Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-31 / 131. szám

■ogywenhatodik évfolyam. 131« szám. Szombat« 1925. oktéber 31

POLITIKAI LAP.

E18fizeté*i ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Kő.

Egyes szám árat 80 fiilé £

ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS.

Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: B ARANY A Y JÓZSEF dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Nádor-u. 29., Megjelenik hetenkint háromszor:

kedden, csütörtökön és szombaton.

Ellenfeleink.

Komárom, — okt. 30.

Mérkőzés előtt az okos ellenfelek, akiket nem száll meg a nagyzás ördöge, megmérik saját erejüket, mielőtt összemérnék azt. Nem akarunk a botor elbizottság hibájába esni, mikor a saját erejűnket megmérve egyúttal megbecsüljük az ellenfelekét is. Szándékosan nem használjuk az ellenség szót, hiszen ez — magyarokról lévén szó, — megbélyegző volna és egy fajtán belül, melyet közös nyelv, közös vérség, szokások, történelmi múlt, nemzeti hagyományok kapcsolnak össze, ellenségekről nem beszélhetünk.

Egyik múltkori fejtegetésünkben Hodzsa „apánk« katonáiról, a magyarnyelvű kormánytámogató agráriusokról szóltunk, akiket elszéditettek a földigéretek, bár földet még nem osztottak nekik; az előjelekből látva nem is fognak osztani nekik csak akkor, ha az ellenzék majd összefog és ezt a pártcélokra kihasznált kortes földosztást meg nem szünteti, melyet szemérmetlen nyíltsággal művelnek, azt hangoztatván, hogy földet csak az agrárius pártiak kaphatnak. Mi nem tudjuk ezt parasztfogásnál egyébbnek minősiteni. Hiszen ha ez igy volna, akkor külön törvényt kellene hoznia erre a nemzetgyűlésnek, de meg kellene vele együtt változtatni a köztársaság alkotmánylevelét is, amely a polgárok közt való jogegyenlőséget ünnepélyesen törvénybe iktatta,

Az új nemzetgyűlésen erről igen sok sző lesz és Hodzsa „apánk« feje-alját nem fogja rózsákkal kipárnázni az ellenzék, mely ezt a visszaélést aligha fogja továbbtürni észsebrevágni.Csánkiés Mikié, ami teljesen mindegy, kormánypárti agráriuspártok mindegyik magyar pártnak ellenfelei: a magyar kisgazdáknak éppen úgy, mint a keresztényszocialistáknak, a kommunistáknak éppen úgy, mint a szociáldemokratáknak, mert ezeknek se oszt földet. Szerényen megtartja magának. S ha Ígéretekkel kell beérnie, az is mind az övé marad.

A szociáldemokraták, már mint a magyar szociáldemokraták, most legújabban ellenzéki formaruhában közelednek a választók felé. Hangoztatják az elégedetlenséget a törvényhozással szemben, amelyben az övéké volt a vezérszerep és igy a felelősség is rajtuk szárad. Szeretnének most oldozkodni ettől, de

a felelősség nem ereszti Őket, hanem erősen fogja. A rendtörvény, a retrográd sajtótörvény jellemzi ezeket a »haladó« szociáldemokratákat, akik visszafelé haladnak mint a rák és a pártabszolutizmus mintájára a kormányabszolutizmust is megteremtették.

Gyönyörű vívmányaikkal a hat év alatt két tucat, pontosan huszonnégy fajta új adóról, amelyeket ők raktak a nép vállaira, persze hallgatnak ezek a népboldogitók. Nem dicsekednek a gyönyörű közigazgatással sem, mely elvette a községek autonómiáját, a városokból falukat csinált és a megyékből nagyzsupákat. Ezeken a helyeken a polgárok akarata a zérussal egyenlő és csak árnyéka az autonómiának, amit meghagylak. Az állami jegyző vétója minden határozatot megakaszt, a járásban a járási főnök azt adja a járási bizottság elé, ami neki épen jól esik, a megyebizottságban a kinevezett darabontok a nép által választott képviselőket mindig leszavazzák.

Mindennek a magyar szociáldemokralák képviselőikkel aktiv részesei voltak. A beígért földi menyország helyett adókat, rendtörvényt és olyan közigazgatást szállítottak, amelytől mindenkinek elmehetett a kedve.

