Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-10-03 / 119. szám

1925. október 3. Komáromi Lapok 3. oldal Prág a i sonka, napon­ként friaa virstli, finom felvágottak, — Sajtok i Trappista, Roquefort, Mignon stb., szardíniák és mindennemű külön­legességek legjobban és legolcsóbban a nrágai I és eseme; Mesárn és esemegefeereskedésben vásárolhatók, Komárom Klapka-ter (Városháza mellett. — Kereskedők és vendéglősük részére en-gros éraki 417 kenyérért való küzdelemben megfeled­kezik szellemi táplálékáról, az újságról is. Ma, amikor az egész szlovenszkói iparosság el van zárva ipari ügyekben nemcsak az egész világtól, hanem még a szomszéd városoktól is, a komáromi iparosok egy része keresi a sajtót, azt a sajtót, amelynek utján az egész szlo­­venszkói magyar iparosságot felkeres­heti, eszmecserét folytathat a nagy nyilvánosság előtt ipari ügyeiről, ba­­jairói. Nagyfontosságu és az iparosság összérdekeinek képviseletére igen nagy hiányt mutat az, amikor az ország egyik oldalán élő magyar iparosság nem tudja, hogy az ország másik olda­lán élnek-e még magyar iparosok? Igaz, hogy a szlovenszkói magyar napilapok szivesen közölnek egy egy közérdekű ipari tudósítást, de a tudó­sítások nagyrésze térhiáuy miatt gyak­ran elmarad s ez is oka annak, hogy az iparosság nagy része mindenkitől elhagyatva érzi magát, ezért nem olvas újságot. Az iparost főként az Ipari ügyek érdekük és ezt a szellemi táp­lálékot nem találja meg a magyar napi lapokban, mert a napilapok rájuk nézve hasznosabb dolgokkal foglalkoz­nak. Volna ugyan egy ilyen magyar ipari szaklap, de ez a magyar iparos­ság központjától messze esik és a vele való összeköttetés a nagy távolság miatt nehézkes. Jó volna ha a komáromi járási ipar­társulat vezetősége megfontolás tár­tanak kelyheket! És a szivárvány minden színében tündöklő áidozó­­kelyheken akadt meg a szeme. — Gyönyörűek, ugyebár! — szó­lalt meg mögötte egy behízelgő ba­riton és amint meglepődve hátrate­kintett, egy elegáns magas urat pil­lantott meg, aki szintén a kirakatot nézte. — Parancsol tán valamit, főtiszte­lendő ure> — szólt az idegen nyája­san, — tudniillik én vagyok az üzlet tulajdonosa. — ó igen, — dadogta a plébános kellemesen meglepődve, — valóban szeretnék vásárolni valamit. Egy Sise-kehelyre volna szükségem. — s elmondta, hogyan járt a szom­széd üzletban — Ah, — mosolygott az uj isme­rős és végígsimitott, gondosan ápolt fekete szakátán. — A szomszéd kissé rideg üzletember Én viszont a dolgok érzelmi részére is tekin­tettel vagyok mindig. Az üzletem, amint főtisztelendő uram látja, már zárva van. — És az ajtó vasredő­nyére mutatott, — De ha nem saj­nálná a fáradságot, pár lépésnyire a szomszédban, ahol a raktáram van, olyasmit fogok mutatni önnek, ami vei meg lesz elégedve. Az öreg pap beleegyezett és követte az idegent, dobogó szívvel, csodaváróan. Külö­gyává teané, nem volna e az ossz iparosság szempontjából üdvös dolog, ha a társulat saját kebelében, saját költségén alapítana egy ilyen lapot. Hiszen az a társulat megterhelése nél­kül elintézhető. Alapítása megindokol­ható a társulati alapszabályok 1 § áva! és erre fedezetet bőven enged előte­remteni az uj ipartörvény és a társu­lat alapszabálya anélkül, hogy az ipa­rosságot megterhelné. A magyarság központjában élő ko­máromi magyar iparosok kötelesség­­teljestiést vélnek teljesíteni akkor, amikor magukhoz akarják ragadni a szlovenszkói magyar iparosság irányí­tását, vezetését, a komáromi járási ipartársulattal egyetemben, de ezt a közérdekű missziót csak úgy tudják teljesíteni, ha erre egy megfelelő, mindég rendelkezésre álló sajtóorgá­numhoz jutnak. Egy komáromi iparos. Zenet&nit äs. A zongorái, cimbalmot, hegedűt és az összhangzattant tanítom a magyar királyi zeneakadémia tan­anyaga szerint, módszeres tanítás­sal helyben és vidéken. Elfoga­dok: szövegek dallamositását és dallamok