Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-13 / 71. szám

1925. junius 19.

Komáromi Lapok

7. o'dal.

*

ófal és hallatja szavát. Élni fog. Amint idehaza a magyar irodalom jobban prosperálhat, mi is uj lendületet kapunk. Mert egyek vagyunk. Nem ismerek el különálló magyar irodalmat. Egyetlenegy van.

— Adományok a ref. templom ha* rangsiapji Javára. A ref. templom harangalapjára újabban a következő „önkéntes adományok érkeztek a ref. egyházhoz: Darányi Ignác dr 500 K, Czibor Géza 250 K, Kamrás József dr., özv. Solymosy Bálintné, Czirok Béla, Végh Mihályné, Tárnok Gyula, Kaszás József 100—100 K, Tárnok János, Bognár József, Bartha János, Wojtovicz Richárd, Luka Péter (újólag), Marcsa József (újólag), Bátyay Mihály (újólag), Takáos Sándor, Banai Tóth Pál, Czike Imre, Sárközy Pál 50—50 K, Gulyás Mihály 30 K, Végh Istvánná, Török Jánosáé, Szófád Gyuláné, Kaszás Erzsébet, Mikes Kálmán 25—25 K, Czibor Mária, Bihary Ilona, ifj P Nagy Sándor, Lőwinger Henrik, Végh Mária 20—20 K, Rácz Jánosné 12 K, Özv. Faa Pálné, Kiss Mihály, Tomanóczy Imre, Tarcsi Mihály, özv Szabó Andrásné, Virágh Lajosné, Faa Pál, Nagy Klára 10—10 K, Póda Sándor 5 K. Ezen szives adományokért ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a ref. egyház elnöksége.

— Dollár,- angol font,- smeiczl frank és cseh korona átutalásokat kamatozó folyószámlára elfogad és azt éoi 32% és 36% között gyümölcsözted magyarorszdg békebeli legtekintélyesebb, tökelegerösebb és legmegbízhatóbb bankja: a Róth Bank Budapesten, Vilmos csószór-út 45. Alapítási éoe: 1906. Alapítási éo 1906.

— Vasvilla. Köbölkuton két szomszéd, Takács Ferenc és Nagy József összekülömböztek. Nagy a vitatkozás hevében vasvillát ragadott és azzal megsebezte Takácsot. Testi sértés címén indult meg az eljárás.

— Uj aranybányák Izland szigetén. Izland szigetén egy Kreilbach nevű tudós, gazdag aranytartalmu bányát fedezett fel, melynek tulajdonjogát és kiaknázásának jogát a németeknek sikerült megszerezniük. A bánya, amelynek kiaknázását szeptemberben kezdik meg, rendkívül dű < aranyeret tartalmaz és ez a felfedezett ér kb. 1000 méter hosszúságban 1 méter vastagsággal bir Keilbach tanár számítása szerint az akna

80,000 tonna súlyú aranyat tartalmazó kvarcból áll, amelynek egy tonnájában 315 gram tiszta arany található.

— Egy képviselő, aki huszonöt évig hallgatott. Az angol lapok jelentése szerint a londoni Atovin szállodában a napokban hatvanhat éves korában meghalt Lord Walesán, aki arról volt hires, hogy huszonöt évig képviselte kerületét az angol parlamentben és ezalatt a negyedszázad alatt soha beszédet nem tartott, soha közbe nem szólt, soha a száját ki nem nyitotta. Halálakor a parlamentben Lord Granville az alábbi szavakkal parentálta e! kollégáiét: „Isten veled! Hallgatagon szállsz sirba, mintahogy hallgatagon éltél. De mi ezt a mégis beszédes hallgatásodat sohasem fogjuk elfelejteni. Még látlak magam előtt, amint itt Ülsz közöttünk. A legszenvedélyesebb és leghevesebb viták alatt legalább az arcvonásaidból kíséreltük meg kiolvasni, hogy mi a véleményed. De neked az arcod sem árult el semmit. A miniszterek nem féltek, hogy unalmas vagy kellemetlen közbeszólásaiddal zavarni fogod őket: a választóidat sohasem sértetted meg ; beszédekkel és mivel tudtál hallgatni, nyugodt lélekkel rádbizhatták titkaikat.

