Komáromi Lapok, 1925. július-december (46. évfolyam, 79-157. szám)

1925-08-08 / 95. szám

1925. augusztus ß. Komáromi Lapok 3. oldal. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros árak! 417 nyugdiijárulékai (19449 K) a polgári fiúiskola (14876 K) és az állami pol­gári leányiskola (6667 K) tulkiadásai okozfsk A katonai szflkRépleiek cimőn előál­lott 62999 K túlkiadás megokolásából tudjuk mep bopv a katonai ügyosztály kiadásai 53313 K-t tesznek ki és ott három alkalmazottat foglalkoztatnak, amit felesleges fényűzésnek tartunk, (Az Osztrák Magyar Monarchia idejé­ben is volt katonai ügyosztály ős teen­dőit egv tisztviselő látta el.) A különféle kiadásoknál egv nieg­­takarifási tételnek sem örvendhetünk. A város különféle tartnrásai után ese­dékes kamatokra 258000 K volt elő­irányozva, ebből takarított meo a város (kamatok nemfizetésével) 108009 K-t ami bizonyára felesleges késedelmi ka­matokat von maga után. A háztartás egypnsulva érdekében a kamatok pon­tos fizetésére nagy sulv lenne helye­zendő, mert a pénzintézetek az elma­radt kamatokat félévenként tőkésitik a folyószámla tartozásoknál és azok a kamatokat indokolatlanul megnövelik Vévül a mozgószinháznak van 17562 K tulkiadása. amelv nem haszonheitö vállalkozása a városnak és legcélszerűbb volna bérbeadás utján értékesíteni annyi­val is inkább, mivel az előirányzóit be­vési is állandó apadást mutat. Ugyanezt kell megállapítanunk a vá­rosi gőzfürdőről is amelyre a város epvenesen ráfizet. Ezt sem áll a város érdekében fenntartani házi kezelésben. Már bánni kezdte a foaleffverseny eszméjét, mert félt, hoqy a sok — szén — közül az iqazsáufalanság vádjával találhat csak egyet a — legszebbnek. Ekkor nviloft föl az ajtó a har­­minceoyedik versenyző előtt. Könnvü, fekete selyembe volt burkolva s ahouv eqy oillanafra meqállt az ajtó fölé boruló vörös füqoöny meleq keretében, az alakla szintén suqárzani látszot*. Sűrű. szőke hajjal borifoff fejét magasra emelte s karcsú, fehér karja kivil­lant a köpeny alól, amikor a villany­csillár qombját elfordította. A másik pillanatban kialudtak a lámpák s az auqusztusi éjszaka meleq. tompa fénve beömlölf a szélesre tárt ablakokon. A teremben halotti csend lett s ebben a naqy csendben a harmínc­­eovedik versenvzö kilépett a füg­­oönv mély sötétségéből és meg­indult a zsűri aszfala felé. A feszült, várakozó, szinte sűrűvé vált csendet egyetlen, elnyújtott, meglepett kiáltás töltötte be. A harmincegvedjk versenyző kezfyüszerüen szűk, fekete ruháján apró, Imbolyqó, sárgás lilás fény­­foltok gyulfak ki és csodálatos, sohasem látott szelíd fénybe borí­tották az arcát is. Lassan odaért az asztal elé. Tö­kéletes formájú magas, karcsú teste élesen kirajzolódott az apró fények reflexében s az augusztusi éjszaka mélv bársonyossága titokzatos ke­retet vont világító alakja köré- Fe­hér válla és karcsú, telt karjai hal­vány, ptoma lila 'fényben fürödfek és sürü. szőke haját egy világító abroncs fogta körül. hanem bérbeadás utján értékesíteni. Nem előnyös a város háztartására a mezőgazdaság fentartása sem; bár en­nél a rovatnál fantasztikus nagyságú bevételi többietet (55114 K) találunk. Sajnos, ezt kénytelenek vagyunk papi­­rosbuzából álló papirbevéteinek