összhangositását, vala­mint átírásokat és letétek készítését. Leszenszky Lajos zene tani lő 678 Komárom, Teiaai-sitsa 15* (Ugyanott zongora és cimbalom hangolások is felvétetnek.) Komárom, —okt. 2. Hogy Komáromban a csehek és szlovákok részére kisebbségi isko­lát állítottak fel, amely működését ezeknek a nemzeteknek gyermekei­nek oktatására terjeszti ki, az ellen a magyaroknak nem igen lehetne szava. A mai politikai helyzet ugyan ezt a jogot a magyaroktól békeszer­ződés, törvény és más jogok elle­nös érzése volt. Mind sötétebb lett körülöttük, csak néha világított bele a bizonytalanságba egy utcalámpás piros szeme. A léptük vísszhango­­san kopogott a macskaíejes köveze­ten és a régi házak tűzfalán olykor toronymagasságura megnyúlva, im­bolygóit a* árnyékuk. Egy szűk si­kátorban végre célhoz értek. Az idegen egy rozoga falépcsőn tessé­kelte föl az öreg plébánost, akinek egy kicsit szorongó érzése támadt. De az idegen gyújtót sercegtetett és mosolyogva feléje fordult: — Helyben vagyunk, főtisztelendő uram. — Az öreg plébános a gyújtó fényénél egy kicsit idegenkedve te­kintett körül. A helyiség inkább lomtárhoz volt hasonló. Az idegen úgy látszik, olvasott az öreg pap lelkében. — Bocsánatot kell kémem, hogy ilyen kevéssé lakályos helyiségbe vezettem, de nem tudtam az üzle­tem közelében megfelelő raktárt kapni. Tessék, — és udvariasan egy ócska karosszékre mutatott. A plé­bános leült. — Mindjárt kárpótolni fogom a csalódásért. — Egy kovácsolt vas­­gyertyatartóban meggyujtott egy viaszgyertyát és azzal egy régi szek­rényhez lépett. — íme, mit szól ehhez, — fordult nére elülíja és vegyes nyelvterületen megakadályozza magyar nyelvű is­kolák létesítését, sőt szinmagyar vidékeken cseh Iskolákat létesít: ez ellen volt és lesz szavunk. Az ilyen eszközökkel benépesített iskolának 180 tanulója van, melynek a többsége magyar. Ez azonban nem elég. A csehszlovák iskola a magyar elemi iskolákba már beirt tanulókra is kivetette hálóját és át­viszik a községi és a katolikus iskolák tanulóit. Most már tessék elképzelni, hogy mi lenne akkor, ha a csehszlovák iskola egy beirt ta­nulóját egyik magyar iskola felvenni merészelné Iskolai referátus, tan­felügyelőség akkora fegyelmi ügyet építene belőle, mint a nagy Kriván. De ez el sem képzelhető, mikor az uj demokratikus iskolai igazgatás oly szoros drillben tartja a magyar tanitókat. Meg nekünk lélekhalá­­szalra nincsen is szükségünk, csak nemzetiségünknek hagyjanak békét. De ha a csehszlovák elemi és pol­gári iskolát a Kissek, Nagyok, Ko­vácsok, Molnárok és a magyar szár­mazást és fajt kéfségtelenül bizo­nyító nevű gyermekekkel népesítik be, az ellen fel kell emelnünk til­takozó szavunkat. A Gajda légionárius tábornok védősége alá helyezett csehszlovák iskola felavatásakor el kell monda­nunk azt, hogy ezen elnemzetietle­­nitő törekvéseket el kell Ítélnünk, mert ellentétben áll a törvényekkel, a békeszerződéssel és a köztársa­ság alkotmánylevelével. Egyébként az iskola felavatását nemzeti ün­neppé avató törekvésnek a ten­denciáját megértjük. A csehszlo­vákizmusnak szinmagyar területen való térfoglalása és a nacionalizmus előretörésének harcos megnyilat­kozása ez, amelyet igazol az is, Ihogy az iskola védőjéül Gajda generálist, a cseh fascizmus egyik ismert képviselőjét nyerték meg. I Az uj iskola tanulói sorában el­­nemzetietlenitendő magyar gyerme­kek hallgatják a nacionalizmus el­fogult szavait, ameiyet ma még meg sem értenek. Hogy ez nem fog meg­történni a magyar nemzet ellen in­tézeti támadások nélkül, ezt az 5 mentalitásukból Ítélve, nem tartjuk va­lószínűnek. Elkeserítő, hogy ezt ma­gyar fiuk és lányok is hallgatják. >e bármiként történjék is, mi nem­aztán a plébános felé. Egy misekely­­het tartott föl a kezében. A fény ráhullott a kehelyre és az öreg plébános nem tudta megállani, hogy meglepetésének és elragadtatásának hangos