Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-10 / 122. szám

4. oldd. Komáromi Lapok 1925. október Itt. Az előadások kezdetei Szombaton >/,7 és */a9 órakor. — Vasár- és Qnnepnap d. u. 4, '1,7 és »,',9 teakor. Szombaton október hó és vasárnap 10-én, és ll-én Nagy erkölcs sláger film! |VÁRC lIMOZlMŰSOBAl „A kettős életM Az előadáaok kezdete: Szombaton %7 éa 'Ifi órakor. — Vasár- éa Qnnepnap d. ti- 4, '1,7 éa i/,9 órakor. Remek szép erkölcs dráma 10 felvo­násban. — Az esemény lejátszódik ezelőtt 20 évvel Prága külvárosában. A főszerepben: larf Jans««. zászló félszázad óta tönkrement, selyme széttöredezett. Most uj készült helyette, nehéz zöld brokát selyemből. A kertész ipartársulat e szép ünnepén résztvesz­­nek az összes iparágak képviselői. A zászlóanya tisztére dr. Alapy Gyuláné «hölgyet kérte fel és nyerte meg az ipartársulat. Szent beszédben máltaija a nap je­lentőségét a szertartások után dr. Majer apát plébános. E szertartások után kezdődik apón­­tiíikális ünnepi zenés mise, mely alatt # katonai zenekar Molecz Tivadar kar­nagy vezetése alatt szerepel. Délután hálaadó körmenet vonul 3 órakor a Sz. András templomból a Sz. Rozália kálvária templomba, ahol a kálváriát megkerülve litániára vonul be az újonnan festett templomba, mely­nek végeztével a Sz. András temp’omba lér vissza, ahol ünnepélyes Te Deum fejezi be a nevezetes napot. A Sz. András templom restaurálása több, mint három hónapot vett igénybe, Nagyszerű munkát végeztek a komáromi ácsok a pompás állványzat felépi'ésével. A két restaurálás mintegy 170,U00 ko­ronába került. Este a katolikus Legényegylet szín­háztermében ünnepi díszelőadásul a Nótáskapitány kerül tizenkilencedszer színre a régi szereposztással. Ünnep fesz ez az előadás is. Soha magyar műkedvelők nem értek el még akkora sikert, hogy egy drrabot annyiszor ad­tak volna. De nem is mozgott műked­velői előadás oly magas színvonalon, mint ez. Komárom katolikus lakossága hol­napi örömünnepének részese lesz a város minden polgára, mert a város ősi temploma mindnyájunké, e nélkül Komárom talán nem is volna az, ami. A katolikus egyház örőmünnepe tehát a városé is, mely ennek az egyháznak a kegyura. A tízezer katolikus lélek, mely e város falai között él, holnapi örömnapján Istenhez fordul, hogy se­gítse meg és álljon mellé küzdelmeiben. PING-PONG! termei nyit Kominek tánctanár a tánciskola helyiségében oki. 10-én. Nyitva naponta délután 2 tői; szombat és va­sárnap d. e. 10 tői este 11-ig. 749 Mérsékelt díjazás. Komáromi levelek. Kedves Uram! Önnek egyáltalában nincs igaza, hogy elitéli az egész női nemet, mert a leá­nyok viselkedéséből sokszor ki i az a szándék, hogy férjhez akarnak menni és igyekeznek megfogni az áldozatra kiszemelt pasit. Nem szabad ilyen szemmel nézni a világot. Minden nőnek az a rendelte­tése, hogy férjhez menjen. Természe­tesen a rossz gazdasági viszonyok miatt ez sajnos nem mindnek sikerül. Sok az eszkimó és kevés a fóka és az emberi rermészetből önkényt követke­zik, hogy a megszaporodott eszkimók­nak nagyobb a tülekedése a megfo­gyatkozott fókák, azaz a házasulandó férfiak után. E tülekedés már veleszületett ösztön­­szerű természete a leánynak. Hiszen már 3—4 éves kisleányok tudnak tet­szelegni, kacsintani, kokettálni, hamis­­káskodni, pedig akkor még igazán nem tudják, mi az a férjhezmenés. Átlag sza­bályul