Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-06 / 120. szám II. kiadás

ik évfolyam« 120« szám. Kedd« 1925. október 6 log] KOMAROMI LAPOK POLITIKAI LAP. H5fixeté»i ár esehsiloyik értékben: Helyben éa vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. — Külföldön 160 Ki. Egyes szám ára t 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség éa kiadóhivatal: Nádor-u. 89., Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. A költségvetés és a magyar kultúra. Komárom, —okt. 5. A parlamentben most tárgyalják a költségvetést és az ellenzék éles Bortüz alatt tartja az egyes minisz­tériumok előirányzatát. Megemlé­keztünk már arról, hogy a költ­ségvetésnek közel egy ötödrészét a a nemzetvédelmi miniszter kiadá­sai teszik ki, ami megcáfolha­tatlan bizonyíték az állam elmili­­tarizáiása mellett. Mert amely or­szágban az állami költségvetésnek olyan tekintélyes részét költik el a hadseregre és annak fejlesztésére, mint Csehszlovákiában, ott te! jes jog­gal lehet az országot katonai állam­nak nevezni. Hogy ez a »béke« hetedik esztendejében mit jelent, felesleges bővebben megmagyarázni. A hadügyi költségvetés mellett kirívóan csekély az az összeg, amelyet az iskolaügyi minisztérium számára irányoztak elő. Ez pon­tosan 890.850,176 koronát tesz ki, amellyel szemben tandijak cí­mén 17.439,908 korona bevételt vettek föl a költségvetésbe. A ki­adási tételek között a középponti igazgatás, az iskolák ellenőrzése és a főiskolák kiadása 140.000,000-ra rag, amiből természetesen egyetlen fillért sem fordítanak magyar kul­turális célokra, mivel magyar fő­iskolánk nincsen. A középiskolák kiadása 308 000,000, amelyből a szlovenszkói 6, részben magyar tannyelvű intézetnek összesen 1.670,000 korona jut, ami az egész összegnek százötvened része. Szak­iskolákra 101 milliót irányoztak elő, ebből másfélmillió jut a po­zsonyi kéreskedelmi és női háztar­tási és a kassai felsőipari iskolára. Népiskolák kiadásaira 213 és fél milliót vettek föl, ebből körülbelül öt milliót fordítanak a magyar nép­iskolák fenntartására, vagyis az egész összeg egynegyvenedrészét. Ruszinszkó magyar intézeteire 283,417 korona jut, vagyis a ma­gyar kultúrára, hogyha hozzávesz­­sztik az elemi iskolák költségeit is, mintegy 8 millió hétszázezer ko­ronát költ az állam. Ami az egész közoktatásügyi költségvetésnek egy­századrészét képezi. Hogy a költségvetés egyéb ada­taiban magyar kulturális tételek nem fordulnak elő, az természetes. Diákszociális intézmények, művé­szet, színház, zene, alapítványok, népművelés dolgában hiába kere­sünk magyar vonatkozású számo­kat. Annál nagyobb az állam bő­kezűsége azokkal az iskolákkal szemben, amelyeket mint »kisebb ségi iskolákat« szinmagyar vagy német területeken állított fel a csehszlovákok számára azzal az ismert célzattal, hogy az elnera­­zetietlenités munkája minél bizto sabban haladhasson előre. Ezekre a „kisebbségi iskolákéra 61.000,000 korona esik, vagyis hétszer több, mint az egész magyar kultúrára. Erre van pénz bőven a németek és magyarok által is busásan be­fizetett adókból. Ezek a számok világosan be­szélnek, itt nem szükséges még j külön más adatokat fölsorakoz- j tatni a való tény bizonyítására, j amely azt mutatja, hogy a cseh- j szlovák államban a magyar nem- \ zeti kisebbség kultúrája halálra í van Ítélve. A hadseregre és a vele összefüggő intézményekre előirány- j zott közel két milliárddal szem- í