A magán életedben szeretett feleséged és anyád, mert sohasem válaszoltál nekik. Melyik ellenfél küzdhetett meg gondolataiddal és ki mert volna neked ellentmondani? Soha egy házelnök a szót meg nem vonta tőled, mert nem is adhatta neked. Kedves barátom, Lord Walesán, most a sírban learathatod hallgatásod gyümölcseit. A túlvilágról boldogan kiálthatod: huszonöt évig voltam az angol parlament tagja, de soha a számat ki nem nyitottam, sohasem mondtam butaságot, sohasem sér tettem, sohasem untattam és sohasem voltam képviselőtársaim terhére. Ugy-e ezeket fogod a túlvilágon mondani, kedves Lord Walesán?“

— A fekete könyvbe Irt újságok. A

Csehszlovák köztársaság területéről kereken 100 napilap, illetve folyóirat van kitiltva, köztük a legtöbb szlovák nyelvű

északamerikai lap, valamint a legtekintélyesebb lengyel napilap is. Magyarországi lapok nincsenek a kitiltottak közt, mert az egyetlen egy a „Világ“ című szabadkőműves l»pot kivéve, más magyarországi lap be nem jöhet a nagy garral hirdetett demokrácia és szabadság földjére.

SORSJEGYEKET

*s* mindenki csak

GASPIERIK & TÁRSA

bankházában, a csszl. osztálysorsjáték főelárusitó helyén vásárol, Bratislava, Városház-u. Telefonok 1920 és 2366.

Képviselők kedvező feltételek mellett felvétetnek.

— Negyvenkét népszerű opera. A zeneirodalom hatalmas tömegéből választottunk ki 42 olyan operát, melyről bátran állíthatjuk, hogy ezek minden időkön kérésziül élni fognak, mivel ezek örök alkotások, nem pedig múlandó, értéktelen muzsika. Wagner hatalmas teremtő zsenije, forradalmat teremtett operáival, ezek között is a legnépszerűbbek : Bolygó hollandi, Lohengrin és Tannhäuser. Puccini halála után még inkább müvei felé fordul az érdeklődés. Mimi, Musette és Rodolfo alakjai emlékezetes marad mindenki előtt, aki csak egyszer is látta a „Bohém“-eket. Tosca, Scarpia és Cavaradossi fenségesen megrázó tragédiája, zeneileg a legtökéletesebb alkotás. Cs-cso-san, a törékeny kis japáni nő végtelen szerelme a Pillangó kisasszony

: c. operában az embert könnyekre fakasztja. A legtermékenyebb olasz opera komponista nevet, Verdi érdemli meg! Rengeteg müvei közül, ma, már mindenhol ismeretesek: Aida, Álarcosbál, Traviata, Troubadur, Rigoletto. Ezenkívül természetesen itt vannak még, csak a nevesebbeket említsük: Carmen, Faust, j Mártha, Zsidónő, Teli Vilmos, Mignon, ; Szevillai borbély, Próféta és még sok s hires opera, ezeknek jegyzékét olvasóink ’ lapunk mai, valamint következő számai! ban találja meg. Itt jegyezzük meg, hogy ezek a müvek most mélyen leszállított árban kerülnek forgalomba, hogy minden zenekedvelőnek módjában legyen ezekből vásárolni és ezt az alj kaimat ne mulassza el senki. Hirdetett j operáink teljes zongora kivonatok, mej lyekben az első taktustól az utolsóig minden bent van, tehát nem rövidített kiadások. Az olcsó kották Spitzer Sán: dór könyvesboltjában kaphatók, j — NagyösszegQ jutalmak többgyer‘ makes szülőknek. Angors franciaországi í városka jutalmat tűzött ki a harmadik I gyermekre. Angersben most 300 olyan 1 család van, akiknek már van két gyer| mekük. Hogy a gyermekszaporutatot : előmozdítsák, a városi tanács elhatáj rozta, hogy minden olyan családnak,

| amely 12 hónapon belül harmadik gyér. mekkeí fog meg-zaporodni, 25000 frankot fog kifizetni.

— A kínai herceg és az angol kutya. Kedves kis történetet ir meg egy angol lap egy előkelő kínai férfiúról, aki nemrég érkezett Angliába. Li-Hung Sang a neve ennek a sárgaarcu férfiúnak, aki a császárság idejében herceg volt, aki azóta címét elvesztette, vagyonát azonban nem. Amikor megérkezett Londonba, sokan várták a pályaudvaron, többek közt egy ismert kutyatenyésztő is, aki tudván azt, hogy a kinaiak mennyire kedvelik a kutyát, jó üzlet reményében egy pompás vizslával kedveskedett az exhercegnek, Li Hung-Sa ~g ot nagyon meghatotta ez a kedves figyelem, mosolyogva köszönte meg a négylábú ajándékot, amelyet magával vitt előre kibérelt lakásába, Előre azonban meg kérdezte a kutyatenyésztő címét, amelyet feljegyeztetett a titkárával. A kutyatenyésztő várta a megrendeléseket! ehelyett azonban agy szép napon a következő levelet kapta: „Kedves Uram. Már megköszöntem önnek szavakkal az ön szép ajándékát, most azonban levélben is köszönetét mondok önnek a pompás kutyáért. Közlöm azonban önnel, hogy én már több ízben jártam Európában, alkalmazkodtam az itteni szokásokhoz és már nem eszem kulyahust. Ennek következtében a kutyát átadtam a szolgaszemélyzetemnek és ezek elmondták nekem, hogy nagyszerűen ízlett nekik az ön kutyájának a húsa. Li-Hung-Sang “ A kutyatenyésztő eleinte nevetett, amikor a levelet elolvasta, de csakhamar elszomorodott, mert az elfogyasztott kutya egyike volt a iegpompásabban idomított állatainak.

— Minden lecsúszott tőzsdéé luftballont tölt, Mály Gerő kereskedősegéd lett. Három pesti pincér szerencséje és még sok érdekes és aktuális riport jelent meg a Színházi Élet uj számában. Szép Ernő, Karinthy Frigyes. Szenes Béla, Bus Fekele László, Hajó Sándor cikkei, Krúdy Gyula illusztrált novellája, Kőváry Gyula vicclapja, az aktuális premierek beszámolói es gyönyörű fényképfelvételei, szenzációs film, vidék, sport, autó, zene, divat, képzőművészet, grafológiai rovat, a Royal Otfeum műsorának slágerkottája, az ölórai vendég teljes szövege mint darabmelléklet. Egy szám ára 8000 korona, negyedévi előfizetés 80000 korona. Kiadóhivatal Bupest, Erzsébet-körút 20. Kapható és megrendelhető Spitzer Sándor könyvkereskedésében Komárom, Nádor-u. 29.

— A csehszlovák Baedecksr, amelyet most adott ki a napokban egy prágai lapismertető vállalat, mint a K. N. irja, igen érdekes dokumentumokat szolgáltat arra nézve, hogy a tuizó sovinizmus milyen vak fanatizmussal próbái célt érni. Az uj prágai B^edecker, amely ismerteti Csehszlovákia természeti szépségeit és üdülőhelyeit, például ilyeneket ir Spindiermühle és Sankpeter, német községekről: „Még németek ugyan, de ez nem ok arra, hogy az ilyen szép helyeket a cseh turista elkerülje. Sőt az a kötelessége, hogy ide ellátogasson s méltósággal és ami a fő olyan önérzettel lépjen fel, mint az angolok Indiában. Ezeknek a vidékeknek ugyanis el kell csehesedniök.“ Hasonló megjegyzésekkel vezeti be a szlovenszkói magyar városok ismertetését is. Kassáról ezt olvassuk a Baedeckerben: „Érdekes, szép fekvésű vidékén sok a magyar, akiket a hatóságoknak már sikerült megszeliditeni.“ Vájjon mit irhát ez Komáromról?

Akar

/ mindenkor jól aludni?

Vegyen ib

ágytollat és peiyhet

Lustig Fü lopnál

Bratislava, Kupelna u. 1.

\ Tolláit ugyanott / "'fcS. foygenikusan tisztittat- /fr hatja - /J?

\ /V

— Mire jo a kőszenxatxany a gaz daságban ? Miután nagyon sokan nem ismerik még a kőszénkátránynak nagyfontosságu szerepét a gazdaságban, szükségesnek tartjuk azt a gazdaközönséggel rövidesen ismertetni. A köszénkátrány a kőszénnek gázgyártásra való felhasználásánál nyert folyékony melléktermék. Kiválóan alkalmas fa, cserép és vas anyagoknak vizhatlanitására, vagyis j korhadás, poriadás és rozsdásodás ellen való megvédélmezésére. Minden fa, cserép és vas anyag, mely kátránnyal alaposan bevonalik, legalább fizszer olyan hosszú életű. Rendkívül hatásos szer gyümölcsfák megsérült része'nek vizhatlanitására és gyógyítására, állatok sérüléseinek bekenésére a legyek elűzése szempontjából. Egyeilen megbizhaló szer palkányok, egerek, vakondok és bármily más férgek elűzésére és kiirtására, valamint emésztő gödrök szagtalanítására és fertőtlenítésére. Bár az illata átható és talán kellemetlen, mégis az emberi szervezetre nézve rendkívül egészséges, sőt légcső és tüdőbajoknál a belégzésnek gyógyító hatása van. Ezért egy gazdaságból sem szabadna hiányozni a köszénkáfránynak, mivel azf, olcsósága mellett, méltán nevezhetjük a gazdaság csodaszerének.

