Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-17 / 125. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1928. október 17. Elismert tény, hogy a ' E9IÍI2ÍH vezet a jó szappanok között. MINDENÜTT KAPHATÓ. 401 dákban bőkezűsége a kulturális célok­kal szemben a köztudatban él. Nemzetének élt mint igaz magyar ember. A liberalizmus romboló szelle­mét ösztönösen megérezve, a konzer­vatív politika utaira lépett. Egyike volt a néppárt megalapítóinak a nagy Zichy Nándor és Molnár János volt komáromi plébánosok oldalán. A szerencsétlen világháború után, a történelmi változás politikai khaoszában is a keresztény irányzat felé orientálódott és annak ma köztisztelettől övezett ősz vezére. Hálával tekint reá ma népe és nem­zete egyaránt, melyek iránt való köte­lességeit úgy végezte, hogy az méltó az emlékezet aranykönyvében való fel­jegyzésre. Palkovich Viktor nemzetgyűlési kép viselő, gúlái kiérdemesült esperes­plébános, alelnöke a főegyházmegyei katolikus nagybizottságnak, tiszteleti elnöke a keresztényszocialista párt komáromi járási szervezetének, társel­nöke a Jókai Egyesületnek, nagynevű alapítója a komáromi diákasztalnak, vezetője községe minden anyagi és kulturális szervezetének. Papi élete fehér és példaadó, jelleme sziklaszilárd Aka­rata nem hajlik, inkább törik. Pap és férfi. Tudás és jellem öleli át egyéni­ségét és tette vezérré s jelölte ki a maga méreteiben gyönyörű pálya nyílegyenes útját. $ Palkovich Viktor nevét sokan foglal­ják imájukba e napon mindazok, akik­kel jót tett, akiken segített é3 akik reá mint nemzetének ősz és igaz vezérére a Gondviselés minden áldását kívánják. Testi és lelki erőt és egyensúlyt, a munkában eltöltött hosszú, gyümölcsöző élet után csendes alkonyt, megérdemelt nyugalmat és pihenést, életcéljai nemes küzdelmeinek és vágyainak elérését és teljesülését. Iparvédelem. Irta: Ivánfy Géza. A kormány ipar- és tarifa-, ezenkí­vül a sok panaszt, sok megpróbálta­tást kiváltó adópolitikája, az általános kereseti lehetőségek csökkenése szinte hol pontra juttatta a megélhetést bizto­sitó termelés gépezetét. Pedig ezt a gépezetet a politikai és társadalmi rend szene fűtené, és hiába áll mellette a szakképzett gépészek százezernyi se­rege, ha kezüket a megmozdíthatatlan, élettelen indítón keli tarianiok. A választások előszele hangokat ho­zott innen is, onnan is az iparpolitika megváltoztatásának szükségességéről és amint a választások kiírásának dátuma fixirozva lesz. előre számíthatunk arra, hogy a politikai agitáció a kitűnő ma­gyar „kis páros választói anyagot“ is el fogja árasztani különböző Ígéretek­kel. A most indulóban levő nemzeti reálpolitikai célkitűzést szimpatikussá teszik s ennek a politikai útkeresésnek pionírjai, mégis azt a megállapítást kell tennünk, hogy eddig éppen a ma­gyar iparos kispolgárság érdekvédel­méről hallottunk legkevesebb hangot. Pedig aligha tagadhatja bárki is, ha a nemzet gerincének lett elkeresztelve a magyarság egy másik nagyobb gazda­sági rétege, a magyar kisiparosságot ennek a gerincnek felső, erősebb csi­golyái közé kell sorolni. A pártok politikai kortesei, félő, ki­kezdi < majd ezt a magyarságra erőt és biztatást jelentő tábort is, és nem lesz­nek fukarok Ígérgetésekben, amelyeket azonban soha eskomptálni, beváltani nem fognak tudni. Nem fognak tudni, mert Szlovenszkó különleges ipari st uk­­turája éles ellentétben áll a történelmi országrészek fejlett nagyipari berendez­kedésével és ennek céljaival. De ellen­tétben áll Szlovenszkó kisipari bérén dezkedése azzal a burkolt államszocia­lizmussal is, amely nagyivü társada­lompolitikai célok elérésére a doktriner bölcselkedésből gyakorlati eredményeket kíván leszűrni. A kormány nagyipari politikájának lovai a nemzeti átlam eszmének hódoló és kierőszakoló nyers politika szekere elé van fogva és keveset törődnek az­zal, sőt talán a tiikos program szerint történik is, hogy ez a szekér maga alá temeti a csendes halódásra itélí kéz­műves iparosság ezreit. Ez a nyers reálpolitika, amely mellett a nemzed ideál sovén tűdűiöitségével melengeti éles karmu kezeit, érthető a nemzeti államban való hitet követők részéről, amely hit gázol és elsöpör és amelyből hiányzik az emberszere tét. Ez a harc az