A kommunisták ellenségei a szociáldemokratáknak, akiket gyű lölnek, mint a munkásság ügyének elárulóit, haragusznak a keresztényszocialistákra, mert keresztények, a zsidókra, mert zsidók, a nemzetiekre, mert nemzetiek. A kottákat Moszkvából szállítják nekik és aszerint muzsikálnak. Néha haragusznak a kormányra is igen nagyon és hangos tüntetéseket rendeznek ellene, a tőke ellen meg állandóan mennydörögnek, de titokban kiegyeznek vele, amint éppen az érdekeik kívánják. Látjuk a községi képviselőtestületekben tanúsított viselkedésükből.

A taktikájuk mindig változik, megállapodásokat kötnek, de meg nem tartják azokat: ez az ő párt kátéjuk. Az ellenfélnek mindig ártani, magukat mindig erősíteni, minden pozíciót elfoglalni, ami az adózók verejtékéből jő létre és végül azokat állandóan ócsárolni, ez céljaik keresztmetszete.

A magyar nemzeti irány ellen a legnagyobb hévvel küzdenek és készek ellene bárkivel szövetkezni.

Sajnos, az elkeseredett nép, mely hajlamos minden szélsőségre, csak a jövőt nézi, amelyet ígérnek neki s amelytől elszédül. Szociális termelés, szocializált üzemek, a tőke és a gépek köztulajdonba vétele, határozottan tetszetősen hangzanak azok előtt, akiknek nem termelt a föld kenyeret és nem tudtak munkához jutni, néha önhibájukon kívül is és akiknek a gépek mellett nem jut hely, mert csak magyarul beszélnek, vagy akiket a felaprózott nagybirtokról szélnek eresztettek egy-két havi fizetés végkielégítéssel. De keservesen csalódnak azok, akik azt hiszik, hogy a gazdasági helyzetet forradalmi utón felborítani lehetne és a tőke kiengedné csavarni kezéből a fegyvert. A tőkét erre erőszakkal kényszeríteni nem lehet, de igenis lehet a tőke és a termelés másik egyenrangú tényezője, a munka között harmóniát teremteni, akinövéseket lenyesegetni.

Hát ezek az ellenfeleink nekünk, akik a kormány pártjaival szemben felvesszük a küzdelmet. Nem becsüljük le egyiknek sem az erejét és súlyát, hanem számolunk velük. A választók elé tartjuk a tükörképet, nézze meg benne ezeket a pártokat is és válasszon közülük. Fontolja meg erősen, hogy melyik útra lép, arra-e, amely az itt élő és számra nézve az állam többségét alkotó nemzetiségeket egy nemzeti állam vazallusává akarja tenni és akaratát megalkuvás nélkül reánk kényszeríteni, vagy arra az útra, amely első sorban magyar nemzetiségünk jogainak elismerésével fenmaradásunkat és boldogulásunkat biztosítani tudja, megvéd bennünket a legnagyobb szerencsétlenség ellen, amely érhet, a fajunktól idegen nemzetekbe való felszívódástól.

== Az Országos Kerasziényszooialisía Párt Jelölőlistája az érsekilián kerületben. 1. Képviselői: 1. Dr. Szüllő Géza birtokos Bácsfa, 2. Dr. Jabloniczby Jáno3 ügyvéd Pozsony, 3. Gregorovits Lipót plébános Jóka. 4. Dr. Alapy Gyula hírlapíró Komárom, 5. Nagy Péter földmunkás Süiy, 6. Jedlicska Gyula iparos Nyitra, 7. Frank Rudolf gazda Fetsőjányok, 8. Vircsik Károly munkás Pozsony, 9. Nagt József gazda Dénesd, 10. Srenker Lajos iparos Dunaszerdahely, 11. Frasch József iparos Léva. II szenátorok: 1.Dr.Grosschmied Géza ügyvéd Kassa, 2. Dr. Franciscy Lajos prépost Nyitra, 3. Kreibich Károly iparos Pozsony, 4. Kereszfury József ref. esperes Nagygeres, 5. Dosztál Jakab iparos Komárom, 6. Puskás István gazda Szepsi, 7. Csernvák Izidor iparos Léva, 8. Frankovics Dezső kereskedő Jászó, 9. Takács Vince gazda Somorja. — A kassai kerület jelölőlistája. 1. Fedor Miklós igazgató Lőcse, 2. Dr. Fleischmann Gyula, főtitkár Kassa, 3. Dr. Pollák Gyula ügyvéd Kassa, 4. Dr. Baksy Dezső ügyvéd Rimaszombat, 5. Késő János kisgazda Doboruszka, 6. Bartók István munkás Kassa, 7. Buchner

