Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-20 / 100. szám

2. oldal. Komáromi Lapok 1215. aagqsztqg 20. rendetes példája volt a csallókör­­aranyosi harangszentelés, mert azon és az azt követő multságon úgy Aranyosról, mint a környékről val­láskülönbség nélkül igen nagy kö­zönség vett részt. Hasonlóan lélekemelő ünnepély folyt le szombaton. Nagyboldogasz­­szony napján Csallóköz egyik tö­rekvő községében, Komáromfüssön. A bencés rend kötelékébe tartozó komáromfüssi r. kát. plébánia e na­pon szentelte fel uj harangjait. A mindent, még a templomba hivó harangokat is megsemmisítő háború alatt a füssi templom nagyobbik ha­rangját rekvirálták el. E veszteséget növelte azonban az a szomorú esemény is, hogy az el­múlt télen pedig a kisebbik harang megrepedt és használhatatlan lett. A hívek áldozatkészsége azonban olyan sok szép példáját mutatta az egyházhoz való ragaszkodásának, hogy a harangok pótlása mihamarabb testet öltött és a 2 harang helyett 3 uj harangot szerezhettek be. Az uj harangokat gyönyörű me­netben hozták meg az állomásról a községbe. A 3 új harang felszentelését Gidró Bonifác komáromi bencés főgimná­zium köztiszteletnek örvendő igaz­gatója szentelte fel. Az ünnepi beszédet dr. Hajdú Lukács, a komáromi bencés főgim­názium népszerű tanára mondotta a tőle megszokott ékesszólással. A harangszentelés lélekemelő ün­nepélyének fényét különösen emelte a jól betanított négyszólamú karének Hideghéty kántortanító precíz veze­tésével, a pápai színekkel díszített festői lovasbandérium impozáns fel­vonulása, a fehérruhás leányok, a díszbe öltözött tűzoltók, a feldíszí­tett hintók és kocsik hosszú sora és az ünneplőbe öltözött helybeliek és vidékiek nagy sokasága. Hasonlóan lélekemelőén szép ün­nepélynek Ígérkezik a bogyaréti uj kápolna felszentelésével kapcsolatos harangszentelés is. A bogyaréti harang- és kápolna­szentelés aug. 23-án, vasárnap d. e. 10 órakor kezdődik, D. u. 5 órokor pedig igen pompásnak ígérkező tánc­­mulatság veszi kezdetét. 4000 helnek havonta biztosítási képviselők hivatalnokok, tanítók, postamesterek stb. egy szen­zációs ujitásssal. Közelebbit UNGÁR bankházában, Bratislavában, Ventur u. 20. B98 TaHosMiitt-e a Hanyagod)!? Erre a mindig fontos kérdésre rö­viden felelhetünk; bizony nem. Nincs mégegy természeti kincs, amit annyira alpazarolnánk, mint a természet adta tüzelőanyagáinkat. De miért ? mikor a mai nehéz gazdasági viszo­nyok mellett e téren is a legnagyobb takarékosságra volna szükség. Ennek két oka van. Az első az, hogy nem tudunk! Nagy gőzgépeink hatásfoka 15%, kisebekké, mint pl. a cséplő kis 4 — 10 lóerős gőzgépéé 4—7%. A kovács­­tűzhelyé alig 5 - 6%- Mit jelentenek ezek a számok? Azt, hogy 100 kg. szénből, amit elégetünk, csak 15 illetve 4—7 kg. szolgáltat munkát. 100 kg. kovács szénből csak 5—6 kg. az, ami a vashevitésre szolgál. ^ Pl. egy 5 lóerős cséplő naponként elhasznál 4 q szenet á 34 K összesen 136 K. Tíz napi cséplésnél ez 1360 K. Ebből a munkát azonban csak kb. 70 K-áru szén végzi 1290 K elveszett a szó legszorosabb értelmében. Pedig ez 6 mankás 10 napi bére á 23 K-vai szá­mítva. Egy jólmenő kovácsműhely egy tűzhelyen hetenként 1 q szenet használ el á 46 korona. Egy év alatt kb. 50 q; 2300 korona. Ebből azonban csak 2,5 q szén melegíti a vasat, azaz 2175 K évente a veszteség. Sajnos ezen nem változtathatunk. Ezen veszteség