Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-08 / 95. szám

6. oldal. Komáromi Lapok 1925. augusztus 8 Előadások kezdete hétköznap este 7 és 9 fiaim TISZTI PAVILLON Előadások kezdete B vasár- és ünnepnap] It. 5,7 és 9 f. Szombat és vasárnap, augusztus 8. és 9-én Hugó Bettauer: A város zsidó nélkül. Bettauer Hugó a tragikus végű, divatos bécsi iró zsidó tárgyú regénye. Főszerepben: Gisella Werbezirk a nép­szerű bécsi művésznő. A majom per. A hires amerikai majomperrel talán az egész világ sajtója foglalkozik pro és kontra. A pernek három főszerep­lője van: egy radikális tanító, egy vallásos szülő és egy törvényeket hí­ven alkalmazó bíró. A tanító a Darvin fejlődési elméletét tanította és magya­rázta meggyőzni akaró hévvel az ame­rikai Egyesült Államok egy déliállam­beli iskolájába. A vallásos érzelmű szülő nagyon fel volt háborodva, amikor odahaza látta, hogy a gyermekén mennyire fog az úgynevezett evolúciós elmélet. Fel­háborodván feljelentette a tanítót, hogy a tananyagba be nem vett és még vi­tás, mondjuk sokaknak nem tetsző el­méletet tanít. (Bevallhaljuk egészen őszintén, hogy az emberek zöme nem veszi hizelgésnek, akármilyen meggyő­zően is magyarázzák neki, hogy ősapja a barátságos avagy néha mogorva te­kintetű csimpász volt.) Az amerikai biró zavarba volt. Erő­sen forgatta a törvénykönyveket. Mit csináljon? Hogy Ítéljen? Végre egy törvényre bukkant, amely törvény meg­tiltja a Darvin elmélet tanítását az il­lető déli állam valamennyi iskolájában. És Ítélt- Az indokolás az említett tör­vényre hivatkozott. A tanító megvált az állásától r már kariért csinált, hiie <ís vagyona amerikai arányokba nő. A majomper pedig világgá szállt és az emberek törik a fejüket, hogy vájjon kinek lehet igaza?! A radikális és szabad kőmives sajtó az amerikai hires demokrácián esett sérelemnek tekinti az ügyet és a tanszabadság megsértését látja benne. A világ vallá­sos alapon álló vezető körei pedig a bíróban az amerikai puritanizmus kife­jezőjét üdvözlik. Legyen szabad szerény véleménye­met ennek a lapnak hasábján az ügy­höz hozzáfűzni. Olvasgattam Darvint, Bölschét (Ez utóbbi az evolúciós elméletnek egy fényes tollú népszerűsítője. Műve: Bölsche „Az élet fejlődés története.“ Fordított dr. Fülöp Zfigmond.) Csodál­koztam az emberi ész fejlettségén. A könyvekből mintha valami kérke­dést láttam volna kisugározni. íme milyen okos az ember, mennyi előíté­letet meggyőzött már. És akik azt vé ük, hogy sokat tudnak, menyire moso­lyogni látszanak a vallásnak az egyes köz helyein.“ A könyvek elolvasása után különös gondolataim voltak az emberi tudo­mányról. Valami olyan kicsinek, parányinak tűnt fel az embernek ez a magas so­kakat lebilincselő kultúrája. Hiszen nem állítom, hogy nem kell önérzeteseknek lennünk az emberi ész eredményeit illetőleg, — de viszont az elbizakodottságnak, a mindent lebilin­­cselésnek sincs semmi helye. Mert ha meggondoljuk, hogy az em­beri tudomány még ezt a sáros föld­tekét sem ismeri teljesen, — akkor nem lehet szerfölött értékelni az elért eredményeket. Mennyi relytély van még itt a főidőn ? És ha elképzeljük, hogy micsoda atom vagy molekula a föld a nagy mindenséghez irányítva és ha el­képzeljük a térnek, a világegyeiemnek emberi ésszel fel nem fogható, szóval ki nem fejezhető, megmérhetetlen di menzióit és ha