Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-01-03 / 2. szám
Negyvenhatodik évfolyam. 9. »ám. Szombati 1929. Január 9. POLITIKAI LA P. £ti6z*Hsl ár eseh-aslovák értékbe«: ftelybm H vidékre pattal uétklldéeeel: «Rész érre 60 K, félévre 40 K, íegyedévre 20 I Külföld*« 160 Kő. E|yee sxám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÄN0S. Föszorkosztő; GAÁL GYULA di Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF ér. Sierkeittő»é| ét kiadóhivatal: Nádor-e 29 , hová agy a lap ixellemi rétiét illeti költemények, a hirdetőiek, előfiietéei ét hirdetéti dijak itb. köldené t Kéxiratokat nem adónk vittia. ligjilnik iHtnkiii tánns»r: k«#H uütitlikM ta cmru KI MAII Komát tm, — jan. 2. A katolikus lelkészek üldözésére rendeletét adott ki a kormány, akik a püspöki kar pásztorlevelét kihirdették. A rendtörvény alapján akarják őket felelősségre vonni olyan cselekményért, melyet felettes hatóságok utasítására cselekedtek s ami a lelkészeknek hivatalos kötelességük volt. Kétségtelen, hogy a pásztorlevél tartalma harcias szellemű és támadó jellegű. De hát hol van az megírva, hogy a harcban egyik fél csak állandóan védekezzék és a másik mindig támadjon ? A katolikus egyházat a köztársaság fennállása óta egyre hevesebb és kíméletlenebb támadások érik, ez ebben alig védekezett és ezek a támadások lassankint már kormányzati programmá kezdtek változni. Az ellentámadás meglepte a támadókat a különféle szocialistákat és a kultúrharc kitöréséért a katolikus egyház fejeit teszik felelőssé. Mintha Hrusovszky és társai csendes báránykák volnának, szocialista báránykák, akiknek minden tevékenysége a kormánykedvezmények után való bégetésben merülne ki. Nem szabad feledni, hogy a szocialista támadások népgyűléseken, sajtóban egyre folynak évek óta a katolikus egyház ellen teljesen büntetlenül. Ezek agitálhattak a papok ellen és az egyház ellen, erre megvolt a korlátlan szabadság. Most a vitába beleszól a püspöki kar és az egyház ellenségeire kíméletlenül sújt és ez a vágás igen fáj a felekezeten kívüli uraknak, akiknek a vallás nem is magánügy, de azt kiirtani akarják az emberekből. A katolikus papság előtt nem volt ismeretlen ez a gyűlölet. Tudta azt, hogy hivatalok és hivatalnokok, akiknek a pártatlanság és az elfogulatlanság volna a kötelességük, velük szemben a legelitélendőbb, legdurvább módon járnak el. Vannak állami hivatalok, melyekkel a papságnak hivatalánál fogva érintkeznie kell, ahol a katolikus papság tagjai sértő bánásmódban részesülnek a jó modorral nem ismerős hivatalnokok részéről, akikben nincsen akkora műveltség sem, hogy ezt elpalástolni tudnák. Köztudomású, hogy az iskolaügyi minisztériumot Bechoye tisztán a szociáldemokrata elvtársakkal népesítette be és ezek intézik a katolikus vallás ügyeit bizonyára nagy megértéssel és a köteles pártatlanság objektiv lencséjével vizsgálva az ügyeket. Az egyházellenes álláspontra ezer és ezer példa van előttünk. Ezek közül Krpelee tantelügyelőé a legtanulságosabb, aki ellen a bírói eljárás során sem tudnak a sértettek elégtételt kapni. A katolikus egyház eddig kerülte a politikai támadások ellenében való ellentámadást. Most azonban változtatottá taktikáján. Úgy látszik, az egyház is tudatában van erejének és a mögötte álló szervezett tömegeknek. Nagyon természetes, hogy ez a harc nem lehet az állam érdeke. A katolikus egyház, de minden vallásfelekezet olyan tényező az államban, amellyel számolni kell. A népszámlálás szerint a köztársaság 13 millió lakosa közül tíz millió a katolikus. Minden szocialista oldalról jövő akció az egyház ellenében megtörik a tömegek ellenállásán. Nem tartjuk valószínűnek, hogy olyan törvényt lehetne hozni, amely az egyház és állam szétválasztását kimondaná, mert azt Szlovenszkóban egész bizonyosan nem lehetne végrehajtani nagy belső zavarok nélkül. A katolikus egyház és a Vatikán ellen indított szocialista támadások most, a választások előestéjén, felnyitják a tömegek szemeit. A koalícióból a cseh néppárt kiválása egész bizonyosra vehelő a harc megindulása után és az semmiféle olyan törvényhozási munkára nem lesz kapható, amely a katolikus egyház jogkörének és az államban elfoglalt szerepének lefokozására