oka a meleg és építőanyagaink természetében, gépe­ink szerkezetében s a mindent környező levegő hővezetésében rej­lik, Itt bennünket inkább az a má­sodik ok érdekel, ami még ily sze­gényes nyereséget sem enged elérni. Az pedig a hanyagság és a téves szempontból való takarékoskodás. Ha szenet veszünk, ne próbáljuk annak jó vagy rossz voltát a külse* jéről, színéről, fényéről megitélni. Hogy csak egy okot is említsek, sokszor azt sem tudjuk barna-vagy kőszén e az, amit látunk, mert bar­naszén is lehet fekete. így azután kevésbbé értékes barnaszenet kő­szénnek látunk. Nem tudjuk továbbá azt sem megitélni, mennyi a nedves­ség és a hamu a szénben. Pedig ki­­sebb-nagyobb mértékben ezek min­dig jelen vannak. Mindkettő káros, mivel a szén elégésekor felszabaduló meleg a vizet elpárologtatja és a hamut felmelegiti, mind a kettő csak veszteség. Még egy nagyon kelle­metlen alkotórésze van a szénnek: a kén. Ez részben elég és a kelet­kező oxigén vegyületei a jelenlevő vízgőzzel savakat képeznek, amik a kazán falát és tüzcsöveket megtá­madják. Belátható, hogy ezen káros alkotórészek mennyiségének isme rete nagyon fontos, ha arról van szó, hogy a különböző cégek által aján­lott szénfajták közül a legmegfele­lőbbet válasszuk ki. Nem helyes az, ha csak a kalóriákban kifejezett hő­érték után ítélünk, de különösen nem, ha megelégedve a kereskedők sok­szor eszményi adataival, nagy meny­­nyiségü szenet veszünk anélkül, hogy hőértékét ellenőriztetnénk. Hiszen sok, de talán kevés pénzt sem szo­kott az ember megolvasás nélkül zsebre tenni. Nagyon helytelen, ha szénkészle­tünket nyitott, szeles és szabad he­lyen tartjuk A szén, mint mondani szokták, „lélegzik“, azaz értékes ré­szei a szén és hidrogén szénsav és viz alakjában eltávoznak. Ezenkívül a szén a levegőből káros oxigént vesz fel. Ez a veszteség nem is olyan csekély, mint gondolnánk. Két kü­­lömböző szén, melynek hőértéke száraz és hamunentes szénre szá­mítva 8516 és 8249 kalória volt, sza­badban „raktározva" 13 hónap után 7988 és 7065 kalóriára apadt le, azaz 7, illetvn 15 százaléka elveszett. Tüzelésnél ügyeljünk a követke­zőkre : A fűtőanyag mennyisége, a mit a rostélyra dobunk, annál ki­sebb legyen, mennél nagyobb a tü­zelőanyag gáztartalma. Gáztartalom tekintetében leggazdagabb a fa, majd tőzeg, barnaszén és kőszénfajták, koksz következnek. Ellenkező eset­ben túl sok éghető gáz válik pár pillanat alatt a forró tűzszekrényben szabaddá s mivel a teljes elégéshez szükséges levegő nem férhet hozzá, úgy tehát elszáll a kéményen ke­resztül anélkül, hogy elégett volna. Kis része látható is füst alakjában, de legnagyobb része láthatatlan. Ne nyitogassuk a tüzelő ajtót ok nélkül, mert ezáltal sok hjdeg felső­levegő ját a tűzhöz s a gázok a gyúlási hőfok alá hülve, nem gyul­­nak meg. Ilyenkor a kémény min­dig füstöl. A füstöt egyáltalán ne tekintsük úgy, mintha az a szak­szerű fűtéssel együtt járna, éppen megforditva áll. Ha fűtőanyagot dobunk a rostélyra, tegyük lehetővé az alsó levegő be­jutását azáltal, hogy a hamuládát felnyissuk. Kellő időben sakkoz­zunk, nehogy a hamu és a szén ma­gasabb kéntartalma mellett össze­olvadó salak a rostély nyílásait el­zárja. A rostély méretei legyenek a tüzelőanyag minőségének és alak­jának megfelelőek. Ezek a figyelemre méltó dolgok állanak a legnagyobb gőzkazánnál úgy, mint a legkisebb vaskályhánál, mert