Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-17 / 138. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 1925. november 1T. 1 Magjai nemzeti Pált lyőzelie. Íz Országos toszténjszocia- Iista Párt nagygyűlésé. Komárom, —nov. 16. A vasárnapi választás jelentős győzelmet hozott a Magyar Nemzeti Pártnak. A nyilvánosságra jutott választási jelentések oly fényes eredményről beszélnek, amelyet nemcsak a más pártbeli magyarságnak, de a kormány pártjainak is el kell ismerni. A magyarság egy tekintélyes nagy része, amely az egységesség gondolatától áthatva, nagy tömegekben sorakozott föl a párt zászlaja alá, szavazatával pecsételte meg azt a szükségessé vált nemes törekvőit, hogy ebben a köztársaságban az itt élő magyarságnak egyetlen egy magyar pártban kell tömörülni, ha azt akarja, hogy kisebbségi jogait érvényesítse és jövőjét biztositsa. A választás eredménye azt mutaija, hogy a párt, dacára annak, hogy csak pár héttel a választás napja előtt bon tóttá ki zászlaját, a magyarság önzetlen vezéreinek törekvését megértette és olyan sikert szerzett a pártnak, amelyet a régebbi testvér páti a legnagyobb erőkifejtés dacára sem volt képes elérni. Szent Ivány József és társainak a magyar nemzetiség érdekében megkezdett önzetlen akciója az eiők első összemérésénél már győzelemmel végződött és az Országos Magyar Kisgazda, Föídmives és Kisiparospár?, amely lelkesedéssel követte illusztris vezérét a megjelölt utón, a választásokból megerősödötten került ki. Pedig a kormány által kreált és támogatott apróbb pártok tudatosan azért lettek megszervezve, hogy a magyarságnak eme tömörülését megzavarják. A célt ugyan nem érték el, a Magyar Nemzeti Párt választási harcát fényes eredménnyel vivía meg, amely a párt jövő fejlődésére és megerősödésére igen jó hatást gyakorol. Nem lthet azonban elhaladni amellett a jelenség mellett, hogy a magyarság e küzdelmében az összes magyarság nem egy táborban vett részt. Nem kívánunk rekriminálni, csak annyit szögezünk íe, hogy milyen más eredménye tett volna az együttes munkának, ha a keresztényszocialista párt egy vonalban harcolt volna a magyar párttal 1 A belső egyenetlenség által ftzétmarcangolt párt választási sikere jóval alul maradt a várt eredménynek, ami nemcsak a pártnak magának, de sajnos, a magyarságnak is hátrányára szolgál. A.úk a párt sorsát intézik, a vezetőknes bizonyára lesz módjuk korrigálni ezt a tévedést, ameiyei elkövettek és meg fogják találni az utat arra, hogy az osztály és felekezeti színezet nélüül, tisztán a magyarság életérdekeiért küzdő Magyar Nemzeti Párttal az itteni összmagyarság javára testvéri egyetértéssel működjenek együtt. személyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra Itaefközi kereskedelmi t. Bratislava, Stef&nlk-n. 1. az. Telelőn a«-86. A pártvezér nyilatkozata a közös lista ügyében. — Az Országos Keresztényszocialista Párt a közjogi ellenzék, szerepére hivatott. — Reálpolitikát csak kisebbségi jogaink elismerési esetében követhet. — Saját tudósítónktól — Komárom, 1925. nov. 15. Az Országos Kereszíényszocialista Párt méreteiben és hatásában egyaránt nagyszabású nagygyűlést tartott Komáromban a választás előestéjén. A Vigadó nagyterme zsúfolásig megtelve, abban ember ember hátán tolongott, hogy meghallgassa a párt vezérét és Alapy Gyula dr. képviselőjelölt programbeszédét. A megközelítően eeer ember feszült figyelme közben nyitotta meg Dosztál Jakab szenátorjelöit, a helyi szervezet elnöke a naggyüiést, üdvözölve a párt illusztris vezérét és vendégeit, valamint a közönség százait. Szüllő Géza ragadta meg a szót és hatalmas beszédet mondott, amely a szivekbe markolt és ebben fontos nyilatkozatokat tett a két magyar párt viszonyára vonatkozólag is. Az uloisó napon, a választás előestéjén jött el Komáromba, ennek nagy nemzeti hagyományoktól megszenteli magyar földjére. hogy b:mutatkozzék a választóknak. Tivoliéiban és tudtán kívül állította élére az O sz Krresztényszociaiisla Párt, melyben a magyar betegség szintén válságot idézett elő, addig törekvéséi aira fordította, hogy a békeszerződések igazságtalanságait hirdesse a külföldön es azt figyelmeztesse, hogy a magyar nemzet