Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-11-03 / 132. szám

POLITIKAI-LAP.

Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kő.

Egyes szán árat 80 filiéh

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BÁRÁNY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-a. 28., Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

AZ Ülipon KÉR.

Komárom, — nov. 2.

Nagyon gyakran foglalkoztunk a magyar nemzeti kisebbség ezen legfájóbb sebével, a magyar földönfutók ezen intézményes szaporításának ügyével, az állampolgárság kérdésével. Bár napnál fényesebben bizonyított a magyar álláspont törvényessége és helyessége, sem a kormány, sem a legfelsőbb bíróság, mely sérelmes döntését ellenünk a törvénynek nem jogkiterjesztő, hanem korlátozó magyarázata alapján hozta meg és jogi tévedés áldozata lett, nem volt hajlandó az állampolgársági kérdés gyökeres megoldására.

Teljes bizonyossággal áll előttünk az, hogy a kormány ebből is politikai kérdést csinált és ezt a magyar kisebbség ellen teljes mértékben kiaknázza. Tanúbizonyság erre a magyar választók ezreinek törlése a választók névjegyzékéből. A kormány nemcsak elzárkózott a nyilvánvaló jogtalanság orvoslása elől, de a bírói döntés 1 egyenesen jogfosztásokra használta fel, kitenyésztve az államnélküli állampolgárok új típusát. Le kell szögeznünk, hogy e kérdésben a kormánnyal szemben nemcsak Magyarország, de Románia és az SHS állam is egyöntetűen állást foglaltak azzal, hogy nem hajlandók állampolgárokul elismerni azokat, akiket a döntés címén a kormány áüampolg óságuktól megfoszt.

A magyar nemzeti kisebbség memoranduma Gfenfberr f kszik és várja a népszövetségi ta ács döntését vagy a hágai nemzetközi döntőbíróság Ítéletét.

A lex Dérer, amelyről oly sokat beszéltek ezelőtt ogy évvel, ismét feltámadt a cseh zociáldemokraták által megásott sírjából és Dérer, a szlovenszkói csehszlovák szociáldemokraták vez re újból nyilatkozott e kérdésben, sőt erről előadást tart Pozsonybi Dérer, a kiváló jogász, reméljük nem politikai lépvesszőnek tekinli ezt a kérdést, hanem komolyan akarja annak igazságos rendezését és azért ennek nagy figyelmet kell szentelnünk, hiszen ez a mozgalom abból a körből indul ki, ahonnan a magyarság minden mozgalma a merev negációval találkozott.

Dérer, mint jogász, azt hirdeti, hogy a bírói döntés jogi tévedés. Mi ezt azzal toldjuk meg, hogy a kormány e téves bírói döntésnek olyan értelmezést tulajdonit, amely minden korrekt jogi felfogással ellenkezik. A csehszlovák közigazgatási bíróság joghatálya nem terjedhet távolabbi időre, mint az állami szuverénitás tartamára, tehát hét esztendőre. Minden további

szerzett jog abból a nézőpontból bírálandó el, amelyet az érdekelt fél köz- és államjogilag elfoglalt, tehát az, hogy a kormány az 1867. és 1848. előtti időkre viszszamenőleg kutatja az állampolgárságát a magyar kisebbségnek, ez jogtalanság és elnemzetlenitésre, fajunk mesterséges gyöngilésére irányuló törekvés.

Hogy ez politikumot tartalmaz, az nyilvánvaló, azokból a felröppent hírekből, hogy a kormány rendezői fogja az állampolgársági kérdést, nyilván a szociáldemokrata pártnak, a papa kedvencének, harci felbuzdulására. Természetesen a választások után. Mi ezt a kérdést a napirendről levenni nem engedjük. A magyar választási agitációnak is ez alkotja a tengelyét. Mi itt akarunk élni teljes jogú állampolgári életet. A békeszerződés nem adott a csehszlovák köztársaságnak arra mandátumot, hogy az állam kereteibe préselt magyar állampolgárok őseit kutassa, hanem csak arra, hogy az átvett állampolgárok tisztességes boldogulását biztosítsa.

= A kísantani fonfarenc’ája. A kísantant konferenciájáról Írnak a lapok, amelyet rövid időn belül megtartanak. A konferencián a kisaníanf országainak külügyminiszterei vesznek részt s a progíammot illetően élénk jegvzékváitás folyik a három állam között. Eredetileg csak a jövő év tavaszán akarták megtartani a konferenciát, de a legutóbbi politikai események a kongresszus korábbi megtartását teszik szükségessé, úgy, hogy a külügyminiszterek már november hő végén összeülnek és pedig Bukarestben. A konferencia főtárgyát a locarnoi egyezmény megbeszélése képezi. A keleteurópai határok biztosítására vonatkozó álláspontot Benes dr. külügyminiszter fogja megvilágítani és megvitatják a kisantant államai gazdasági közeledésének kérdését is. Véglegesen rendezni kívánják az osztrákmagyar monarchia utódállamainak követeléseit és tartozásait amit főképpen azért kell sürgősen elintézni, mert a nagy antant hatalmak erősen szorgalmazzák a nekik nyújtott kölcsönök visszafizetéséi.