lehet felállítani, hogy mára ka­­ronülő leánygyermek is inkább megy az őt csalogató férfi, mint a nő kar­jára. Vele született ösztönös érzés, amely a lány növekedésével hatványo­zott arányban nő. Ne tessék azt hinni tehát, hogy minden viselkedése a nő­sek, amely pedig szerintünk, minden­ben veszedelmet látó férfiak szerint a ferjfogást célzó cselvetés, hogy az ön­tudatos, kiszámiiott cselekedete a nő­nek. Nem 1 Igen sokszor nem is sejti ő maga se az indító okát ezeknek a cse­lekedeteknek, amelyekre mi ridegen azt mondjuk, hogy férjet akarnak fogni. A fajfentartási ösztön ezer féle öntu­datlan cselekedetben nyilvánul meg, amelyekről sokszor igazan nehéz ki­mutatni az inditó okot. Amint az ár­nyékba ültetett növény ágaival igyek­szik elérni a napsütötte helyet, a nő nek testi, leiki berendezkedése is igyekszik a napsütést elérni és öntu datianul is igyekszik a férjhezmenés biztosnak mondott révébe beevezni. De nemcsak az évezredes vagy év­milliós ösztönös érzés sarkalja erre tu­datlanul, hanem a józan megfontolás és átgondolás is. Igen sok esetben a lánynak a férjhezmenés egyet jelent jövőjének a biztosításával,Amig ásza­iéi élnek, addig csak biztosítva van a jövője kisebb, nagyobb anyagi gon­dokkal, de ha elhullnak a szülők, nem egyszer kegyelem kenyérre jut, Amikor a lány élőit a jövő biztosítása már komoly kérdést öltött, akkor az ösztö­nös cselekedeteket öntudatos cseleke­detek váltják fel, illetve segítik. Amikorra a lány rájön arra, hogy a jövője a férjhezmenéssel lesz legjob­ban biztosítva, addigra már a szülők régen a tudatára ébredtek ennek és ekkor a lány a férjfogási manőverek­nél segélycsapatokat kap a családban, a rokonságban, az utóbbiban csak ak kor, ha a rokonságnak nincs eladó lánya, mert akkor aki birja, marja elve lép fel a rokonságnál és inkább igye­keznek a rokonlány partiját elrontani, mint elősegíteni. A családi segédha­dakban persze legfontosabb szerepet játszik a mama, az anyós jelölt. Tar­tozunk annyival a rideg igazságnak, hogy kijelentjük, hogy a mama rende­sen többet árt, mint használ. Először is a férfiakban szintén van egy évez redes, sőt évmilliós ösztönös érzés: ellenszenv a leendő anyós iránt, aki pedig sokszor nem is szolgált rá erre az ellenszenvre. Ez ellenszenven kívül a ieány mamája rendesen azért árt in­kább, mint használ a férjfogásnái, mert az anyai túlszeretetlői a lányát különb lénynek képzeli, mint mást és túlságos sokszer émelyítő túlzóit dicséreteket mond a lányáról a férfi előtt, hogy ezek a dicséretek rendesen visszafelé sülnek el és a férfit elriasztják a ház­tól. A folytonosan és túlzottan a saját gyermekét dicsérő anya amúgy se szinpatikus, mert ezzel alárulja, hogy az intelligenciával és a nevelés legele­mibb szabályaival hadilábon áll. Ha nem szinpatikus egy ilyen anya a kö zömbös élőit, hát mennyivel nem ro­konszenves azon férfi eiőtt, aki esetleg komoly szándékkal közeledik a házhoz és ott az anyától émelyítő dicséretet hall folyton a leányról. Ilyenkor a »Jó bornak nem kell cégér" és »Minden cigány a maga lovát dicséri“ — bár kissé rusztikus közmondások jutnak a férfi eszébe és örül, hogy idején ép bőrrel megszabadulhat a háztól. Az intelligens anyának meg kell ta­lálni a kellő arany középutat, sőt ha kedves, tréfás leszólásban részesíti a lányát, többet ér el. Pl ha azt mondja nevetve az anya hogy ha