restéről leszakított kisebbségek elviselhetetlen helyzetbe jutottak. Vérei szavára hallgatott, nem célj3 a tülekedés és csak kötelességeket jött teljesíteni, állani a hereof a jogainkat megsemmisítő kormánnyal szemben A páitban és azon hívül is azon munkálkodik, hogy köztünk a keresztény szeretet elvei és a megériés le gyenek urra. Az állam gépezetébe is a szeretet alapját kell beleönteni, mert sem a világot, sem az államot megértés nélkül kormányozni nem lehet énéikül, hogy az elégülelieneég magvait el ne szórnák. Az egyetlen lehetőséget hirdeti: a társadalom osztály1,nak, s a fajoknak egyetértését, mert lelkünk egyenlő és az emberi lelkeket megsebezni nem szabad. Ha önérzetünket tiporják, annak jő kővetke :.ményei nem lehetnek, meri mi, magyar kisebbségek nehezen megemészthető falat vagyunk az elnyomók számára. Az az öt ügyvéd, aki a békeszerződést csinálta és az isteni gondviselés szerepének betöltésére vállalkozóit, csak a saját feleit képviselte, nem az emberiséget. Mi, magyarok sohasem akasiuk le-Igázni a nemzetiségeket, tiltakozik a rabszolgatartás vádja ellen és a magyar járom tendenciózus meséje ellen. Mi, magyarok egységes szeretettel öleltük kebelünkre a nemzetiségeket. Az, hogy a mi jogainkat elvették, nem semmisítheti meg azokat és ez csak a hatalom elleni bizonyiték. A jog él, mint a szellem és a lélek, amelyek meg nem r^mmisithetők. Faja, nemzete és hite megvédésébe vállalkozott, mert a magyar az egyetlen faj, amely önálló nemzeti életet élt a nemzeli kisebbségek közül és mi ezért nem nyugszunk meg abban, hogy rabszolgasorsba szorítsanak vissza, mert mi mindig szabad életet éltünk, nemzeti önérzetünk és dicső múltúnk tiltakoznak az ilyen törekvések ellen. Nemzeti múltúnk a tanúja annak a kvalitásunknak, hogy nemesebben és szebben meghalni egy nép sem tud, mint a magyar. Nyíltan és erőszakkal nem lehet bennünket megsemmisíteni, tehát a hatalom ereink aláköíésével akarja elsenyveszteni nemzetünket. Minden népnek nagysága attól függ, milyen mértékben tudja nemzeti erőit kifejleszteni. Majd az ellenünk folytatott kultúrpolitikáról szól, amely arra irányul, hogy népünket vezető társadalmi osztályaitól megfosszák, ha ez sikerülne, ha ez megtagadná jellemét, akkor megtörnék benne az életerőt. A turáni fajta magyar azért élt meg ezer év viharában, mert nemzeti öntudatát nem vesztette el. De ha a felnövő nemzedék nem hall nagyjairól, Széchenyiről, Kossuthról, Deáktól, ha a hősöket a feledés homályába sülyesztik és Giskra, meg Janosik hőstetteit dicsőítik a magyar gyermekeknek, abból kiölik a nemzeti öntudatot. A vallás és az erkölcs, amelyet a párt hirdet, nem politikai eszközök, hanem a meggyőződés és a tradíciók eleven erejéből merítik erős támasztékaikat. Csak az olyan állam erős. a mely valláserkölcsi alapokon nyugszik. A vallás és nemzetiség gondolata teliii meg a szocializmust is a világon. Az Öxtordban megtartott katolikus világkongresszus ezt az elvet konkrét alakba foglalta, amikor ki mondta, hogy munka rém árucikk, mely a kérésit! és kínálat konjunktúráihoz alkalmazkodik és a munkát nem e szerint kell és szabad honorálni, hanem minden munkás mögött keresni kell az emberi telket. (Zajos tapsok.) A Magyar Nemzed Párttal szemben az egész választási küzdelemben a teljes lojalitás áliáspanljárn helyezkedett és az egyetértést megbontani nem akarja, nem azt akarja keresni, ami a két pártot szétválasztja, hanem azt, ami azokat összekapcsolja. Sajnálattal állapítja meg, hogy Szent- Jvuny a választás utolsó napjain szén vedelyes nyilatkozatokat tut és eiös szavakat használt az orsz. keresztényszocialista párttal szemben, melyet mandátum éhséggel vádolt meg. Erre a térre nem kívánja követni A közi s lista meghiúsul Inak egyedüli oka az volt, hogy a n ígyar német nemzeti egyesülés nem akarta cmébe felvenni az országos keresztény-szocialista párt elnevezést és így a párt keresztény jellege elsikkadt volna, ami öngyilkossággal lett voina egyértelmű a párna nthve, amely ellen Leliey csoportja most is azzal a valótlansággal agitai, hogy az a liberális vizekre evez. A kereszíényszocialista párt sem elveit, sem elnevezését nem adhatja fel, meit ezzel erkölcsi tőkéjét á'dozná föl. Richter János szenáloijelö't akképpen áliitoíta be komáromi beszédéten a keresztényszociálista párt helyzetét, hogy Zongora Harmonium Orgonagyár 166 Schönhofer A. Pozsony.