Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-29 / 130. szám
1925. október 29. Komáromi Lapok 3. oldal. 439 ELISMERT legolcsóbb bevásárlási forrás „ELBERT* ‘ divatáruháza Komárom, Nádor-utca 19, Koronabaakkai símben. Az idény reklámcikkei: Férfi kutyabör keztyii téli béléssel 40'—, női és féríi trikókeztyü 8 50, női harisnya hátul varrott 10—, férfi Jäger ing 30'—, Zephir ing 2 gallérral 30-—, férfi svetter 35—45, bokavédő 25—35, női kabát, jó minőség 120'—, 1 tucat la. férfi zsebkendő 36 K. Dús raktár szőrme boa, női és férfi mellény, szőrmedísz, csipke, vattelin, Vulkán koffer, ernyő stb. Gyermekkocsi gyári raktár 75 Kc-tól feljebb. missziós kiállítás tündérvárázsu pavilion • jait. — A szentaiya okt. 19-én fogadta a zarándokokat. Terjedelmes, szónoki hévvel olasz nyelven mondott beszédében örömét fejezte ki a résztvevők nagy száma felett, megköszönte a neki nyújtott szép ajándékot. Majd arról beszélt, miként tűnik ki Rómában a kath. egyház egységes, szent apostoli és általános volta. Később rátért arra, hogy tudomása van a katolikusok nehéz helyzetéről Csehszlovákiában és hogy nagy örömmel töltötie el Marmaggi nuncius referálása a szlovákok és ^magyarok hithűségéről. Végül részletesen fejtegetve igazi atyai meleg szavakkal küldte áldásét a zarándokok áhsl az iiihonmatadofíaknak is. A római éjtatosságok megható befejezése a Colosseumban történt, ahol Marmaggi nuncius szentmiséje alatt generalis communió volt. Visszajövet Paduában szent Antal sírjánál állapodtak még meg a zarándokok. Itt Blaha Marián, beszferc-ebányai püspök a magyaroknak a szentszékhez való hagyományos ragaszkodására hivatkozva, buzdította a magyarokat a hithüségre. A zarándokoknak jól estek a testvéri szavak és — harsány „éljen“nel válaszoltak — olasz szokás szerint — a püspöki prédikációra. Okt. 24 én értek vissza a zarándokvonaíok Pozsonyba: utasaikon meglátszott a testi fáradtság, kimerültség, de ezen keresztül tört a lélek üdesége és az öröm, hogy ezt a zarándoklást megérhették. L. =: Á TESTNEK ^ szüksége van állandó ápolásnál legalább hetenként egyszeri bedörzsölésre. Erre legalkalmasab a világhírű a ALPA MENTHOL - SÓSBORSZESZ Óvakodjék mindennemű utánzatoktól és azt erélyesen utasítsa vissza, mert mindenkinek joga van pénzéért a legjobbat követelni és ez a valódi ALPA SÓSBORSZESZ. Mindenütt kapható. Ara 5 50 Ke 483 S f I is mti innia sí legyei? A járási hivatal még nem intézkedett. Pár héttel ezelőtt az összes újságok hírül hozták, hogy a Komárom melletti népes Aranyos községben a község vagyonával való gazdálkodás körül bajok vannak. Meglepően tárgyalták ezt a hirt, különösen Aranyoson a falubeliek, mert a községben mindég a legnagyobb rendben ment minden, különösen a közvagyon kezelése. A község címére és részére érkezett egy vagon szénnek, az állomásról való befuvarozása közben történt meg, hogy a község bírája Farkas István, a szénből az utbaeső lakására is vitetett egy-két fordulóval és ahogy a csendőri lemázsálás során kiderült: 10 métermázsát. Igen ám, de a hiba ott csúszott be, hogy a csendőrség még a magántulajdon elve alapján áll Tudomást szerzett az esetről. így került napfényre a pad lásra felrakott szén és a szokatlan módon való közvagyonnaii rendelkezés. Az eljárás amint mondják, a bíróság előtt folyik ez ügyben. Azonban a község lakossága még mindig nem nyugodt. Suttognak az emberek tovább, ami behallatszik Komáromba is. Sok mindent beszélnek össze-vissza. Ez talán nem egyébb mende- mondánál, önként vetődik fel azonban az emberben az a kérdés: okuk van rá? Ezt mi nem keressük, nem is kereshetjük. Az a csendőrségre és a felügyeleti hatóságra tartozik. Mi csak a köz érdekében kénytelenek vagyunk azt megállapítani, hogy ezekuíán Farkas István még ma is a község bírája. Mi úgy gondoljuk, hogy azért nem nyugodt a falu, mert nincs meg a bizalma. A község első embere a biró. Jó példaadás az első kötelessége. Már pedig a fenti eset sérti a bírói méltóságot. A járási hivatal van hivatva első sorban is rendet teremteni az aranyosi községházán minden irányban, amit hiszünk is, hogy teljesül rövid időn belül. ÁM tudni akarja hol lehet a legnagyobb választékban