próbáljuk elképzelni az időnek általunk fel nem fogható kezdet és végtelenségét, — akkor szerényen azt kell mondani, hogy a végtelen tér­| ben kikutatott, vagy jobban mondva még ki nem kutatott földpontocska, vagy a végtelen időben megmagyará zott történelmi időszakasz: csekélység még a még nem ismert térhez és időhöz. Bizony ha a föld ponton lévő ki3 parányi ember azt elképzeli, még leg­­okosabbr.ak is be kell vallani, hogy a teremtés koronája a kulfur lény, aki ma már az eget ostromolja, bizony csak a semminél tud valamivel többet. Honnan jövünk, hová megyünk? kér­désre már a tudomány részleifelvilágo* sitást is igyekezeti adni. Az evolúciós törvény is akkörü! tapogaiódzik, hogy honnan jövünk. Kétségkívül a tudo­mánynak e téren rnár letagadhatatlan megállapításai is vannak. Első jjcsiráról első sejtről Írnak. De a legszerényebben kérdezzük, mi a tudatlanok, hogy az első csira, az első sejt az honnan való ? 1 Ki hozta azt létre, ki lehelt abba életet ? Én, az én szerény véleményem sze­rint azt hiszem, hogy a tudatosan val­lásos embernek soha sem kell szé­gyenleni, hiába legyingetnek az úgy nevezett felvilágosultak. A vallás szerény véleményem szerint, még mindig elfogadhatóbb és meg nyugtatóbb feleletet ád, mint a különben óriási értékű tudomány. Sokszor talán az egyszeiü vallásos ember szeme, az úgynevezett rövid látása mellett távolabb lát, mint a világ­titkait feszegető komor tudósok pápa­szemes érdemes tábora. De azért csak folylassák munká­jukat, hiszen szépen kifejezte egykor bölcs Salamon, hogy minden böl­csesség kezdete az úrnak a féfelme. Egy határ áll előttünk, ahol meg kell állnunk, ahol elménk kétségbeesetten felvilágosítást kér: itt következik az Istenség fogalma, amely szintén minden teremtett népnél megvolt és ha kivész az emberekből és nihil váltja fel, akkor vége az embernek, megszűnik fej­lődése; megszűnik az egyén, család, társé datom és az egész egyetemes föl dön lakó emberiség. Laky Antal. — Ma-young nyakkendő az utolsó divat. Nagy választékban Elbert divat­áruházában kaphatók. „ADLER“ Írógép" a legjobb, legerősebb, — legtartósabb. — 695 Az „ADLER“ Írógép főelőnyei: Azonnal látható írás. Kis billentyűterület, írásjelek legnagyobb mennyisége. Felülmúl­hatatlan átütőképesség (20 kópia egyszerre) Kicserélhető hengerek. Fó'ki'pviselet Siovenskó részeire t Virradat-könyvnyo * da, Komárom, Jókai-u. 5. Eladás eredeti gyári árakon, részletfizetésre is. — Érdeklődőknek díjtalan bemutatás. j Komáromi levelek. Nagy dolgot kíván tőlem kedves Encella álnév mögé bujt ismeretlen kis lány. Azt kérdi tő­lem a maga falusi kis naivságávű, hogy I, hogyan lehet a férfiakat meghódí­tani ? II. hogyan lehet férjhez menni ? Nem uj dolgot kérdez kedves Encella. Ez a kérdés egyenlő az emberiséggel. Éva anyánknak már ez motozkált a fejében és a mikenei és a horzabádi királyi paloták titkos folyosóin, a pira- i misok tövében, a Ganges pariján, szó­val mindenütt, ahol emberi szivek do­bogtak. erre a két kérdésre szerettek volna feleletet kapni a szerelemre szom­jas nők. Erre felelni nem kis dolog, mert mindegyik kérdésre ezer és ezerféle a válasz. Mert hát férfia válogatja, hogy hogyan lehet meghódítani. Egyiket igy, a másikat úgy. Ahány a férfi, annyiféle a megbóditási módszer is. Szóval ne­héz dolog kedves Encella erre itt egy Faun