minő­síteni. Csökkent a városi hűsfogyasztási és italadó is (9390 K) ami a lakosság szerényebb táplálkozási viszonyaira en­ged következtetni és az életszínvonal kényszerű leszállítására. A gőzfürdő bevétele 17240 K val csökkent, erre megteltük észrevételünket. Végül a mozgószinház bevétele is 18114 K-val maradt az előirányzat mögött. Kevesebb folyt be az államsegélyből is 130000 K val, az előirányzott (és megígéri) 300000 K helyett. Egyebekben a bevételek csaknem minden címnél emelkedtek. Ezek a be­vételek azonban nem mindenütt jelen­tenek effektiv bevételt is, hanem csak számadási művelet eredményei (mint a különféle megtérítésekből származó 200746 K) A közadók címe érdemel a bevételek közt legnagyobb figyelmet, ahol 340407 K bevételi többletet találunk. A községi adókból több folyt be 119419 K-val. nagy emelkedés van a házbérfillérné! 98000 K és a vigalmi adónál 24921 K. sőt az eltörölt telek­­értékadó is 78000 K emelkedést mutat, mig az uj adótípus, a városi vagyon­­dézsma az ingatlanok értéknövekedési adója 72378 K többletet mutat, ez azon­ban onnan ered, hogy 1921. évtől visszamenőleg ebben az évben vetették ki ezeket az adókat. A közadók címénél elért 340407 K bevételi többlet azonban nem lehet tü­körképe a lakosság adózó képességé­nek, erre inkább a 827849 K edóhát ralékbó! lehet következtetéseket levonni. Ez a közel milliós hátralék jellemzi a város háztartását és óvatosságra int. Első sorban a takarékosságra és a költségvetés kereteinek betartására. Ha ez megtörténik és a takarékosság nem­csak beváltatlan program marad, akkor a város zárószámadásában a háztartás nem végződhetik milliós tulkiadássai, amelyre a 827849 K adóhátralékot fe­lette labilis fedezetnek találjuk. Egyébként a számadási mérleg, vagyis a bevételi többlet 527667 K és a tulkiadás 458225 K egybevetése a mérleggel 69442 K bevételi többlettel zárja le, ami formai-Megállt az asztal előtt. A zsűri léleqzet visszafojtva ült az asztal körűi s a terem ellenkező sarká­ban ülő harminc versenyző meg­babonázott szemmel tekintett a harmincegyedikre. A feszültség végre felengedett. A zsűri egyik tagja felugrott és felcsavarta a csillárt. Mikor a csillár éles, vakitó fénye elöntötte a lermet és megvilágította az alatta álló asszony alakját, a zsűri tagjai újra halk, meglepett kiállásban törtek ki. A szőke asszony testét puha,sima, teljesen egyszerű fekete selyem fogta körül, amelyen nyoma sem volt semmiféle világosságnak. A kékes-sárga fényben tündöklő abroncs is eliünt és szőke fejét egyszerű, fekete szalag szorította le. A válla és a karjai fehéren vál­tak ki a ruhája keretéből és az arca kifejezésén nem volt semmi, amiből az előbbi tüneményes jelen­ségre következtetni lehetett volna. Most újra felnyílt az ajtó s jött sor­jában még néhány versenyző. Néz­ték, de nem látták már őket. Félóra múlva be volt fejezve a verseny. A zsűri a dijat egyértelműen a harmincegyedik versenyzőnek ítélte oda. A harmincegyedik versenyző újra eloltotta a csillárokat csodálatos, apró lámpákkal megvilágított alak­ját még egyszer megmutatta, azután odaállt az ablakhoz és leoldott a ruhájáról egy reája csavart finom selyemfátyolf. Az apró lámpák megmozdultak lassan felemelkedtek és halk. puha, alig hallható szárnyrebbenéssel ki­repültek az ablakon. Munkások, Állami- és Magántisztviselőknek valamint a Tanítóságnak és tanu­lóknak, akik életüket nagyobb­­.részt zárt helyiségben töltik és gyakran kifáradnak, gyak­ran szükségük van elpes­­hedt, valamint tuleről­­tetett idegeik felfris­sítésére. A halánté­kok, nyakszirt és a homlok bedörzsölé­­sére a járatos em­berek az o!csó és kitünően bevált ALPA 1 menthol- sósborszeszt használják. Egy kísér­let azonnal meggyőz en­nek hatásáról és ezért ne hiányozzék sem íróasztalról, sem műasztalról egy üveg va­lódi „Alpa“ menthol sősborszesz. Kapható miadeoQtt- Ura 5-50 Kor. lag a gazdálkodás helyessége mellett bizonyít. Lényegében is ugyanezt szeretnők konstatálni. Ami nem is tartozik az el­­képzelhetlen lehetőségek közé, ha a város egyszer igazán számot vet va­gyoni helyzetével, polgárainak teherbíró képességével és költségvetésében eze­ket az elveket juttatja kifejezésre. Hét év bizonytalansága után jó volna a vá­ros háztartásának visszatérnie a nor­mális keretek közé, amelyből az állam­változás rázkódtatásai kizökkentették. Az állami polgári leányiskola ij Aptin vall elfyezAse.*) A Komáromi Lapok f. évi aug. 1 i száma ismeretlen nevű cikkíró tollából cikket közölt „Új állami polgári leány­iskola építését kívánják Komái ómtól“ címen Mivel ez a cikk személyemet is érinti s minthogy bennem akarja felfedezni az okot, amelyből a várost súlyosan terhelő ügy előállott és mivel a dolog *) Az audiatur et altera pars elvénél fogva közöljük e cikket. Szerk. — Szentjánosbogarak, — mondta halkan valaki a zsűri tagjai közül. A herceg meghajolt a nyertes előtt. — Szabad a második négyesre, asszonyom ? Az asszony ajkára meleg, szivár­­ványos mosoly röppent. — Szabad, herceg. De... kicsit fáradt vagyok. A második négyes csak éjfélután lesz. Addig... — és a két fehér kezét kérve összekul­csolta a szive fölött — szeretnék kimenni a tóra... A herceg újra meghajolt. — S kit óhajtkisérelül,asszonyom? — Egyedül óhajtok menni. Tíz perccel később mindenki a tóparton volt. A soffőr begyújtotta a gépet s a hangos hurrá után a karcsú, fehér bárka kisiklolt a hold­fényben álmodó, tükörsima vízre. Mikor a parton állók visszafor­dultak a kaszinó felé s a fürdő­telepet elnyelte az éj sötétsége, az asszony feje lehanyatlott a vörös selyempárnák közé s az ajkán me­legen, csodálatos melegen kibugy­­gyant a szó. — Második négyes. A két fehér keze, mint két tépett madárszárny az ölébe hullott s le­csukott szempillája mögött megje­lent a herceg szép ezüstös feje. — Szeretem... — susogta hang­talanul. A bárka messze bentjárt a vízen s az este mint egy puha, sötét se­lyempalást ereszkedett a világ fölé. A mótor berregése — mintha a Vég­telenség itta volna föl — mindig, mindig halkabbnak tetszett, Végre ] egészen megszűnt. Mikor az utolsó, halk reszketés is megvilágítására részben általam ismert, részben kezeim között levő okmányok alapján kompetensebbnek érzem magam, mint az iilető, szeretnék e tárgyhoz hozzá szólani. Szabad legyen röviden áttekintenem a dolgok előzményeit. A polgári leányiskola felállítása iránti mozgalom a komáromi nők kezdemé­nyezésére, valamint 7uba János akkori Városi főjegyző és Nemessányi