Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-10-01 / 117-118. szám
1 ii>t'Ajv-r 1 K ' -' aromi Lapok '.v* ;íi! ’Iillér. A nyomtatványokat a ío.adónak kell bérmentesíteni. A nyomtatvány súlyban 2 kilogrammig vehető föl. A járulekokba! nine« levonás. Közel egy esztendeje annak, hogy a komáromi iparosság között az a hír terjedt el, hogy a kivetett baleseti járulékokból 20%-oi a befizetés alkalmával visszatarthatnak. A napokban a kerületi munkásbiztositó pénztártól kapott értesülés szerint az országos hivatal szerint ily leírásnak, elengedésnek helye és semmi jogi alapja nincs, mert a baleseti osztálybasorozás a népjóléti minisztérium által kiadott veszélyességi táblázat szerint történt s igy a 20 u/o törléséről szó sem lehel. A ro$rtái(hlte!e9lt»9 ás a roéro- BSzkiuöK javítása. A helybeli iparosok és kereskedők közül többen panasz . tárgyává tették, hogy a jelenleg itt működő mértékhitelesítők csak úgy fogadják el hitelesítésre a mérőesz közöket, ha azokat előbb egy bizonyos, velük együtt utazó vidéki, s egy helybeli bizonyos iparosnál kijavíttatják. Nem tehetjük kifogás tárgyává azt, ha a mértékhitelesítő követeli a mérőeszközök jókarba állítását, az ellen azonban tiltakozni kell, hogy a mértékhitelesiDk jelöljék ki, hogy a helybeli iparos vagy kereskedő kinél javíttassa mérőeszközeit. Különösen sérelmesnek tartják a helvbe'Á’yarosok, kik mérlegj^'iitássalszakszerüenfoglalkoznak, ha mellőzésükkel egymás iparossal,s közben egy nem is hel belivel végeztetik el azt a munkát. A mértékhitelesítőnek — szerévy véleményünk szerint — mértékeket kell hitelesíteni, s nem mériegjazitásokat végeztetni, mert végre i; a helybeli iparosok szakmunkájának lebecsülése az, hogyha egy-egy mérlegjaviló iparost favorizál a mértékhitelesítő. Ha a mértékhitelesítői erre nem gondoltak, nem fog ártani, ha szives figyelmükbe ajánjuk, hogy a mérlékhifélesitő hagyjaa közönségre, kivel végezteti az es&leges javításokat. Iskolák és a Tanítóság figyelmébe! Van szerencsém értesíteni, hogy raktáron tartom az öszszes állami nyomda (Státne) iskolai nyomtatványait, melyeket ere* deti árban szállítok. SPITZER SÁNDOR könyv- és papirkereskedése Komárom, Nádor-utca 29. sz. Szerencsétlen menekülés. Oroszból fordította: Laky Antal. A sorscsapások nem maradiak nyom nélkül Leonil Leonidovícs Rumin lelkében- Olga Petrovna nyugtalanul figyelte férjét. — Mi fölött töprengsz Leonil ? — kérdezte férjéhez szorosan hozzá simulva — én félek a gondolataidtól, nekem úgy tűnik fel, hogy te valami borzasztót forgatsz a fejedben, mondd meg kedvesem, miről gondolkodói... — Egyelőre még nem beszélhetek — válaszolta Rumin — gondolataim még nem érettek. De nem kell félned, mert a jelenleginél már roszszabb nem jöhei. Ma már mindent átéltünk, ismeretlen borzalmak már Nincsenek számunkra. Végre beavatta a titkába. Elakart menekülni fiatal feleségével együtt és Oroszországot minden veszélyen keresztül, minden áron ott akarta hagyni. Mind a ketten kezdettek előkészülődni a menekülésre. Rumin egy kiutasítást szerzett egy idegen névre, hogy Vilnán keresztül jussanak. Olga Petrovna buzgón támogatta férjét az úti előkészületeknél. Néhány nappal a megállapított elnía?n>i idő előli Rumint egy régi Ismerőse Volod|a Komád látogaíta meg. Rumin elbeszélte neki szándékát, mire az utóbb felélénkült s rögtön egy kéréssel fordul Rominhoz. — Mint régi jó ismerősöm, barátom, remélem nem fogod kérésemet visszautasítani, hiszen az egész jővömről van szó Brilliánsaim vannak kb. 20 millió érlékben. Ha a bolsevikek meglalálják nálam egyszer és mindenkorra tönkre vagyok téve; te magaddal viszed a köveket és leadod külföldön egy címre, amit majd a tudomásodra adok. Rumin vonakodott a megbízást elfogadni. — De a kövek igy is, úgy is el vannak veszve — válaszolt Volodja — itt a kövek előbb-utóbb úgyis csak a szovjet hatóság kezébe esnek, ellenben ha magaddal viszed, valami halvány remény mégis csak marad számomra. — De gondold meg a rizikót, én nem egyedül, hanem a feleségemmel utazom és ha a brilliánsokat nálunk megtalálják, akkor feltétlenül a fal mellé állítanak bennünket — erösködölt Rumin. De a barát addig könyörgött