Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-01-15 / 7. szám

„Komáromi Lt&poi 2 »Idas. ^5. január 18. / / Háló és ebédlő mesés kivitelben, a legmodernebb stílben. Nagy választék konyha bútorban, chaislon, szalon és bőrgarnitúrák­ban, matracokban és gyermek­ágyakban a legolcsóbb árakban. Kérem kirakatomat megtekinteni — lleformítus templomnak azembon. — Saját kárpitos és asztalos műhelyek. Vidékre díjtalan csomagolás!! _____________________________________ts. 1 Jókai Egylet második tomraye. (Egy gyermekművese Komáromban.) A Jókai Egyesület a Jókai centennáriam előkészületei közben sem feledkezik meg hang­verseny kötöttségének igényeiről s a klassziksa ■fiáivezetet nyojtott Kosé koncert után még • hónapban meg fórja tartani második hang­versenyét, mely különös érdekességénél fogva bizonyára a legszélesebb érdeklődésre tarthat igényt. Január 24-ikén, szombaton este Földes Andort, & 11 éves eongoraművésst fogja be ma tatai a Jókai Egyesület a város és a vidék Senekedvrlö közönségének önálló hangverseny előadójaként. Ha érdeklődést keltő magában az, hogy egy istenáldotta gyerm-kmüvé^z bá­mulatoson fejlett zongorajátékát fogjak hallani «zen a hangversenyen, még fokozza ezt az a helyi kapcsolat, hoey az ifjn, de máris nagy művész komáromi család sarja, atyja itt szüle tett, itt járta iskolait s nagyszülei, széleskörű rekonsága most is városunk lakosai. A kis Földes Bandi 1913. év december havában született Budapesten, tehát néhány aapja csak, hogy tizenegyedik évét betöltötte, ds évek óta agy írnak róla a legkomolyabb xenekritíkasok, mint a legifjabb zongorista nem­­teáéit legtüneményesebb tehetségéről, a jövö l*-g­­sz bb reményéről, mint Dohnányi jogosult utó­dáról. Mindezt nem reklámhajhászás céljából közöljük, hanem közönségünk kellő tájékozta­tása végett és bizonyságai egyszerűen ismételjük több budap-sti n-pilapnnk alábbi híradását. A Fester Loyd 1922. májas 24 iki szá mából: „A napi jelentőségen messzi felülemel­kedő zenei szenzációvá »lakúit egy aj zenei zseninek, a nyolc éves Földes Andornak föl­lépése. Itt a magyar zeneművészetnek egy uj ajándékával állnak szemben. A fiúcska Mozart D-dur koncertjének első tételét játszotta Beinecke mesterien finom kadenciájával. Ki csiszolt, hézagtalan technika, meglepő gazdagsága m szinérzékeltetésnek, abszolút formai nemesség, ösztönösen tiszta és biztos siilérzék, átszőve a leggazdagabb mazsikalitástói, röviden a zenei és zongorista tehetség igazi, csodás megnyit vánulásai jellemzik a legújabb zenei csodát. Ez a gyermek arra hivatott, hegy a zeneművészet «gén uj világitó csillag legyen.“ A Pesti Napló 1923. február 21-iki szá­mából : „A legifjabb zongorista nemzedék legtü neményesebb tehetsége a még csak kilenc esz­tendős Földes Bandi. Tavaly Mozart B-dur versenyművé! játszotta bámulatos muzsikáiig érettséggel, az idén Beethoven C dur koncertjével ejtette ámulatba hallgatóságát. A sok csalódás bizalmatlanságot szült a „csodagyerekkel“ szem­ben. Ezt a bizalmatlanságot mi is osztjuk s a •sodagyerekkultnszi határozottan elitéljük. Aki azonban egy év alatt olyan hatalmasan fejlődik (nemcsak technikailag, hanem szellemben is), mint Földes Andor, akinél máris lehet bizonyos v8tilisM-ról beszélni, aki kilencéves korában a billentés, a ritmus és frazírozás legelsajátit­­hatatlanabb titkait is megérzi, az több egyszerű esodagyereknél, az gyermekművész, amilyennel a korán elhunyt Pártos István óta nem találkoz­tunk. Földes Bandi a legjobb utón van és a legnagyobb művészek sorába küzdheti fel magát. (T—th.)“ Végül a „Magyarságé 1924 március 11-iki számából: „Az alig tizéves kis Földes Bandi meg­lepetésszámba ment még szoknak is, akik nem először hallották. A kivételes tehetségű, szimpa­tikus megjelenésű gyermek-művész nemcsak első rangú technikai készségével ejtelte bámulatba hallgatóit, hanem még inkább egészen különös elmélyedő játékával Csodálatos ez az eleven, egészséges kis fiú, amint lába a zongoraszékről nem éri a földet s lelke máris hogyan emelkedik Beethovenig.u Folytathatnánk a legelismerCbb kritikák sorozatát, de most csak röviden adunk hirt zenei életünk e rövidesen bekövetkező esetné nyéről, melyre a teljhatalmú miniszter enge­délyét sikerült a Jókai E»y-sü!etn*>k már meg­nyernie. A hangverseny műsorát legközelebbi számunkban közöljük. Most csak annyit, hogy Bach. Beethoven, Fi<ld, Chopin, Liszt müvei lesznek mfiioron. Úgy a közlött kritikák, mint a műsor slspjAn bis«xük. bogy a kis gyerm-kművész felejthetetlenül szép estét fog szerezni kivételes művészetével nemcsak vá osuuk, hanem nagy vidék zenekedvelő közönségének. Jegyek január 19 tői kezdve Spitzer Sán­dor eég könyvkf reskrdéséb n elöj gyezh tők. Ölvedy a magyar kö tőgeneráció e jeles tagja* 1925 január 18-án vasárnap d. u. 6 órakor a Kultúrpalotában tartja szerzői estjét a következő műsorral: 1. Alapy Gyula dr. megnyitója Öl­vedy költészetéről. 2. Jókai emlékezete. Szavalja Ölvedy Erzsiké. ' 3 Ölvedy László felolvasása. 4. ölvedy—Kolompár dalok. Énekli Zádek Mancika, zongorán kí­séri dr. Szijj Ferenc 5. Ölvedy költemények. Szavalja a szerző. Belépődíj nincs, csak önkéntes adományokat kér a szerző javára és községei fedezé­sére minden látogatótól a Jókai Egyesület A Nőegylet teaestje. (Nagy előkészületek a szombati mulatságra. — Téli kert a kulhírpalotában. — Művészi műsor. — A legjobb táncosok felvonulása.) Ha végiglapozunk a komáromi farsangok törttnetében, évről-évre egy végtelenül kedves, jól sikerült mulatságra esik tekintetünk és ez a Komáromi Jótékony Nőegylet bálja, teaestje, amelynek résztvevői évtizedek malva is meleg­séget éreznek a szivükben, a lelkűkben, ha a nöegyleti mulatságra gondolnak. Sajnos, a há­ború megszakította a rózsaszínű láncolatát e kedves mulatságoknak, de most már újait erő­vel kapcsolódik be a komáromi jótékony mu­latságok láncolatába, hogy egy kedves, felejt­hetetlen bállal, hangversennyel tegye emléke­zetessé előttünk az idei farsangot is és egyben a tél nyomorába melegséget vigye», ruhát adjon a ruhátalannak, tüzelőt a fázó szegényeknek, kis cipőcskét húzzon a csöppségek mezitslen lábaira, hogy mosolyt varázsoljon bánatos ar­cukra és letörölje a könnyes areokat. E nemes és lélekemelő cél acélczza meg a fáradhatatlan, agilis rendezőség munkakvd­­vét és semmi akadálytól vissza nem riadva végzi a rendezés nehéz, fáradságos munkáját. A Nöegylet műsorral összekötőt! teaestje a kultúrpalota összes emeleti termeiben szom­baton este 8 órakor veszi kezdetét. A kiváló sikerűnek ígérkező mulatságot valósággal ünnepi köntösben várja a