Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-12 / 110. szám
8. oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 12. olda fel, sem a humor egy szikrája, sem az Istenbe vetett hitnek legalább 1 parányi morzsája, mint eqyébkénf tapasztaljuk Aranynál. Mintha nem [s verófénves őszi napon született volna, amikor a „tiszta kék magasan daruszó tévelyeg" A költő lelkének valóságos talánya, melyet megfejteni nem tudunk. ____Kiss Péter Pál A Református irodalmi Társaság alakuló ülése. Losonc, szeptember P. Az egyetemes református egyház és a szlovenszkói és ruszinszkói összmagyarsag kuiturélete szempontjából egyaránt nagy jelentőségű esemény színhelye volt hétfőn délután a losonci református egyház tanácsterme. Az egyetemes zsinat határozata és az egyházalkotmány rendelkezése érteimében a Református Irodalmi Társaság tartotta alakuló ülését. Az alapvetés munkáját befejező ülésen rész'tvettek úgy a konvent által megválasztott alapító tagok, mint a másnap ülésező konvent tagjainak nagy része. A társaságot megalakító választott tagok névsora a kővetkező: Pálóczi- Cz.nke István Balogh Elemér, Bertók Béla, Peter Mihály, Sörös Béla, Peleskey Sándor, dr. Kovách Béla, Iszak Imre, Kovy Árpád, dr. Erdélyi Pál, dr. Kenessey Kálmán, S. Szabó Zsigmond, dr Kersék Janos, Boross Kálmán, dr Poíchv István, dr Magda Sándor, dr. Gaál Gyula, Patay Karoly, dr Szilassy Béla, Idranyi Barna. Az alakuló ülést mint ideiglenes elnök Pálóczy-Czinke István püspök nyitotta meg. A Református Irodalmi Társaság megalakulásának egyhangú kimondás« után a 20 választott tag megejtette három esztendőre az első tisztikar megválasztását. A kiküldött három tagú jelölő bizottság jelölése alapján egyhangúan megválasztották elnöknek dr. KerSeic jánosf, a kiváló szióvenszltöi költőt, ügyvezető alelnöknek Sörös Bélát, alelnöknek Peleskey Sándort, titkárnak dr. Kenessey Kálmánt, jegy zőnek dr. Magda Sándort és pénztárosnak Idrányi Barnát. Kersék János meleg szavak kíséretében foglalta el az elnöki széket megköszönvén a személyében összpontosult bizalmat. Majd fölkérésére Sörös Béla ügyvezető aielnök előterjesztette a társaság működésének célkitüző programját. A széles perspektiváju hatalmas program többek között kiterjed a központi sajtó- és védőiroda fölállítására, evangéliumi iratoknak, tudományos és irodalmi műveknek kiadására, egyházmegyei és paróchiális könyvtáraknak létesítésére, a theologiai szakképzés kimélyitésére, egyháztörténeti múzeumnak és levéltárnak létesítésére, egyesületek nőegyletek ünnepélyeinek, vallásos estélyeinek anyaggal és előadókkal való ellátására, stb.-re. A célkitüző pro gramot Boross Kálmán indítványára kiegészítették az egyháztőrténelmi anyag gyűjtésével és feldolgozásával. Több értékes hozzászólás után a programszerű munka megkezdésére a társaság négy albizottságot alakított Az egyes bizottságok munkáját mint elnökök Sörös Béla, Peleskey Sándor, Péter Mihály és dr. Kenessey Kálmán fogják vezetni. Az évi tagsági dijat úgy a választott, mint a csatlakozó tagok részére 20 koronában állapították meg. Majd a napirend utolsó pontja, a tagajánlás következett. A választott tagok részéről érkezett ajánlások alapján a társaság uj tagoknak egyhangúan a következőket választotta meg: dr. Baksay Dezső, Nagy Sándor, Oláh Péter, Lengyel József, Lukách Géza, Miskolczy Endre, Bu .y Márton, Gáspár János, Törzsök István, Zajdó László. Tornallyay Zoltán, Holló Géza, Fülöp Zsigmond, dr. Baranyay József, Tóth Kálmán, Osvald Kálmán, dr. Szíjj Ferenc, Zsemlye Lajos, Galambos Zoltán, Végh ístván, Szabó Béla, Bácsy Gyula, Szutor Jenő, R. Vozáry Aladár, dr. Tárczy Aladár, Komáromy Lajos, Fodor Béla, Salamon Ferenc, dr. Gömöry Elek, dr. Ilyefalvy Vitéz Aladár, Böszörményi Sándor és Horkay Lajos. Az alakuló ülés egyik határozata értelmében a központi sajtó- és védő iroda Losoncon, Soros Béla vezetése alatt már a közel jövőben megkezdi működését. Művészet. Komáromi festők sikere Mindig örömmel ragadjuk meg a tollal, ha földjeink sikeréről, elismeréséről irhalunk. A jelen esetben is hasonló örömmel rögzítjük meg az alábbi íudósilást, melyet egy előkelő napilap közöl s amelyben a komáromi feslök jászapáti sikeréről olvashatunk. A tudósítás így szól: Napsütötte jászkun vidék. Alacsonyhomloku, hófehérre meszelt, zsúp- és nádfedeles házak, arasznyi kertek, melyek mögül muskátlis ablakok nevetnek ki az utcára. Piros pozsgás arcú, nagycsizmás jászkunok lakják e vidéket. Inkább alacsony emberek, arcukon nyugodt értelem, szemeikben virtuskodó ősi tűz. Asszonyaik rengő ringó derekú szépséges, vidám menyecskék. Ide s plántálta néhány derék magyar emí bér azokat a lehetséges rnüvészifjakat, kik ecsettel és mintázófával szolgálják a magyarságot. A jászapáti müvésztelep művészei az ez évi nyári kiállításon kifejezésre juttatták a föld szivének sugallatát és j ezen, a már negyedik évben tartolt ; nyári kiálliláson kiemeltek maguk > közül néhány igazán hittel ihletett ] i fiatal művészt. 1 Vágó Pál, a Jászapáiin élő híres ( ‘ festőművész szeretelének kö j í szőni a Jászapáti Müvésztelep léle- j zését. Ez a kedves, csupasziv mü- ! | vész, a maga örökifjuságával és j tiszta művészi lángolásával ezer és \ i ezer akadály ellen megmaradt a j köréje sereglelt fiatal művészek lel- l kesifőjének. Vágó Pál festőművész- \ szel karöltve Szemén Béla főjegy- \ í zőé és több lelkes jászapáti müba- « : rálé az érdem. A fiatal művészek I l ezidei nyári munkájuk eredményét j ; az erre a célra megfelelő elemi j , iskola világos falain^ állították ki. j 1 A kiállítást Vágó Pál festőművész j : vasárnap délelőtt nyitotta meg. A \ \ megnyitás úgy történt, hogy Pali I bácsi a két elsőnek érkezett, kiál; litást látogató urileánykát aranyos « jókedvvel arcon csókolta, j A kiváló mester egyik nagy festj ményének vázlata ott pompázik az < egyik terem közepén. A párisi világj kiálliláson ezért a munkájáért a ' I francia becsületrenddel tüntették ki. j ! A gyönyörű vázlat részlete a Magyar j í huszárság lörténete cimü, több kép- f j böl álló kompozíciójának, az iltlévö j í kép a vörössipkás huszárok lovas- j attakját ábrázolja. Ezt a termet leg- ' kedvesebb három tanítványának: Basilides Barnának, Korda Bélának j és Chiovini Ferenc festőművészeknek képei tölti ki, Mindhárman ígérettel, jövővel biztató művészek | Chiovini Ferenc rapszodikus, halal- i más lendületi képei megkapóak. | Elakadás cimü képén a szekér belelj ragadt a ragacsos magyar sárba, 3 talán ez a magyar nemtörődömség szekérmarasztaló sara, mert a hámot szakító, prüszkölve ágaskodó lovaknak hiába segít a megfeszülő emberi karok izma Uc,y ez a képe, mint a többi csupa dinamika, szin J és élet. Vonalvezeiése is a művész rapszodikus, de harmóniát kereső leikéből szövődik. A Cséplés cimü képe, Tűz, Vásár és a Hordás a ■ legszebbek. A bailadázó Korda Béla „Boro- j nálás“ cimü, valamint a „Rakodás" ; képe szép, de különösen megkapó I az epikai erejű paszíózus „Fehér lovas“ hangulata épe. „Álmos halála“ három képből álló trilógia. Álmos halálával a magyar mitológia is temeíódik s a magyar mondavilág siri ködbe borul. Korda mélyből fakadó meglálása