Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-19 / 113. szám
4, oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 10, E$y szenzációs sláger film! Ezt látni kell! ===== Ezt I4t,i kell! Szeptember hó I9é» szombaton ] YÁROSI MOZI és 20-án vasárnap. « ■ .............................................. Egy orvos szerelmi drámája, s (Halál értelme) Tragikus szerel mi drá ma. sokat. Egyik alapítója a Kalolikus Legényegyletnek, amelynek 1895 ben jegyzője lett és e lisztét évek hosszú során át viselte. Az egyházközség bizalma a pénztárosi tisztséget is reá ruházta és ezt a legnagyobb lelkiismeretességgel töltötte be. Példás családi életet élt feleségével, akivel 1891-ben kötött házasságot, s akit tragikus körülmények között veszített el ez év május havában. Ez nemcsak lekileg viselte meg, de testben is összeroppantotta. Néhány nap elölt lett rosszul és gyermekeinek önfeláldozó ápolása mellett állapota javulni látszott, de csütörtökön délután rosszabbra fordult állapota és szivszélhüdés következtében rögtön beállott a halál. Halálát gyermekei Zsidek Béla városi számvevő, Zsidek Rezső, Zsidek Mariska f. Zechmeister Sándorné, Zsidek Manci és Zsidek Irén f. Végh Gézáné gyászolják. A megboldogultat szombaton délután 4 órakor temetik a katolikus temető kápolnájából az egyház által felajánlott díszsírhelyre. A katolikus egyház régi, hűséges és értékes munkását veszítette el Zsidek Mihályban, akinek emlékét kegyelettel fogja megőrizni az utókor számára. A MÉREGMENTES IRTÓSZER. 2 Eredmény garantálva! j Kapható gycgy»z«rtirakbaii él rirogériák-Ibari üvegenként 14 Ké ért. - Szállítások vidékre postán naponta. ! Főraktár: Kovách Tihamér gyógyszertárában, Komárom, KJapka-téP. — Bús Balázs, a halhatatlan Bús Balázs, — szólt — csakugyan egyetlen egy a világon. Ó a hegy, aki nem délceg fenyőt, hanem fekete rózsát terem. A fekete rózsa: egyetlen. A hegy: csak egy a tömérdek közül. A kiválasztottak örök sorsa, hogy olyanok legyenek, amilyen ő volt: nagy, hatalmas, tele kincsesei és drágasággal, tele a szépségek zsongó muzsikájával és megátkozva azzal a keserű végzettel, hogy kincseit senki se lássa meg és zenéjiéi senki se hallja. A fekete rózsa nem rózsa, hanem dal: a kincsek dala, az álmok dala. A lehetetlen hegy volt Bús Balázs. Hiába rejtegette lelkében az álmok drága kincseit, hiába dudolgatta a szépségek dalait... A körülötte nyüzsgő és tülekedő törpék csak követ szórtak rája, hogy alatta elfúljon az álom és elnémuljon a muzsika. A tehetetlen hegyekre emelem poharamat, akikből halhatatlan hegyek lesznek és akik fekete rózsát teremnek — a völgynek .,. A polgármesterné kipirult. Félt, hogy kikottyanlják a nevét. Méltatlankodva fordult a miniszterhez. — Látja, kegyelmes uram, ez is olyan! És utóvégre is az ember nem a futóbolondoknak neveli a lányát. Ugy-e ? ... A kegyelmes ur mosolyog. Fölényesen felel, mintha vigyázna a maaslat presztízsére, ahová fölkapaszodott. — Persze, persze, — bólogat helyeselve. Dehát ezek a fantaszták azt képzelik, hogy az egész világ az övék. Pedig csak az álom az övék. A tehetetlen hegy hiába hegy, ha tehetetlen. Hiába muzsikál magamagának. A reális világot már csak magunknak tartjuk, nagyságos asszonyom! Mi ? .:. A hegy az övék, a rózsa — a mienk. Mi iaaiai liÉii [áíQlata. — A vildgéler problémája. — Folyt és vége, A kelő és a lenyugvó nap sugarait használták fel, amikor azok vízszintesen súrolják a Földet. így tudtak elérni a Föld mozgásával egyirányú és arra merőleges sugarakat. A kettőt egyesítették és úgy vizsgálták a sebességkülönbséget. A fénynek (a minden hullámzó mozgásnak) legspeciálisabb tulajdonságát, az interferenciát, használták föl erre a célra. Érdekes és szinte meglepő dolog ez: előfordul, hogy fény fénnyel találkozva, kioltja egymást. Ha ugyanis egy fénysugarat szétválasztunk, és ismét egyesitjük, de úgy, hogy a két fénysugár rezgési iránya éppen ellenkező, akkor az éppen útba eső éterrészek ellenkező irányú lökéseket kapnak, s igy nem mozdulhatnak. Viszont nem nagy távolságban ellenkező a helyzet: egyenlő irányú rezgések találkoznak s kétszer olyan erős fényt adnak. Kísérlet közben