-S- Mfl ni + Egyetlen biztos védelmet nyújt i lágyék, here, eomb ég köldökaérvnél a mi tökéletesített rugónélküll séirvkStőnk, mely éjjel is hordható. Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsQlyedésnál. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mellmelegitő. JíU'HHhlUU, IiiH.it Rendelő orvos; dr. KqqH K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. l i vidéki felek még az nap elintéztetnek. abban a keresztény gondolatot és a nemzeti érzést szembe állította egymással. N?gy tévedése ez Richternek a kereszténység egyetemessége éppen nem zárja ki a nemzeli gondolatot. Ezt Rákóczi, Pázmány, Bocskai példája igazolhatja. Szent-Ivdny koncepcióját a szövetkezett ellenzéki pártok határozata és akarata ellenére valósította meg közvetlen a választások kiírása uíán és igy a megállapodásoktól eltért. Az ollóban az egy pont felé hakdó erők eredője egyesül és ha egyik szára kiválik az összefogó szögből, akkor már nem iud vágni és erői kifejteni. Szent Ivány a | szudéta németekkel lépett szerződésre, I ezek a szudéta rémetek nem voltak I magukban államalkotó nemzet és más 1 népekkel együtt élve nem fejlődött ki | bennük az a nemzeti öntudat, amely | az önáió állami életet, élt magyar nem- I zetben/Mi jobban érezzük lelkünk meg- I átázását, mint ők. Gazdaságilag pedig a szudéta németségnek is "az a célja, ami a cseh népnek, hogy Szlovenszkó felvevő terület legyen a német ipar termékei számára, szóval gyarmat legyen. Ez nem egyeztethető össze a kere?zténys:'odáiista párt főcéljával, mely í Szlovenszkó autonómiáját gazdaságilag l is ki akarja építeni, mert az autonómia \ e nélkül csonka épület maradna. Nem j msndáluméhség vezetett bennünket, . ezen a kérdésen, mely másodrendű volt f az elvi kérdéssel szemben, meg lehe\ tett volna egyezni kölcsönös áldozat| készséggel. jj Az orsz keresztér.yszocialisia p árt í nemzetiségi politikát kíván folytatni és I programmjáí ennek megvalósítására j tlphi fei. Á régi magyar parlamentben Mudrony Pál és Hrubán—Vajmsky j. Szvetozár folytatták ezt a kisebbségi poll» i tikát. A reálpolitika ideje akkor érkezik l el a párt szarná.a, ha nemzetiségi kö~ I vetelményeink teljesen megvalósultak, \ eddig pedig a páic a közjogi eilenz k » haicái fo.yiatja. ;■ A hatalmasan fejlett cseh ipar s a verseny erejétől is meg kell védeni a mi : gyengébb iparunk. A kormánynak az l célja, hogy visszafejlessze Sziovenszkót í az őstermelés kezdetleges színvonalára \ e* belőlük fogyasztókat neveljen, f Foglalkozik az ipar és tarifa politijj kávai részletesen es azzal bizonyítja a l kormány céljait velünk szemben. M jd ! a bhtokpoiitikai céljait isméi teli, rn y ' a magyar föld einemzeílenitótét szeuí gálja. Nyíltan hirdették ezt a Prágái i f felvonult magyaiul beszélő cschsziova| kokkal. A telepítések nem egy netr *t t szétdaraboiására valók, hanem szociális Í igények kielégítésére. Mi magyarok a kormány kedvéért sem fogjuk megta- I gadni nemzeti múltúnkat és magyarsá| gunkat jj A világ lassanként beláíja, hogy ad| dig, mig az 50 millió nemzeti kisebb| ség jogait nem respektálják, addig nin- 1 csen béke és hiába való Locarno is. jj Szuronyok erdeje, csendőr és börtön | hasztalan vannak a szabadsággal és az i embeii és kísebbtégi jogokkal szemben \ felállítva. I Hosszabb politikai múlttal lépett isjj mét a küzdőiéire és egy célja van: se| gileni magyar faján. Minden fáradság I és munka ezt a célt szolgálja, nemzete | ügyét. (Zajos tapsok.) Egyesitsen bennünket a nemzeti erő és a keresztény gondolat fajunk fentartására és jobb és boldogabb jövőjének megalapozására. (A szónokot percekig tapsolják és ünnepük.) Utána Alapy Gyula dr. tartotta mog gondosan felépített programbeszídét, melyben a csehszlovák nemzeti állam a?, ahol a nép nem maga a nemzet; már pedig itt hét nemzetiség él. Az uralkodó cseh népfaj hegemóniája erőszakolt és nem födi azt polgárainak i akaratközössége, teljesen hamis az a f beállítás is, hogy csak a cseh népfaj
