Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-30 / 78. szám

gyventiatodik évfolyam« 78. szám! Kedd« 1885. junius 30« •S POLITIKAI í ] LAP. Előfizetési ár csehszlovák értékben: Helyben és vidékre postai szétküldéssel: Egész évre 80 K, félévre 40 K, negyedévre 20 K. - Külföldön 160 Ki. Egyen szám árat 80 fillér. ALAPÍTOTTA: TUBA JÁNOS. Felelős főszerkesztő: GAÁL GYULA dr. Szerkesztő: BARANYAY JÓZSEF dr. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Nádor-u. 34 , Megjelenik hetenkint háromszor: kedden, csütörtökön és szombaton. Many lei a lagyarci neieli fipolilijil. — Az Országos Magyar Kisgazda, Főldmives és KSsíparospárt komáromi körzete választmányának Slése. — Füssy Kálmán képviseld nyilatkozata. — Komárom, — junius 29. Nagyszabású politikai gyűlés zajlott le junius 29-én, Péter és Pál napján dl e. Komáromban. Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparospárt komáromi körzetének választmánya tar­totta ülését a Dózsa Vigadó nagyter­mében, amelynek rendkívüli jelentőséget adott az a körülmény, hogy a gyűlésen megjelent a párt országos politikai el­nöke, a szlovenszkói magyarság álta­lános tiszteletnek örvendő vezéralakja: Szent-Ivány József nemzetgyűlési kép­viselő is, aki nagyhatású beszédben világította meg a magyarság itteni po­litikai helyzetét és rámutatott arra az útra, amelyen a nemzeti reálpolitikát kifejteni lehet. Kívüle megjelent a gyű­lésen Füssy Kálmán nemzetgyűlési kép­viselő is, aki nyilatkozatában szintén állást foglalt az egységes párt megva­lósítása mellett. A választmányi ülésen a körzet ki­küldöttei nagy számban jelentek meg, «kiknek soraiban ott voltak: Törköly József dr. a párt országos adminisztra­tív elnöke, Barlal Ferenc, Mohácsy Já­nos dr., Kukán Béla dr. országos elnö­kök, Boldoghy Gyula, Holota János dr., Richter János, Nagy Nándor, Fülőp Zsigmond, Baranyay József dr. szer­kesztő, továbbá P. Nagy Sándor, Polony Béla dr., Hlavicska János, Kelemen Fe­renc, Vörös Ede, Mórocz Lajos, Révész Jónás körzeti alelnökök és sokan mások, A gyűlést Bartal Ferenc körzeti elnök vezette, aki megnyitójában a szeretet meleg szavaival üdvözölte Szent-Ivány Józsefet, a párt köztiszteletben álló ve­zérét, Füssy Kálmán nemzetgy. képvi­selőt és Törköly József dr.-t, a párt országos adminisztrativ elnökét. Mély sajnálattal jelentette, hogy ifj. Koczor Gyula a körzet ügyvezető elnöke súlyos betegsége miatt nem vehet részt az ülésen, de azon óhajának adott kifeje­zést, hogy a Gondviselés minél előbb adja vissza jó egészségét. A választ­mány igaz sajnálattal vette tudomásul a szeretett ügyvezető elnöknek távol­maradását, de reméli, hogy mielőbb felgyógyul és újra átveheti az ügyek vezetését. Szent-Ivány beszéde. A gyűlés napirendjén Szent-Ivány József szólalt fel először, hogy infor­málja pártját politikai irányáról és el­gondolásairól. Nagy horderejű beszédé­ben, amelyet mindvégig feszült figye lemmel hallgatott és általános helyes­léssel fogadott az ülés közönsége, a következőket mondotta: — Szükségét érzem annak, hogy az utóbbi hónapok politikai eseményeiről Önöket tájékoztassam, rendelkezésükre bocsátva az ez időben folytatott mun­kám egész anyagát, kérve, hogy arról bírálatot mondjanak. Szent Ivány ezek után ismertette a kér. szoc. pártban bekövetkezett válság­gal kapcsolatos működését; melynek lényegét képezte az Egységes M?gyár Párt elgondolásával szorosan összefüggő politikai előrehaladás és kapcsolatok kilátásainak ismertetése — mint azt már a P. M. H. hasábjain folytatott vitában kifejtette — majd igy folytatta: A szlovák kérdésben kifejeztem azt a meggyőződésemet, hogy a mai szerve­zeti kapcsolat nem alkalmas a szlovák ság nagy tömegeivel való összekapcso­lódásra. Most arról akarok beszélni, vájjon a magyar nemzeti irányú politika mennyiben előnyösebb a nagyobb és erősebb pártokkal való együttműködésre és tulajdonképen milyen irányban kell és lehet a szlovenszkói magyarság po­litikai összekapcsolódásának fejlődni. A magyarság nemzeti irányú szervez­kedésének vezérgondolata nem lehet soha sem más, mint a nemzet érde­keinek mindenek felett való szolgálata érdekében testvéri viszonyt tartani fenn a szlovákság és németség minden réte­gével és a szlovákság nemzeti öntuda­tának fejlődését jó szívvel kisérni, mert ez egyik legnagyobb érdeke a magyar nemzetnek. A legsúlyosabb hiba volna abba a rövidlátásba esni. m.e'y ?. rég’ magyar politikában a nemzetiségek helytelen kezelését eredményezte. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a nemzeti gondo­lat mai fokán a nemzeti kultúra emel kedő terjeszkedése közben, csak teljesen szabad és egyenlő jogú nemzetek élhet­nek békében egymással és csak akkor fognak szoros szövetségre léphetni, ha ez igy van. Én magam részéről leszö­geztem ezt az álláspontot, nyugodtan tehettem, mert igy gondolkoztam eddig is és igy fogok gondolkozni ezután is, bármily viszonyok következzenek. Saj­nos, meg kell állapítanom, hogy a szlo­vákság és különösen a politikusok kö­rében a nemzeti irány a türelmetlen­séget jelenti minden más, de leginkább a magyarság nemzeti életével szemben. Pedig a szlovák politikusok akkor kö­vették el a legnagyobb hibát saját népük ellen, amikor bennünket jogainkban megrövidítenek, vagy a mi nemzeti ér­tékeink rovására akarják népünket erő­­siteni. Azok a szlovák politikusok, akik ezt a hibás álláspontot foglalják el, abból indulnak ki, hogy a magyarsággal egy­­szersmindenkorra leszámo'tak és abban a nevetséges meggyőződésben ringatják magukat, hogy a magyarság európai politikai szerepe soha sem lesz lényeges és fontos s annyira semmi esetre, hogy a szlovákságnak erre tekintettel kellene lennie. Én nem csodálkozom ezen, én megértem, hogy egy hirtelen jött sze­rencse vagy szerencsétlenség megzavarta az emberi lelkek egyensúlyát vagy el­homályosította látását. De foglalkozzunk csak ezzel a kér­déssel kissé bővebben. Az európai po- -litika eseményei az utóbbi hónapokban határozottan arra mutattak, hogy Ma­gyarország súlya emelkedett és gazda­sági konszolidációja folyamatban van és a mi kitűnő alkalmazkodó képesség­gel megáldott külügyminiszterünk expo­zéja is más formában emlékezik meg róla. Kramár a csehek egyik legsové­­nebb politikusa úgy látja, hogy a béke­­szerződések által teremtett helyzet külö­nösen Csehszlovákia és általában a szláv nemzeti kis államoknak biztonsága tekintetében csak akkor bírnak értékkel, ha a százhúsz milliós orosz nemzeti állam áll óriási katonai hatalmával a háta mögött. Nyilvánvaló és ismert dolog, hogy Európa uj térképe nem adja a2t a megnyugvást, melyet az egész földrész tartós békéje megkíván. De én nem esem a másik szélsőségbe, mikor ezeket a kérdéseket taglalom, mert nagyon jól tudom, hogy a különféle biztonsági szerződések, antantok bizonyos erőt jelentenek, ha csak a gyengékkel szem­ben is és igy nem áltatom sem magam, sem másokat fantasztikus gondolatok­kal, mégis a legnagyobb tárgyilagos­sággá! keli megállapítanom, hogy ko­molytalan dolog és a politikai látókör nagyon korlátozott voltára mutat az az öncsalás, hogy Európa területén élő bármely és úgy a magyar nemzet il­letőleg az azt képviselő államra figye­lemmel lenni nem kell. Nem beszélek a nemzetközi jognak a kisebbségi kérdésben vaió előre ha­ladásáról, ezt teljesen mellőzve áf/api­­tom meg, hogy a szlovákságnak köte­lessége számolnia azzal, hogy a magyar nemzet létezik is mint politikai faktor Európa életében fontos szerepet tölt be. Saját nemzeti politikájának érdeke te­hát a magyar vonatkozásokban megta­lálni a helyes utat. Az ut a Hodsáék utján, a prágai kirándulás megrendezése, a Csánki párt létesítése, vagy a közelgő Mikle-Föl­­desy kombináció alkalmas arra, hogy a magyarságba gyűlöletet ébresszen a szlovákság ellen, ez az ut ezenkívül erköicsteien, mert politikai célja is az. Minekünk és önérzetes magyar em bernek ehhez a próbálkozáshoz semmi köze sem lehet és teljes biztonsággal állapíthatjuk meg, hogy aki nem akar képviselő lenni, az csak jelöltesse ma­gát ezeken a listákon, biztosan elbukik, ha csak