olcsóért Ízléses és jó minőségű és lányka kabátot vásárolni, keresse fel Kertész J. Jenő üzletét s KOMÁROM, idlHtca 25. ulDl az Otthon kávéházzal szemben. Mindenféle szőrme boák, szövött, kötött, rövidáru és uridivat cikkek szintén igen nagy választékban és olcsón kaphatók. Idegen állampolgárok iparűzése. Irta: Ivánfy Géza. Az idegen állampolgárok iparűzésé; e vonatkozó rendelkezések következtében oly hátrányok származnak az ipar. és kereskedelem terén működő ezrek és ezrek terhére, amelyeket elhárítani éppen az uj ipartörvény hatálybalépte után következő kezdő hónapokban lenne szükséges. A sérelmek, amelyek az ipar és kereskedelem gyakorlóit érik, abból származnak ugyanis, hogy az ipartörvény a kölcsönösségtől teszi függővé az idegen állampolgárok iparűzési jogáriak eüs mérését. Ez a kölcsönösség azt jelenti, hogy oly állam polgárai, amelyben a csehszlovák állam polgárai ipart űzhetnek, hasonló feltételek mellett a csehszlovák állam területén is jogot nyerhetnek ipar üzésére. Ez a rövid és világos deklaráció azonban elhomályosul a törvény vonatkozó paragrafusának további szövegezésében, mert e kölcsönösség igazolását kormány nyilatkozattól, vagy a zsupáni hivatal kijejezett engedélyétől teszi függővé, illetve kapcsolja össze. Most, amikor még ezrek és ezrek állampolgársága vitásnak, illetve a magyar évtizedes joggyakorlattal szemden tsgadottnak nyilvániftatik, — a konszolidáció 7. évében — a törvény nek ilyen vagy olyan jóakarattal történő értelmezése sok ezer egzisztencia kérdésévé válik. Különösen azokban az esetekben, amidőn a honpolgárság jelen magyarázata mellett foglalkozásuk természetével járt s a közönség szükségletének csökkenésével vagy emelkedésével, az ipar és kereskedelem eszközeinek modernizálásával magyarázható vándorlásra, s majd az~ üzleti konjunktúra megszabta letelepülésre kényszerült iparost és kereskedőt érint az állampolgárság megállapítása. Iparosainkat és kereskedőinket városainkba, falvainkba a kereseti alkalmak jóhirei hozták és letelepedésük idejét a megélhetési viszonyok, tehát a konjunktúra mérte ki nagy ellentétben a földmives népünk letelepülésének inditó okaitól, mely népet a föld kötött s vonzott vissza sokszor évtizedek után is az ősök letelepülési helyéhez. Igen érthető tehát, hogy az állampolgárság labirintusából éppen az iparos és kereskedő nem tud kiszabadulni; mintha ők lennének szánva áldozatul az állampolgársági vita Minotauruszának s a törvény Ariadné-fonala pedig szerencsétlenségükre összebogozódik a „külföldiekére vonatkozó paragrafusok értelmezése alatt. A régi magyar joggyakorlat szerint a már évtizedek óta e területen lakó iparosság és kereskedők állampolgárságát eldöntötte egy időre a hires, közigazgatási legfelsőbb bírósági döntés; most ennek alapján a politikai hatóságok a szép idő óta itt produktív munkát végző iparos és kereskedő osztály java részét megfosztja állampolgárságuk igazolhatásától. Különösen a határmenti városokban lakó iparost és kereskedőt helyezi ez a rendezetlenség az állam polgársági kérdés demarkációs vonalára, honnan se ki,- se bejutni nem tudnak, mert a csehszlovák állam politikai hatóságaitól vélelmezett állampolgárságukat még a régi állam javára sem tudják igazolni, elkerülvén onnan már hosszú idők óta. Ez a kérdés tehát kilépeti már az állampolgárság medréből, s az egészséges, nyugodt feltételeket kivánó ipar és kereskedelem problémájává vált. Nagyon üdvös lenne ezért, ha az ipar és kereskedelem legfőbb érdekképviselete a Kereskedelmi és Ip-rkamarák is foglalkoznának ezzel az üggyel, mert az van akkora horderejű, mint bármely más, az állami konszolidációt érintő kérdés. „A demokrácia az emberi társadalom politikai organizációja a humanitás éti kai alapjaira fektetve;“ “a demokrácia a munkán felépülő emberi társadalom szervezettsége, amelyben sem egyének, sem osztályok egy másik munkáját ki nem zsákmányolhatják;“ „a demokratikus állam főcélja nem az uralkodás, hanem az igazgatás.