Béla iparos Kassa. — Jelölőlista az eperjesi kerületben. 1. Dobránszky János esperes-plebános Sóvár, 2. Pásztor András gazda Enyicke, 3. Haitinger János, 4. Kolozsy József, 5. Ványai István, 6. Bélaffy Bálint, 7. Mitró András, 8. Dr. Palásthy Bála, 10. Halkő István. — Szenátusi lista az eperjesi kerületben. I. Magyar józsef, 2. Petrus János, 3. Ciegelbrier János, 4. Kerekes János. Az érsekujvári kerület jelölt listáit csütörtökön 120 választó látta el ajánlásával és ezt közjegyzőileg hitelesítették. A jelöltek listáit pénteken nyújtották be a kerületi választási bizottsághoz dr. Szabó Béla ügyvéd és Öivedy János bankigazgató pártmegbizottak.

= A Magyar Nemzeti Párt népgyQ- lósei Montban. A Magyar Nemzeti Párt Ipolyságon f. é. október hó 25-én nagysikerű népgyülést tartott. A népgyülést dr. Csermák Ernő volt orsz. gyűlési képviselő magas szárnyalásu beszéde nyitotta meg, amelyben utalt az elkövetkező választási időszak fontosságára és arra a nehéz helyzetre, amelybe a trianoni békediktátum önkényes rendelkezései sodorták azide szakított magyarságot. A megnyitó beszéd után dr. Salkovszky Jenő Ipolysági ügyvéd, a párt egyik képviselőjelöltje szólalt fel. Beszédében viaszatckint a múltra ; szembeállítja az 1849 végén bekövetkezett osztrák abszolutizmus és az 1919- 1920-az évek katonai diktatúráját, majd ismerteti az itt élő egymilliónyi magyarság létért való küzdelmét s a kormány azon törekvését, hogy gazdasági és kulturális szabadságát megcsorbitsa a nemzeti kisebbségeknek. Ezután ismertette a Magyar Nemzeti Párt programját és azokat a kényszerítő okokat, amelyek ezen párt alakítására parancsolólag hatottak. Majd felszólított minden magyarul érző embert, hogy kövessék azt a zászlót, amelyet Szent- Ivány József a Magyar Nemzeti Párt megalapítója bontott ki. Szent-Ivány József nevének említésekor a hallgatóság lelkesen éljenzett. A nagy tetszést kiváltó beszéd elhangzása után ifj. Koczor Gyula szólalt fel, aki az érsekujvári választókerület kisiparosságának a képviselőjelöltje. Nagyhatású beszédében sorolta fel a magyarság sérelmeit és azokat az üres Ígéreteket, amelyekkel az első képviselő választások idején a magyarságot a kormánypártok elhalmozták. Azután rátért a földreform törvényekre. Kimutatja, hogy ezen törvény is, mint annyi más, csupán azt a célt szolgálja, hogy a magyarságot legyöngitse, mert a valóságban az agrárpárt a telepítés céljaira akarja a földreform törvényt felhasználni. A magyar kisgazda, vagy földmunkás csak itt-ott a látszat kedvéért kap egy két holdat, mig a zömét csehszlovák telepeseknek adják. Hogy a telepítés a cél, felhívja a figyelmet a képviselőházban most hozott uj törvényre, amelyben ötszáz milliót szavaznak meg az Amerikában és Jugoszláviában élő csehszlovákok hazahozatalára, illetve telepilésére. Az idegenek beözönlése folyik minden vonalon. Nem elég, hogy a magasabb állami hivatali állásokban nem tűrik a magyart, de még az utkaparók és vasúti bakterok helyébe is cseheket hoznak. A nagy tetszéssel elmondott beszédek után dr. Csermák Ernő záróbeszéde következett, amelyben ismételve hanjó étvágyat, 120 kellemes közérzést és munkakedvet [biztosit.

Az IGMÁNDI nem tévesztendő össze másfajta keserűvizzel.

Éhgyomorra fél pohár SCHMIDTHAU ER-f éle

keseruviz