Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)
1925-09-12 / 110. szám
4, oldal. Komáromi Lapok 1925. szeptember 12. Alapítási év @901. Telefon ESS A nagyérdemű építtető közönségnek és építőmestereknek ajánlom elsőrendű minőségű garantált salűtrommentes fa.ll téglámat, A tégla Komáromban az épité3 színhelyére, vidékre pedig | Komáromi Téglagyár állomáson waggonba rakva szálültatik. I Tiszteletté Met 581 Massinger Béla téglagyáros. f§ A tanuk túlnyomó többsége a plébános mellett vallott, Éppen azért a bíróság nem látta bebizonyitottnak a vádpontokat és Bányász Endre plébánost felmentették. Kalmár és társai azonban sokkal harciasabb ellenfeleknek látszanak, semhogy abbahagynák a dolgot, bizonyára végigjárják az összes feljebbviteli fórumokat. A felmentő Ítélet ellen az ügyész felebbezéssel élt. II [Éiiitiis tarai aiése tani Szeptember 15-én megnyílik a theológia. Tiltakozás az iskolák leépítése ellen. Losonc, — szept. 10. A szlovenszkói és kárpátaljai ref. egyház egyetemes konventje szept. 8-án tartotta meg a theológiai szeminárium felállítása és az iskolákat leépítő miniszteri rendelet tárgyában összehívott rendkívüli ülését. Az ülés PálöcziCzinke István püspök áhitatos imádságával kezdődőt , majd megállapították, hogy két tag kivételével, akik kimentették elmaradásukat, az összes tagok megjelentek. Legfontosabb tárgy volt a theológiai szeminárium megnyitásának kérdése. Örömmel vették tudomásul Sörös Béla előadó bejelentését, mely szerint a theológiai szeminárium ügye annyira előre haladt, hogy azt szept 15 én meg lehet nyitni. Sörös Béla előterjesztette a szeminárium tanítási tervét, bejelentette, hogy 24 ifjú jelentkezett a theologiára. A theologian a bölcsészeítörténefet és a neveléstudományokat dr. Magda Sándor csicseri lelkész, a görög nyelvet Kövy Árpád losonci lelkész, az egyetemes egyháztörténetet Zsemlye Lajos komáromi lelkész, a bevezetést a theológiai tudományokba Sörös Béla losonci lelkész, az újszövetségi exegézisf Antal Gyula lévai lelkész, az ószövetségi izagógikát Izsák Imre vajáni lelkész, a vallásbölcseletet, dogmatikát és erkölcstant Galambos Zoltán komáromi lelkész, a gyakorlati theologiáí Peleskei Sándor viski lelkész, az egyházjogot dr. Agyagássy Sándor bori-i lelkész, a protestáns egyháztörténelmet Péter Mihály gálszécsi lelkész, az angol nyelvet Böjthe Sándor szénior-instruktor, a szlovák nyelvet Kuszy Emil losonci ág. ev. lelkész, a zenét Riessner Ede losonci zenetanár a rendező. — Kezdjük az első rész, az „Erdő csillagát!“ Garwich a kellékböröndjében turkált. Kihalászolt egy furcsa kis szakáll!, odabiggyesztette az arcára, parókát húzott a fejére, nézte magát a tükörben, illesztgette, változtatta a szakáit, az arca most már egyenesen félelmetesen hasonlított... óh, nem Brownra, hanem . . ’ Willvoodra! IV. Estére, mire a nap piros golyója szétolvadt a hegyek peremén, elkészültek az első résszel. A kis rendező megveregette fölvétel után a szinész vállát. — Nagyszerű volt a maszkod, Garwich! Tudod, hogy kire hasonlítottál?! Arra a pénzeszsákra, aki reggel felkeresett a kávéházban ... Talán ma éppen a maszkját rendelte meg nálad ? Mert az ilyen embereknek vannak ilyen gondolataik! Garwich belenyúlt a szebébe, kivette a borítékot. A kis, vigyorgó néger szolga ott termett mellette. — Ezt elviszed