“ Ilyen s hasonló szépen zengő definíciókat olvashatni a humanizmus egyik nagy reprezentánsának könyveiben. Ettől az akadémikus humanitástól azonban igen messze estek azok, akik a törvénygyártás lázas munkájában is inkább arra gondoltak, hogy az állam vezetésébe az uralkodás s nem a humanitás gyengéd, megértő gondolatait tegyék meg útmutatónak. Az ipar és kereskedelem az állam lüktető főere, amelyet nem lehet béklyóiba fogni, amelynek szabadság kell, amelyet megöl a kacskaringos paragrafusoknak olyan magyarázata, amely csak tiltó rendelkezéseket tud szülni. Az ipar és kereskedelem igazgatása rendel követel, ezt belátjuk, de ahol a demokrácia jelszava annyiszor verdesi a fülemet, olt bántó kakofóniává sülyed minden szónoklat, görcsbicsucsorodik a törvény és fojtó ölelésében meghal, amin az állam nyugodt élete alapszik: a munka. Az ipar és kereskedele m állami kölcsönösségbe az emberi kölcsönösséget és egyforma elbánás politikai elvét kellene beleplántálni, mert egzisztenciák pusztulása csak további elkeseredést vált kt, amelyből már eddig is elegünk volt. személyi és teher cmtomcbiloka t traktorokat: alkatrészeket szállít autoriz. képyi3»lő ÓSR-ra HüzsíIéí kinftefltimlt. Bratislava, Stefánlk-u. 1. az Telelőn 26—28. Választási naptár« Október 21 tői november 3 ig a községi hivatalokban közszemlére vannak kitéve a választói névjegyzékek. Október 30 án, déli 12 óráig keli benyújtani két példányban a jelöltlistákat a kerületi választási bizottságok elnökeinek. Október 30-án, déli 12 óráig minden pártnak be keli neveznie a belügyministériumban a központi választási bizottságba egy rendes és egy póttagot. Október 30 án, délután 4 órakoi ül össze először összehívás nélkül a kerületi választási bizottság. November 1-ig a párlmeghaíaitrazotlaknak be kell jelentenie müden körzeti választási bizottságba egy rendes és egy póttagot. November 1 én, d. e. 10 órakor ü! össze először összehívás nélkül a központi választási bizottság Prágában. November 1-én déli 12 óráig a kerületi választási bizottságok elnökeinek kezeihez ie kel! fizetni a szavazólapok sokszorosításért kivetett költségeket. November 5-ig a hivatalos lapban közhírré teszik az összes érvényes jelölőlistákat. November 7-ig az elsőfokú politikai hatóságok köztudomásra adják a választás napját, kezdő és záró óráját, valamint a választási helyiségeket. November 8-íói november 15-ig a községi hivatalokban ismét közszemlére vannak kitéve a választói névjegyzékek. November 12 ig a községi hivatalok minden választónak a lakására kikézbesiíik a szavazólapokat és ezernél több lakősu községben a választói igazolványokat is. November 15 án, reggel 8 óráig a körzeti választási bizottságok elnökeinek be jelenthetők a pártbizalmi személyek. November 15-én, reggel 8 órakor minden választási helyiségben megkezdődik a szavazás. November 17 én d. e. 10 órakor a kerületi választást bizottságok összehívás nélkül összeülnek székhelyeiken (I, sktutiníum.) November 23-án déli 10 órakor a központi választási bizottság összehívás nélkül Prágában összeül (II és III. skrutinium.) Ekkor nyújtják be a a pártok a II. és III. skrutinium részére jelöltlistáikat. November 29-ig (illetőleg a választás eredményének kihirdetésétől számított 14 napon belül) benyújthatók a választási bírósághoz a választások elleni felebbezések. HIKE K. — Október 28-énak megünneplése. A csehszlovák köztársaság fennállásának évfordulóját, október 28 át Komáromban is megünnepelték. A katonaság már előző estén zenével járta be a várost. Szerdán istentiszteletek voltak a templomokban. A katonaság tábori miséjét a Pintyőke ligetben tartották meg nagy katona parádéval. Az iskolákban szintén rendeztek ünnepélyeket és a hivatalokban szünetelt a munka. Az istentiszteleteken részivettek a hatóságok fejti. — Reformáeió emlékünnepély a KöI- lépiumban. Október 31-én, szombaton este 6 órakor tartja a ref, Egyház a Kollégium nagytermében a reformáció emlékére szentelt ünnepélyét a következő műsorral: 1. Közének. 2. Imádkozik Nagy Sándor. 3. Szaval Gőttl Erzsi. EmiÉkbeszédet iart dr. Kenessey Kálmán. 5. Énekei Salamon Juliska, zongorán kiséri Kiss Edith. 6. Szaval Ivanics Erzsi. 7. Bibliát magyaráz és imádkozik Galambos Zoltán lelkész. 8. Közének. Szeretettel meghívja az Egyház elnöksége a híveket erre az estélyre. Helyszámok a lelkészi hivatal-