levélben megfelelni. Legfeljebb általános tanokról irhatok itt. Sőt gon­dolkodom azon is, nem jó volna-e itt tanfolyamot nyitni a férjfogás mester­ségéből. Itt szépen kioktatnám az igazi és műcsitriket. hogy hogyan i3 lehet megszőni azt a rózsaszínű hálót, amely­ben aztán a férjnek kiszemelt áldozat benne marad az őrült evickélésa da­cára is. Kissé azonban megfontolandó a do­log. Mérlegelnem kell magamban, hogy a férfinemnek, s igy a saját nememnek lehetek-e akkora ellensége, hogy elárul­jam a gyenge oldalainkat, az Achilles sarkakat, hogy a férfiak mind beleke­rüljenek a házassági lepkefogőba, a férjet fogó rózsaszínű hálóba. Kérdés, van-e jogom elárulni a hadi titkokat, hogy a férfiakból mind házas emberek legyenek és amikor az angyalnak vélt kis feleség és a kedves marnának tisz­telt anyós átvedjik házisárkánnyá, en­­gemeí szidjanak, átkozzanak, hogy én oktattam ki a nőket, hogyan lehet fér­jet csípni. Hát bizony ez meggondolandó és megenged kedves Encella, ha a férj­fogás mesterségéből nem oktatom ki a nőket egészen, hanem csak egyet-mást árulok el. Sokszor a férjhezmenés lehelősége nem is az illető leánytól függ, hanem ez tőle különálló körülményektől' Pél­dául az árva lányok, ha a házasulan­dónak nem kell félni az anyós népszerű veszedelmétől, hamarább férjhez men­nek, különösen ha a drága ne ük benne van a telekkönyvben. Ha ez az eset még azzal is súlyosbítva van, hogy a drága Ő-nek egy nagyon öreg, de túl gazdag nagynénje is van, akinek összes vagyona a drágára száll, akkor még könnyebb férjhez menni. Ha egy gazdag leány férjhez tud menni, az semmi, ez nem művészet. Hanem ha egy gazdag lány vén leány tud maradni a sok-sok kérő dacára is, hát az már igazi hőstett és én az ilyen férjhez nem ment gazdag nőknek min­dig nagy bámulója voltam. Ezek tudni­illik a gazdagság mártírjai Ezek felé hiába közeledik akár száz kérő is. Nem tudnak egyiknek sem hinni. Mindegyik­ről azt hiszik, hogy hozományvadász. Nrm ő kel! nekik, hanem csak a pénze. Pedig lehet közöttük olyan is, aki pénz nélkül is szívesen elvenné, de a sok hamis gyémánt között nehéz meglelni az igazi drágakövet. És aztán sokszor a felsorakozott kérők között nincs is az igazi, akit pzdig vár a gazdag lány, eped utána, könnyeit ontja érte, de ő nem jön, ő nem nyilatkozik, mert visz­­szatartja a büszkesége. Nem akarja megkérni a gazdag lányt, nehogy azt higyje, hogy ő is a vagyo­nára és nem a kezére vágyik. Minden pártában maradt gazdag lány egy bús tragédia, amelynek titkait senki se tudja, de minden érezni tudó lélek és szív sejt és megérez Boldog lehetett volna, de mindig várta az igazit, a mesebeli herceget, a tündér kiről fit, aki csak az édes sejtelmes álmok képében jött el hozzá, de a valóságban távol maradt tőle, Minden páriában maradt gazdag lány olyan, mint a száműzött királyné a boldogság országából, amelyből leg­többször önmaga száműzte magát. A gazdag lánynak könnyű férjhez menni, de lelkét mindig kétségek gyö­törhetik, hogy a pénzéért e, v^gy ön­magáért rajonganak- e utána ? Szóval a szegény lányok ne irigyel­jék a gazdag lányokat, mert ha egy szegény lány férjhez megy, ez aztán igazán tudja, hogy csak önmagáért ha-' barodott bele a kedves férjeura. Ámbár iít is vannak kivételek. Nem egyszer férjhez megy a szegény leány, de egy közönséges cselfogás