= Az országos kere-ztényazociaiísfa párt Jelölt listái. Az országos keresztényszocialista párt jelölt listájának számát a belügyminisztériumban megtartott sorsoláson a 4 számban állapította meg. Az országos keresztényszocialista párt nem tévesztendő össze a „ Ny ugatszlovenszkói * elnevezésű Lelleyféle pártbontó és a jelek szerint kormánytámogató beresztényszocialista párttal.

— A katonák szavazatai. A mostani

képviselőválasztáson a katonák kisebb arányban vesznek részt, mint az eddigi választásokon. Emiatt a Rudé Pravo méltatlankodik és azt írja, hogy a katonákat azért fosztották meg választói joguktól, mert a katonai parancsnokságok elfelejtették idejekorán benyújtani a választcjegyzékeket. A lap azt állítja, hogy a katonaság legnagyobb része a kommunista jelűitekre szavazott volna és ezt eleve már jő! tudták a koalíciós pártok._______________

— „Warualin“ a legjobb poloskairtószer kiirtja a petét is, üvegje Ke 5 — Központi Drogéria Kammerhoffer és Tsa Pozsony, Ventur utca 20, Naponta postai szállítás.

Magyar és német iparosok.

Az elmúlt hat esztendő nehéz megpróbáltatásoknak tette ki az itt élő Kisiparosságot is. A panaszok, mini a pusztába kiáltott szó vesztek el, senki sem akarta azt meghallgatni, sőt hivatalos helyekről, kormányférfiak ajkáról a jobb jövő biztatása helyett csak újabb romlást, újabb szenvedéseket helyeztek kilátásba.

A kisiparosság életképessége és élni akarása azonban utat tört magának az akadályokon és politikai pártjaiban szervezkedve minden lehetőségét megteremtette annak, hogy politikailag is érvényesüljön és igv az érdekeiért vivőit küzdelmét valóban eredményessé tehesse.

A cseh és morvaországi német kisiparosság a Német Iparos Pártban szervezkedett. mig a szlovenszkói Magyar Kisgazda Főidmives és Kisiparos Partban találta meg elhelyezkedését. A választási küzdelem még közelebb hozta őrét. A magyar kisgazda, főldmives és kisiparos párt a magyar nemzeti párttal karöltve szövetségre lépett a hatalmas német gazdák szövetségével, a német iparos párttal, a szepesi német párttal a ruszinszkói keresztényszocialista párttal és a független munkás párttal, közös listán választanak az egész köztársaságban s igy a köztársaság magyar és német kisiparosssága egyesült erővel az egymásra ialáiíság felemelő tudatával és biztató reménnyel megy a választásokba.

Ezek a tények igazán kényszerítőig parancsolják minden iparosnak, hogy nemzete és saját jól felfogott érdekében ezeknek a pártoknak listáját támogassa. A fant megnevezett, választási küzdelemre egyesült pártok, melyeknek a képviselöházban való jövő szoros együiimüködésre is megállapodásuk van, a

„Gazdák Szövetsége és a Német Iparos Párt, a szlovenszkói Németek és Magyarok Nemzeti potitikai pártja“ cimü listával mennek a választásba.

Az iparosságnak tehát saját jól felfogott érdeke végett becsületbeli kötelessége minden szavazatával ezt a listát támogatni, mert bűnt követ el min den kisiparos, aki ezt a kisiparosság felemelésére kínálkozó módot elmulasztja, mely úgy programjában, mint jelöltjeinek személyében a kisiparosság érdekvédelmének teijes garanciáját adja.

Szil Géza dr. a taztráyszstialisla párt vezére a tasztényszotiallziis esjeteíMSpríl és a nemzeti gondoláim!.