államszocializmusért még ha győzelemmel végződnék is, az emberhuüák hekatombái fölött ül­­he né meg győzelmi torát. Ebből, a demokráciát megcsufoió és diszkreditáió politikából nem kér a magyar iparosság, de nem csak nem kér belőle hanem más, a vele, a sorsá­val törődő iparvédő politikát követel. A kisiparos szorgalmas munkás keze csak a maga kézi szerszámaiért ér el és ezeket a szerszámokat védi, mert ezek a szerszámok évszázadokon át százez­rek megélhetését, boldogiuását, tehát a kultúra és a civilizáció haladását segi tették elő. A magyar iparosság megbecsülendő ereje a magyarságnak, értékes gyümöl­csöt termő ága az ezeréves hatalmas törzsnek. Más nemzetektől hozzánk, közénk vetődött s a magyar toleranciát, a ven­dégszeretetet becsülő száz és száz szív­vel lélekkel magyarrá vált iparos eddig nem tántorodott meg s velünk jóban rosszban testvérként osztozott. És ezek mellett itt élni kíván a sok ezer többi, ás a kezét nyújtja ki maho nap már a betevő falatért s csuklott hanggal kéri, hogy lábraállitsák és megvédjék a za­katoló, embererői fumigáió gépektől, a fojtó nagyipar ölelésétől. Minden magyar pártnak kötelessége, hogy ezt a hatalmas tábort necsak sza-I«ä3 Egyetlen biztos védelmet ny.jt a lágyék, here, comb és köldöksérvnél a mi tökéletesített rsgénéikSü sérv­­kStőnk, mely éjjel is hordható. Min­denféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyamébsülyedógnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Flanell has-, és mell melegítő. , JföET feOtsZßfhäz 8BATISLAVA. Düia-l 11 Rendelő orvos: dr. K‘*ch K. F. egy. m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintóztotnek. vazóknak szedje össze, hanem, hogy megmentésükre a poliukai programmok kitűzésénél a legelső helyen emlékezze­nek meg és a védelem minden eszkö­zéi felhasználják megmentésükre. Jopl-liiÉa Mm Kaland. Irta: Bárd Miklós. Csillog a dér, mint könycsepp gyer­[mekarcon, Keresem Ősz asszonyt, — csavargóm, Késői álom . . . kései kaland. A napsugár szilánkra tört a ködben, Nagy szürke harkály sípol el fölöttem, Párás a reggel, porhanyó a hant. Álmodtam rólad Ősz asszony, az éjjel, Az ormon ott, mely ide kékei, Hervatag álmom, rád találok én. Két messzenézö sudár szilfa áll ott, Font őszi szálból van a hinta-ágyod, Párás szil ága ingat köi-nyedén. Ős;: asszony, várj meg, amíg odaérek, Parancsold meg a siró szélnek, Ne sirdogáljon, üljön el alant. Ősz asszony, halkan száll feléd az ének, Megyek . . . Panaszhoz nincs közöd [tenéked, Késői álmom .. . kései kaland. Á régi borbirák és a csapiárok. Irta: Takáts Sándor. jóemlékü eleink több oly tisztséget szerzettének, melyek egyrészt a közjó előmozdítását, másrészt meg a bécsú­­szott-mászott visszaélések megszünte­tését célozták. A régi jó rendtartás hozta magával a borbirák alkalmazá­sát is. Valamikor polcos és tekintetes tisztség volt az ő hivataluk. S ha a Bakkusnak túlsókat nem áldoztak volt, az illendő becsületet is megadták ne­kik. Ezen nem sokat változtatott az a körülmény, hogy a korcsmák körül te­kergő léhűtők, meg a kótyonfitty bor­csiszárok, akik száraz gégével a bor­nak ereszkedtek s a csárdák varátkás lócáján emelgették a csalókapoharat, mód nélkül gyűlölték őket. Mert hát a borbirák is sóval sóztak ám s a bű­nösöknek farára ráolvastatták a szen­tenciát, Ezt tették a deákokkal is, akik éjjel titokban pincésborokért jártak. * S jól tették, ha az ilyetén deákokat ' szemre hivatták; mert hát a régi jó rendtartás szerint az oskolaház Úris­tennek plántás kertje, nem pediglen a cégéres borivók otthona. A letűnt boldog időkben városaink­nak és uradalmainknak egyik legfőbb jövedelmi forrása a bormérés volt. Hogy ez veszendőbe ne menjen shogy a jövedelem ne idegen zsebbe, hanem a város perselyébe folyjon, olyan tiszt­viselőket kellett alkalmazniok, akik egyrészt a városok szőlőit és pincéit szemmel tartsák, másrészt meg a bor­mérés dolgában rendet tartsanak. Ezt a célt szolgálták a borbirák uraimék. Ők voltak a kurta- és a száraz-korcs­mák, a különféle csapszékek és a bor­­mérő-pincék kiskirályai. E bortisztek­nek éber szemmel kellett őrködniük, hogy a csapiárok a kimérésnél hamis praktikát ne űzzenek s hogy a kor csolások és borfeltöltők a hordós bo­rokat a borszivárvánnyal