában hagyta özvegységre szerető hitvesét, született Enyedi Ilonkát és árvaságra <ét kis gyermeket, Pannikát és Bubikát. A ie uj’oit c.alád az elköltözött kihűli porhüvelyét a gyászházból (Vitéz u 2.) a kerepesi úti temető halottas házáoa szállíttatta, ahonét csütörtökön d. u 3 órakor temették el a családi sírboltba széles körben megnyilvánult őszinte részvéttel. A vigasztalhatatlan gyászoló csalid az alábbi gyászjelentést adta ki: Özv. Gönczöl Imréné úgy a maga, mint gyermekei Panni és Bubi, valamint anyósa özv. Enyedi Jánosné nevében is, mélységes fajdalommal tudatja férje, atyjuk, illetve veje nemeövidi Gönczöl Imre alezredes, a hadiékitraényes vaskoronarend stb. stb. tulajdonosa folyó évi november hó 23 án, nehéz szenvedés után, 45 éves korában, a halotti szentségek felvétele után csendesen elhunyt. Temetése folyó évi november hó 26 án délután 3 órakor lesz a Kerepesi úti temető halottas házából. Az engeszteld szent miseáldozat folyó évi november hó 27-én reggel 9 órakor a Ba yhányi-íéri S/ent Anna templomban fog megtartatni. Budapest, 1925. november 24. Nyugodjék békében. — Katolikus «sték. Az adventnek komoly, Krisztus születését váró hangulata ismét helyet enged a katholikus esték tanulságos, s-ivetlelket nemesitő s amellett csendes mosollyal szórakoztató prourammjának. Á különféle katolikus ifjúsági szervezetek (Szivgárda, Kongregáció, Legényegy'etjmár készülődnek, hogy mindegyikük kivehesse a maga részét a szereplésből. Az első katolikus estét dec, 8-án, a Szeplőtelen fogantatás ünnepén a megujhodott * Mária Kongregáció rendezi.