János tanfelügyelő buzgálkodása folytán 1891 év tavaszán indult meg. Gr. Csáky Albin, akkori közoktatásügyi miniszter adta meg a kormány feltételeit. Ezek alapján hozta meg a városi közgyűlés az 1513/1891 sz. határozatát kö elező nyilatkozat formájában, melyet a köz­­oktatásügyi és belügyi minisztérium bizonyos módosításokkal elfogadott. Eszerint a város közönsége kötelezi magát, hogy a polg. leányiskola osztályai számára 1—1 60 ma területű tantermet (akkor 4 osztály részére), egy rajzter­met, egy női kézimunka termet, egy szertárat, egy könyvtári helyiséget, egy tanácskozási termet és egy tornatermet bocsát rendelkezésre. Ugyanezen ren­delkezések intézkednek az anyagi ellátás mikéntjéről is. Az iskola 1892 év szeptemberében nyílt meg egyszerre három osztállyal, 96 tanulóval, az ideiglenes helyiségben. 1893 szeptemberében vonult be az iskola mai épületébe 4 osztállyal 143 tanulóval. Az épület az akkori körül­ményeknek tökéletesen megfelelt. A ta­nulók száma évről évre emelkedett, az 1905-i tanévben már 195 volt. A kö­vetkező 1906—7 tanévben rohamos emelkedés mutatkozott, úgy hogy a növendékük száma 283 voll. Komjáthy Jenőné igazgató sürgősen kérte a na­gyon népes I. osztály párhuzamosítás-í, amely mégis történt. Az új osztály a kézimunkatermet foglalta el. Ettől az időtől fogva tehát nem volt külön kézi­munkaterme az iskolának. A létszám az 1910—11 tanévben fölülhaladta a 300-at, úgy hogy a II. osztály is párhuzamosittatott. Az 1912—13 tanévben párhuzamositani kellett a III. osztályt is. Ekkor már 7 osztály volt. 1913—14-ben végül pár­­huzamositoiták a IV. osztályt is. A nö­vendékek száma ez években 360-ra felemelkedett. Az osztályok elhelyezés, csak úgy volt lehetséges, hogy a tep nagyobb termet válaszfallal kettéválasz­tatták és a rajzterem is osztályteremmé lett, a tanácskozó pedig a könyvtárba szorult. Az iskola fejlődésével lé­elröppent a tó fölött, a gépész fel­állt a gép mellől, letette a vászon­zubbonyt, a fehér sapkát és halk, nesztelen léptekkel az asszony mellé lépett. Az asszony felnyitotta a szemét és felugrott. A pupillája tágra tágult a rémülettől és az ajkán halk, riadt sikoltás tört elő. — Bocsásson meg, hogy megijesz­tettem asszonyom, — mondta na­gyon lágy, csitifgaíó hangon a férfi — nem akartam ... Az asszony arca elsimult és a szeme mélyén meleg, messze fény gyuladf ki. — Nem ismertem meg, herceg — mondotta kicsit reszkető hangon. A férfi megfogta a kezét. — S ha megismer, nem sikolfott volna ? — Nem — mondta egyszerűen az asszony. A férfi szivén meleg öröm áradt keresztül. Nézte az asszonyt... A sugárzószemü, fehérarcu asszonyt, akinek a homlokán egy csodálatos, belső világosság reszketett. Világos­ság, mely olyan, mint a szentjános­bogár fénye. Rejtett és misztikus.,. Nézte az asszonyt, az élete, az álmát asszonyát, akit keresett, akit vári és aki akkor jött eléje, amikor már azt hitte, sohasem találja meg. Lehajolt a keze fölé, rászorította az ajkait, azután csöndes, a lélek legmélyéről fakadó hangon mondta: — Hagyja ezt nálam mindörökre. A bárka csöndesen ringott a sötét­kék vizen s a bárka közepén az Elet csodálatos, örök szimbóluma­ként két lélek és két száj találkozott...

Next

/
Thumbnails
Contents