Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-19 / 139. szám

üaqyvenhatodik évfolyam.

OiOtBrlBh, 1925. november 19«

POLITIKAI

[LAP.

Előfizetési ir csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kö.

Egyes szán ára t 80 fiilé £

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr.

Bzerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 99., Megjelenik hetenkint háromszori

kedden, csütörtökön és szombaton.

Die el ip.

Komárom, — nov. 18.

A kormány az ellenzékkel szemben Ausztria hagyományos politikáját követi. Ausztria jelszava volt megosztani népeit és köztük viszszavonást szítani, ha kell, azokat egymás ellen uszítani és kijátszani és igy uralkodni fölöttük. A cseh kormánynak is Ínyére volt az, hogy harmincegy párt tülekedik a képviselői és szenátori megbízásokért: melyek közül sok apró párt még mandátumhoz se jutott. De ez kellett a kormánynak és azért hozatott olyan törvényt a még kezes koalícióval, hogy a kis pártok maradékait mind felszívja. A nagy ragadozók elnyelik a kis halakat. Huszonkilenc párt közül kilenc nem jutott mandátumhoz de rájuk esett szavazataikon örömmel osztoznak meg most a kormány pártjai.

így járnak a zsidók csaknem százezer szavazatukkal, két kisebb német párt és a magyarok közül a Lelley és Mikié pártok, amelyek elenyésznek nyomtalanul, de arra alkalmasak voltak, hogy a kormány céljait szolgálják azzal, hogy a kisebbségek sorait megbontsák és azok közé éket verjenek.

A százezer szavazattal annak idején győzött német-magyar szoc. dem. párt elszomorodva tekinthet vert hadának roncsaira. Ez a párt, mely három képviselőt küldött a parlamentbe háromezernél valamivel több szavazatot tudott csak elérni és csehszlovák elvtársaik is kénytelenek visszavonulót fújni a kommunista tömegek elől, akik az elégületlenség leghangosabb hirdetői az érsekujvári választó kerületben. így bűnhődik a megalkuvó politika, mely lefelé és fölfelé kétféle arcot mulat, demokráciát hirdet és reakciót szállít helyette a népnek.

Nagy örömünkre szolgál a magyar pártok megerősödése, amelyeket, — ha a választáson világnézeti külömbségek el is választhattak, — mégi3 azt hisszük, a parlamenti együttműködés feltételeit megtalálják egymás között a közös ellenséggel szemben. A magyar pártoknak ez létérdeke. A küzdés hevében adott és kapott sebek a harccal járnak és azok gyógyulása után már senki se beszél a sebekről, legfeljebb a harcról.

Nem kell és nem szabad megszerezni a jövendő kormány részére sem, ha nem hozza a kisebbségi jogok lojális végrehajtását, azt az örömet, hogy széthúzásunkkal gyengeségünket áruljuk el. Ha megosztanak bennünket, akkor le is gyűrnek. Ha egységesek vagyunk, akkor nem tudnak derékon

törni. Ha a hatalom uralkodik feleltünk jog nélkül, még mindig jobb reánk nézve, mintha a darabokra hullott kisebbségek egymás között folytatott belső harcokban véreznének el.

= A magyar pártok képviselői. Beszámoltunk már arról a fényes eredményről, amelyet a Magyar Nemzeti Párt ért el a vasárnapi választásokon. A német gazdaszövetséggel egyesitett párt 27 sz. szavazó-listája az egész köztársaság területén 566911 szavazatot nyert, amelyből Szlovenszkóra és Ruszinszkóta 141276 szavazat jutott. A másik magyar párt, az Országos Keresztényszocialista párt ezúttal 100445 szavazatot nyert, a két magyar part, tehát összesen 241721- en szavaztak. A két párt eddigi számítás szerint kilenc képviselői és három szenátori mandátumot szerzett. A Magyar Nemzeti Párt részéről nemzetgyűlési képviselők Szent- Ivány József, Füssy Kálmán, Holota József dr., Korláth Endre dr., Nitsch Andor, ifj. Koczor Gyula, szenátorok Törköly József dr„ Richter János ; az Országos Keresztényszociálista párt nemzetgyűlési képviselői SziillőGézadr., Fedor Miklós, Jabloniczky János dr., szenátora pedig Groschmied Géza dr.

= Lemondott a Svehla kormány. Minthogy a kormány a választásokat levezette, Svehla Antal miniszterelnök a kormány nevében benyújtotta lemondását a köztársaság elnökének. Az elnök a lemondást kézirattal tudomásul vette és Svehlát és minisztertársait megbízta az uj kormány megalakulásáig az ügyek vezetésével.