kifejezést ne adjon. Mintha izzó kemencéből törne föl ezer­­szinű, szikrázó lángolás, úgy tündök­lőt! föl a fény a kehely parázsló rubintjaiból, epedő szafirjaiból, szik­rázó gyémántjaiból és holdvilágfényü gyöngyeiből. Soha még álmában sem látott az öreg pap ehhez foghatót. — Nos, hogy tetszik ? — szólt az idegen és sötét szeme belekapasz­kodott a plébános gyermek-tekin­tetébe. — Csodaszép — rebegte az öreg pap és reszkető kezébe fogta a kelyhet. — Tudja-e, szent atyám, mit tart most a kezében? Nem csekélyebb dolgot, mint a „Tömöri“ érsek hires kelyhét, amelyből utólszor áldozott. Az ötvösművészet remeke. A nagy Mátyás alatt készítette valami tálján ötvösművész. Csodás véletlen ját­szotta a kezemre. Meg akarja tőlem venni ? A plébános egy kicsit sértődötten mosolygott — Ne tréfáljon velem az úr. Én egy szegény falusi pap vagyok. — Hallgasson meg, főtisztelendő ur. I zeti jogainkról, nyelvünkről, kultú­ránkról lemondani nem fogunk és mig ehhez ragaszkodunk, sohasem ragadtatjuk el magunkat arra, hogy a cseh vagy szlovák nemzeteket és azok kultúráját megsértenénk, vagv azoktól hiveket toboroznánk és gyermekeiket elmagyarositam akar­nánk. Ezért azt is joggal követel­hetjük, hogy a magyarnak szüléiéit gyermekeket hagyják meg a ma­gyar nemzetnek. Az Ígéret földjéről Német könyv Szovjetoroszorszdgról. Az egyensúly-helyzetükben meg­bolygatott államok életútja még min­dig bonyodalmakon, váratlan aka­dályokon vezet keresztül és igy nem jutnak az érdeklődés körén belül azok az események, amelyek hatását közvetlenül nem érezzh .. Ennek tudható be leginkább, hogy a kulturviiág lassankint teljesen megfeledkezik arról, hogy egy ha­talmas birodalomban, amelyhez né­hány év előtt még Európa nagyha-A múltkor, Szent-István napján,vélet lenül átutaztam a faluján. Bizony, mosolygott — már azóta ismerem A templomba tévedtem. Vallásos ember vagyok. Meghallgattam a be­szédét. És akkor azt gondoltam magamban: L^y van az, hogy ez a pap, akinek ezüstbe játszik már a feje, ilyen kiváló egyházi szónok, még mindig csak falusi plébános, holott a püspöke, akit tehetség dolgában vétek vele egy napon említeni, egy — köztünk maradjon — tehetség­telen, rideg ember, a legnagyobb egyházi méltóság viselője. Az öreg plébános védelmére kelt a püspöknek. De különös: a védel­méből hiányzott valahogy a meg­győződés ereje. Az egész beállité olyan új és meglepő volt és az lelkében is feltolakodott a lázadó „miért.“ — A múltkor -—folytatta az idegen, — fönn járt nálam a püspök és meg­látta ezt a kelyhet. Nagy árat ígért érte, de én nem adtam oda neki. Annak fogom adni, aki igazán ér­demes rá és azért önnek szántam. Az öreg pap szive hangosan verni kezdett és az izgalomtól kipirult az arca. — De, — dadogta — nekem csak 300 forintom van mindössze. Hisz én nem is gondolhatok ilyesmire — és Egész felfrissülve érzi magát a régismert, egyedüli minőségű M E N T H 0 L-SÓSBORSZESZ néhányszori használata által. Használja ezt borogatásnak daganatoknál, s annak használata után nem­sokára visszanyeri energiáját és életkedvét. De ne fogadjon el sem?*-' más gyártmányt mert csak egyedül valódi az amelynek törvényesen védett jegye kezeskedik arról, hogy a legjobb minden gyártmány között. Mindenütt kapható. Ára 5 50 Ke. I Leszállított árban kapható jelenleg Bécsi Bntor Komárom legnagyobb, legrégibb és igy leg* megbízhatóbb bútoráruházában. Nagy választék háló, ebédlő, szalon, uriszoba és bőrgarnitúrákban Spitzer Adolf éa T«a Utódai bntorénihdzábaa Komárom, Jókai Mór-utca 22. szám. Továbbá nagy választék saját műhelyünkben készülő scheslonok, díványok, matracok és borszékekben. Legjobb gyártmányú amerikai rendszerű rslés Íróasztalok és iraty szekrények. Csakis jó mi *Őségü áru és szolid; leszállított árak. Kedvező fizetési feltételek. 589 Vidékre szakszerű csomagolás. II eííiíoiíéI isii Manta» ti. \

Next

/
Thumbnails
Contents