mindig legyen célunk fűtőanyagunk teljes elégetése. Nagyon érdekes és fontos végre, hogy tüzelő anyagaink gazdaságos kihasználásához nagy mértékben hozzájárul a kazánviz minősége. A természetben előforduló viz, még ha kristálytiszta is, tartalmaz idegen anyagokat, mészsókat oldva. Ezek­nek ugyan oldhatóságuk kicsi, de éppen ezért van az, hogy ha a vi­zet csak kevéssé párologtatjuk is el, kiválnak és kazánkövet alkotnak. Mivel ezen anyagok melegátengedő képessége csekély, úgy az elhasz­nált fűtőanyag mennyisége rohamo­san nő. 1 mm. vastag kazánkőréteg­gel bevonódott kazánfal 10°/°-al több, 3 mm.-nél 25°/®-al több szenet Intézeti fehérnemű legolcsóbban Elbert divatáruházában Komárom, Nádor~utca 19, Koronabankkal szemben. flór és pamut, pat. harisnya. Esőernyő, utiböröndők, kosár. Klót és luster­­kötény. Bőrkalap, Ritikül, fésükészlet, frottír koppeny, törülköző, kötött kabát stb. Gyári raktár gyermekkocsikban 75 K-tól a legfinomabbig. 430 fogyaszt, eltekintve a kellemetlen eltávolító munkától és a robbanás veszélyétől. Legideálisabb volna esővizet használni, mert ez a leg­tisztább viz, ami a természetben előfordul. Sajnos, ez kellő mennyi­ségben nem áll nálunk rendelke­zésre. Tiszta folyóvíz szintén jó. Kutvizeink már többé-kevésbbé ke­mények. A vízre is az áll, ami a szénre, minőségét csak vegyi utón lehet megállapítani, nem pedig át­látszóságából és izéből. Álló kazán­telepeknél a viz vegyi tisztítása soha sem hálátlan dolog, mert a vele járó kiadások mindig megté­rülnek. Látjuk ebből, milyen szegényesen gazdálkodunk a vas után legdrágább kincsünkkel, a szénnel. Ebből ered manapság a benzin és nyersolajmo­torok közkedveltsége. Legfőbb ideje is más erőforrás után néznünk, mert a szén évszázadjai meg vannak számlálva. Nemes Sándor vegyészmérnök, tanársegéd a brünni egyetemen. személyi és teher automobilokat traktorokat alkatr észeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmit. Bratislava, Stef án Hm». 1. az. Teleton 28-26. HÍREK. Sient Istvánnak, a magyarok első apostoli királyának emlékezetét őrzi a mai nap, mely a keresztény világnak e kiemelkedő történelmi alakját örökíti meg, mint a kultúra egyik előharcosáét. Való­ban, Szent István, mint a kérész" ténység dicső hőse tette magát fe­ledhetetlenné a világtörténelemben, a magyar történelemben pedig, mint az első nemzeti király lett tiszteltté évszázadok elmúltával is. Halhatatlan érdeme, hogy nem­zetét belekapcsolta a nyugati kultú­rába és ezzel Európa népei között, mint a keresztény kultúra őrét állí­totta oda a Kelet barbár népei ellen. De nemcsak a kereszténység meg­erősítése körül szerzett magának hal­hatatlan nevet, de mint országának első királya, alkotmányt adott né­pének, amellyel a fiatal Magyarország belső rendjét biztosította és tovább­fejlődéséhez az alappilléreket lerakta. Nagyságát áldja a magyar nép és a templomokban emlékére isteni tiszte­letet tart, hogy visszaidézze a dicső­séges múltat, melyből az Ínséges napok idejében reményt merit s hitet nyer. A keresztény kultúra e szentté avatott nagy hősének emléknapján szívünkben ünnepelünk, nem külső tüntetéssel, de néma s igaz kegye­lettel és a régi évszázados sóhajtás fakad fel lelkűnkből, hogy balsor­sunk tövises útján is bizó hittel járjuk Kálváriánkat, amint hozzá fohászko­dunk : Ah, hol vagy, magyarok tün­döklő csillaga ? . . . — Szabadságról. Csizmazia György városbiró szabadságáról visszaérkezett és a napokban átvette hivatalát. — Eljegyzés. Pál József központi postatakarékpénztári számtiszt (joghall­gató), Budapest, eljegyezte Óváry Sarol­tát, Óváry János telekkönyvvezető ked­ves leányát, Komárom. — A pókipari termékek árai. A já­rási hivatal közhírré teszi, hogy az alant megnevezett pékárukért 1925. aug. 17-től további intézkedésig a következő árak állapitattak meg: rozs kenyér I. a lisztből fogyasztónak 3.