ben a népoktatás még a kilenc­százmilliót sem éri el, de ebből az összegből is a legmostohább módon bánnak el a magyar isko­lákkal szemben. Az az elfogult soviniszta törekvés, amely a kor­mány egész politikáját átfűti, a kultúra terén sem hagy alább, sőt céltudatossággal munkálkodik azon. hogy a nemzeti kisebbségek kul­túráját megsemmisítse. Da hiába mesterkedik, mert a történelem iga- f zolja, hogy egyetlen nemzetni sem ' lehet megsemmisíteni, hakulturájá­­hzo ragaszkodik. Különösen pedig akkor nem, hogyha az fölényt mu­tat. Már pedig a köztársaság nem­zeti kisebbségei törhetetlenül ra­gaszkodnak kultúrájukhoz és eb­ben a kérdésben nem alkudhat­nak és nem engedhetnek, ha az állam olyan szűkmarkú is velük szemben, mint amilyen a cseh­szlovák köztársaság. * 2 = A biztonsági szerződésről tartott a cseh sajtó képviselői elölt Benes dr. külügyminiszter expozét, amely­ben a külügyminiszter ismertette a mostani politikai helyzetet. Három főkérdés képezi a tárgyalások mag­­vát: 1. a francia-német-belga szer­ződés megkötése ezen államok kö­zött a háború megakadályozására; 2. döntőbirósági szerződés megkö­tése egyrészt mint Franciaország, Belgium, Lengyelország és Cseh­szlovákia, másrészt Németország között; 3. Németország belépése a népszövetségbe. Ezzel kapcsolato­san jelentette Benes hogy a szer­ződés megkötése után Európa kény­telen lesz az orosz problémának szentelni magái. Csehszlovákia — Benes szerint — a legnagyobb ba­rátságot kívánja Lengyelországgal, de Oroszországgal is barátságos viszonyba akar jutni. Szóval a köz­társaság keleti orientálódásáról lesz a jövőben szó. A külügyminiszter egyébként hangoztatta, hogy tévedés volna azt hinni, hogy az eddigi fran­cia-csehszlovák szerződések és a kisantant szerződései Locarnóban bármiképen gyöngülnének vagy, el­­értéktelednének. A népszövetség közbelépése és a demilitarizált zóna tétesitése semmiképen nem érinti Csehszlovákia érdekeit és jogait, = A Vadkan és Ben-ss dr. A cseh­szlovák kormány annak idején be­jelentette, hogy részéről a vatikáni konfliktus! elintézte és felhatalmaz­ta Benes dr. külügyminisztert, hogy a Szentszékkel való diplomáciai összeköltefés újra fölvétele céljából lépjen érintkezésbe a Vatikánnal. Benes erre azt a követelést állította föl, hogy a Szentszék nyújtson biz­tosítékot abban az irányban, hogy jövőben a Húsz ünnepségek ellen nem fog kifogást emelni. Egyben jegyzékében azt is leszögezte, hogy a konfliktus kitöréséért egyedül a Vatikán a felelős, a csehszlovák kormányt nem érheti semmiféle szemrehányás. Ez a jegyzék csak elmérgesitette a helyzetet, minek az lett a következménye, hogy a Szent­szék a várakozás álláspontjára he­lyezkedett és egyelőre nincs szán­déka új tárgyalások megkezdésére. A csehszlovák lapok azt írják Prá­gából, hogy Palliérdr. vatikáni cseh­szlovák követ véglegesen elhagyta Rómát és Bécsbe költözött. Helyébe mindaddig nem fognak kinevezni senkit, amig a Marmaggi ügyet vég­legesen el nem intézik.'Mindeneset­­re jellemző a demokratikus Cseh­szlovákiára, hogy Benes eljárását a petka is helyeselte. = A Kisgazdapárt jelölései és a mendemonda. A komáromi kaszinóban, kávéházakban és társaságokban a kö­zeli napokban sokszor esett szó arról, hogy az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt a köze!gő választásokra már megejtette a nemzet­gyűlési képviselő és szenátor jelöléseit. Ezzel kapcsolatban aztán egy