vagy egyenesen megsemmisítésére irányulna. A kultúrharc valóban nem lehet kívánatos az államra nézve, mert az polgárainak millióit a kötelességek összeütközésébe állítja. Kötelessége egyházát védeni a támadások ellen s ha azok a kormánytól indulnak ki, nagyon természetes, hogy a kormány ellen is állást foglalnak éppen olyan élesen, mint amilyen a támadás. Téves dolog és igen kicsinyes gondolkozásra vall, ha a kormány azt gondolja, hogy egyes plébánosokat megfélemlít a rendtörvénnyel és akkor célt ér. A bíróságoknak azt kell mérlegeim, hogy a kötelesség teljesítés beleütközhetik-e a tételes törvénybe ? A pásztorlevél kihirdetésével a papság kötelességét teljesítette s amint a tisztek nem kritizálhatják a hadügyminiszter vagy a csapatparancsnokok rendelkezését, és azt végrehajtják akár jó az, a^ár rossz, — az alsópapság sem felelős az egyházfők rendeletéiért, azt nem bírálhatják és azt végrehajtani kötelességük. Büntetőjogi felelőséggel csak az tartozik, aki a rendeletet kiadja. A pásztorlevél ügye tehát csendőri nyomozásokkal meg nem oldható. De felesleges is nyomozni ebben. A kihirdetés mindenütt megtörtént. Az egyház nem hátrál meg a szociálisták előtt. Egy iaielikut. =■■ Uj ülésszak. A képviielöház karácsonyi »laste mau, mint a prágai parlamenti körieken érésűinek, jaa. 20 án II össze a nemzetgyűlés. Az aj ülésszakban ismét számos törvényjavaslat kerül táigyal&s alá és p-dig elsősorban az igaaságttgyminiszter javaslatai, amelyek közölt az nj telekkönyvi rendtartás és nj végrehajtási eljárás is bennfoglaltatik. A polgári törvenyköayv tervezetén januárban bsfrjtzik a mídositá-okat, a büntető p rrendtartáson szintén doboznak. Az nj ülésszakon a nyelvrmdeJet is előkerül, ami igen közeliéi érdekli a kisebbségeket. A magáoalkalalázottakról széló eddigi törvényeket is kiegészítik s még a kővetkező ülésen beterjesztik. Le*z még a népjóló i miniszternek is törvényjavaslata, a ktresked-imi miniszter is több javaslattal fog a nemzetgyűlés elé állam. Lesz tehát dolga a képvis-lőháznak, amit természetesen csak a csehtziovák parlanuntáriimus különös fogalma szerint szabad érteni. = A kölni zóna megszállását továbbra is fentartják. A versaillesi szerződés értelmében az idén kikellett volna az antant hatalmaknak üríteni a kölni zónát. Azonban a franciák megegyeztek az angolokkal és elhatározták, hogy nem ürítik ki a megszállt területet jan. 10-éu, han-m értesítik Németországot, bogy a kiürítés halasztást szenved. A nagykövetek bölcs tanácsa hozta ért a határozatot, ami nem egyéb, mint Herriot és Chamberlain közös akaratának végrehajtása. A határozat megindokolása más lapra tartozik, a nagykövetek tanácsa most gondolkozik a szükségesnek mutatkozó formákon, amelyek szerint értesíteni fogják a német kormányt. Ez a döntés ismét csak azt bizonyítja, hogy & békeszerződések papirosszerződések, amelyeket a hatalmasabb fél agy basznál ki a maga javára, ahogy akar. Ami az antanthatalmaknak kedvező, azt respektálják és könyörtelt-nül végrehajtják az ellenfélen, de ami saját kötelezettségeiknek beváltását illeti, azokról hallgatnak és azokat intézkedés nélkül hagyják. íme a versaillesi szerződés egyik fontos pontját durván sértik msg as antanthatalmak azzal a kétszínű indokolással, hogy Németország nem hajtotta még végre a teljes leszerelést, noha épp**n nekik kell tudniok azt, hogy Németországot c upsszra vetkeztették és a nyakán élősködő különböző leszerelő és ellenőrző bizottságok minden működéé« éppen abban merül ki, hogy a szeren•■étien ország haderejét a minimumra csökkentsék. Mindenesetre njabb bizonyíték ez az eset is arra« hogy mint lehet hinni azokban a szerződésekben, amelyeket az antant békediki Igmándi ■ ____________________ Hosszú étet, - jo kedély, ? munkakedv illll B% t|91 JT||(In« szoros összefüggésben áll a-zavartalan ________________________ *mm‘*’*Ä anyagoseeével. Emésztési hiányoknál reggeli**« m«u ponar SCHMIDTHAUER-fále Igmáadi keserű via a gyomor és belek mfködésének biztos és természetes szafcUTMéja. (Sok esetben elegendő már néhány evőkanállal is.) ■ ----Kapható minden gyógyszertárban és jobb. fttszertzletben. Ax Igmáadi aam tévasxtoadfft óssa« másfajta kaaerttvixskkel. II
