Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-24 / 141. szám

2. oldal. Komaromi Lapok 1925. november 24 Őszinte vélemény: .POLIO & I minőségben utolérni meddő Icisérlet. MINDENÜTT KAPHATÓ. m 410 Példás buzgóságot mutatott meg új templomában is a radványi gyülekezet, ez a maroknyi szegény nép. De a leg­nagyobb dicséret — Isten után — Csekes Béla radrányi lelkészt és nejét illeti, akik imádságuk meghallgatását láthatják az új Istenházában. Mindenütt lehet dolgozni, hatalmas eredményeket elérni, ahol Isten eszközei a vezetők. ___________ Tudósitő. LemiiEHíifzliaiúlili iimníti fnnás cnKorka. awic ti tÉli iilm8Its litten JSiorai Aladár áront. Kishíd utca 1. sz. Legfinomabb Lipton angol és orosz teák a közkedvelt császár keverék, Hőbe francia és belföldi likőrök, tea rumok, vörös és fehér fajborok, angol, Jrancia, spanyol és portugál sardiniák, naponta friss bontás osse göngyölt muszka és fiié hal félékben, francia és olasz étel­olajok, pisztráng, caviár, tok hat, lazac rák s az összes hal- és húskonservek, naponta friss nyitrai csemege vaj, az összes nyers és cukrozott déli gyümöl­csök, dessert bonbon különlegességek a legfinomabb kivitelig. 824 lij mesi! i ii világból. Jankovich Marcell előadása. Ünnepi délutánja volt a komáromi Jókai Egyesületnek vasárnap, amikor Jankovich Marcell dr., a pozsonyi Toidy Kör kitűnő elnöke jelent meg és tartott előadást az irodalmi osztály meghívására. A kultúrpalota színház­terme zsúfolásig megtelt közönséggel, mely meleg tapsokkal köszöntötte az illusztris előadót, aki „Uj mese a régi történelemből* címen tartotta meg mindvégig feszült figyelemmel hallga­tott és lebilincselő előadását. A mese keretében egy királyfinak a sorsát beszélte el, aki fiatalon lép ősei trónjára és igazságosan akar uralkodni. igazsághoz a saját tapasztalatai ut­ján szeiesne eljutni, de be beli látnia, hogy az lehetetlen tanácsosai mellett. Hogy a hízelgő udvaroncok vélemé­nyén kívül őszinte beszédet is halljon, udvari bolondot szerzett magának, aki­nek mint a középkorban, bármikor szabad volt véleményt mondani bántat­­lanság nélkül. Ez a bolond nagyon bölcs ember volt, még a nevét sem árulta el és a Senki nevet vallotta magának. Mikor látta, hogy a fiatal király orvosoktól kér ta­nácsot, akkor azt javasolta neki, hogy éljen természetes életet, mint az ég madarai, vagy a puszták szabad vad­jai, amelyek soha meg nem beteged­nek. Mikor hatalmas törvénykönyvek fóliánsaiba látta elmerülni, akkor azt a tanácsot adta neki, hogy ne a köny­vekből kutassa az igazságot, hanem az életből. Ki is vitte a falak közül a ki­rályt és megmutatta neki az életet és annak fonákságait. Szomorúan és csa­lódva tért vissza a király palotájába, ahol a szomszéd állam nagykövete várta azzal az izenettel, hogy felajánlja részére uralkodója leányának kezét. A tanácsosok örültek a frigynek, csak a bolond szólt ellene, aki kijelentette, hogy az egy rideg államszerződés és ilyen házasság nem egyéb az udvari etikett egy szertartásánál, mely üres és tartalom nélkül való, mert hiány­zik belőle a szerelem. Ragyogó képet rajzol a király elé a szerelemről, aki erre lemond a tervezett házasságról. A sértésnek háború lesz a vége. A harcban azonban a sértő fél, az ifjú király lesz a győztes, aki elfoglalja szomszédja országát, melyre mohó népe nagy lendülettel veti rá magát, hogy azt kizsákmányolja. A bolond ismét felemeli figyelmeztető szavát, hogy a legyőzött népet nem szabad elkeseríteni. Az emberi lélek megsér­tését és megalázását a legnagyobb bűnnek mondja. Adják vissza a legyő­zőiteknek országukat, elveit kincseket, kultúrájukat és boldog egyetértésben élhetnek. A király nem merte ezt meg­tenni, mert népe nem mondott le a meghódított hadizsákmányról és a bo­lond erre elhagyja a királyt. Csalódottan távozik, de a király, aki bölcs tanácsaiért