meg ne dézs­málják. Mivel a legtöbb helyen ők szabták meg a csaprabocsátott borok árát, számtalanszor kellett borokat kós­­tolniok. Tehátlan olyan embereknek kellett lenniök, akiket a bor meg nem győz s akik értettek a borhoz. Kassa városa bortiszteknek, Szombathely bor­mestereknek hívta őket, egyébként az egész országban borbiráknak (judices vinorum) nevezték. A szénégetőnek a tőkén a szeme, a borbiráknak a hordókon járt. Az ő bi­rodalmuk a városok és az uraságok pincéi voltak. Ők tartották számon, mennyi a bornak dermája, hány ka­rikafa (hordó) s hány göncifal rejtőzik a pincében. Ök rovatták a hordók ab­roncsaira, hány köböl s hány pint rej iik benne. A fordult borokból ők csi­náltattak ecetet, a borseprüt pedig ők árusították. Ha a bor kelendő volt, borbirák uraimék karikafaszámra is áruba bocsátották. Egyszóval sok oly dologhoz kellett érteniök, amiket nem szoktak csak úgy a mente ujjából ki­verni. Nincs tehát mit csodálnunk azon, hogy városaink számtalanszor hangoz­ol magyar tanulók sorsa — A román igazsagszolgallatds. — Antiszemita za­vargások. — Az elkobzott előfizetői név­jegyzék — Uj megyebeosztás. — Schönburg Wallenburg herceg vagyona. A művelt világnak sohasem volt valami jó véleményé Romániáról es azzal min­denki tisztáoan volt, hogy a román hatóságok törvénytelenségekért nem menaets. a szomszédos. A közélet minden ágaban korrupció, panama, lehetetlennél leheteiienebo törvényellenes dolgon tör­ténnek és alig muiik ei nap, hogy egész sereg ilyen jogtalanságról ne számolná be a világsajtó- A különböző jelenté­sekből az alábbi kis jogrendbokrétáí állítottuk össze, amelynek elolvasása után a maga teljes pöresegében bonta­kozik ki az a kuitura és jogrend, ame­lyet a románok akarnak Erdélyre rá­kényszeríteni. A nagyváradi Gazsdu líceumban fo­lyó pótérettségi vizsgálaton Duna vizs­gabiztos nyoic magyar érettségizőt és egy román érettségiző leányt felfüg­gesztett a vizsgálattól azzal a megoko­­lássál, hogy a jelöltek nem tanodák be a megkívánt formaságokat. Kiderült, hogy e formahiány az, hogy a felfüg­gesztett diákok az érettségi vusgára nem vittek magukkal külön mtatartot. (!) Romániában minden lehetséges. igy aztan érthető, hogy a magyar tanulók száma egyre csőnkén. A Ko­lozsvári római kaiolisus gimnáziumnak például 420 tanulója van, a tavalyi tatták a borbirák tisztségének fontos­ságát. Kassa tanácsa mondja például 1697-ben: „Az nemes városnak főbbik kincse és nagyobb rész tarháza az bortisztben vagyon helyeztetve“, ezért a fürmendert, vagyis a népszolót is megtette egyik bortisztnek. _ A XVI. s részben a XVil. szazad­ban is a legtöbb helyen a borbirák limitálták a kimérésre szánt borokat. Ennélfogva gyakran kellett bort kós­­tolniok. Ha nem a város csapja járt, mindenki, aki bort akart kimerni, lato­poharat küldött a borbirónak. Se*fel­hörpintvén a bort, megszabta az arat. Fogaras még 1690-ben is azt rendelte, hogy a borbirák szabják meg a csapra szánt borok árát s aki drágaoban meri adni, 12 írt bírságon marad. Majd min­den törvényhatóságunk kimondotta, hogy senki bort nem kezdhet, míg a cégérpénzt a borbiráknak meg nem fi­zette. Kassa városa volt az első, mely a borok limitálását a bortisztek kezé­ből kivette s a tanács tagjaira bízta. A régi városi utasítások kimondják, hogy együgyű, Írást nem tudó embe­rek borbirák nem lehetnek. A borbi­rónak tehát oskolákon forgott ember­nek kellett lennie, «az, ki elégséges legyen imigyen hivatalának megfelelni. Ha — mondják a régi utasítások —­­a borbirák a város hasznának elfogót lennének, becsületükből kivettetnek. SÄESÄ Bécsi Bátor Komárom legnagyobb, legrégibb és így leg­megbízhatóbb bútoráruházában, Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban Spitzer Adolf * * 9 és Tsa Utódai bútoráruházában Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. p Ml t\ I < rfjj | fi n Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő schesionok, díványok, matracok és bőrszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rolés íróasztalok és irat­­szekrények. Csakis jó minőségű áru és szolid* leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 589 Vidékre szakszerű csomagolás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents