Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-06 / 120. szám II. kiadás
ik évfolyam« 120« szám. Kedd« 1925. október 6 log] KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. H5fixeté»i ár esehsiloyik értékben: Helyben éa vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Nádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A költségvetés és a magyar kultúra. Komárom, —okt. 5. A parlamentben most tárgyalják a költségvetést és az ellenzék éles Bortüz alatt tartja az egyes minisztériumok előirányzatát. Megemlékeztünk már arról, hogy a költségvetésnek közel egy ötödrészét a a nemzetvédelmi miniszter kiadásai teszik ki, ami megcáfolhatatlan bizonyíték az állam elmilitarizáiása mellett. Mert amely országban az állami költségvetésnek olyan tekintélyes részét költik el a hadseregre és annak fejlesztésére, mint Csehszlovákiában, ott te! jes joggal lehet az országot katonai államnak nevezni. Hogy ez a »béke« hetedik esztendejében mit jelent, felesleges bővebben megmagyarázni. A hadügyi költségvetés mellett kirívóan csekély az az összeg, amelyet az iskolaügyi minisztérium számára irányoztak elő. Ez pontosan 890.850,176 koronát tesz ki, amellyel szemben tandijak címén 17.439,908 korona bevételt vettek föl a költségvetésbe. A kiadási tételek között a középponti igazgatás, az iskolák ellenőrzése és a főiskolák kiadása 140.000,000-ra rag, amiből természetesen egyetlen fillért sem fordítanak magyar kulturális célokra, mivel magyar főiskolánk nincsen. A középiskolák kiadása 308 000,000, amelyből a szlovenszkói 6, részben magyar tannyelvű intézetnek összesen 1.670,000 korona jut, ami az egész összegnek százötvened része. Szakiskolákra 101 milliót irányoztak elő, ebből másfélmillió jut a pozsonyi kéreskedelmi és női háztartási és a kassai felsőipari iskolára. Népiskolák kiadásaira 213 és fél milliót vettek föl, ebből körülbelül öt milliót fordítanak a magyar népiskolák fenntartására, vagyis az egész összeg egynegyvenedrészét. Ruszinszkó magyar intézeteire 283,417 korona jut, vagyis a magyar kultúrára, hogyha hozzáveszsztik az elemi iskolák költségeit is, mintegy 8 millió hétszázezer koronát költ az állam. Ami az egész közoktatásügyi költségvetésnek egyszázadrészét képezi. Hogy a költségvetés egyéb adataiban magyar kulturális tételek nem fordulnak elő, az természetes. Diákszociális intézmények, művészet, színház, zene, alapítványok, népművelés dolgában hiába keresünk magyar vonatkozású számokat. Annál nagyobb az állam bőkezűsége azokkal az iskolákkal szemben, amelyeket mint »kisebb ségi iskolákat« szinmagyar vagy német területeken állított fel a csehszlovákok számára azzal az ismert célzattal, hogy az elnerazetietlenités munkája minél bizto sabban haladhasson előre. Ezekre a „kisebbségi iskolákéra 61.000,000 korona esik, vagyis hétszer több, mint az egész magyar kultúrára. Erre van pénz bőven a németek és magyarok által is busásan befizetett adókból. Ezek a számok világosan beszélnek, itt nem szükséges még j külön más adatokat fölsorakoz- j tatni a való tény bizonyítására, j amely azt mutatja, hogy a cseh- j szlovák államban a magyar nem- \ zeti kisebbség kultúrája halálra í van Ítélve. A hadseregre és a vele összefüggő intézményekre előirány- j zott közel két milliárddal szem- í ben a népoktatás még a kilencszázmilliót sem éri el, de ebből az összegből is a legmostohább módon bánnak el a magyar iskolákkal szemben. Az az elfogult soviniszta törekvés, amely a kormány egész politikáját átfűti, a kultúra terén sem hagy alább, sőt céltudatossággal munkálkodik azon. hogy a nemzeti kisebbségek kultúráját megsemmisítse. Da hiába mesterkedik, mert a történelem iga- f zolja, hogy egyetlen nemzetni sem ' lehet megsemmisíteni, hakulturájáhzo ragaszkodik. Különösen pedig akkor nem, hogyha az fölényt mutat. Már pedig a köztársaság nemzeti kisebbségei törhetetlenül ragaszkodnak kultúrájukhoz és ebben a kérdésben nem alkudhatnak és nem engedhetnek, ha az állam olyan szűkmarkú is velük szemben, mint amilyen a csehszlovák köztársaság. * 2 = A biztonsági szerződésről tartott a cseh sajtó képviselői elölt Benes dr. külügyminiszter expozét, amelyben a külügyminiszter ismertette a mostani politikai helyzetet. Három főkérdés képezi a tárgyalások magvát: 1. a francia-német-belga szerződés megkötése ezen államok között a háború megakadályozására; 2. döntőbirósági szerződés megkötése egyrészt mint Franciaország, Belgium, Lengyelország és Csehszlovákia, másrészt Németország között; 3. Németország belépése a népszövetségbe. Ezzel kapcsolatosan jelentette Benes hogy a szerződés megkötése után Európa kénytelen lesz az orosz problémának szentelni magái. Csehszlovákia — Benes szerint — a legnagyobb barátságot kívánja Lengyelországgal, de Oroszországgal is barátságos viszonyba akar jutni. Szóval a köztársaság keleti orientálódásáról lesz a jövőben szó. A külügyminiszter egyébként hangoztatta, hogy tévedés volna azt hinni, hogy az eddigi francia-csehszlovák szerződések és a kisantant szerződései Locarnóban bármiképen gyöngülnének vagy, elértéktelednének. A