— Adunaszerdahetyíjárás eredményei a nemzerpyűiési választásnál. Szüllö pártja 3378, csszl. szocdem. párt 149, iparospárt 448, magyar-német szocdem. 207, nemzeti munkapárt 116, országos parasztpárt 360, kommunista párt 3695, szlovák nemzeti párt 22, csszl. nemzeti demokraták 483, csszl. szoc. 218, agrárpárt 2075, Lelley-párt 1394, csszl. néppárt 36, magyar nemzeti párt 6241, zsidópárt 222, Hlinka-pártja 157, összesen 19201. A szenátusba: Szüllőpártja 2721, csszl. szocaem. párt 141, iparospárt 329, magyar német szocdem. 175, nemzeti munkapárt 166, országos parasztpárt 317, kommunistapárt 3166, szlovák nemzeti párt 26, csszl. nemzeti demokraták 332, csszl. szocialisták 203, agrárpárt 1846, Lelley-párt 1372, csszl. néppárt 29, magyar nemzeti párt 5408, zsidó párt 241, Hlinka pártja 122. Legerősebb tehát a dunaszerdahelyi járásban a Magyar Nemzeti Párt.

= Mikor ül össze a parlament?

Eredetileg november 30-ára akarták egybehívni a parlamentet, amit prágai lapok is közöltek. A Národny Listy szerint ezt a terminust megváltoztatták és elhatározták, hogy a két kamara első ülését csak december hó első napjaiban hívják össze.

= Dunaszerdahelyi nemzetgyűlés választási eredménye. SzQllő-pártja 553, csszl.szoc. dem 19, iparos párt 388, magyarnémet szocdem. 68, nemzeti munkapárt 33, országos parasztpárt 6, kommunista párt 259, szlovák nemzeti párt 3, csszl. nemzeti demokraták 422, csszl. szocialisták 28, agrárpárt 69, Lelleypárt 64, csszl. néppárt 4, magyar nemzeti párt 168, zsidópárt 76, Hlinkapárt 54. Itt különösen szembetűnő, hogy a zsidó pártra alig szavazott ember, pedig Dunaszerdahelyen olyan nagyszámú zsidóság él.

= Választási eredmények Kamocsán.

, 27. Magyar Nemzeti Párt képvis. 493,

szén. 457 — 13. Országos Parasz Párt, melynél Nagy Gábor kamocsai tűzoltó parancsnok a 2-dik jelölt, képv. 257, szén. 203 — 22. Csánki Neumannék hatósági támogatással, földosztás igére5 tel képv. 65, szén. 56. — 15. Kommunista párt képv. 62, szén, 63. — 28 Zsidópárt képv. 27, szén. 24. — 8. Csehszlovák iparospárt képv. 25, szén. 20 A többi pártok jobbára csak tévedésből kaptak néhány szavazatot

A koalíció helyzete.

Komárom, —november 18.

A cseh nacionalista centralista kurzus veresége dacára akadt egy lap, amely még is arról ir, hogy a koalíció továbbra is szilárdan áll. Nem akarjuk kedvét venni a Slovensky Denniknek, mely mint a nacionalizmus egyik legharcosabb szlovenszkói szócsöve, hi vatalból köteles sokkal vérmesebb reményekkel tekinteni a jövő elé, de az ő állítása megalkotásánál épen csak azt nem akarja meglátni, ami közvetlenül közelében van: a szlovenszkói választások eredményét.

Ez az eredmény pedig arról beszél, hogy a választások a koalíció sorsát megpecsételték és bármint gondolkodnak is Prágában, az elől többé nem lehet kitérni, hogy a majd kinevezendő uj kormány a koalíció megalkotásánál figyelembe vegyen olyan pártokat is, amelyeknek az állam kormányzásába való bevonásáról eddig hallani sem akart. Mert azt nem lehet letagadni, hogy Szlovenszkóban az ellenzék győzött s a mandátumoknak több mint felét ellenzéki képviselők kapták, akiknek parlamenti állásfoglalásukkal komolyan számolni kell.

Ha csak a Hlinka-párt jelentékeny megerősödését tekintjük, akkor is arra kell gondolnunk, hogy ez a szlovák faj érdekeit szivén viselő tömör egységes pírt jövő működésével igen nehéz órákat fog még szerezni a kormány koalíciójának, ha csak azt az egyetlen egy nagy horderejű kérdést vetjük is fel, mint az autonómia kérdése, amelynek megvalósítására a pittsburgi szerződésben el kötelezte magát a köztársaság elnöke is, nem emlitve azokat a cseh politikusokat, akik a köztársaság megalakítását egyenesen az autonómia megigérésével vitték a szlovák nemzettel együtt keresztül, s ha igaz az, hogy a szlovák néppárt győzelme a szlovák nemzeti eszmét erősítette meg, amint hogy kétségkívül igaz, — akkor a mostani választások után következő kormánynak kénytelen-kelletlen is, de föl kell venni programjába az autonómia kérdésének megvalósítását is, ha azt akarja, hogy valamiféle eredményes munkát végezhessen. E fontos kérdésnek megoldása pedig a szlovák néppárt közreműködése nélkül elképzelhetetlen.

