Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-17 / 112. szám
2. oldal. Komáromi Lapok 18*25. szeptember 17. Munkát! Időt! Pénzt! takarít meg, ha ruháját a klválé ,POLIO' B ti mossa. MINDEN ÜZLETBEN KAPHATÓ. í—— •ft-ij.Liii—• ■ irrni.— Tttns-'-f-irrrffiyi i * szerzőket is képviseli-e, s ha nekem kedvem szottyanna ezt nyilvánosan előadatni, kell-e nekem a Szerzők Egyesülete révén az uj-zélandi szerző részére a szerzői dijat lefizetni? Tegye közzé a Szerzők Egyesülete, hogy milyen országok, s milyen szerzők jogait képviseli ? Nem szabad ugyanis a zene elterjedése elé akadályokat gördíteni, mert az káros hatással lesz a szerzőkre is. Ha minden szálloda, étterem, kávéház tulajdonos nyakába olyan nagy bírságot sóznak, mint a pöstyéni fürdői gazgatóság nyakába, akkor sztrájba állnak, s nem lesz zene, nem lesz cigány, nem kell kotta, a kiadócégek becsukják boltjaikat és ez a szerzőknek is kárt jelent. A Szerzők Egyesületének keresni keli az arany középutat, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon. Azoknak a szerzőknek a jogát, akik erre felhatalmazták, vagy ame'y országok szerzőit képviselik, azok anyagi érdekeit védje az egyesület, de nem gondolnám, hogy a földkerekség összes szerzői erre felkérték volna. Szlovenszkóban most az az eljárás, hogy rendesen a rendőrségi inspekciós dijakkal együtt szedik be a szerzői dijakat. így megtörtént az az eset, hogy egy szerző a saját darabja után is fizetett szerzői dijat, hiába mondta, hogy ő a szerző, ö elengedi önmagának a szerzői dijat. Le kellett fizetnie és majd a Szerzők Egyesülete utján megkapja a saját pénzét. A szerzők érdekeit védeni kell, csak nehéz dolog ám erre a közönséget márol-hónapra rászoktatni. Olyan mint a vadcsikó, ha ostort kap, megvadul, jobb azt inkább simogatással rászoktatni. Ezek előre bocsátásával itt közlöm a Szerzők Egyesületének két komminíikéjét. Mind a kettőt azzal adjuk közre, hogy tartsa be mindenki, akit illet, nehogy úgy járjanak, mint a Pöstyén-fürdő tulajdonosa, illetve bérlője. Az egyik igy szól: Zene a nyilvános helyiségekben. Mindazon egyesületeket, vendéglőket, étterem és kávéház tulajdonosokat, ahol zene kerül előadásra, a következőkre figyelmeztetjük: Már tavaly közhírré lett téve, hogy az 1884, évi szerzői jog szerint zenei előadások után szerzői illetékek fizetendők, melyeket a szerzők egyesületének pozsonyi felügyelősége (Kecske utca 19.) szedi be Ez az egyesület Európa majdnem (!) összes zene művészeinek Szerző jogát védi. Aki nem fizeti ezen illetékeket úgy büntető, mint polgári jogilag üldözhető, nagy kellemetlenségei lehetnek, rendszerint a múltért is illetékeket kell fizetni. Tehát saját érdekük, hogy önként fizessék a járulékokat, mert azzal, hogy a szerző jog védelmi szövetség engedelme nélkül zenéltetnek, büntetendő cselekményt követnek el. Hogy a fenti figyelmeztetés nemcsak puszta rémitgetés, azt mutatja az alábbi hir. Marasztaló Ítélet szerzői dij meg nem fizetése miatt. A nyítrai törvényszék a napokban elítélte a pőstyéni fürdőigazgatóságot — három évre visszamenőleg — 12.525 K szerzői dij, annak 5%-os kamatja és 1029 K perköltség fizetésére. Egyben 2000 K pénzbüntetés vagy 100 napi elzárás terhe alatt megtiltotta a fíirdőgazgatóságnak szerzői jog által vé* dett zenedarabok előadását. A Szerzői Egyesületnek aktiv legitimációja van és bebizonyította, hogy az osztrák és magyar törvények, valamint a genti megállapodások szerint minden drámai zenemű és általában minden szöveg vagy szövegnélküli zenemű kizárólagos előadási joga a szerzőt illeti. Az alperes nem volt a Szerzői Egyesület előadási engedélyének birtokában. Az a kifogás, hogy a zenemüvek a színpadon kívül előadhatók a Szerzői Egyesület engedélye nélkül is, ellenkezik az idézett törvények rendelkezésével. Törvény szerint a szerző kártérítést követelhet mindenkitől, aki a szerzői jogot szándékosan eltulajdonítja. Az alperesnek azt a kifogását, hogy a zenéből nem volt bevétele, nem vették figyelembe. — A zsolnai járásbíróság