névsor került forgalomba. Minden ilyen hí­resztelésekkel szemben, a párttól szer­zett információnk szerint ez a forga­lomba került névsor annál kevésbbé fedi a valóságot, mert a párt egyálta­lában nem jelölt és a jelölést október 18 án Érsekújváron a legnagyobb nyil­vánosság bevonásával, a körzeti választ­mányi gyűlésen fogja megejteni, ahol nem egy szükebb bizottság, hanem az egész gyűlés fogja a jelölést megejteni — Mag a választások előtt rendezik az állam) alkalmazottak ügyét. Az egyik prágai cseh lep értesülése szerint az állami alkalmazottak illetményeit ren­dező törvényjavaslat még a választások előtt tárgyalásra kerül. Allitóan kedden a parlament elé törjesztik a javaslatot, melyet azonnal átadnak az illetékes bizottságnak. A koalíció arra a meggyő­ződésre jutott, hogy az ügy elintézése nélkül nem indulhat neki az uj válasz­tásoknak. = Kommunisták fenyegető levelei a prágai magyar követhez. Mint isme­retes, Budapesten nagyszabású kom­munista szövetkezést leplezett le és tett ártalmatlanná a budapesti rend­őrség. A rendőrség letartóztatott hatvan kommunistát, köztük a szer­vezet fejét Rákosi Mátyást is. Ebben az ügyben a csehszlovák köztársa­ság kommunistái és megmozdultak és felhasználták az alkalmat, hogy Magyarország ellen a tőlük meg­szokott modorban, terrorisztikus esz­közökkel lépjenek föl. A prágai ma­gyar követhez több fenyegető leve­let Írtak, melyek egyikében „Egy prágai magyar kommunista“ alá­írással — kijelentik, hogy ha Ráko­sinak valami bántódása esik, ugyan ez a sors fogja érni a prágai ma­gyar követség mindenkori vezetőjét. Az egyik kommunista gyűlés részt­vevői tüntetést akartak rendezni a magyar követség előtt, de a rend­őrség e szándékuk kivitelében meg­akadályozta őket. — A siociatdeinokraták a vidéken. A szociáldemokrata párt, amely a vá­rosokban teljesen felmorzsolódott, a fal­vakban próbál szerencsét. Vasárnap Nagymegyer községben tartottak gyű­lést, mérsékelt érdeklődés mezeit. A sorozaton Ekecs és Apácaszakáiias fog következni jövő vasárnap. = Nóppyüíés. Az országos magyar kisgazdapárt szeptember hó 27-én Bögölypatonyban tartott gyűlést. A kiküldöttek Kalitza Sándor és Méhes Rudolf titkárok, a mai időkben való összetartás fontosságát fejtegették a hallgatóság egyhangú helyeslése mellett. fiz ölsz. Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt választmányi ülése. — Mikor tart jelőlőgy ülést a púit? — Az Országos Magvar Kisgazda, Föld mives és Kisiparos Pári komáromi kör­zeti választmánya f. hó 3-án Komárom­ban Bartal Ferenc elnöklésével ülést tartott, melyen a választásokra való előkészületeket tárgyalta.. ‘ *; Ifj Koczor Gyula ügyv. elnök a párt és a magyarság feladatairól tartott elő­adást. Szent-Ivdny József nemzetgyűlési kép­viselő ismertette a politikai helyzetet és a párt politikai erejének kiterjesztése érdekében végzett munkáját, amit a választmány igaz örömmel és lelkese­déssel veit tudomásul. Baig Árpád, dr. Kmoskó Béla, dr. Holota János, és dr. Mohácsy János felszólalásai után, az ülés elhatározta, Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mái* utca 16« s tu Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u, m. Cipendel, Renesanse, Hollandai Bárok, Telebáló­­szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon , dí­vány- és matracokban. — Konkurencia nélküli árak. Saját kárpitos műhely. Vidékre díjtalan csomagolás.

Next

/
Thumbnails
Contents