és a lágy szivü Pelrovna is nógatta, hogy végre Rumin kelletlenül engedett. A gyöngyöket a subája bélésébe varia bele és két napra rá Petrog- j rádot elakarták hagyni. Azon az éjszakán, amikor már I mindenre készen,|j indulni akartak, i hangosan megverték a ház kapuját. ] A menekülök zavarba jöttek. A j lárma az ajtó előtt hangosabb lett. ! Rumin felkelt és kinyitotta az ajtót. ; Egy osztag vörös katona nyomult ; a szobába. — A kiutasítást Elvtárs------szólt egy rangot viselő vörös tiszt. — Le . van tartóztatva — jelentetteki tovább, j A rögtön megejtett kutatás a su- ; bába bevárt gyöngyöket és a hamis 5 dokumentumokat hozta napvilágra. A lakásukat ismét teljesen feldúlták — Runiint végül is elvitték. A teljes közönyösség állapotába esett, szó nélkül engedett magával mindent történni és a hozzáintézett , kérdésekre igenlőleg válaszolt. Leonid Leonidovicsot egyszerre három bűnténnyel vádolták; Ellen forradalmi gondolkozás, uzsora, \ üzelmek és dezertálás. Az ezred- ■ bíróság átadta a komplikált ügyet a j forradalmi Iribunálnak. A tribünül Rumint golyó általi haiáira Ítélte. Átvezették a petropavlovszki erőd- j be és az Ítéletet rá két napra végre j kelleti hajtani. Olga Pelrovna mint egy tébolyo- ! dott futotta be a várost, hogy férjét j valami módon megmenthesse. Fel- j kereste Volodja Konrádot és el- j mondta neki az esetet és azon fá- \ radozott Volodja segítségével, hogy j Rumint kaució ellenében szabad- j labra helyeztesse. Egyik kérvényt a másik után nyuj- j tóttá be és Volodja Konrád egy s millió rubelt bocsájtolt a rendelke- j zésére. Ekközben Rumin a nedves kazamatában ült és utolsó óráit számlálta, amelyek még hányatott életéből hátra voltak. Holnap korán megszűnik élni és holtteste fölöti fiatal ártatlan felesége véres könnyeket fog sírni, siratni fogja megsemmisített szerelmét és boldogságát. És maga is keserves forró könnyekre fakadt. A szerencse már olyan közel volt hozzá és most a halál várja Hiszen ö már tulajdonképen meghalt, de mi történik elhagyatott, vagyontalan feleségével, aki még olyan fiatal, majdnem gyerek. Hogy fog ő nála nélkül élni ? Ki fog róla gondoskodni? Tollat és tinlát kért az őrségtől és nagybátyjának egy petrográdi volt jogásznak irt, akivel már nagyon régen nem találkozott. — Magamért sohasem járultam volna önhöz s igy a jelen esetben sem, de a feleségem iráníi kötelességem arra kényszerít, hogy ezt a büszkeséget elfelejtsem. Néhány óra múlva meg kell halnom. Hálra hagyom a feleségemet, akit én magam vezettem be az életbe, aki velem együtt ment át a jelen idők irtinden horzalm n. Én kőnyöraóK Önhöz, hogy ne engedje iörikre menni és óvja meg őt... A könnyek nem engedték Ruminl, hogy tovább írjon. — Istenem — sóhajtott. — Kedvesem bocsáss meg a te szerencsétlen férjednek — és a padlóra esett: átengedte magát vad égető fájdalmainak. Lassänkint nyugodtabb lett Bezárta az Írást és átadta az őrségnek, Azután várni kezdett. A toronyóra a petropavloszki erődben 6-ot ütött. Léptek hangzottak, fegyverek csörögtek. Érte jönnek — gondolta magába. Különös halálos nyugalom fogta el. Most már minden közömbös volt neki, talán még mosolyogni is tudott volna, midőn egy vörös katona a cella küszöbén megjelent. Még sötét volt. Ködfelhők gomolyogtak a Péter Pál erőd felett. Bekötötték a szemét. Hat katona állott fel vele szemben. A parancsot a vörös hadsereg egy tisztje osztotta. A halálos ítéletet még egyszer felolvasták. — Van e valami kívánsága — kérdezték Rumint. — Köszönöm, nincs — válaszolt. — Vigyázz! — hallatszott egy éles vezényszó, Rumin hallja, amint a katonák töltenek, mozdulatlanul áll, mintha jelen sem volna, valami sajátságos álomkórság nehezedik rá. Felmerül előtte anyjának a képe, közvetlenül előtte áll s ö hangosan „mamát" akar kiáltani, fejét annak a mellére akarja hajtani, mint annak idején, mikor gyermek volt s amikor apja büntetni akarta. Hirtelen egy szivettépő „jaj" kiáltás hallatszik, valaki szorosan átfogja a nyakát, hangos, keserves zokogást hall a füle mellett. A kötés leesik szeméről felesége csüng rajta. Lala — mondja fáradsággal és karjaiba zárja feleségét. Mindketten szorosan egymás