megnyugtatóan rögződik vásznain, magában hordja a föld éltető melegéi s Chiovinivel ők a barna magyar föld ihletett szerelmesei. Kordának feltűnőek még vázlatszerü grafikai munkái, melyek között egy elfekvő, elterülő ló rajzát- j kell kiemelni. Basilides Barna „Kis Hugómnak j köszönöm, tartson meg jónak és j igaznak" dedikálással nyújtja képeit, j mert Jászapáü adta meg a művész- j nek azt a léleknyugalmat, melyet i önemésztő, öntépő sóvárgásban már ! régen keresett. Megdöbbentően le- 1 nyűgöző erejűek, lélekbemarkolóak a képei, az ifjúság magakereső láza ég színeiben, vonalaiban. A mélységből született: „Életlátásaim bus ciklusából" cimü képsorozata, a mindent abszlraháló, mélységből néző szem meglátása. „Jaurius leánya" a feltámadást glorifikálja; széláradó örömben élő alakjai közölt Krisztus maga a fönségesség és a jóság. Töryónykezés, Varsányid! Komáromig (Nagy himnusz-per a komáromi törvényszéken. — A honivarsányi himnusz éneklők a törvény előtt. — Tíz vádlott — Először a szlovák himnuszt énekelték el, aztán a magyait. — A bírásáé felmentette őket) Érdekes ügyet tárgyalt tegnap a komáromi törvényszék. Ez év feb- í ruárjában történt az eset. Honlvarsány községben. A ref. iskolában egyik vasárnap este vallásos estélyt tartottak a református hívek, amelyre azonban a katholikusok is el szoktak menni. Amig a lelkész és a tanító megérkezett, a megjeleni öregek és ifjak, férfiak és nők vegye- • sen, hogy az időt valamivel eltölt- ■ sék el kezdtek énekelni. Kezdetben j egyházi, vallásos dalokat énekeltek, niajd a szlovák himnuszt kezdték el. Kezdetben szlovákul énekelték i ezt, de mivel ez nehezen ment j nékik, mert magyar anyanyelvűek, j áttértek a magyar szövegű szlovák : himnuszra. Szóval a leglojálisabban viselkedtek, amikor hirtelen egy- ! szerre többen el kezdték énekelni j a magyar himnuszt. Éppen az utol só sorokat énekelték, amikor be j nyitott a tanító és azt mondta nekik, hogy nem szabad énekelni a magyar himnuszt. Mivel már az ulol- i só sornál voltak, a figyelmeztetést nem lehetett figyelembe venni, hát ] szépen befejezték az éneket, A be- ; idézett 10 vádlott egyöntetűen azt í vallotta, hogy fogalmuk sem volt, j hogy az előttük ártalmatlannak látszó szövegű és dallamú magyar himnusz eléneklésével valami bűnt követnek el, hogy ezzel még a bíróságnak is dolgot adnak és hogy ezért az előttük lényegtelen dolog- . ért ilyen nagy munkaidőben éppen j 10 embert citálnak be Hontvarsány- , ból Komáromba Ha tudták volna, ; nem énekelték volna el. A tíz vád- < lőtt közül csak kettő volt férfi, a s többi leány és asszony. A legfiata- j labb 15 éves leány volt, Tuba Ag- » nes, aki őszintén bevallotta, hogy | ő nem is énekelhette a magyar \ himnuszt, mert mióta ő iskolába jár, már nem a magyar, hanem a szlovák himnuszt tanítják és igy ő már nem is tudja a magyar Himnuszt, Érdekes, hogy a vádlottak között volt Lipták Andrásné szül. Závoczky Mária asszony is, akinek anyanyeíve j szlovák és idegen kiejtéssel beszéii a magyar nyelvet. A többi vádlottak is: Osvald Árpád, Komodi Sándor, Kósa Erzsébet, Takácsi Róza, Honti Istvánná, Tuba Jánosné, Tuba Eszter, Bari Julianna és a már fent nevezetlek mind elismerték, hogy előbb a szlovák és cseh himnuszt énekelték és csak azután a magyart. A kihallgatott tanuk közül Takács Gyula 30 éves honlvarsányi lanitó szintén hasonló értelemben vallolt, hogy a magyar himnusz éneklése közben beszólt az éneklőkhöz, hogy azt nem szabad énekelni. Erre egy asszonyi hang — nem tudja kicsoda — azt kérdezte; miért nem szabad énekelni ? Erre ő