tehát világos és sötét csikók sorakoznak egymás mellé. Ez az interferencia jelensége.Csodálatosan érzékeny a hozzáértő kezében. Közönséges fényben húszezred milliméter pontosságig lehet vele mérni, sőt Röntgen-sugarakkal újabban a milliméter lizmilliomod résziég sikerült eljutni. Nos, ezt a roppant érzékeny jelenséget használta Michelson (mint annak idején Foucault is) az éterszél megmérésére. S az eredmény a saját és az egész tudományos világ iszonyú meglepetésére — negativ volt. Ismerve az interferométerek roppant érzékenységét, kénytelen volt mindenki valóságnak elfogadni Michelson eredményeit. Sokáig érthetetlenül álltak vele szemben a tudósok, mig végre Lorentz felállította a róla^elnevezelt mennyiségtani formulát. Ö (és tőle függetlenül Minkovszky) úgy okoskodott: állítsuk fel a mozgás egyenleteit úgy, hogy a fény sebessége minden mozgó testhez képest egyenlő legyen. Felállították és megoldották az egyenleteket és ezekbői meglepő dolgok derültek ki. A mozgó test a mozgás irányában megrövidül, tömege ellenben nő. Az időtartam is változik a mozgó testen. A fénynél nagyobb sebesség lehetetlen, mertennéla borsszem tömege napóriássá nőne slb. Csak akkor vehetők az ilyen változások észre, amikor a sebesség ezer kilométerekre rúg másodpercenként. Ezek elméleti fejtegetések voltak, várták a feltétlen bizonyosságu kísérleti döntést, hogy vagy lomtárba kerüljenek, vagy pedig uj mozgástörvényeknek váljanak alapjaivá. Mert Michelson eredményeit mégse lehetett végleges alapnak tekinteni. Egyrészről, mert elv a fizikában, hogy u] kísérleti eredmények csak akkor lehetnek döntők, ha más emberek megismétlik és ugyanarra az eredményre jutnak. Másodszor, Michelson mérései műszerei érzékenységének a határán álltak. Harmadszor, 20 évvel később (1905 ben) tapasztalt olyat, mintha mutatkozott volna éterszél. Ekkor jött Einstein s beledobta a követ azzal, hogy egy véglegesnek nem mondható tudományos tételt pozitív eredménynek tekintett és roppant hévvel hirdetett a nagyközönség előli. A szenzációkedvelő sajtó Einstein egyéniségétől is sarkalva óriás reklámot csapott a do( lógnak, nem is kis mértékben sarkalva az elmúlt évtized forradalmi lázától: buktatni lehet Newtont és a fizika többi felkent fejedelmeit. Közben Einstein mind merészebb következtetésekre ragadtatta magát. Összetéveztette a formát a lényeggel. A legmélyebb és legsúlyosabb fizikai törvényeket próbálta tisztán külső hasonlóságaid alapján értelmezni. Különösen a tömegvonzásnál vált ez nagyon feltűnővé. Végül olyan abszurdumokra jutott, hogy pl. mindegy, a Föld forog-e saját tengelye körül vagy a világegyetem a Föld körül. Az elmélet hibája ezzel nyilvánvalóvá lett Éppúgy, mint most egy évszázada a mi nagy Bőlyai Jánosunk abszolút geometriája, azzal a különbséggel, hogy tudató- I san vezette elmélkedéséi az abszur- f dumig s ezzel bizonyította be. amit • akart. Most végre minden jel arra vall, j hogy megoldódik ez a kérdés is. Az amerikai Dayton C. Miller megismételte Michelson kísérleteit sokkal I érzékenyebb interferométerrel. 5000 l mérést végzett egy 2000 méter ma- ? j gasságú hegy tetején s arra az \ i eredményre jutott, hogy a Föld j igenis magával ragadja'az étert, s j Foucault kísérleteinek megfelelően j kisebb, vagyis másodpercenkint 10 ] km. sebességű éterszelet okoz. Ezzel eldöntőknek látszik a rela- \ tiviiás kérdése. A Lorenlz-féle kény j szertranszformáció szükségessége j elesik, összes következményeivel \ együk. A jó öreg Newton trónján ] marad, mini oly sok tudományos | forradalom után mindig. S a józan j logika is sokat nyert vele, mert ] hiába voJt a matematikailag megtá- í madhatatlan Einstein elmélete, a j józan logika mégis csak irtózok j tőle. És igazat adok azoknak a ma- j gyár elméknek, akik vezették a re- ] lativitás elleni küzdelmet, főképpen I Lénárd Fíilöp, a heidelbergi egye- \ tem professzora, valamint a nemrég elhunyt Palágyi Menyhért, aki tisz- ^ tán logikai alapon mutatta ki a re- j lativitás elméletének íarthatallansá- ; gát. Mindkettő kinőtt a kis magyar ? glóbuszból, idegenbe kellek gyökeret ereszteniük. főn! Jön! ALBERTINA I \ a világhírű olasz hegedű művésznő egyetlen Komáromban a kultúrpalotában 19?