Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-31 / 131. szám

1925. október 31.

Komáromi Lapok

5. oldal.

Elfttdistk kezdete bétkSznap este

V és '1:11 óiata

TISZTI PAVILLON

Előadások kezdete vasár- ás flnneps&p

Szombat és vasárnap, október SÍ-én és nov. 1-én I. rész. Hétfő és kedd. november 2. és 3-án II. rész.

Harry Piel:

UJ TU S

I. rész. A begyek hercege 5

II. rész. TJt a nagyvilágba

Lebilincselő kalandordráma 13 felvonásban és 2 részben.

Főszerepben a legvakmerőbb kalandorszinész: HARRY PIEL.

Eg; on KoiBiiista vádiiata SzovietoiosiOFUág oh

A gaztetteket és a bűnösöket megtorlás helyett megjutalmazzák. — Visszaélések, lopások, sikkasztások, büntettek az egész vonalon. — Az orosz parasztság nemsokára leszámol a szovjetzsandárokkal és az egész bűnös rendszerrel

Lenin maga mondotta egyszer saját követőiről, hogy azok kisebb része őrült, a nagyobb része pedig gonosztevő. Az őrültek, úgy látszik, lassacskán elpusztultak, de a gonosztevők megmaradlak. Legalább az í látszik igazolni ez a rendkívül érdekes nyílt levél, melyet a kcletszibériai Karbinban megjelenő Russky Golos cirnü napilapban az orosz kommunista párt egyik legrégibb és tekintélyes tagja, S. Jakowiyevics Kiriljuk tett közé s melyet alább s/ószerint köziünk. Megdöbbentő erejű vészkiáltás ez a levél, s egyben talán leghatalmasabb — mert legillefékesebb vádirat az ellen a rendszer és kormányzat ellen, mely tönkretette az orosz népet és tönkre akarja tenni a világot.

Kiriljuk Moszkvában, Uraiban és Vladivosziokban volt magas hivatalok ban és tizenkilenc éve volt tagja a kommunista párinak, amelyből most elkeseredve és megundoredva kilépett, E tettének megokolásául tette közzé nyílt nyelevét, melyben a következőket mondja:

„Még 1922. decemberében Zötsiból levet irtam Leninnek, melyben behatóan megvilágítottam azt a gonosztevőkre valló tevékenységet, melyeket nemcsak a párt tagjai, de maguk a szervezeiek is elkövetnek. Rámutat ama gaztetteknek egész sorára, melyeket a felsőbb hatóságok nemcsak nem toroltak meg, de egyenesen védelmükbe vettek és megjutalmaztak. Azt kérdeztem tőle, hová fog az vezetni, ha az orosz kommunista párt QO°/o a oíy elemekből áll, akik megelőzően súlyos gonosztevők voltak. Felelelet erre nem kaptam.

Idő múltán meg kellett győződnöm arról, hogy a pártból a bűntetteseket kiirtani lehetetlen, mert a magas vezetőállásokban szintén gonosztevők ülnek. A folyó év áprilisában levelet irtam Stalin-nak, hogy rám nézve lehetetlenné válik a pártban való megmaradás.

Jelentést tettem arról, hogy 1920 ban rájöttem, hogy a távol keleti tartomámányok kormányzója, Krasznoscsekov, akit én 1917 óta valóságos egyeduralkodó autokratának ismertem, bűnös visszaéléseket követ el, az állami pénzeket elherdálja és valóságos orgiákat rendez. Hivatalos megállapítás szerint sikkasztásai meghaladták a 13 millió aranyiubelt. Bíróság elé került, tíe az eljárás vége az lett, hogy Krasznoscsekov büntetés helyett kitüntetésben részesült. 1921-ben a Nepomjastcsi elvtárs által különleges protekció mellett elkövetett sikkasztások ügyében tartott vizsgálat eredménye az lett, hogy ő az ügyének megvizsgálására kinevezett állami elienőrzőbiztosnak az arcába vágott. Ezt a gazembert is rövidesen magas tisztségre emelték. Mikor én ugyanabban az évben Grossman kereskedelemügyi népbiztos üzelmeinek nyomára jöttem s megállapították, hogy tizenegymillió aranyrubelt sikkasztott el, a vizsgálóbizottság elnökét, Ponomarev elvtársat azonnal meggyilkolták. A gyilkosság megtorolatlan maradt, Grossmann azonban ma is vígan éli világát. A Donee-medence szén- és fémipari termelési biztosa egész szervezett módon fosztogatta az állami vagyont. Büntetést nem kapott; nekem azonban 24 óra alatt el kellett hagynom a Donee medencét, mert gaztetteit felfedeztem, — Voltak hivatalos közigazgatási hatóságok, hol millió és millió rubelt és száz meg száz púd aranyat sikkasztottak el. Ezek a bűnesetek megtorolatlanul maradtak, de pőruljártak azok a tisztességes emberek, akik a gaztetteket meggátolni, vagy leleplezni törekedtek. A gonosztevők magas állásokat kaptak.