a ruszinszkói mandátum hibás elméletét be nem hozzák és nem lehet a magyar politikának gondolnia sem arra, hogy a mai régimét támogató va­lamely párt felé orientálódjon. Legutóbbi napokban a szlovák nép­párt vezére egy sajtó nyilatkozatában baráti jobbot nyújtott a magyarok felé. Nincs semmi okom, hogy kételkedjem a gesztus őszinteségében és komolysá­gában és elismerem, hogy Hlinkaany­­nyira emelkedett Szlovenszkó egész lakossága szemében, hogy az egész őslakosság hivatott vezérének tekint­hető, mégis legyen szabad megjegyez­nem, hogy bár a baráli jobbot magam részéről elfogadom, még sem oldható meg ez a kérdés oly könnyen, hogy a magyarság tömegei egyszerűen szavaz­zanak a ludova stranára. A szlovák nép minden hívével való testvéri viszonyba törekszünk, politikai orintálódásunk a jelen viszonyok között azonban csupán az ellenzéki és autóm­­mista pártok felé irányulhat. A szlovenszkói német organizációk legnagyobb részével való teljes szoros együttesnek semmi akadálya nines. Ki kell azonban építenünk politikai fron­tunkat a csehországi német pártok azon része felé, amelyeket a nagy német szellem mellett a német-magyar jó vi­szony jelentőségének ismerete és a szlo­venszkói helyzet honorálása vezet. Mindezeket az elgondolásokat csupán a tisztán magyarokra kiterjedő organiz­mus, tehát az egységes magyar párt tudná leginkább és legtökéletesebben megvalósítani és ennek a perspektívá­nak felismerése vezetett, mikor az esz­mét konkrét formában vetettem fel é* vezet ma is, amikor álláspontomat fen­­tartom. Ki kell jelentenem ünnepélyes ko­molysággal, hogy nem robbantani aka­rok és sajnálom, hogy rövidlátásnak kell neveznem egy tiszteletre méltó ke­resztényszocialista szlovák politikusnak, Dobránczky plébános urnák azt a fel­tevéséi, mintha én a kér. szoc. párt felrobbantását akarnám vagy céloznám. Ezt nem akarom, csak azt, amit én is megteszek pártommal, hogy nagyobb célok és eredményesebb munka ked­véért áldozatokat hozok, mégpedig épen olyan súlyosakat, mint a kér. szoc. párt tagjai. Bennem is él pártom elvi tar­talma iránti szeretet, össze van az nőve egész közéleti múltammal, de nem feledkezem el nemzetem iránti köteles­ségeimről és érdemes akarok lenni a bizalomra, mellyel a magyar nép nagy sokasága mellém állt. Ezért akarok előre haladni, előre lépni jobban, erősebben — mert bár­mennyire értékelem a magasztos elvek­ből fakadó csillogó jelszavakat—ezekkel célomat el nem érem. Vessük el a demagógiát s lépjünk a komoly nemzeti reálpolitika útjára, hogy kenyeret adhassunk népünknek. Ebben az irányban óhajtom pártom politikáját vezetni és ezen keresztül ilyen irány­ban befolyásolni a magyarság hovafor­­dulását. Kérem elhatározásukat. A határozati javaslat. A nagy éljenzéssel és zajos tapssal fogadott hatásos beszéd után Fülöp Zsigmond, a kulturosziály elnöke ref­lektált Szent Ivány beszédére, amelyben a vezér a magyarság komoly nemzeti reálpolitikéjának megvalósítása céljából az egységes párt felállítását tartja szük­ségesnek. A magyar egység gondolata bent él a magyarság szivében és igy Önmaga iránti kötelességét teljesiti, ha Szent Iványt követi. A körzet elnöksége nevében a következő határozati javas­latot terjesztette elő: — Az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt komáromi körzete teljes bizalommal eltelve a párt illusztris vezérének, Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselőnek a magyar-Bécsi bútor csakis szolid minőségben kap­ható Komárom és Csallóköz legnagyobb bútoráruházában: Hofbauer Andor cégnél Komárom, Jókai Mór utca K6„ sí. 52 Óriási választék hálószobák, ebédlők, szalon- és uri­­szoba bútorokban. Ebédlők különböző stílben, u. m* Cipendel, Renesanse, Hollandal Bárok, Teleháló­­szobák, habos kőris, jávor, afrikai körte, citrom, stb. 50 különböző szobaberendezés állandóan rak­táron. Speciális készítés bőrgarnitúrák-, scheslon-, dí­vány- és matracokban.—Konkurencia nélküli árak. S^Ját kárpitos műhely. Yidékre dijtalan csomagolás. 36

Next

/
Thumbnails
Contents