— K., fehér kenyér I. a főzőlisztből fo­gyasztónak 3’— K., barna kenyér fogyasztóinak 2'50, kifli 4, vagy zsemlye 5 deka 0-ás lisztből üzletekben, ven­déglőkben, kávéházakban 1 drb —’25 péknél a viszontelárusitónak 1 drb —‘22 péknél az üzletben 1 drb. 0-ás lisztből —‘25, házhoz szállított péksütemény 0-ás lisztből drb. —'25, kenyérsütés dija kilogramonként —'30, — Országos arató ünnep. Az Országos Magyar Kisgazda-, Földműves és Kisiparospárt ruszinszkói kerülete a testvéri összetartás bemutatására és fokozására folyó év augusztus hó 30- án, vasárnap Beregszászon országos arató-ünnepet rendez, amelyen a párt szlovenszkói és ruszinszkói vezérkara teljes számban részt vesz. A nagyarányú előkészületekből és a tömeges jelent­kezésekből következtetve, ez az ünnep semmivel se fog elmaradni a párt há­­romévelötti zászlószentelési ünnepélye mellett, amelyen legalább is tizenötezer ember vonult fel, s amelynél népesebbet, fényesebbet és lelkesebbet a hírneves „komáromi búcsu“-n kívül se Ruszin­­szkó se Szlovenszkó népe eddig még alig látott. A szemkápráztatónak ígér­kező felvonulás után a fürdőkertben népünnepély következik. 2 Schüler Für das kommeodd Scboljabr werden aus gutem Hause bei streng religiöser jüd. Wiener Familie in vollständige erstklassige Verpflegung genommen. Für gute pädagogische Aufsicht ist gesorgt. Auskunft erteilt Rabi). S. Neuwirth Wien 11, Zwergasse 5. Tür 14. — Aranymise Garamszőílősön. Ritka és lélekemelő ünnepség volt Garamszőlősön, ahol Spalier Gyula ga­­ramszőllősi plébános ünnepelte 50 éves papi jubileumát. Az ünnepségen igen sokan vettek részt. Az ünnepi hangulat­nak Zachar Ádám hegybányai esperes plébános a jubiláns egyik volt hálás tanítványa adott kifejezést. Az ünneplő hivősereg ájtatösságát nagyban emelte az ottani alkalmi kar éneke, amelyet Alurancsan kántoríanitó tanított be és vezetett. Pszárszky József szaleziánus atyának, a jubiláns másik volt tanít­ványának érdeme, hogy az ünnepség olyan rendben folyt le. A hálaadó szent­mise elvégzése után a plébánián a kü­lönböző küldöttségek üdvözölték a jubilánst. Az esperes! kerület s jelen­levő paptestvérek nevében Srobár József pápai kamarás, garamujfalusi esperes plébános köszöntötte szeretetteljes sza vakkal a jubilánst és átadta neki a papság ajándékát, üdvözölte még aközs. képviselőtestület, az iskolaszék, egyéb küldöttségek s a rokonok és tisztelők egész tömege. — Kabaré a Kollégiumban. A Ko­máromi Ref. Ifjúsági Egyesület lel­kes műkedvelő gárdája és zenekara még a szünidőben sem pihen. Nem­csak, hogy két bájos operettre a Három a kislány és a Nóta vége ciműekre készül, hanem még emel­lett időt is tud szakítani, hogy ka­baré előadásokat tartson. Az első ilyen kabaré előadás a Kollégiumban vasárnap este volt igen nagy közön­ség előtt és fényes sikerrel. A kon­­feranszé szerepét Vály Lajos töl-

Next

/
Thumbnails
Contents