eltávozott az iskolából Érdekes, hogy a többi kihallgatott tanuk jó részt katholikusok voltak, akiknek a vallomásából a? tűnik ki, hogy Hontvarsányon a felekezetek közti békesség a legszebb példáját lehet látni, mert a katholikusok is szívesen elmennek a református vallásos estékre. A fent ismertetett ügy tárgyalása 1925. szeptember 10-én délelőtt folyt le a komáromi törvényszéknél dr. Soös Imre tanácselnök elnöklete alatt levő büntető tanács elölt. Az ügyész: dr. Molnár Jenő, a vádlottak és a tanuk kihallgatása után fenntartotta vádját s kérte a vádlottak megbüntetését. Schreyer Arnold dr. a kiskorúak védője szép beszédben kérte a bíróságot, hogy a közbéke háboritása vétségével vádolt vádlottakat mentse fel a vád alól. Hivatkozik a pozsonyi ítélőtábla egy ítéletére, amelyben kimondja, hogy a nemzeti énekek énekelhetők, ha azok szövege nem tartalmaz izgatást, A védő itt felolvasta Kölcsey Ferenc Himnuszának első versszakát, amelyből konstalálja, hogy abban semmi sértő, izgató nincs, se a csehszlovák nép, se a csehszlovák köztársaság ellen, És annak szövege semmi tekintetben nem ütközik a büntető törvénykönyvbe A szövegben egy sző sincs államról, hazáról, nemzetről, csak a magyar népről szól. Kölcsey Himnusza nem eshelik semmi tekintetben kifogás alá, hisz azt száz évvel ezelőtt irta Kölcsey, zenéjét pedig 1840- ben szerezte Erkel Ferenc, amikor a cseh és a szlovák nép és a magyar nemzet közötti ellenségeskedésről szó sem leheled. A vádlottak annál kevésbé követhettek el izgatást a cseh, vagy szlevák nép ellen, hiszen előzőleg a szlovák himnuszt és pedig kezdetben szlovákul énekelték el. Ha pedig izgatni akartak volna, akkor bizonyára nem énekelték volna el a szlovák néphimnuszl. A bíróság a vádlottak közül hármat, akik nem ismerték el, hogy a Himnuszt énekelték, bizonyítékok hiánya miatt felmentette, a hét vádlottra is felmentő Ítéletet hozott, mert a szándékoltság tényét nem leheteti bebizonyiíotlnak látni, hiszen a vádlottak beismerték, hogy nem tudták, hogy a magyar Himnusz éneklése titos. A szándékoltság ellen szól az elkövetett cselekmény helye és ideje és az a körülmény, hogy előbb a szlovák Himnuszt énekelték el. A felmentő ítéletbe az ügyész nem nyugodott meg, hanem felebbezett. Nport, (o) Clubközi t nnisyeraeny. A KFC, Tennis Szakosztálya vasárnap folyó hó 13 án saját pályáin vendégül látja a Tennisovy kronzek odbocky Lazu ős dusfojniclva v Komarne (Csehszlovák Tisztikar Tennis Köre) játékosait clubközi revansmérközésre. A verseny reggel 8 órakor kezdődik a Gazda-utcai sporltelepen. Szerk. üzenetek. Harmat. Legnagyobb sajnálatunkra a kéziratot nem őriztük meg, s nem küldhetjük vissza. K. 1, Időben megérkezett és elintézzük. 2. Jutalomra biztosan számit az illető, hát nem szabad csalódásnak kitenni. 8. Éppen 3 hónapja kapta az utolsó számot. 4. Tessék úgy elintézni a dolgot. A fecskék. A rímei nagyon rosszak. Halálos vágyak. Egy nagyon ismert költemény rosszul sikerült reminiszcenciája. A szerkesztésért a főszerkesztő a elölő*. Lapkiadó: Spitzer Béla. Nyomatott Spitzer Sándor könyvnyomdájában Komárom. IVyilttéi*. E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal, Nyilatkozat. Ezen az utón jelentem ki, hogy fiam, Szabó Gyula asztaloa adósságaiért semmiféle szavatosságot nem vállalok és azokat kifizetni nem fogom. Komárom, 1925 szeptember 4. Szabó Ferenc ácsmester 690 (Komárom, Gazda-u. 81) ELADÓ. Ebédlőberendezésbóí eladd I nagy diófa kredenc, f égi diófa sarok kredenc márványlappal, 12 személyes asztal, 12 bőrrel bevont szék, Cim a kiadóhivatalban*