mellé simulva álltak és könnyeik folytak. — Menjél Lala — nyögte végre Rumin —- a vörös tisztnek egy fenyegető mozdulatát látva. — Hagyj itt drágám, te még fiatal vagy, neked még élned kell. Hagyjál' itt engem — de tagjai nem engedelmeskednek, mert még mindig szorítja magához feleségét. — Nem én, nem megyek — és Rumin az asszony szemébe egy eddig még sohasem látott villámlást fedez fel; — mi együtt éheztünk, együtt fáztunk, nyomorogtunk, együtt is haljunk meg. — Miért nem lőtök? — szól a katonákhoz. — Mi már készen vagyunk, várunk. — Lala menj — könyörög Rumin és a vörös vezetőnek ismételt fenyegető mozdulatát vevén észre, leszakítja asszonyát magáról és félre tolja. Olga Pelrovna esés közben egy lámpa dúcnak esik és elveszti eszméletét . •. A vörös kaíonák meghátrálnak, a tiszt is elveszti előbbi magatartását. — Engedje meg, hogy a feleségem eszméletre hozzam? — kéri Rumin — legyenek részvéttel egy gyenge asszony iránt. Megengedik neki. Valaki vizet hoz és Rumin az áléit arcába néhány csöpp vizet önt. Az asszony magához jön. Egy néhány pillanatig értelmetlenülnéz maga körül, majd ismét Rumin nyakába kapaszkodik. „Leonid“ — suttogja — ne kergess el, engedjél veled halni. „Lalácska — nyögi megtört hangon — bocsáss meg, én nekem halnom kell, de te éijél még, hiszen olyan fiatal vagy !“ — De nem engedi végig mondani- „Nem, nem nekünk együtt kell halnunk, mindig együtt... milyen végtelenül szeretlek téged. — Vezessétek oldalra — parancsolja a tiszt. Két vörösgardista fogja Olga Petronát a karjánál fogva — szinte kiugró szemekkel, szája körül fehér tajtékkal követi a borzalmas színjátékot, amint a férjét megakarják ölni. — Vigyázz — ismét felhangzik a «rezerv;-«zó. Olga Petrovna vak «ikottásba ;ö" k:, szemel szinte f.higrani lat szánért u egeikből.. A katoná-r a fev,yn?r tusát v liláikhoz emelik. — Most galoppiroz egy küldönc az udvarra és egy levelet nyújt át a vörös tisztnek. — Az orosz föderativ szocialista tanácsköztársaság nevében — olvassa ez. — Ön szabad — fordul Ruminhoz — ifi van az ön megkegyelmezése. Rumin mozdulatlanul áll, Olga Petrovna mintha meg lenne meredve. — Elmehet ön — Ismétli a tiszt és kezet nyújt Ruminnak. Leonid — Leonidovícs még mindig értetlenül áll. — Miért áll Ön itt ? ! Önnek megkegyelmeztek — ismétli a tiszt harmadszor is. Oiga Petrona sikolt és ismét elveszti az eszméletét. Ruminnal szintén forog minden, úgy érzi, mintha a talaj mozogna alatta — a levegőbe kap és a kövezetre bukik. Rumin egy hónapig küzdött a halállal; amint az idegláz alább hagyott és először nyitotta ki szemeit teljes eszméletnél, — ágya mellett egy fehérhaju nőt látott, — megismerte Olga Petrovnát. A haja azon az éjjelen megöszült. Az átélt lelki szenvedések nem múllak el nyom nélkül és szívbaj fejlődött ki nála. Rumin lassan épült Került mindenféle beszélgetést a feleségével az utóbb történtekről és az emlék mégis súlyosan nehezedett rájuk. így végződött Rumin menekülése a külföldre. A szerkesztésért a főtzerkesztő a elelős. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. IrialasilÉtale irta; FUiöp Zsigmond. Megjelent és kapható: a Komáromi Lapok kiadóhivatalában a kiadónál: Spitzer Sándor k ö nyvk e re skedésében, Komárom, Nádor-u. 29. Ára: 2 korona. — Vadászoki használjátok ki a belga franc jelenlegi alacsony árfolyamát és vásároljatok olcsó és kiváló minőségű belga fegyvereket geifert József puskamüvesnél, Bratiaíava- Pozsony, Halászkapu 4. &99 SíÉíisi-iapÉÉ sebészeti és nőgyógyászati = beteg-ek részére. = Mérsékelt árak! == Mérsékelt árak! Dr. Selye Hugó operatenr Komárom, IDeák Ferenc-u. 3. sz. Telefon 68. 790 Telefon 68. Weil Hlifelós d«v a bécsi orthopédklinlka(Lorenztanár) volt orthopédoperatőrje ttiltnnfntfi in íézeíe Bratislava, lätlj-nt 51. sz. alatt. Rendelés: lábelgörbülések, Ó- és X lábak, veleszületett csipőfícamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartási!, valamint egészséges gyermekek számára is, individualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villamos kezelés, diaterraia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 Beadelő órák: i e. 10 12-ii, d.n. 3 -5-ig Telefon s 25—96.
