Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-11-12 / 136. szám
■ogyvenhatodik évfofya I« Csütörtök, 1925. november 12. KOMAROMI LAPOK POLITIKÁUL AP. «SS Előfizetési ár csehszlovák értékben: yben és vidékre postai szétküldéssel: évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ki. Egyes szám árat 80 fiilé £ ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAT JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal; Nádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. 4 SBSr ®*agyar ember M f listaszáma magyar partra szavaz! listaszáma: A Magyar Nemzeti Párt listájának teljes címe: „A gazdák szövetsége és a német iparospárt, a szlovenszkói németek és a magyarok nemzeti politikai pártja.“ Azokban a kerületekben, ahol mind a két párt jelöl, vagy a 4-es, vagy a 27-es listára szavazunk. Ezek a kerületek: a kassai, érsekujvári, eperjesi és nagyszombati képviselő választókerületek és az Érsekújvárt, eperjesi és turoeszentmartoni szenátori választókerületek, Az ungvári képviselő- és szenátori választókerületben a két párt megegyezése szerint az Országos Keresztényszocialista Párt nem adott be külön jelöltlistát, tehát ott mindnyájan a Magyar Nemzeti Párt 27-es számú listáját támogatjuk. A besztercebányai, turócszentmártcni és iipiószentmiklósi képviselő-, valamint a liptószentmikiósi szenátori választókerületben viszont a Magyar Nemzeti Párt nem jelölt és ezért ott valamennyien az Országos Keresztényszocialista Párt 4 6S listájára fogunk szavazni. ti ili Iliin Komárom, — nov. 11. A kormány rendeletet bocsátott ki a választásokra vonatkozólag, amelyben az agitáció szabadságát biztosiba. Ez a rendelet is azok közé a látszat-rendeietek közétartozik, amelyek a kirakat számára készülnek, de a valóságban nem tartoznak az eladó portékához, amelyet a kereskedő árusít. Míg az egyik kéz, a iobbkéz az agitáció szabadságát biztosítja és a pártok ellen fellépő terrort fékezi meg, addig a balkéz más rendeletet ir, amely szerint rendőr-csendőr a választási plakátokra és röpcédulákra vigyáz. A választás szabadsága nem csupán abból áll, hogy a választókat meg ne félemlitsék, velük szemben a tömegek erőszakot ne alkalmazzanak, hanem abban is, hogy a választókkal a pártok nyomtatott betű utján érintkezzenek és a reklám rendelkezésre álló eszközeit is igénybe vehessék. Megteheti ezt nemcsak a sajtó utján, hanem a falragaszok és röpívek útján, amelyek felhívják azoknak a választóknak a figyelmét is a politikai páriok munkájára, programjára, akik a gyűléseken meg nem jelenhetnek. Nagyon természetes, hogy a sajtójogi feieősség ezekért a nyomdatermékekért fennmarad a pártok részére és az államügyészségek az utólagos ceuzurát gyakorolják ezek felett. A kormány azonban a sajtószabadság nagyobb dicsőségére és a demokrácia tizenhárom próbás jeléül előkotorász pont a választások idején egy rendeletet, amely szerint a plakátok kiragasztására és a röpivek terjesztésére a rendőri és közigazgatási hatóságok adhatnak engedélyt. Ez annyit jelent a gyakorlatban nyájas olvasó, hogy a közigazgatás a Hodzsa párt plakátjaira és minden nemzethű magyar ellen uszító röpcéduláira megadja az engedélyt, a többinek ellenben megtagadja. Svehla-Hodzsa-Malipetr ügyes trükkel dolgoznak. Kiadnak kifelé egy utasítást a választási terror ellen, befelé pedig a közigazgatás házi használatára az ellenzék agitációja ellen. Késő, uraim. A közönség már tisztában van ezekkel a trükkökkel és a kormányon