vonzódott hozzá, ulána ment, hogy szolgálataiért megjutalmazza. A bolond egy kis főiddarabkát kér tőle, hogy azon életét eliengethesse, olyan földet, amelyet vér soha be nem szeny­­nyezett, fájdalom könnye soha nem öntözött, mert csak úgy lehet rajta is­tenáldás. A király hatalmas birodalmá­ban nem volt ilyen föld. A mese itt végződik. Az igazságot példázza, mely az életben oly sokszor szenved hajótörést, amelyet keresni kell nem csak az egyén, de a nemze­tek életében is. A vonzóan érdekes és sok helyütt egész költői lendületet vett előadás közvetlen melegségével, színei­vel és kicsiszolt irodalmi stílusával el­jutott az emberi lélek azon rekeszéig, ahol érzéseinket tartogatjuk és őrizzük. Meleg ünneplésben volt része az illuszt­ris előadónak, akit ismételve is a szín­padra hivott a közönség lelkes taps­vihara. Utána Ölvedi László, a fiatal poéta lépett a színpadra, hogy uj verseiből szavaljon néhányat. Uj költői termése erős haladást jelent szepivelésü pályá­ján. A verseknek talán mindegyike a magyar sorsot példázza. A Vág rohanó vize, az erdő sejtelmes zúgása nála nem puszta élmény, de belekapcsolő­­dás a magyar műit dicsőségébe, hogy ebből fényt vetítsen sivár jelenünkbe és sziveinkbe markoljon olykor döbbe­netes erővel. Ölvedi nemzeti költő és forrásai a nemzeti lélek legmélyéről buzognak és a tiszta művészet nemes eszközeivel hatnak ránk. A rokonszen­ves fiatal költőt viharos tapsokkal kö­szöntötte a közönség, mely alig akart betelni verseinek hallgatásával, ami nemcsak a jeles költőnek, de a rend­kívül intelligens előadó művésznek is elismerését jelenti. Tatárjárás. (.Előadta az Iparos Kör műkedvelő gár­dája a kultúrpalotában 1925. nov. 22-én) A szó szoros értelmében vett zsúfolt ház nézte végig vasárnap este a Ta­tárjárást, Kálmán Imrének ezt a kedves operettjét, amelyet a komáromi Iparos Kör derék és dicséretre méltó gárdája mutatott be. Mindjárt azt is hozzáte­hetjük, hogy a bemutató a teljes és osztatlan tetszést, zajos, meleg sikert váltott ki a közönség tömött soraiból. Nagyon tévednek, akik azt hiszik, hogy a komáromi Iparos Kör ezzel az ope­rettel kezdte meg műkedvelői előadá­sait. Oh nemi Ezzel az előadással esak folytatta azt a régi, meleg sikerekben gazdag, évtizedes múltra visszatekint­hető működését a kör, amely műkö­dést a háború megszakított és esak pár éve lehetett újra felvenni az elejtett fonalat. A vasárnapi előadás úgy rendezés, szereposztás, az előadás gördülékeny­­sége és a meleg siker tekintetében méltó volt azokhoz a sikerekhez, ame­lyeket az Iparos Kör a múltban elért. Elismerés illeti ezért Kaubek Frigyest, az agilis és leleményes főren­dezőt és a derék műkedvelő gárdáját. Az egész gárdájáról csak jót mond­hatunk és a vasárnapi bemutató arról győzött meg bennünket,, hogy ez a végtelen kedves, törekvő és tehetséges gárda még sok-sok kellemes estét fog szerezni közönségünknek, hiszen maga a vasárnap adott Tatárjárás iránt is olyan nagy az érdeklődés, hogy igen sokszor színre kell még hozniok a darabot. A fő női szerepet, Riza bárónőt Simon Bözsi adta olyan nagy ráter­mettséggel, kellemesen csengő hanggal, átérzeíi és drámai erőtől duzzadó őszinte játékkal, hogy az első percben meg­hódította a nehezen felmelegedő ko­máromi közönséget. Egyik legnagyobb erőssége a kedves gárdának, aki még sok felejthetetlen órát fog szerezni a közönségnek. Különösen hatásos volt az első felvonásban Lörenteivel és a III.