— A nagymegyeri seregszemle. — A magyarság nagynevű reprezentánsa nyilatkozik a keresztényszocialista _ párt hamisítatlan nemzeti programmjáról. —

— Saját tudósítónktól. —

A választási kampány második vasárnapja kiemelkedő eseménye lett a szlovenszkói magyar politikai küzdelemnek. Szülik Géza dr., a keresztény szocialista párt illusztris vezére, a Csallóköz egyik legnagyobb és tántoríthatatlan nemzethü nagyközségét választotta ki, hogy a mai sok tekintetben összekuszált magyar politikai helyzet tisztázása céljából fontos és mély értelmű nyilatkozatot tegyen Valljuk meg, hogy erre a nyílt egyenes tisztázására a mai magyar politikai helyzelnek szükség is volt, me:t a korteskedés zűrzavarában a magyar nép egyenes utat kivárt magának kijelöltetni azok által, akik bizalmukból a legfelsőbb rum előtt az ősszmagyarság jogait

hangoztatni és tudásukkal, politikai rá termettségükkel, érettségükkel védeni hivatottaknak vallják ínagukat. A nagymegyeri keresztényszocialista népgyülés kilépett a párt korlátjai mögül és a csehszlovák államban élő magyarság politikai hitvallásának lett színhelye és tanúja.

A nagymegyeri népgyülésről alábbi tudósításunk számol be.

Közel 300 kilométernyi politikai túra után Szüllő Géza dr. az Orsz. Kér. Szoc. Párt elnöke Poór Ferenc párttitkárral Komáromból ment Nagymegyerre, hol az állomáson a nagymegyeri párszervezet elnöksége Fekets Sándor ref. lelkész, elnök és Németh Vince szervezeti alelnök fogadták. A nagymegyeri pártszervezethez csatlakozott a komáromi párt szervezet képviseletében Ivánfy Géza ipartársulati titkár, országos pártvezetőségi tag, aki a komáromiak nevében köszöntötte a keresztény szocialista párt elnökét és köztiszteletben álló vezérét.

A nagymegyeri piacíéren mintegy 700 - 800 hallgató előtt tartotta meg programmbeszédéí az Orsz, Kér. Szoc. Párt lisztavezeiője, akit a népgyülés színhelyére megérkezésekor tiszteletiéi vett körül és üdvözölt a párthivek serege. Mint a magyar politikai élet egyik régi harcosára emlékeztek a nagyniegyeriek és példás figyelemmel hallgatták a keresztényszocializmus zászlóbontásának lélekemelő ünnepén elhangzott szónoklatokat.

Fekets Sándor orsz. párt vezetőségi sag, a uagymegyeri szervezet elnöke nyitofta meg a népgyülést mély gondolatokban gazdag beszéddel, melyben rámutatott arra, hogy a keresztényszocialista párt nem jön beválthatatlan Ígéretekkel, de becsületes, magyar egyenes programmal, amellyel & párt az 1920. választásokon lépett ki először. A magyarság ebben a demokratikus államban nem tud, de nem is akar másod és harmadrendű állampolgár lenni, hanem a teljesiíeti kötelességek alapján egyenjogú minden állampolgárral. Az az Eídorádó, amelyet a többi pártok ígértek és Ígérnek a magyar gazdának, a magyar iparosnak, a magyar értelmi bégnek keserű kenyeret adott cbak. A keresztény szocialista párt tiszta jelszóval megy a választási küzdelembe és oly vezéreket választott, akik nem kortes célokra, hanem nagy és nemzeti célok eléréséért önzetlenül küzdöttek és küzdenek. Szüllő Gézát, az országos pártelnököt nem kell bemutatnia (hosszantartó éljenzés), mert az ő nevét ismeri nemcsak Szlovenszkó, hanem a külföld is, hiszen ő volt eddig is a szomorú magyar sorsnak fáradtságot soha nem ismerő szószólója és ennek a magyarságnak, amely elszakadt régi hazájától bátor, megtantorithatatlan és önzetlen védelmezője azok előtt a fórumok előtt, ahol nemzetek sorsát intézik. Köszönettel tartozik a nagymegyeri szervezet a párt országos elnökének, hogy a magyar Csallóközbe jött. Szeretet és tisztelet adóját adja a nagymegyeri szervezet ezért és kéri hogy beszédéi tartsa meg.

Ezután lép a szószékre Szüllő Géza dr., hogy kibontsa a keresztény szocialista párt lobogóját, melynek jelszava Isten és Haza. A szcciaiizmus, ami a világon ma az uralkodó eiv, a iegszereíetíebb elv, a kér, szocialista párt aital nyilvánul meg, mert a szocializmusnak két korrekiivumot ad: a keresztényi szereteíet és a nemzeti érzést. Ezt az elvet hirdeti itt bent és hirdeti kint a külvilágban a magyar fájnál; jogait. Annak a fajnak a jogait, amelynek megbánni valója talán van, de szégyelni valója nincs. Nem kereste a párt elnökséget, egész erejét a külügyeknek szentelte, nem is volt Szío-