Mr. Willwoodnak, Texas-Sfreet 243. Azt mondod, hogy nagyon köszönöm, de nem fogadhatom el! Meggondoltam a dolgot! Megkönnyebbülten vette ki a szivartárcáját és rágyújtott a maga szivarjára, amely ugyan nem volt olyan kövér és gőgösen illatos, mint Willwoodé, de most mégis fölségesen Ízlett neki. V. Harmadnap estére meghívták Gar den-partira a Brown-villába. Másnap ä megkérte a szőke, milliárdos kezét. ___ | og ja tanítani. Rajtuk kivül Vágó Ede f í nemeshódosi lelkész és Rácz Ele- j 1 mér lelkész behívásáról is szó van. J I A theológus ifjak a losonci YMCA I épületében fognak lakni. A 24 jelent- i kező közül 19-et vettek fel a theo- I lógia szemináriumba. A theológia l igazgatójává Sörös Bélát választotta ü meg a konvent. Az anyagi felügyej letet Bertók Béla püspök kezében I hagyták továbbra is Mindkét férfiú I elévülhetetlen érdemeket szerzett a f theológia létesítése körül. A íheolój gusok közül többen ingyenesek, ( illetőleg kedvezményesek lesznek. | Kedvezmény lesz rájuk nézve az is, f hogy Szlovenszkóban és Ruszinsz| kóban legátusokul elsősorban csak ; ők mehetnek a gyülekezetekbe. A l theológia megnyitása a csehszlovákiai l magyarság szempontjából végtelenül fontos esemény s ha számításba : vesszük, hogy közadakozásból, ön- i erőből állította fel a református ma) gyarság ezt a hatalmas kulíurintéz; ményf, tisztelettel kell meghajolnunk ! ez imponáló akaraterő előtt. A theoj lógia részére a konvent kéri az államsegélyt, mely joggal megilleti a re- 1 formátus egyház theológiáját. Másik jelentős eseménye volt a j konventnek az iskolák leépítése elleni tiltakozás. Péter Mihály előadó | memorandumot szerkesztett e íárgy{ ban a teljhatalmú minisztériumhoz, ; melyben a konvent kéri az iskolák í leépítésére vonatkozó miniszteri ren; delet visszavonását, mert az sérti i az egyház autonómiáját, az általános í kuliurát, de sérti a vallásgyakorlatot t is, miután a tarátok — mint kántorok \ is — rendszerint résztvesznek az I isteni tiszteletek végzésében. A leépítés helyett — miután magyar kál‘ vinista tanitó ma-holnap nem lesz — i kéri a konvent a ref. íaniíóképzőinlé- zet felállításához a köteles állami : hozzájárulást. Miután a háborús eszj tendők a gyermekek születésében \ most éreztetik legjobban a hatásuj kát s egészen biztos, hogy a következő iskolai években a tankölele| sek létszáma lényegesen szaporodni j fog, a konvent minden egyházköz\ séget és tanitót utasított arra, hogy a sérelem ellen a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz forduljon pa: nasszal egyenként, de maga a koní vent is panasszal fog élni e tárgyl ban. A memorandumon kívül igy \ gondolja a konvent jobb belátásra s téríteni a kormányt, f Elrendelte a konvent az új egy) házi törvények közül a VIII-ik tör- I vénycikk'’ életbeléptetését,különösen í az egyházi fegyelem gyakorlásának \ bevezetését. Minden egyházközség- 5 ben kötelező a Kálvin szövetség I fiókjának felállítása, továbbá a leg] erőteljesebb egyháztársadalmi muns ka megindítása. 1 Dr. Patay Györgynek a stockholmi i világkonferenciára kiküldött dele? gátusnak jelentéséért a konvent kö- I szönetét fejezte ki. Több belsőegy- I házi ügy elintézése után a konvent ■ az adminisztráló püspök-elnök mun; kájának megkönnyítésére és támo| gatására egy három tagból álló bi- I zottságot küldött ki, amely — mint f állandó elnöki tanács — a szükség I szerinti megbeszélésre és vélemény- nyilvánításra összehívandó. A bizott| ság tagjai: P. Czinke István elnök- I lete alatt dr. Szilassy Béla, Sörös ] Béla és Tornallyay Zoltán. 