ugyanezen alapon egy zsolnai szállótulajdonost Ítélt el. Szóval a szerzői dijak lefizetésének elmulasztása súlyos következményekkel jár. Tisztelettel Zenebarát. A fenti sorokhoz csak azt a megjegyzést füzzük, hogy a zeneszerzés, mint minden szellemi munka, méltán és jogosan elvárhatja a díjazást, tehát a Szerzők Egyesületének követelése jogos és törvényen alapu’ó. Hogy az egyesület emellett méltányos is lehet, ez csak természetes és az egymásra való utalás miatt bizonyára az is lesz. Megérkeztek az őszi és téli női és leányka kabát újdonságok, szőrme boák, Elképzelhetetlen nagy választékban KertészJ.Janö 161 áruházában HOiiárora, ü dor-uíca 25. szám az Otthon kávéházzal szemben. Megtekinthető vételkötelezetlség nélkül. Biti lilái üii tili. — .4 világ éter problémája. — Newton, a tömegvonzás felfedezője megpróbálkozott a fény mibenlétének megmagyarázásával is. Szerinte igen apró golyócskák repülnek roppant sebességgel a világitó testekről a térbe s ezeknek szemünkbe ütközése okozza a fény érzését. Az egyenes fénysugarakat szépen meg is lehet ezen az alapon érteni, de a fénytörés már nehézségeket okozott, az „interferencia“ (fénytalálkozás) jelensége elölt pedig teljesen érthetetlenül állt meg a Newton-féle emisszió elmélet. Mindamellett másfél évszázadig tartotta éleiben Newton roppant tekintélye a tehetetlen hipotézist. Nem csoda, hiszen aki a tömegvonzással megalapította a csillagászat elméletét, a mozgástörvényekkel pedig az egész fizika alapjait rakta le, csalhatatlannak látszott Kortársai, különösen az angolok előtt. (Nem úgy, mint nálunk, ahol senki se próféta a saját hazájában.) Lassanként azonban annyira halmozódtak a kísérleti és elméleti adatok a rezgéselmélet mellett, hogy azok súlya alatt évszázados küzdelem után ősszeroppant az áramlási hipotézis. Ma már a fizika ábécéjéhez tartozik, hogy a fény — rezgés. Ennek a rezgésnek a legnagyobb pontossággal meg tudjuk mérni a terjedési sebességét, hullámhosszúságát erősségét, rezgési irányát, slb. Csak egyet nem ismerünk ma sem: azt az anyagot, amely a rezgéseket végzi. Mert mi sem természetesebb, mint hogy ha rezgés van, kel! lenni rezgő anyagnak is. Ez a kérdés Hí a Földön nem okoz ne, hézségef, mert hiszen mindenütt van elég anyag, igaz, hogy a hang elméletéből tudjuk, hogy a levegő nem lehet fényregzések hordozója, Az 6 speciális rezgésfaja a hang, amit gyökeres külömbségek választanak el végtelenül finom rokonától. No, de itt a sok anyag között rejt üzködhetik olyan is, ami a fényt vezeti. De mit kezdjünk a világűrrel? A Napról, 159 millió kilométer távolságról, mérhetetlen energiák özönlenek hozzánk fényrezgések alakjában. Minden, ami a Földön él és 1 mozog, ezeknek köszönheti létét. A | feneketlen, hullámzó tenger, a felhőbő] lezuhogó zápor, a bömbölő j vízesés, az évmilliókról elraktározott j meleg: a kőszén energiája mind : fényrezgés alakjában érkezeit a ! Földre. De nemcsak innen a szomszédból, hanem a billiószor távolabb levő idegen csillagzatokról is gyengülés j nélkül érkezik hozzánk a fény. \ Micsoda titokzatos anyag közve( fiíi ezeket az energiákat? Felelni j erre ma se ludunk. Csak nevet ad f tunk neki: fényéter, világéter, rövi den éter. Í Furcsa valami ez az éter. Anyagnak nem is szabad tulajdonképpen neveznünk, meri hiszen hiányzanak ; az anyag jellemző tulajdonságai: le* I hetellenség, áthataflanság, szin, súly stb. Akadály nélkül átmegy rajta minden lesi. A legnagyobb sebességű csillagokon évszázadok alatt nem tudtunk tizedmásodpercnyi ké, sést megállapítani. Sőt, a csillagoknál ezerszer nagyobb sebességű, parányi elektronok se látszanak surlódni az éterhez Tehát valami ki| mondhatailanul hig anyagnak kell í lennie, ami úgy szűrődik ál a testeken, mint a levegő a riika halászó i hálón. Viszont ezzel szemben szi- i lárdabbnak kell lennie a legkemé- I nyebb acélnál, mert hiszen a hul- I lámzás terjedési sebessége a szi\ lárdságtól függ, a 300,000 kilométeres fénysebesség pedig mindenem béri képzeltet meghalad. És még ’ valami., ennéi is fontosabb: a rezgé| sek kizárólag a fénysugárra merő■ leges irányban történnek, vagyis ke\ resztrezgések. Ez pedig csakis szilárd helyesebben összenyomhatatlan {esteliben lehetséges. Levegőben ,j pl. nem. Szilárdság és rugalmas| ság, szemben a minden anyagon j átszürödő végtelen higsággai, lát\ szóiag kiegyeniithetetlen ellentétek. | Az elméleti fizika azonban lassan\ kint kezdte kibogozni a gordiuszi I csomót. Kiderült, hogy összenyom< hatatlan, tökéletesen rugalmas és ■ súrlódásmentes folyadék úgy köz: vetíti a rezgéseket, mint a fényéter. ; S a mellett akadály nélkül engedi \ magán áthatolni a gömbalaku ies- I leket. Sőt a hidrodinamikának egy j váratlan értékes eredménye volt, jj hogy a súrlódásmentes folyadékban : keletkező örvények nem pusztulnak el, hanem akár örökké is elélheínek s épp úgy vonzzák és taszítják egy- i mást, mint a mágnesek. Csábitó gondolat, megmagyarázni ezzel az j atomokat Eddig azonban nem si| került, még Kelvin lord lángelméjéj nek se. Mert hiszen a gravitáció j lényegesen különbözik a mágnesl séglöl. IA legszebb reményekkel haladt az élerkérdés tanulmányozása, amikor lecsapott egy érthetetlen ellenmondás. Felmerült a kérdés, viszi-e magával a mozgó anyag az étert, vagy nem? Már Foucault, aki először mérte meg laboratóriumban a fény sebességét, végzett erre nézve kísérleteket. Üvegfallal végződő U alakú csövön vizet folyatott igen | gyorsan, s vizsgálta a két ellenkező irányban haladó vizoszlopon átmenő ■3s Md mul1 4* Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, here, comb és kőldóksérvnél a mi tökéletesített togínélkSíI sérvköíőíiSt, mely éjjel is hordható. íí indsnfóle bandázs operáció után, lógó haä, gyomor- és anyaméhsülyedésnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét Flanelt has-, és mellmelegitS. JlEiT kitailMz BUTIM, Düna-Ö. 51 Rendelő orvos: dr, K'toh ft. F. egy, m. t. Árjegyzék ingyen. 1 A vidéki felek még az nap elintéztctnek. í fényt. Ha az áramló víz magával | ragadja az étert, akkor az egyik cső] ben gyorsabban kell a fénynek ter; jedni, mint a másikban. Meri hiszen j az egyik szárban a fény sebességéhez hozzáadódik, a másikban le! vonódik a vízzel együtt mozgó éter sebessége. Azt találta, hogy a viz , magával ragadja az étert, ha nem is a saját teljes sebességével. Mint a i levegőben gyorsan mozgó szita, vonja ugyan magával a levegőt, de ennek nagyobb része átszürödik és elmarad. lehat az igy keletkező szél sebessége kisebb, mint a szitáé. Így a haladó anyaglömegek is éterszelet vonnak magukkal. Ezeket az eredményeket elkönyvelte a tudomány, amikor jóit a nagy meglepetés: Michetson amerikai fizikus a Főid nagy sebességét akarta fölhasználni az éterszéi megvizsgálására, gondolva, hogy a Főid 30 kilométeres sebessége nagyobb eredményt fog adni, mint Foucault legföljebb 100 méteres vizsebességeí. Nagy előkészülettel indult a munka. Kőtömbbe vájt medencét higannyal töltöttek meg, ezen úszott márványkorongon a készülék. ; (Vége kör,) ________ Ujj Gyula. ÉJJEL. Éjfélkor néha haikan rejtve koppan Szobádnak ablakán S álmodban hallasz zengő, méla han- Az égből jön talán. [got, Az édes álmot, melynek tünde fátyla Elrejti a jelent, Reggel ha ébredsz, hallgasd el s ne Hogy álmod mit jelent. [kérdezd, De ha bősz álmok örvényébe bukva Rémít egy szörnyű vész, Repülnél, futnál, haj, de egy varázslat Lenyűgöz, megigéz. S rémkép űzötten felriadva - ámulsz A halk meghitt s óban, — — Feledd e képet s adj hálát az Hogy álom volt csupán. [Égnek, Nézd ismerősöd : szék, szekrény S egyéb bútordarab [meg asztal Füledbe súgja mind vigasztalóan, Hogy hozzád hü marad. Tik-tak az óra biztatón ketyegve Szobádat zengi át: „Ne félj az éjtől“ mondja halk sza„Isten vigyázz reád“ Jvával Komáromi Koboz. lön! jön! ALBERTINA a világhírű olasz hefadőmüvésznő egyetlen i Komáromban a kultúrpalotában 1925. október 7, ■ A zongora kíséretet Kosa György zongoraművész látja el. \ A műsoron: Mendelssohn, Vienxí temps, Zandonai, Csaikovszky, Hubay művei szerepelnek.
