Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-30 / 78. szám

Komáromi Lapok 3. oldal. 1925. janias 30. Asszonyainkhoz! Szeretteink, gyermekeink és a gondterhes férj ápolástokra van utalva. Legnagyobb szerete tűket nyeritek el, ha szük­ség esetén azonnal és mindig segíteni tudtok. Ezt megkönnyíti egy üveg valódi A L P A MENTHOL - SÓSBORSZESZ Egy üveg ára 5.50 Kő. Mindenütt kapható. Ez egy brochurába van csomagolva, melyen a használati utasítás olvasható. Minthogy sokszor este, vagy vasárnap van rá szükség, — mikor minden zárva van — ezért vásárolja meg azonnal, hogy Szükség esetén kéznél legyen. 48$—II P A választási novella. Az őszinteség hiányára és a becsa­­pási szándékra nézve igen jellemző az a manőver, ami most a választási tör­vény módosítása kOrül folyik. Mikor a mai Szlovenszkó területét a cseh köz­társasághoz csatolták Párisban, akkor ígértek minden szépet, demokráciát, általános titkost és állampolgári egyen­lőséget. Mikor azután megkaptak min­dent, aipit kívántak, akkor sietve meg­alkották a választási törvényt, ahol a magyarlakta területeket szétdarabolták és amig szlovákok lakta kerületekben 18000 lett a választói szám, addig a déli ke­rületekben 28000, tehát a magyarságot megfosztották képviseletük jelentékeny részétől. Most azt akarják törvénybe iktatni, hogy csak az a párt juthasson mandátumhoz, mely legalább 2%-át kapja az Összes szavazatoknak, ami 8 milliót tesz ki. Tehát az a kisebb párt, mely nem tud 160000 szavazatot sze­rezni, nem kap képviselőt. Nyílt táma­dás ez a magyar kisebbség ellen. De egy jó oldala mégis csak van, a?, hogy Összefűz bennünket a testvér pártokkal • és a választásokba kOzOs jelölő listá \ val megyünk bele. Azonban az ellen is ; tiltakozni fogunk, hogy a kormány a \ kisebbségi jogokat ekképen megnyir- j bálja és a népszövetség döntése alá \ bocsátjuk, hogy megegyeztethetőnek tartja-e ezt a kisebbségi jogokkal? A külföld is figyel. A dolgok ilyetén állása, bármily nagy áldozaiokkal tartsa is fenn a csehszlo­vák kormány külföldi sajtó propagan­dáját, felébreszti a külföld figyelmét. A protestáns világszövetség eredményes munkája nem ismeretlen önök előtt sem, hiszen itt is jártak annak képvi­selői. A népszövetségnek ugyan nincsen hatalma és nem az, aminek lennie kellene, talán akarata sincsen ezekkel a dolgokkal foglalkozni, de mi mégis az ő védelme alá vagyunk helyezve és kötelességünk a kormánnyal szemben való vitáinkat döntése alá bocsátani, mert ehhez jogunk van. Ilyen nehéz helyzet közben azonban nem is tudjuk, milyen oldalról kapunk segítséget. Olyan helyekről, ahhonét a legkevésbbé várjuk azt. A csehszlovák államnak ez idő szerint hat milliárd adóssága van, amelyek rövid lejáratú pénztári jegyekkel prolongál súlyos kamatteher mellet. Ettől jó lenne sza­badulnia, tehát oda fordul ahol bővében vannak a 'pénznek: Amerikához. Az amerikai bankárok jó businessman-ek és szívesen kölcsönöznek doháraikból. Ámde ezt feltételekhez szabják, a többek közt a feltételek sorában szerepel két kikötés is: a kormány pénzügyeinek közvetlen ellenőrzése és a politikai rend. A csehszlovák nemzeti önérzet persze ágaskodik ezek ellen a kikötések ellen, amelyekkel állami szuverénitását látja megsértve. De az amerikai bankárokat ez nem hozza ki sodrukból. Ők ezek nélkül nem adnak kölcsönt. Ámde mégis