Nem beszélek arról a számtalan bűnös cselekményről, melyeket bolsevikok követtek el a „Munkásokért és parasztokért 1“ jelszó örve alatt. Mindezek azonban megérlelték bennem azt a meggyőződést, hogy Szovjetoroszországban a hazugság uralkodik, hazugság felüli ől lefelé végig, mindenütt átlátszó hazugság! És mindez a szélhámosok és csavargók egy kis csapatának a javáért, akik megfojtották az igazi szabadságot, melyet a munkások és parasztok tőlük vártak.

Tizenkilenc éven át voltam tagja a forradalmi kommunista pártnak, de ezek a szörnyűségek arra indítottak, hogy abból most már kilépjek. Az a lerongyolt orosz parasztság, melyet ma még a szovjetzsandárok sanyargatnak, nemsokára megtalálja a módot rá, hogy mindezeknek végét vesse! Nemsokáig fognak már adót fizetni a „világforradalmi szervezetek“ olvasztókemencéinek, sem azok ügynökeinek, akik a nép vagyonát külföldön eitékozolják!

S- ]. Kiriljuk,

a forradalmi kommunista pártnak 1906 óta volt tagja.

A párttagsági könyv száma: 538 691.

1 borzalmak számadatokban.

— Mit is eredményezett hát a háború ? —

A világháború pusztításáról olvastunk már nem egy ízben számszerű adatokat, azonban nem voltak még eddig rendszeres és többoldalú kimutatások mindazokról az emberi életben és anyagi javakban okozott mérhetetlen károkról, amelyeket a nagy háborúnak köszönhetünk. A közismert Hickmann Alias Universal, amelyet a világhírű Freytag és Berndt-féle földrajzi intézet ad ki, uj, most piacra került kiadásában a háború utáni politikai, gazdasági és népmozgalmi statisztikai adatok mellett, a nagy háború veszteségeinek pontos statisztikai feldolgozását is hozza. Ebből a legmegbízhatóbbnak ismert statisztikai kézikönyvből vesszük át a következő szomorúan érdekes összefoglaló adatokat.

Az antant hadseregeiben harcolt ősziesen az öt háborús év alatt 43.500 000

•mber. Ennek 145 százaléka elesett, 33 százaléka megsebesült, 15 százaléka hadifogságba jutott. A nagyobb százalékok természetes következményei a harcolók alacsonyabb számának. Mindkét oldalról összesen harcban állott 66 millió ember.

Egyes hadviselők szerint a következő képen oszlanak meg e számok : Oroszország 15 millió emberrel vett részt a háborúban. Aránylag nagy veszteséggel, mert embereinek 17 százaléka elesett, 38 százaléka megsebesült, 17 százaléka hadifogságba jutott. Utána Anglia adott legtöbb embert, de aránylag sokkal kisebb veszteséggel: 9 és félmillió angol katonából csak 10 százalék esett el, 27 százalék sebesült meg és csak 3 százalék jutott hadifogságba. Franciaország alig adott kevesebb embert, de viszont a legnagyobb veszteségi arányt mutatta: kilencmillió francia katonából elesett 17 százalék, megsebesült 49 százalék s fogságba jutott 6 százalék. Olaszország 5 millió emberrel vett részt a háborúban Ebből elesett 10 százalék, megsebesült 16 százalék, fogságba jutott 10 százalék. Az Egyesült Államok két és félmillió katonát hozott az európai harctérre. Vesztesége aránylag kicsiny: 43 százalék fogoly. A kis államok közül Románia és Szerbia egyformán 800 ezer embert vittek a harctérre. De veszteségi arányuk különböző. Szerbia veszitett aránylag legtöbb halottat a háborúban: 53 százalék a bevonultaknak elesett, 19 százaléka megsebesült, 25 százaléka fogságba jutott. Románia veztesége is felette van az átlagnak : 20 százalék halott, 25 százalék sebesült, 30 százalék fogoly.

A Négyes szövetségben Németország vezet 11 millió harcossal, ebből 15 százalék elesett, 41 százalék (mindjárt a francia után) megsebesült, 9 százalék fogságba jutott. Ausztria-Magyarország 9 millió harcossal vett részt a háborúban. Ebből elesett 16 százalék, megsebesült 22, fogságba jutott 20 százalék. Törökország egymillió 800 00, Bulgária 700.000 harcost vitt a harcterekre.

De a harctéren elesettek csak egyrészét teszik a háború emberpusztitásának. Hozzá kell az elesettek számához adni a születések számának csökkenése s a polgári lakosság halandóságának emelkedése által okozott veszteségeket. Ez alapon számítva megdöbbentő számokat kapunk. A harctereken elesett összesen 10 millió és 135 ezer ember. A háborús évek alatt nem született meg (az előbbi évek átlagát véve alapul) 20 millió 850 ember s a Hinterlandban elpusztult 6 millió és 15 ezerrel több a normálisnál. Úgy, hogy a világháború teljes embervesztesége körülbelül 37 millió ember.

A háborúban elpusztult és meg nem született 13 millió orosz (az 1914. évi össznépesség 9 százalékai). 5,900.000 német, 5,800 000 Auszfria-Magyarországból, 3,500 000 francia, 2,150.000 olasz, 1,870 000 angol, 1,250.000 török, 500.000 román, 1,220 000 szerb, 400 000 bolgár.