De mit szól a kormány a majdnem egy millió szavazatot kapott kommunistákhoé, akik a legerősebb ellenzéket alkotják s akiknek moszkvai orientációja és ismert elszántsága ugyancsak gondolkozóba ejtheti a kormány jövendő tagjait. Bizony a koalíció helyzete nem valami rózsás és a jövő kormány miniszterelnökének ugyancsak körültekintőnek és messzelátónak kell lennie, hogy a köztársaság élére a már alaposan megváltozott politikai szituációk között minden tekintetben munkaképes kormányt állítson össze. A kommunisták nemcsak Szlovenszkón és Ruszinszkón, hanem az úgynevezett történelmi országokban is fölös számban kerültek be a parlamentbe és azért nagyon is számottevő ellenzéki tényezőnek Ígérkeznek.

A magyar ellenzék megnövekedése támogatva a német ellenzék legtekinté“ lyesebb pártjaitól, szintén olyan erőt képez, melyet figyelmen kívül hagyni nem lehet. A reális politika irányelveitől vezérelt magyar nemzeti párt a jövőben teljes erejéből azon lesz, hogy eddigi hamupüpőke helyzetéből felemelkedve, a magyar nemzeti kisebbség jogainak érdekében eredményes munkát fejtsen ki és tekintve, hogy ezen törekvésében a testvér magyar pártokra is számíthat, sőt a magyar kommunistáknak sem idegen a kisebbségi kérdések megoldásának problémája, a koalíció el lehet készülve arra, hogy ezen az oldalon is erélyes ellenzékre talál, íme, csak a szlovenszkói politikai helyzet mennyi nehézséget és akadályt támaszt a jövendő koalíciónak és bizonyos, hogy a német pártok részéről is tömör oppozicióval fog találkozni, miértis egy szó, mint száz, a koalíció helyzete nagyon is kritikusnak Ígérkezik.

Adómentes lakbéremelés.

A vezérpénzügyigazgatóság figyelmezteti a háztulajdonosokat a lakók védelméről szóló s az 1925. évi március hó 26-án 48. sz. a törv. és rend. gyűjteményében közzétett törvény 10. §-ára, amelynek értelmében az 1925. évi július hó Létől történő 10% os, az 1926. évi január hó 1-étő! történő 20°/0-os és az

1927. évi január hó l étől történő 30%-os s az 1924 április hó 25-én kelt, a törv. és rend. gyűjt. 87. sz. a. kihirdetett törvény 9. és 10. §-aiban meghatározott mérvet meghaladó béremelést, úgy szintén a bérnek a 12. §

2. és 6. pontja szerinti emelést a házbáradónak és a házbér (bérérték) alapjan beszedett más közszolgáltatásoknak kivetési alapjában nem számítják be.

A 12 §. következőképen szól *

1. A bér a 9. § ban foglalt mérv felett csak a 2—6. bekezdésekben megjelölt okokból emelhető és pedig, ha nem jön létre megegyezés azon esetben, ha a járásbíróság, melynek területén a lakás van, a felemelést megengedhetőnek tartja.

2. A béremelésnek annyival van helye, amennyivel szaporodtak a bérbeadó kiadásai.

1. A ház vagy a bér után fizetett közszolgáltatások emelkedésével vagy uj közszolgáltatások rendszeresítésével, kivéve a vagyondézsmát és a vagyonszaporulati dézsmál;

2. a rendszeres évi kiadások emelkedésével :

a) a ház lépcsőházának és folyosóinak megfelelő világításáért,

b) vízmérőért, gázmérőért és villamos árammérőért,

c) a ház csatornájának tisztításáért,

d) a pöcegödör tisztításáért.

e) a kémények kisepréséért,

f) a hamunak és szemétnek a házból való elszállításáért.

3. A házon 1914. évi augusztus hó 1-én bekebelezett telekkönyvi követelések kamatlábának és mellékilletményeinek vagy azok egyéb dijainak emelésével, amennyiben az emelést a jelzálogkamatlábnak általános emelkedése megokolta, ha az 1—3. alatt foglalt emelkedések 1924. évi augusztus hó 1-ére, vagy későbbi első bérbeadás után keletkeztek. Ha a 2. és 3. pontok alatt felsorolt kiadásokra vonatkozóan nyilvánosan kihirdetett díjszabások állanak fenn, akkor a bér felemelése csak e díjszabás szerint kiszámított összeggel van megengedve, kivéve, ha a kiadások kisebbek voltak.

4. Az 1920. évi május hó 3-a uián a házon végzett időszaki vagy rendki-