1 -üz fiel kezdete a ?ö!dön. — Geológiai időszakok évszámokban. — Irta: Gaáí látván dr. Jóllehet, a vaskalapos geológia bizonyos fitymáló gesztussal szokott kitérni, va!ahányszor tőle egyes földtani korszakok tartamának évs vámokban való kifejezését kérik, mégis elmondhatjuk, hogy a Föld bolygónak életkorát, majd pedig egyes geológiai időszakok tartamát a legkomolyabb célkitűzéssel már nagyon régen kutatják. S nem is csupán geológusok. Hiszen bolygónknak mint égitestnek kialakulása és máig tartó fejlődése legelső sorban kozmológiai és asztr of iákai kérdés, A Föld búvárait, a gaológúsokat tehát főként csak az egyes kőzetrétegek képződésének vagy pedig egy-egy növény- vagy állatnemzetség máig való kifejlődésének időtartama, illetve valamely fontos geológiai eseménynek mától számított időtávolsága érdekli. Ezeknek a ^kérdéseknek a megoldása két utón történhetik. Vagy úgy, hogy legelőbb is a Föld bolygó korát határozzuk meg s az igy nyert évszámot az egyes időszakok számára arányosan felosztjuk, vagy pedig oíyformán, hogy a jelenkortól lokozatosan haladunk visszafelé a geológiai múltba. Nyilvánvaló, hogy a feladat igy is, úgy is igen nagy, sőt elemién való" Sággal elháríthatatlan akadályokba ütközött. Mert hiszen a geológia keretein kivül eső s igy tulajdonképpen még a történelembe tartozó európai neolit (csiszolt kő-) korszak elejének eseményeit is nagyon nehéz évszámokhoz rögzíteni itt pedig még jóformán közvetlen adatok (emberi készítmények) is rendelkezésre állanak. Ezenkívül pedig ősi kulturnépek isumér, babilóniai, óturáni, ó-egyiptomi stb.) Írásbeli följegyzéseit is segítségül, hívhatjuk. Régibb geológiai időszakok évékben való kifejezését pedig az a körülmény nehezíti meg rendkívül, hogy mig mai időegységünk a 24 órás nap és 365 napos esztendő, addig az ősföld napja kezdetben 4 órás volt. Alikor tehát sok működő erőnek hatása meghatszorozódott-Mindezek a nehézségek azonban csak annál jobban sarkalják az igazi buvártermészeteket. Annál is inkább, minthogy az ember a történelmi diszciplináknál ma már e'engedhem&n Miklós dg». a bécsi orthopédkiinlka (Lorenz tanár) volt orthopédoperatőrje Bwüslasä, ilálilp-at 51. sz. alatt. Rendelés: lábelgörbiilések, Ó- és X lábak, veleszületett csipöficamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtartási!, valamint egészséges gyermekek számára is, individualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd apparátusok, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villamos kezelés, diatermia, kvarcfény (mesterséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 HMöelő óiák: d. 0.10-lZ-ig, d. 0.3 -5-ig Telefon i 25—96. tétlennek érzi az abszolút időmérték — az év — használatát. Azt mondhatnék, szellemi fejletségünknek ez is egyik velejárója. Hiszen egyenesen elképzelhetetlen, hogy valamely komoly történelmi munka — a naiv époszok példájára hivatkozva — az évszázadokat teljesen figyelmen kivül hagyja. A geológiában is el kellett jutnunk idáig. Egy lélekzelvételnyi idő — sok ezredév. Mindemellett is előre kell bocsátanunk, hogy a történelmi