elrontotta a lányom által fő zött ebédünkkel a gyomrát kedves uram, a házi orvosunk díjtalanul fogja kezelni, mert mi okoztuk a bajt. Ez inkább kedvesebb dolog, mintha a leánya pompás gazd asszonykodása agyondicsérésével sipítja tele a házas­ságra szánt férfi fülét. Az apa rendesen tartózkodó állás­pontot mutat a férjfogásnál Bár ő is érzi, hogy lányának legjobb volna férjhez menni, de a szive inkább a férfi nemhez húz és ösztönös szánal­mat érez minden házasságkötésre ítélt férfi iránt, ha mindjárt a saját lányát akarja is elvenni az illető, Az apa tar­tózkodása a férjfogási manőverektől sok családi perpatvarnak volt már az okozója. A férjnek igen sokszor meg­mossa a felesége a fejéi, hogy „te leszel az oka, ha a lányunk a nya­kunkon marad. Más apa kedves a lánya udvarlójához, te meg elriasztod innét“ stb. stb„ Vannak azonban apák, akik az anyákhoz hasonlóan tuidicsérik folyto­nosan a lányukat a férjjelölt előtt. Ezek azonban még émelyítőbbek, mint az ebbe a hibába esett anyák. A férjhezmenés terén a legerősebb fegyvertára a lányoknak a divat. A mai ruházkodás, helyesebben nem ru­házkodás egész végig a férjfogásra van berendezve. A kivágott ruhák va­lósággal aktokká teszik a nőket és igaza van ennek a férjnek, aki azt mondta a tuldekolráit báliruhás feleségének hazameneteikor: — Majd megvárom, amig felöltözik. — Felöltözöm? — kérdi az asszonyka csicseregve. — Hiszen le fogok fe­küdni., — Éppen azért kel! felöltöznie, mert ilyen meszteienü! még meg talál hűlni az ágyban. És a nőnek azok a részei, amelye­ket a ruha elrejt, kiabálva kínálják ma­gukat és csiiiagtaiják meg a féifisze­­inekei. Az alsoszoknya nélküli rövid alj egész mesztelenségében kidombo­rítják a női idomokat. Az áttört, át­látszó női bluzek. szőtten igen sokat elárulnak. A már előbb említeti szok­nya rövidsége pedig a leülő vagy le hajló nőknél szintén nagyon előretolja azt a határvonalat, amelyen azelőtt a férfíszemnek tilos volt cdatekinteni A ruházaton kívül, a mai nők visel­kedése, társalgási modora, az úgyne­vezett szalon csibész nyelv térhódítása, a nők tánca, korzózása mind a férj­fogás szolgálatába áll. Azok a divatot irányitó fő faktorok, akik azt hiszik, hogy a már az erkölcsi talajt nélkü­löző divat, tánc, társalgási módor elő­segítik a lányok férjhezmenését, azok nagyon tévednek. Sőt azt mondhatjuk, hogy legtöbb férfit egyesen az tart vissza a házas­ságtól, mert a neki tetsző nő valóság­gal közprédája minden férfiszemnek és táncközben a férfikaroknak. A mai di­vat a nőknek megengedett csibész mo­dora, a modern táncok vágyakat éb­resztenek a férfiak szivében, de ezek a vágyak nem tisztességes, nem a há­zasság csendes fészkébe beevezni akaró vágyak, amelyek nem megszeretni, hanem elszeretni akarják a nőt. Hogy hova fog ez vezetni, arra nem is jó gondolni. Az a legtisztább érzés, hogy a nö egy megértő élettársat akar magának keresni, bele esett a tulmodernség kloakájába. Legközelebb többet erről. Faun. zetése és halála után a fiíiszteusok győzelmi jelvényül fölfüggesztették Ez az esemény Krisztus előtt 1055- ben történt. Saulnak, a zsidók első ki­rályának, aki 1055—1075 ig uralkodott, szerencsétlen végéről a Szentirás Sá­muel I. könyvének 31-ik részében em­lékezik meg. E szerint, midőn a filisz­­teusok a zsidókat a Giiboa- hegységben megfutamították és Saul három fiát is megölték, a