S a hadirokkantak? Franciaországnak van a legtöbb: másfélmillió 1 Minden ezer lakosra 38 rokkant esik Franciaországban Németország következik utána a szomorú rangsorban 1,400 000 rokkanttal, minden ezer emberre jut 26. Romániában 84 000, kis Magyarorságon 150.000 rokkantat számoltak össze. Náiunk 5, Magyarországon 19 rokkant esik minden ezer lakosra.

Ezek a háború emberpusztitásának adatai. Lássunk néhány számot a gaz-Zongora

Harmonium

Orgonagyár

166

Schönhofer A. Pozsony.

személyi és teher automo bitókat

traktorokat

alkatrészeket

■zállit

autóm. képviselő CSR-ra

nemzetközi kereskedelmit.

Bratislava, Stelinlk-u. 1. sí

Telelőn 26—88.

dasági rombolás részleteiről.

A newyork Bankers Trést Company számításai szerint a világháború összesen 1,812 milliárd aranyfrankba került. Ebből közvetlen háborús kiadás 1.363 milliárd,külömböző háború okozta egyéb kiadás 449 milliárd. A direkt háborús kiadások igy oszlanak meg az egyes államok között. Antant: 889 milliárd. Ebből Anglia 261. Franciaország 214, Egyesült-Államok 175, Oroszország (1917 ig) 108 Olaszország 86, Belgium 35, a többi államok 10 milliárd. Négyes szövetség 474 milliárd. Ebből: Németország 284. Ausztria-Magyarország 146, Törökország és Bulgária 44 milliárd. E számok érdekes összehasonlításoké nyújtanak alkalmat az emberanyagban történt áldozatok számával,

Hogy mily nagy gazdasági tőkét pof csékolt el a világ a háborúban, azt a

I következő számok mutatják. A világ egész vagyonát a háború előtt kb. 5.000 milliárd aranyfrankra becsülték, most legfeljebb 4,375 milliárd. Nemzeti Va§ gyona a háború alatt csak Európa uj ' bankárának, az Egyesült Államoknak l és Japánnak nőtt. Az Egyesült-Állaí moknak 1069 miliiárdról 1.500 millil árdra. Amerika igazán nem tiltakozhat ; ha hadimilliomosnak nevezik. Japán vaf gyona 100 ról 125 milliárdra nőtt. A 1 többi államé persze alaposan csökkent, jj Angliáé 406-ról 344 milliárdra, — Nét metországé 469 ről 308-ra, Franciaorj szágé 325-ről 225 re. Oroszországé 308- jj ról,125-re.

Óriási számok mutatják az európai j államok eladósodását. Az Egyesült-Alí lamok követelése 52 995 millió arany| frank. Angliára esik ebből 21 700, Franciaországra 17 500 millió. Viszont Anglia ; követelése 44 377 millió. Franciaország j követelése 9 053 millió. Úgy hogy f Anglia erős aktivával, Franciaország j ellenben erős passzívával zárja a mér} leget.

IA szárazföldi háborús pusztítások értékét 156, tengeri rombolások értékét 35 milliárd aranyfrankra becsülik. A j semlegesek is ráfizettek a háborúra.

; Kész vesztességeik 9 milliárd, a semle- I gesség fenntartásának költségei pedig 8 milliárd aranyfrankra rúgnak.

Halottak napjára.

Amikor a temetőben járok,

Elnézem a hervadó virágot.

A virágból édes illat árad,

Nem csoda, hisz könny füröszt ott Minden vlrágszálat.

Ha rám borul majd az örök álom, Nyugalmam ott én is feltalálom;

De siromnak nem lesz majd virága,

Nem lesz, aki felkeresse S könnyet ejtsen rája !

A íegkegyeletesebb ünnep a világon a halottak ünnepe, amikor elköltözött kedveseinknek szenteljük az egész napot, és annak előestéjét, amikor meggyujtjuk a megemlékezés mécseseit elköltözött szeretteink sírján és a haldokló természet utolsó virágaival teleszórjuk sirhantjukat.

A halottak napja nem egy felekezet ünnepe, hanem az egész emberiségé, amely tisztelni tudja őseit, elődjeit. A történelem előtti idők ködébe vesző ember is tisztelte halottait és a szürke esztendőnek egy napját azok emlékezetére szentelte. És amint a család tisztelte az ő halottjait, az egész nemzet tisztelte a nemzet hősei, vitézeinek emlékét.

Az azokról szólő énekek, regék, hősmondák mind a halott emlékének a megtisztelései voltak. A hősök mondáiban elmondott szép szavak jelképezve virágot szórtak a nemzet hőseinek a sírjaira, amelyekről legtöbbször már azt se tudták, hogy hol domborulnak.

A történelem előtti kor emberének halottai iránti szeretete évezredeken át mindig növekedett, erősödött és ma már a legáltalánosabb és legnemesebb emberi érzések közé tartozik.

Amikor kintjárunk a temetőben halottak estéjén és halottak napján, kétsze-