- ban Treszkával eljátszott drámai erőtől lüktető jelenése. Az Oh holdas este kezdetű duettje pedig végtelen meg­kapó volt. Hasonlóan csak jót mond­hatunk Bartek Manciről, aki Mogyorósy önkéntes nadiág szerepében igen snei­­dig és ennivalóan kedves volt. Kelle­mes hangján előadott dalait, különösen A kis Juliska kezdetüt többször meg kel ett ismételnie, játéka is csupa ele­venség, csupa temperamentum volt és e tekintetben is szerencsés volt a szerep­­osztás. Hasonló átérzéssel játszotta meg Treszkát Pápai Ilus, aki szerepé­nek legnehezebb részeit is, minő pl. a sikoly jelenet a III. felvonásban igen szépen megjátszotta. A többi szerepeket Jankulár Manci, Sovány Manci, Tóth Manci végtelen kedvességgel adták, nagy elevenséggel, bájosan mozogtak a színpadon. A fő férfi szerepet Lörentey főhad nagyot a közönség régi kedves isme­rőse Langschádi János adta a tőle Prágai sonka, napon­ként friss virstli, finom felvágottak. — Sajtok: Trappista, Roquefort, Mignon sib , szardíniák és mindennemű külön­legességek legjobban és legolcsóbban a Prágai 1 és csemc Hentesáru vásárolhatók, Komárom Klapka-tér (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősök részére en-gros áraki 417 Zongora Harmonium Orgonagyár 186 Schönhofer A. Pozsony. meghűlés elmúlik, habár ezt nem hell be­várnia, hanem egy jó szer hasz­nálatával elősegítheti. Térté megedződik és minden meg­hűlésnek elienfáll a kitűnő ALPA Menthol sósborszesz napi használata által. Őrizkedjék más védjegy vásárlásától, mert nem kaphat ilyen hatásos gyártmányt. Pénzéért jtga van az eredeti teljes értékű ALPÁT venni. 488-6 Menüi! lapbaiú. éra 5 50 Re. megszokott átérzéssel, bensőséggel. Játékán kívül igen szép énekszamai is nagy tetszést arattak, az „Oh holdas este“ kezdetű szerenád és az első fel­vonás zárójelenetének gyönyörű magyar kesergője belemarkoit a telkekbe. Zajos tetszés fogadta már a belépés­nél Kaubek Károlyt, a népszerű mű­kedvelő komikust, aki ez alkalommal is megmutatta nagy tehetségét. Wallen­stein tartalékost adta kifogyhatatlan, sziporkázó ötletességgel, ősnumórral, Volt is kacagás, nevetés mókái felett. A közönség halálra kacagta magát. Kup­iéit többször meg keilett ismételnie. Hasonlóképpen tetszett Kovács Károly a haragos altábornagy szerepében. Dörgedelmes kitörései, emberevő ha­ragja nem tévesztették el nevettető ha­tásukat. Sokat nevetett a közönség az ő humoros alakításán is, éppen agy, mint Berza József szerepén is, aki az intéző humoros alakját adta vissza élet­hűen nagy tetszés között. Btahó Lajost eddig humoros szere­pekben láttuk (Debrecenbe kéne menni. Mézeskalács, Julis, Gerde Tamás leánya stb.J Most azonban egy komoly szerepet adott, az öreg Bencze beres gazda nehéz szerepét és nyomba* hozzá is kell fűznünk, hogy a legna­gyobb sikerrel. Az Öreg béresgazdát olyan tőrölmetszett magyaros alakí­tásban mutatta be, hogy alakítása a legjobbak közé tartozott. A kisebb szerebekben Zalezsák József, Zeve Imre, Szaiai Ernő, Simon Jenő, Vörös Sándor, Burián Nándor, Jancsó Sán­dor sth. igen szépen beilleszkedtek az összjátékba. Az ügyes zenekart Tóth Géza ve­zette nagy figyelemmel és sikerrel. A zenekar tagjainak: Szathmáry György, Derzs Bála, Krausz Márton, Zsentek Gyula, Elbert Zoltán, Spacsek Imre ügyes játéka és Freistadtl László finom zongorakisérete nagyban emelte a ha­tást. Az igazán szép díszleteket Nagy Márton, e tehetséges festőművészünk festette. A diszletezések általános tet­szést keltettek. Különösen hatásos volt az I. felvonás végső jelenete a kastély kivilágított ablakával. A rendezés semmi kívánni valót se hagyott hátra. A tömegjelenetek is moz­galmasak, elevenek voltak. A szereplők sok sok tapsot, meleg elismerést kaptak. A nőszereplőket pe­dig ezenkívül sok sok virággal hal­lt mozták el. A közönség nagyon kellemessen eltöltött est emlékével távozott meg­elégedetten és kedélyesem A darab iránt akkora az érdeklődés, hogy többször meg fogják ismételni. Legközelebb vasárnap kerül színre. Jegyek a Czibor-féte kalapos üzletben kaphatók a Jókai utcában. — „Wanzolin“ a legjobb poloskairtó­­szer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa. Pozsony, Ventur utca 20, Napórám postai szállítás.

Next

/
Thumbnails
Contents