már ez sem segít. Abban, hogy a rendőrséget, csendőrséget kioktatták, hogy az agitáció szabadsága a gyűlések külső rendjének teljes biztosításából áll, megnyugodhatunk, a terrorfiukat, a zöldcsőrüeket a csendőrségnek, rendőrségnek nem kell megtűrnie a gyűléseken, akik azért vannak oda kiküldve. hogy azokat megzavarják. A rendőr-csendőr most már tudja, hogy nemcsak azért képviseli a rendet a gyűlésen, hogy a szónokok frázisaiban gyönyörködjék, a rendzavarásokat pedig olimpusi nyugalommal cirkuszi játéknak tekintse, amely az isteni nép szórakozási felségjoga. Nagyon helyes, mert a gyűléseket az agitáció céljából rendezik a politikai pártok és nem az utca birtokáért. A sajtójogi felelősség utólagos bírói cenzúrája mellett azonban rendőri és közigazgatási cenzúrára nincsen szükségünk, de ehhez nincs is joga a kormánynak, mely gyengeségét árulja el, mikor ilyen rendeleteket bocsát ki, amelyek megcsufolják az agitáció szabadságát. —- A Magyar Nemzeti Párt tiagygyüiá^e Komáromban. Mint jeleztük, a Magyar Nemzeti Párt jelöltjei és vezérei szintén fölkeresik Komáromot is, hogy a párt nagyszerű programját megismertessék városunk magyar népével. A párt november 12-én, csütörtökön este 6 órakor, a Dózsa-féle Baross-utcai Vigadó emeleti nagytermében nagygyűlést tart, amelyen szónokok lesznek Richter János dr. plébános szenátorjelölt, Fűssy Kálmán, ifj. Koczor Gyula képviselőjelöltek, Hangos István dr. és Boldoghy Gyula vezérlőbizottsági tagok. Komárom magyar népe osztály és felekezeti különbség nélkül nagy érdeklődéssel várja a magyarság életérdekeiért küzdő párt nagygyűlését. A párt és szövetséges pártjainak listaszáma 27. — Bsnes korlesufon, A köztársaság külügyminisztere Benes Eduárd dr. szintén tevékeny részt vesz a ko.mány, illetve a koalíciós pártok korteskedésében. A csehszlovák nemzeti szocialisták pártjának gyü'ésein több ízben megjelent és természetesen tőle telhetőleg védelmére kelt a hatéves rezsimnek. Legutóbb Pozsonyban jelent meg az Urániában, ahol párthívei előtt nyilatkozott az állam belső- és küiső politikájának aktuális kérdéseiről is. Benes beszédében a megoldatlan problémákról nyilatkozott, így a földreformról és az egyháznak az államtól való szétválasztásáról. Ezeket még meg kell oldani. Hangoztatta, hogy a koalíciós rendszert fönn kell tartani továbbra is a köztársaságban, mert nincs olyan párt, amely a kormányzást egymaga vállalni tudná. Az állami alkalmazottak ügyének végleges megoldásához foghat az állam, mert itt a viszonyok már annyira kon szolidálódtak. Majd áttérve a külpolitikára, kijelentette, hogy a köztársaság külső politikája elejétől kezdve „békeszerető“ volt. Magyarországról is megemlékezve, azt mondta Benes, hogy többször történt már kísérlet Csehszlovákia és Magyarország kölcsönös viszonyának szabályozására, de eddig eredmény nélkül. Hogy mi annak az oka, azt persze bölcsen elhallgatta a külügyminiszter. Benes dr. szerint a Habsburg kérdés (a köztársaság e nagy n umuse) teljesen elintézést nyert! A szövetségesekkel fennálló viszonyról szólva, Benes kijelentette, hogy sem nyugati, sem keleti politikát nem folytat, hanem csehszlovák politikát és azt az álláspontot képviseli, hogy Csehszlovákiának Oroszországgal ugyanolyan viszonyba kell jutnia, mint Franciaországgal. így szónokol a külügyminiszter, amikor kortesuíon van. — Erélyesen visszautasította a Magyar Nemzeti Párt ellen intézett támadásokat. — Óriási lelkeseaés a párt mellett! A