népszövetség közbelépése és a demilitarizált zóna tétesitése semmiképen nem érinti Csehszlovákia érdekeit és jogait, = A Vadkan és Ben-ss dr. A csehszlovák kormány annak idején bejelentette, hogy részéről a vatikáni konfliktus! elintézte és felhatalmazta Benes dr. külügyminisztert, hogy a Szentszékkel való diplomáciai összeköltefés újra fölvétele céljából lépjen érintkezésbe a Vatikánnal. Benes erre azt a követelést állította föl, hogy a Szentszék nyújtson biztosítékot abban az irányban, hogy jövőben a Húsz ünnepségek ellen nem fog kifogást emelni. Egyben jegyzékében azt is leszögezte, hogy a konfliktus kitöréséért egyedül a Vatikán a felelős, a csehszlovák kormányt nem érheti semmiféle szemrehányás. Ez a jegyzék csak elmérgesitette a helyzetet, minek az lett a következménye, hogy a Szentszék a várakozás álláspontjára helyezkedett és egyelőre nincs szándéka új tárgyalások megkezdésére. A csehszlovák lapok azt írják Prágából, hogy Palliérdr. vatikáni csehszlovák követ véglegesen elhagyta Rómát és Bécsbe költözött. Helyébe mindaddig nem fognak kinevezni senkit, amig a Marmaggi ügyet véglegesen el nem intézik.'Mindenesetre jellemző a demokratikus Csehszlovákiára, hogy Benes eljárását a petka is helyeselte. = A Kisgazdapárt jelölései és a mendemonda. A komáromi kaszinóban, kávéházakban és társaságokban a közeli napokban sokszor esett szó arról, hogy az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt a köze!gő választásokra már megejtette a nemzetgyűlési képviselő és szenátor jelöléseit. Ezzel kapcsolatban aztán egy névsor került forgalomba. Minden ilyen híresztelésekkel szemben, a párttól szerzett információnk szerint ez a forgalomba került névsor annál kevésbbé fedi a valóságot, mert a párt egyáltalában nem jelölt és a jelölést október 18 án Érsekújváron a legnagyobb nyilvánosság bevonásával, a körzeti választmányi gyűlésen fogja megejteni, ahol nem egy szükebb bizottság, hanem az egész gyűlés fogja a jelölést megejteni — Mag a választások előtt rendezik az állam) alkalmazottak ügyét. Az egyik prágai cseh lep értesülése szerint az állami alkalmazottak illetményeit rendező törvényjavaslat még a választások előtt tárgyalásra kerül. Allitóan kedden a parlament elé törjesztik a javaslatot, melyet azonnal átadnak az illetékes bizottságnak. A koalíció arra a meggyőződésre jutott, hogy az ügy elintézése nélkül nem indulhat neki az uj választásoknak. = Kommunisták fenyegető levelei a prágai magyar követhez. Mint ismeretes, Budapesten nagyszabású kommunista szövetkezést leplezett le és tett ártalmatlanná a budapesti rendőrség. A rendőrség letartóztatott hatvan kommunistát, köztük a szervezet fejét Rákosi Mátyást is. Ebben az ügyben a csehszlovák köztársaság kommunistái és megmozdultak és felhasználták az alkalmat, hogy Magyarország ellen a tőlük megszokott modorban, terrorisztikus eszközökkel lépjenek föl. A prágai magyar követhez több fenyegető levelet Írtak, melyek egyikében „Egy prágai magyar kommunista“ aláírással — kijelentik, hogy ha Rákosinak valami bántódása esik, ugyan ez a sors fogja érni a prágai magyar követség mindenkori vezetőjét. Az egyik kommunista gyűlés résztvevői tüntetést akartak rendezni a magyar követség előtt, de a rendőrség e szándékuk kivitelében megakadályozta őket. — A siociatdeinokraták a vidéken. A szociáldemokrata párt, amely a városokban teljesen felmorzsolódott, a falvakban próbál szerencsét. Vasárnap Nagymegyer községben tartottak gyűlést, mérsékelt érdeklődés mezeit. A sorozaton Ekecs és Apácaszakáiias fog következni jövő vasárnap. = Nóppyüíés. Az országos magyar kisgazdapárt szeptember hó 27-én Bögölypatonyban tartott gyűlést. A kiküldöttek Kalitza Sándor és Méhes Rudolf titkárok, a mai időkben való összetartás fontosságát fejtegették a hallgatóság egyhangú helyeslése mellett. fiz ölsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt választmányi ülése. — Mikor tart jelőlőgy ülést a púit? — Az Országos Magvar Kisgazda, Föld mives és Kisiparos Pári komáromi körzeti választmánya f. hó 3-án Komáromban Bartal Ferenc elnöklésével ülést tartott, melyen a választásokra való előkészületeket tárgyalta.. ‘ *; Ifj Koczor Gyula ügyv. elnök a párt és a magyarság feladatairól tartott előadást. Szent-Ivdny József nemzetgyűlési képviselő ismertette a politikai helyzetet és a párt politikai erejének kiterjesztése érdekében végzett munkáját, amit a választmány igaz örömmel és lelkesedéssel veit tudomásul. Baig Árpád, dr. Kmoskó Béla, dr. Holota János, és dr. Mohácsy János felszólalásai után, az ülés elhatározta, Bécsi bútor csakis szolid minőségben kapható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mái* utca 16« s tu Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uriszoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u, m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telebálószobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan raktáron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon , dívány- és matracokban. — Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.