király látva menthetetlen helyzetét, nehogy élve essék ellensége­inek kezébe, kardjába dőlt. — És történt másnap, — mondja a Szentirás, — mikor a fiíiszteusok ki­mentek, hogy kirabolják az elesetteket, megtalálták Sault és az ő három fiát, akik a Giiboa hegyén esének el. És levágták fejét és fegyverzetét lehúzták és elküldötték a fiíiszteusok tartomá­nyába, hogy hirt mondanának bálvá­nyaiknak templomában és a nép között. És fegyverzetét Astartot templomába* helyezték el, testét pedig felfüggesztet­ték Bethsán kerítésére. A rendkívüli jelentőségű fölfedezés a zsidók történetének egy tragikus epizód­jára tereli a müveit világ érdeklődését. Ezenkívül a feledésből kiemeli Astartl­­nak, ennek a misztikus keleti istennőnek alakját is. Hogy honnét származik Astane ősi kultusza, erről a tudósok ma is vitatkoznak. Sokan Indiából szár­maztatják kultuszát, mely főképpen a babiloniaknál és a többi sémi fajnál dívott. Még a zsidók közé is beférkö­­zött tisztelete. A Szentirás enniíi, hogy Salamon király az olajfák hegyének jobbfdőli oldalán épített Astarot utála­tosságának templomot, melyet csak Józsua rombolt le Krisztus előtt 621- ben. Kultusza az egykori írások szerint a szerelem és az égitestek tiszteletével függött össze. A pogány népeknél fő­képpen a szerelemnek, elsősorban az érzéki szerelemnek volt bálványiatene, kinek bűvös szertartásai, akarcsak a Baát tisztelete, emberátdozatot is köve­telt magának. Kelet bujasága és mély értelmű misztikuma egyesült Astarté imádatában. A próféták állandóan har­coltak kultusza ellen. De az érzéki - ifiíen&ő alakjiMisLVégre el kelleti tűnnie a Szentföldről az egy Isten imádatának végleges diadalával. Astarot kurtizánjait elűztök az Olajfák hegyéről és pusztulni kellett annak a bálvány papnőinek, akis az istennő leplét szőtték, akár csak az athéni szüzek, az Athena Parihenosz peploszát. Uióbb a hellenisztikus és a római kul ura végén merül fel még itt-ott Astarté különös alakja, de Krisztus hitének uralma aztán végleg véget vetett a bűvös keleti bál vány asszony miszté­riumának, amely már csak itt-ott egy poétái alkotásb n éled föl. A londoni hir azonban a Szentirás újabb diadalát is jelzi íme ismét igaz­nak bizonyult az ősrégi bibliai adat, mely eddig a legendák ködös levegő­jében honolt. Nem régen még divatos volt az írás adatairól kétkedőn nyilat­kozni, de az újabb tudományos kuta­tások beigazolják a Biblia adatainak krónikás hűségét. A Giiboa hegyén levő Astarté szentély romjainak feltárása ismét újabb bizonyíték arra, hogy a Biblia nemcsak az emberiség legszentebb és legbölcsebb könyve, hanem ősi törté­netének hiteles krónikája is. Nem kell a fővárosba menni!! mikor POLLIK JULISKA ütődénél Komáromban, Nádor-utoa 17. sz. olcsóbban beszerezhetők a leg­újabb és kényelmes gunarni és 3 halcsont nélküli hasfüzők és mell­tartók orvosi rendeletre is. Őszi és bélelt bőrkeztyük nagy raktárai Keztyűk tisztítása és javításai Selyem és flór harisnyák nagy választékban! 52 Megtalálták Astarté templomát. A Reuter-ügynökség szenzációs tör­ténelmi hirt jelent Londonból. Eszerint a filadelfiai muzeum igazgatója táviratot kapott, hogy a Szentföldön végzett ar­cheológiái kutatások folyamán megtalál­ták Astarte, másképpen Astarot tem­plomát, amelyben a szentirás szerint Saul zsidó király fegyverzetét ennek legyö-

Next

/
Thumbnails
Contents