Magyar Nemzeti Párt vezetőinek munkáját mindenütt diadal kiséri. A párt gyűlései a lelkesedés jegyében folynak le és az országszerte uralkodó hangulatból bizton meg lehet jósolni a Magyar Nemzeti Párt győzelmét. A párt illusztris vezére, Szent- Ivány József, aki fáradhatatlan odaadással, a legönzetlenebb kitartással, fajának és nemzetének sorsáért és jövőjéért áldozatkészen lobogtatja a magyarság zász Iáját, úgyszólván állandóan utón van, hogy pártjának rendeltetését és célját hirdetve, a magyarság nagy tömegeit felsorakoztassa a Magyar Nemzeti Párt zászlaja alá. Az eddig lefolyt gyűlések közül úgy arányai, mint jelentőségénél fogva egyik legimpozánsabb volt a szombaton, november 7 én Tornaiján tartott országos párigyülás, amelyen messzevidékről voltak jelen a gömöri magyarok, akik egy szivvel és lélekkel, megbonthatatlan egységben tömörülnek Szent-Ivány táborába. A gyűlésen Szent- Ivány József is résztveíí, hatalmas beszédet mondott a nemzeti magyar pá t hivatásáról és erélyes szavakban utasította vissza azokat a nyílt és burkolt támadásokat, amelyek a párt ellen egyes gyűléseken és a sajtóban elhangzottak. A gyűlésen Tornallyay Zoltán pártelnök elnökölt, aki lendületes beszédben nyitotta meg a gyűlést és üdvözölte a párt köztisztelettői övezett vezérét. , A megnyitó után Szent-Ivány József mondott nagyhatású beszédet, melyből a következőket közöljük. — Ezen a helyen indítottam meg — úgymond — az egységes magyar párt akcióját, ezen a helyen, ennek a közönségnek szeme láttára és fülehailatára folyt le közéleti munkám jeientékenyjésze. Valahányszor a kezdeményezés erejével uj és uj eszméket vetettem fel a magyar gazda- és földművelő-társadalom emelkedése érdekében, majd a magyarság politikai szervezése és tevékenysége tekintetében, mindig számos lelkes és komoly munkatársat és hűséges, értelmes magyarok nagy tömegeit találtam itt meg, kik zászlómat, mondhatnám fenntartás nélkül követték, Büszkeséggel, jogos büszkeséggel tölt el ez a valóság és úgy érzem magam ez előtt a közönség előtt, mint aki igazán itthon van, a szó legszorosabb értelmében, egy nagy családban, melynek számos tagja mind egytől-egyig ismeri minden munkámat, akik előtt mezítelenre veíkőztetve áll egész életem, egész közéleti tevékenységem. Örülök annak, hogy önök előtt állhatok ebben a zűrzavaros harcban, mely nem kiméi semmit, mely nem kíméli az embert, nem kíméli a mindennél szentebb meggyőződést és nem átal a kétséges siker kedvéért rágalmak özönét szórni mindegyikünkre, akik ebben a harcban résztveszünk. Itt önök előtt kívánom visszautasítani a rágalmakat, önök előtt, akik — ismétlem — minden munkámnak tanúi voltak. Mindenki tudja, hogy munkám első percéből kezdve az erők tömörítésén dolgoztam. A gömöri földmivesek az én számból hallották talán először, hogy szervezkedjenek, én mondtam meg ugyanakkor, több mint egy évtized előtt, ha nem fogjuk össze az erőinket, akkor elpusztulunk, de azt sem hallgattam el, hogy a szervezkedés erejével előre haladni, eredményeket elérni csak kitartással és hosszú idő után fogunk. Mert a szervezkedés nem minden, a szervezett erőnek felhasználása és pádig okos felhasználása, aminek következnie kell. Első állomása a szervezkedésnek a gömöri, majd a gömörnógrádi gazdák egyesülete volt, azu'án, mikor a súlyos megpróbáltatások legnehezebb napjai következtek, a magyar kisgazda- és kisiparos-párt és végül ma a magyar nemzeti párt és a Sil-IÉr Jiif i| Isié Isii.