mi történik a kulisszák mögött? Az, hogy a jegybank igazgatóságában 11 tagtól megkívánják a csehszlovák állam­­polgárságot, — de a tizenkettediktől nem.Hát uraim, eza 12 ik leszaz amerikai bankárok pénzügyi megbizotíja, aki az ellenőrzést gyakorolni fogja az állami pénzügyek felett. Az amerikai bankár igen jól tudja, hogy pénze csak olyan államban lehet biztonságban, ahol po­litikai rend van és elégedett állampol­gárok laknak. Tehát ez a föltétel siet tetni fogja itt a kisebbségi heiyzet lik­vidálását, aminek eiőbb-utóbb be kell következnie. Hálásak lehetünk az ame­rikai kapitalistáknak, ha így alakul a helyzet és ha számunkra a jogok mi­nimumát biztosítani fogják, mert ezt a ma lealázónak tartott feltéte't is el kell fogadniok a cseheknek. Mindezt elke­rülhették volna, ha becsülettel teljesítik a kisebbségekkel szemben vállalt kö­telezettségeiket. A köztársaság külpolitikája. A köztársaság külpolitikája igen rö­vidlátó volt és nem nézett túl az orrá­nál. 1919-ben nem volt művészet az összeomlás után ellenségeinknek, akiket ellenünk a boszuvágy is hevített még, hogy mindent megkapjanak, amit kér­tek. Azok könnyen adakoztak a másé­ból és minket nem kérdeztek meg fe­lőle. Akik négy éven át hallatlan vér- és pénzáldozatot hoztak a központi hataimak ellen, azokiól elhisszük, hogy nem akartak többé háborút. Később azután ezek a győztes hatalmak a saját bőrükön vették észre, hogy a békeszer ződéseket igen rosszul tákolták össze, mert látták, hogy a kicsi népek, akik mindent nekik köszönhetnek, létüket és későbbi nagyságukat, el sem képzelt mohósággal törik össze a szerződések p.ipír korlátáit. Míg a külföldi viszonyok rosszak voltak, a küípoliiikai téren is nagy si­kereket könyvelhetett el a csehszlovák köztársaság, de mikor a konjunktúra megszűnt, a hadigazdagok és a potüi kai stréberek eldorádója is végétért. A külpolitikában is arany érték szerint kezdik mérni az embereket és polit ku » sokat és ezzel vége a külpolitikai si- i kereknek és a genfi jegyzőkönyveknek. = Ma már talán belátják, hogy végzetes j politikai hiba volt a szomszédok elől ] magas védővámokkal elzárkózni, Ausz- ? tria és Magyarország valutájának le­rombolásában segédkezni és azon ör- [ vendezni nagy kárörömmel és külpoli- j tikai hóbortokat hajszolni kisantanték- 1 kai. — Sokkal okosabb lett volna a ] szerény ibolya szerepét játszani és ] a népek rokonszenvt megnyerni, mint Prágából európai politikát csinálni, j Mindjobban arra a meggyőződésre jön | a közvélemény is, amit mi régóta han- j goztatunk, hogy Benes nem az a pro- i videnciális államférfiu, akinek mutatta | magát, hanem egyszerű kóbor meteor, j mely a gyors mozgás és súrlódás : alapján kapja fényét és nem álló csil- j lag, mely a világegyetem napjai közé 1 tartozik és önmagának fényét sugározza \ ki. Okosabb lett volna a csőstül hulló [ áldásnak és szerencsének örvendezni I mintsem magasabbra törni. Nekünk \ ehhez kevés szavunk van, de mivel ez tömérdek pénzbe kerül, tehát igen is fel kell ellene emelni szavunkat. A mi törekvésünk szerényebb külpolitika, a szomszédokkal békés szerződések kö lése, hogy menekülhessünk a miiitariz­­musra fordított milliárdoktól és ezzel megélhetésünk váljék jobbá és tűrhe­­tőbbé. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros áraki _____ 417 MEINLGYU1.A KÁVÉ BEHOZATAL, TEA BEHOZATAL, KAKAÓ, CSOKOLÁDÉ 3 KOMÁROM, NÁDOR-UfCA 2. SZÁM. Az ellenzék politikája. A vázoltak után teljesen érthető az, hogy a mi politikánk a kormánnyal szemben csak az ellenzéké lehetett. A kormány bennünket államellenesekként kezel, ami a legnagyobb politikai ha­zugság, mert nem tud felmutatni erre nézve egyetlen konkrét esetet sem és csak porliintés a külföld szemébe, hogy ezzel is igazolhassa tarthatatlan kisebbségi politikáját. A kormányelle­­nesség a józan emberek előtt, akiket nem füt a nacionálizmus ellenséges tüze, nem lehet államellenesség. Nekünk becsületes politikát kell folytatnunk. Mi lehetünk ideálisták és naivak, de elaljasodni sohasem fogunk, sem pedig magunkat eladni és mi sokkal nagyobb szolgálatot teszünk ezzel a politikával a konszolidációnak, mint azok az ipar­lovagok, akiket a kormány zsoldjába fogad és akiket vagy ostorral vagy cu­korral szokott dirigálni. A pdrtválság. A beszámoló végén rámutat a párt fájó sebére. Nézete szerint, amely tár­saságban ellentétek vannak, a vezető­ségnek egy kötelessége lehet: ezek békés kiegyenlítése. Mi is igyekeztünk erre és az volt minden szándékunk, hogy a párt szennyese ne kerüljön a nyilvánosság elé. Am a párt akkori vezetője a nyilvánossággal akarta e2t a sebet gyógyítani, a piacon. A Con cordia ügyet kidobta a nyilvánosság elé, valótlan kommentárokkal kisérve a beismert szabálytalanságokat. Mi csak rendet akartunk teremteni és erre mégis az volt a felelet, hogy a pártelnök kizáró határozatot hozatott ellenünk. Erre a május 16 ik párt vezetőség im pozáns többsége adta meg a választ, aminek folytán a párt volt elnöke le­mondani kényszerült (Felkiáltások: he­lyes 1) A pári ügyeit öttagú direktórium vette át és intézi, de a régi pártköz­pont egyes tisztviselői nem akarnak engedelmeskedni a pártvezetőség kí­vánságának. Nem adják át a párt lapját, a nyomdát és a helyiségeket. Melyik társaság vagy egyesület több­sége tűrné el ezt a viselkedést. A junius 24-i párkányi gyűlésen a pártszakadást készítették elő, de ugyanakkor a párt régi 200000 K és a nyomda 800000 K adósságait akarják velünk megfizettetni, akik ezen adósságok megcsinálásába be nem folytunk. A páríválság csak alkotmányos utón, a többség elve alap ján oldható meg Hiszen eddig ők is ezen elv alapján álltak mindig! Mi al­kotmányos fegyverekkel és eszközökkel küzdünk a párt erkölcsi integritása visszaállításán és ehhez kérem a párt minden tagjának, aki elfogulatlanul ítélkezik és a megtévesztések ellen vér tezni tudja magát, további támogatását. (Hosszas éljenzés és taps). Böhm Rezső és Alapy Gyula dr. beszédei. Böhm Rezső a keresztényszocialista párt központi főtitkára emelkedett ez­után szólásra és a párt válságára és annak okaira kitérve, a párt alapvető programpontjait fejii ki logikus elren­dezésben és hangsúlyozza, hogy a kér. szocialista párt nem követheti az el­zárkózás politikáját, hanem megnyitja kapuit mindenki előtt, aki ezekkel az. elvekkel rokonszenvez. Politikai célki­tűzésűnk néhai Petrogalli Oszkár tes­tamentuma: az őslakosság frontjának kiépítése, a testvérpártokkal a legjobb viszony fenlartása (éljenzés) és első­sorban a kisgazdapártnak, mint küzdő fegyvertársnak nyújtja jobbját. (Lelkes éljenzés). Nagy figyelemmel hallgatták a kul­túra fejlesztéséről mondott gyönyörű szavait. Ez