segítette be a házasság révébe, Áz tudniillik, hogy a lány egész családja annyit em­legette az áldozatnak kiszemelt férfi előtt a nem létező gazdagságukat, a takarékba tett súlyos pénzeket, az ame­rikai milliomos nagybácsi minden pil­lanatban várható halálát, hogy amint Háry János is elhitte már a végén, hogy ő nem baka volt, hanem huszár, maga a család autószuggesztió révén már kezdi hinni a gazdagságot, hát hogyne hinné el a madárenyvre ráragadt gimpli. Az ilyen család állandóan vendéges­kedik. Sokszor az utolsó ékszer ván­dorol be a zálogba, csakhogy az ud* varlót meghívhassák vacsorára. Ezek azok a vacsorák, amelyeket a legtöbb férjuram nagyon sokszor meg­átkoz. ha a remélt hozomány Ameriká­ban, a várt földbirtok pedig a Holdban marad, szóval ha a házasság balul üt ki. Az emiatt támadt családi perpatva­rok alkalmával a dühös férj sokszor az asszony fejéhez vágja ezeket a vacso­rákat. A vacsoránál használt tányérok­kal már nem vagdalódzhatik a férj, hát csak igy in effigie dobálódzik. Azok a házasságok, amelyeket ilyen vacsorák, ebédek segítettek összetákolni, \ amikor nem a szivén, hanem a gyom- I ron át hőditotják meg a férjet, olyan l nagy számmal vannak, hogy illik velük , külön fejezetben foglalkoznunk. Amennyire tehát világkóboriásunkban * időt tudunk erre szakítani, visszatérünk l erre a részint hálás, részint hálátlan | témái a. I Addig is Isten vele kedves Encella Üdvözli öreg barátja Faun, Weil Miklós dr. abéosi orthopéd klinika (Lorenz tanár) volt orthopédoperatórje teslepÉzeli intézete Bratislava, VédcilSp-nt ül. sz. itt. Rendelés: lábelgSrbiilések, Ó- és X lábak, veleszüle­tett csipóficamodás, befelécsavart u. n. dongalábak, bénulások utáni elferdülések, láb- és kézfájdalmak, csont- és izületi megbetegedések, friss és rosszul gyógyult csonttörések, lúdtalp stb. eseteiben. Gyógytorna rossz testtart? su, valamint egészséges gyermekek számára is, indivi­dualizálva (egyenkénti és csoportkezelés). Ortopéd epparátusek, gipszkötések és bandázsok készítése, műtéti kezelés, villa­mos kezelés, diatermia, kvarcfény (mes­terséges magaslati napfény), hőlég és arsonval kezelés. 563 Weiß órák: d. 1.10 12-lg,d.i 3-5-Ig Telefon i 25—96. HÍREK. — Egyházmegyei közgyűlés. A komá­romi református egyházmegye Komárom­ban, az egyház tanácstermiben /. évi augusztus hó 25 én, kedden reggel 8 órakor tartja ez évi rendes közgyűlését A közgyűlés nyilvános, melynek alkotó tagjai az egyházmegyei tisztviselők, tanácsblrák, lelkészek, tanítók és a gyü­lekezetek képviselői. A gyűlés reggel 8 órakor a templomban tartandó imával kezdődik, amelyet Kálnay Károly kis­­mányosi ref. lelkész mond, melynek végeztével a Kollégium nagytermében fog megkezdődni a közgyűlés. A tárgy­­sorozat a gyűlés napján áll a tagok rendelkezésére. A közgyűlés elé terjesz­tendő ügyek augusztus 16-ig küldendők be Gyalókay László espereshez. — Szabadságon. Dr. Alapy Gyula, a komáromi muzeum és könyvtár igaz­gatója tegnap három heti szabadságra utazott. — Az. ip rtársulat alakuló gyűlése Értesülésünk szerint az uj társulat alakuló gyűlése augaszius hó 16 án d. e. 10 órakor lesz a Komáromi Ipartes» ttilet székhazában. Az alakuló gyűlésre a meghívókat a járási hivatal, mint a zsupán! hivatal megbízottja küldi szét. Az alakuló közgyűlésen értesülésünk

Next

/
Thumbnails
Contents