hatalmú kultúrpalota, am-lyn«*k újonnan fölállított gyö­nyörű bordóplüasel bevont szinp ida méltó h*dye lesz annak a művészi programtannak, amelyben szombaton gyönyörködhetünk éa azoknak a kiváló művész ikn k, szereplőknek, akik a gaz­dag műsoron szerepelni fognak. A Jókai Egyesület áldozatokat nem ki­méivé, nehéz anyagi helyzete dacára az eme­leti előcsarnokot üvegfllal zárta el, amely a szómba* i mulatságra már kész-n lesz. Az Íz­léses kiállítású üvegfalat Bindernits József, városunk e jónevü müaszUlo-a és bútorgyá­ron» készítette és pedig tekintettel a Jókai Egy-sttlet nehéz anyagi helyzetére, nagyon is jutányos áron. Az uj üvegfallal ellátott emeleti előcsar­nok ezzel egy zárt, (üthető hatalmas teremmé alakult át. A nöegyleti bál figyelmes reudezö­­s ge e helyiséget tündérligetté, télikertté fogja átalakítani. Gyönyörű délszaki növények, bíftíS- függönyök és nehéz szőnyegek egészen laká­lyossá fogják tenni ezt a termet, ahol a szü­netek alatt és közben i< a dohányzók,étkezők kényelmes otthont találnak a meghűlés veszélye nélkül. A Nőegylet szombati bálja fogja fölavatni a kulturp.lota ez nj előcsarnokát, amelynek eddig nagy hiányát éreztük. A szombati mulatság iránt nemcsak Ko­márom, de me*sze vidék intelligenciája érdek­lődik úazáu örvendetes módon, agy, hogy mindenki találkozni fog ott kedves ismerősei­vel, barátaival. A nagy vonzóerőnek persze több titka van. E nagy körültekintéssel rendezett mulat­ságon nemcsak a táncnak, T rp ichorénak hívei találnak szórakozást, akik készülhetnek arra, ho.y a tartalék cipöcskékre is szükség lesz. Komárom legjobb cigányprímása fogja világos reggelig huzni a talpalávalót, Komárom és a környék bájos asszonyait, leányait ugyancsak halálra fogja fárasztani az a hatalmas, kitartó és fáradhatatlan táncos gárda, amelynek meg­szervezése egyik fö vonzó ereje a szombati bálnak. Akik nem hódolnak a táncnak, azokat bőven pótolja a gazdag és nívós mű or, ame­lyen a legjoab műkedvelőinken kívül vérbeli és hivatásos művészeink is fel fognak lépni. A gazdag műsoron két kiváló alkotása szerepel dr. Borka Géza, főgimnáziumi tanár, a magyar írói világ e nagyteh-tségü tagjának, aki a hangverseny rendezése körűi szerez el­évülhetetlen érdemeket. Az előadó művésznők közül B. Moly Margit, komárom—győri színtársulat volt kiváló, népszerű primadonnája, közönségünk kedvence, Ivánffy Gézáné, szül. Ackermann Hona zongora­művésznő, aki már oly sok művészi élvezetet szerzet! közönségünknek zongoranaBgversenyei­­vel és Jnrecska Lili táncos űvésznó, akinek minden fellépése csupa zajos, meleg siker, fog­nak szerepelni. Kívülük fellépnek még a legjobb műked­velőink közül Tihanyi Magda, aki csak nemrég aratott me’eg sikert a Dalegyesület színpadán, továbbá: Weist Kató, Katona Ilas, Szily Manci, Pazár Juci, Katona Tibor és Kornél, Pazár Miklós. Mind kedves ismerőseink, akik a mű­kedvelő előadásokon már oly sok kellemes per­cet szerettek közönségünknek. Itt említjük meg a szétküldött meghívók műsorának két tévedését. Borka Géza „Hold­fényes erdőben“ cimü jelenetének szereplői közé tévedésből került Taf ferner Ella neve Kateaa Ilus neve helyett. Továbbá Jnrecska Lili, tánemüvésznö nem modern táncokat fog előadni, hanem Schubert nagyhatású Scher­­zóját.

Next

/
Thumbnails
Contents