§, október 7. A zongora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. A műsoron: Mendelssohn, Vienxemps, Zandonai, Csaikovszky Hubay müvei szerepelnek. a ..OjfönyöÉ“ és a „TnmMf. Jókai és Laborfalvy-emlékek Balatonfureden. Vasárnap leplezték le Balatonfüreden azt a csinos emléket, amelylyel a hálás utókor megörökíti a legnagyobb magyar regényíró emlékét kedvenc tartózkodási helyén. Az egész Balaton vidéke képviseltette magát a Jókai-emlékmü leleplezésénél és ez alkalomból tömegesen elevenítettek fel érdekes Jókaiadomákat, s oly jellemző apróságokat, amelyeket vagy egyáltalában nem ismerünk, vagy amelyekről csak igen kevesen tudnak. Ezekből mondunk el egynéhányat, Hogy került fókái Füredre ? A múlt század hatvanas éveinek végén jelent meg először Balaianíüred egyik legelső és legrégibb fürdöorvosánál, Huray István dr.-nál Jókai Mór. Ónála is szállott meg az akkor már nagyhírű iró, súlyos állapotban, leromlott külsővel és vérző tüdővel. Huray vette kezelés alá és a nyugalom, a jó levegő meg a már akkor előnyösen ismert speeiáíis fürdők, amelyekben az öreg Heray nagymester volt, hamarosan talpraállították Jókait. Laborfaivy Róza is eljött ide és Jókai 1870 ben már megteremtette azt a meghitt fészket, az úgynevezett „nagy Jókai" villát, amelyben felesége haláláig évrőlévre töltölíe a nyarat. Azért „nagy Jókai“ ez, mert felette épült Jókainak egy másik villácskája, az úgynevezett „kis Jókai“. A rossz nyelvek azt beszélték, hogy idevomrit vissza Jókai amikor a nagy villában takarítás, nagymosás és hasonló nyugalmat zavaró házimunkálatok folytak. A valóságban azonban inkább arra használta a „kis Jókait“, hogy az innen élvezhető szebb kilátásban gyönyörködjék és itt festegesen Jókay Rózával együtt. Jókai íróasztalt.. Az emlékmű-leleplezés alkalmából igen sokan keresték fel a Jókaívillát, ahol még minden úgy maradi, ahogy Jókai éleiében használták. Ott áll még Jókai íróasztala is. Ezen a franciás, nem egészen tiszta XIV. Lajos stílű világos szinti asztalkán készült az Aranyember, a Damokosok és még egynéhány regénye Jókainak. Ugyanebben a szobában van két nagy ágy, egy szekrény, egy könyves állvány, amelyen Jókai kedvenc könyvei voltak elhelyezve, s olt állnak az íróasztal körül a régi karosszékek is. Köztudomásúan Jókai Laborfaivy Róza halála után nem akart már többet a benne fájdalmas emlékeket ébresztő villájába visszatérni. Rövidesen potom pénzért eladta egy olasz hercegnek, akitől azután a még most is élő Jókai Etelka, özr Ihász Lajosné, később igen drágán vásárolta vissza. Intim részetek fékéi füredi életrendjéről. Még most is igen sokan élnek az öregek közül Füreden, akik közelről ismerték Jókait. Ők mesélik, hogy Jókai reggel 4—5 óra felé kelt már föl. Hires kertészkedés) szenvedélyének áldozott itt is, órákig pepecsélt el rózsáival, melyek azóta már I kivesztek. Viszont ma is mutogatják i még azokat az exotikus növényeket, j amelyeknek palántáit Jókai Tihany* ból hozta a papoktól. Bolyhos, hosszé : házikabátjában, vagy ahogy ó ne\ vezte „slafrokjában“, amely tulaj. I donképpen szinte azonos volt a mai l divatos fürdőköpenyekkel, járkált \ órákhosszat a kertben. Ez a kertésa\ kedés azonban csak álarc voK ; amely mögött tulajdonképpen Jókai \ alkotó munkája rejtőzött. Reggelenj ként készülő regényének mintegy i ívnyi terjedelmét dolgozta ki agyáj ban, de nemcsak vázlatosan, hanem l szinte apróra elgondolva, úgyhogy I mikor hat óra után az Íróasztalához | leült, jóformán egyetlen szó javítás l nélkül irta sűrűn tele egymásután I* az oldalakat, közmondásossá vált gyöngyszerű betűivel. Tíz óráig dolgozott egyfolytában. Ekkor uzsonnázott és nekilátott az Üstökös szerkesztésének és a Hon részére készülő cikkei megírásának. Kiadója ideküldte készülő regényeinek a korrektúráit is és ezeken dolgozgatott ebéd idejéig. A Oyönyörde és a Traces hely, i A szoborleleplezés vendégei áhítattal tekintették meg azt a csinos kertet is, ahol Jókai annyi kedves órát töltött el. Ma is megvan még az a pad, amelyen Jókai barátaival elüldögélt. A kert egyik — a tem-