és földtani évszámítás közt igen nagy a különbség. Hogy mekkora, egy-két példa bizonnyal érzékeltetni fogja Angliában, Fife-ban, az egymás fölé sorakozó kőszénrétegek összes vastagsága mintegy 700 métert tesz ki. Tekintélyes vastagságot adnak ki — 400 — 500 métert, — a Donee medencéjének s épp így Pensylvánía kőszénterületének rétegei is Ma már tudjuk, hogy a kőszén sekély vízben élt, dús növényzetből kép| ződött. Ezt a képződési időt elég | pontosan kiszámíthatjuk, minthogy I ismeretes, hogy a legbujább amajj zonvidékí őserdő 100 esztendei nö| vényanyag termése mindössze csak | 10—12 milliméter vastagságú szénrétegecskét adna. Ilyenformán 10.000 j év kell 1 méternyi szénanyag képí zödéséhez; vagyis a fiiéi sénmeny; nyiség 7 millió esztendő alatt gyűlt j össze. Ehhez azonban hozzá kell | még számítanunk a szénrétegeket . elválasztó tengeri homokrétegek | képződési idejét, amivel kereken | legalább 10 millió évet kapunk, A bakul petróleumos területen a j háború előtt évenkint 12 milliárd j liter nyersolajat termeltek, A kőíj olaj az élő szervezetek zsiradéká!' nak nagyon csekély százaléka. A bakui petróleum egész tömegének ismerete nélkül pontos számot nem mondhatunk, de kétségtelen, hogy ! az ottani mennyiség képződéséhez 1 — a tengeri állatvilág lehető legna- I gyobb népességét véve is alapul — í több milliónyi év volt szükséges, j S még csak egyet! | A mai idők történelmében oly j nagy szerepet játszó Ruhr-vidék kő’ szenes területén 325 vékonyabb- I vastagabb szénréteg van egymás i fölött. Ezek közé a hajdani tenger iszapos, homokos rétegei te epültek. ; Nemde érdekes kép a távoli geolój giai múltból: a mai Ruhr-vidék 325- ; szőr sü yedt és emelkedett szabályj szerűen egymásután! Akárcsak a ■: lélegző me Ikas. S az eddigiek után könnyű átlátnunk, hogy egy-egy be: és kiiélegés évezredekig tartott. I ... Igen! A geológiában egy Ié‘ legzetvételnyi idő — sok ezred év! i Ez a küiömbség a történellmi s a | geológiai időszámítás között. A viz, mint geológiai óramű. ; Az ókor kulturnépei az idő méréí sére eleintén a vizet használták föl. * Erre való használhatóságát bízonyj nyal már az ősember is észrevette. | Hiszen látnia kellett, hogy az egyik | helyen tavasztól-tavaszig mind mé| lyebbre vájja medrét, máshelyütt i pedig mind több és több iszapot, j homokot, vagy kavicsot halmoz föl. I Néhány évvel ezelőtt Schürmann napról napra megmérte a Neckarfolyó víztömegéi a Rajnába való betorkoilás előtt. Úgyszintén naponta meállapította azt az o dott, vagy ] lebegő szilárd anyagot, amelyet a | folyóvíz szállított. Kitűnt, ho<y az ! elszállított anyag súlya 1584 mi liő tonnának felelmeg, ami ürmértékre átszámítva, 600.000 köbmétert tesz ! ki. Ezt a tömeget a Neckar vízkör\ nyékén egyenletesen elteregetve, 5 I század miliméternyi réteget kapnánk. I Ez annyit tesz, hogy évenként eny- I nyivel koptatja le vizkörnyékét. Ez \ a csekélység azonban 20 év alatt \ 1 milimétert, 20.0000 év alatt 1 méj tért, 2 millió év alatt pedig 100 mé| tért tesz ki. I Föltéve, hogy ez a letarolási fo! Iyamat a Neckar területén ős idők j óta egyenletes ütemű, az ottani vul\ káni katasztrófák anyagának mara! dékából megállapítható, hogy a harí mádkor vége óta 4—6 millió esz- 1 tendő telt el,j I Más folyók környékén természe-* ’ tesen más számokhoz jutunk.