eddig a politika mellett a mostohagyermek kenyerén élt. H-laszt­hatlan és sürgős teendőink vannak e téren és kultúránk felemeléséért minden áldozatot meg kell hoznunk. Legyen minden család a kultúra védőbástyája. A magyar nőkhöz, a magyar anyákhoz intézi lelkes szózatát, tanítsák gyerme­keiket a magyar múltra, hogy megér­demeljék a szebb jövendőt. Majd a gazdasági kérdéseket és kü­lönösen afmunkáskérdést világította meg, nagy készültséggel fejtve ki a keresz­tény munkásszervezkedés szükségessé­gét, akik a zwittaui központhoz csatla­koznak. A pozsonyi központ ezt a kér­dést eddig elhanyagolta, nekünk az újjáépítést kell szolgálnunk. Végül a gend rendszerű munkás segélyezésről szól és lelkes éljenzés mellett fejezi be szavait. Utána Alapy Gyula dr. a komáromi kér. szocialista körzet elnöke tartotta meg beszédét és ebben főleg a helyi sérelmekkel foglalkozott. Vázolta a jobb sorsra érdemes és halódó város gaz­dasági helyzetét és azokat az okokat, amelyek ide juttatták. Konkrét esete­ket is hozott fel és temperamentu­mos beszédét sokszor szakiiotta félbe a helyeslés zugó moraja. Beszédénék végén lelkesítette a közönséget, hogy tegye meg fajával és nemzetével szem­ben tartozó kötelességét és kövesse a párt becsületes szándékú és intakt jel­lemű vezéreit, akik után nyugodtan haladhat a párt minden tagja, mert azok az erkölcs alapján állva a helyes irányt mutatják, Ez az ut talán rögös lesz, de elvezet a szebb és jobb jö­vendő felé. (Lelkes éljenzés és tapsok.) A pártbontók ellen. A körzeti naggyüiés ezután a párt egység megbontásává! szemben a kö­vetkező határozatot fogadta el, melyet a komáromi választmány terjesztett elő : „A naggyüiés kimondja, hogy a kér. szoc. párt egysége alapján áll és azt fentartani kívánja. Ezért a volt pártközpont tisztviselőinek aknamunkáját, mely a pártnak destruálására vezet és azt megbon­tani törekszik, elitéli és kijelenti, hogy a párkányi gyűlésen történtek értelmi szerzői a párthüség ellen súlyos vétséget követtek el. A ko­máromi körzet a párlvezetőség több­ségének alkotmányos utón hozott határozatai alapján áll és amögé sorakozik és követeli, hogy a több­ségi határozatnak a párt minden szervezete és tagja magát föltét­lenül alávetni legyen köteles.“ Doszlál Jakab elnök ezután meleg szavakban mondott köszönetét a szó­nokoknak és az egybegyűlteknek, a testvérpárt küldötteinek megjelenéséért és a lélekemelőén sikerült naggyüiés, melyet semmi incidens meg nem zavart, véget ért Benes expozéja. Kíváncsian vártuk a külügyminiszter expozéját és kaptunk helyette egy sem­­milmondő vezércikk kivonatot, melyben hasztalan keresünk a regisztrálások hosszú és kissé unalmas sorában egy önálló, eredeti gondolatot; folyik a szó­­zuhalag a garancia paktumról, amelyet et-y hét el ezelőtt a lapok kimerítő köz­léseiből töviről hegyire megismerhet­tünk. Ha ebből kiemelik a francia-angol megegyezést, ugyebár ezt csak termé­szetes függvényéül tekinthetjük a fran­cia csth viszony közismert képletének. A francia német viszony érdekli ma a világot és nem a közismert francia-cseh viszony, amelyre vonatkozólag azt a kijelentést ismételte meg, hogy Francia­­ország minden erejével megvédi a kö­tendő döntőbírósági, úgynevezett arbi­trázs-szerződéseket. De hát ez sem uj dolog; hiszen az aneol külücvek ál-

Next

/
Thumbnails
Contents