Cinege Ferke.

Irta (J/hdzy György.

Arra ébredtem fel, nagyon sipol valaki az utcán. Az álom nem ment ki azonnal a szememből, de azért nyomban ráismertem: a Dobos Pali sipolt nekem. Virradó reggel volt még. Kicsit koránlottam is, hogy már menjünk a Dunára. De azért sebtiben öltöztem.

Meg sem mosdottam, csak úgy meztéláb indultam az udvarra. Épp a verandáról akarok leosonni, a mikor látom: Ida néném fordul le a kertre a lépcsőről. O tartotta nagy szigorúsággal a rendet a háznál. Úgy akartam hát, szótlan elsomfordáini, féltem, megszid, hogy megint a parasztgyerekekkeí megyek játszani. Bizton meghallotta a Dobos éktelen fütyőldözését is. Csak úgy, csöndesen, köszöntés nélkül sompolyogtam kifelé. Alig értem azonban a kapu sarkára, már hallottam ám a hangját. Észrevett.

— Ejnye az ebadtát, tán jóreggelt is tudnál mondani a nénédnek, — pattogott felém.

— Kezét csókolom ... — szepegtem és a lábaimban ugyancsak táncolt a nagy mehetnék, a hogy egy pillanatra megálltam köszönteni őt. Aztán még egy kicsit tétováztam, dobogtam, tágult, ijedt szemmel lesve a történendőket, de — Istennek hála — valaki tejet öntött ki a földre, azt kezdte szidni, nagy hangos fenszóval keresve a gonoszság gazdáját. Rólam elfeledkezett.

Inalva futottam az utcára, Dobos Palihoz. Ott állt szétvetett lábakkal, éppen rakta a két markát össze, hogy sípoljon megint. Hanem meglátott. Leeresztette a kezét s esufondározva mondta:

— A hasadon a nap ... te lustaság,

— s aztán mosolygósán tette hozzá:

— Csináltam ám bodzafapuskát.

— Mutasd, — fordultam kíváncsian feléje.

— Neked adom, — mondta kurtán s az ing melliből előhúzta.

Nagyon megörültem a bodzafapuskának. Mindjárt ki is próbáltam. Nagyot szólt.

— Gyerünk a Dunára, — szólt felém aztán Dobos Pali csendesen és már indult is.

— Hanem délre haza kell ám jöjjek,

— jegyeztem meg, inkább magamnak, hogy a jószándékomat már előre bizonykodjam. És én is elindultam utána.

Csöndesen bandukolva baktattunk. A Pusztafi-gyerekekről beszélgettünk, hogy csónakjuk van s hogy milyen rátartiak azért. így mentünk diskurálgatva, a mikor a Legéndiek udvara előtt az egyik kutya már nagyon kezdte kerülgetni a Dobos Pali ikráját. Kőért hajolt le. hogy megdobja az ebet. Én is megálltam s benézelődtem aLegéndiék udvarára. Olyan rozoga, vályogvityillójuk volt csak. A szegény Legéndiék közül valóké volt. Láttam az udvaron a Ferkét is. Üldögélt. Mi csak úgy hivtuk a kis Legéndi-gyereket:

• Cinege Ferke. Nagyon kehes volt sze! gény. Aszondták, száraz betegsége van, mint az anyjának. Már tavaly is beszélték a faluban: nem viszi soká. A fiuk se jártak már el hozzája, u se jött közénk. Én szerettem azért a Cinegét. Beszóltam hozzá. Felneszeit a nevére s lassan odabotorkált hozzám. Már majdnem hozzám ért, a mikorra a Dobos Pali is előkerül a kutyahajkurászásból. Dühösen, vicsorogva súgta nekem:

— Miért nem hagyod azt a göthöst. Mit akarsz a Cinegével? — De azért csak ott maradt, pedig olyan pulyka természet volt, hogy azt hittem, már menten faképnél hagy.

— Mi járatban vagytok ? — lihegte a kis inge, zihálva a járástól, hogy hozzánk vánszorgott s fáradtan megkapaszkodott mind a két kezével a kitört kerités lécbe.

— Megyünk a Dunára, Ferke, — mondta nagy csendesen a Dobos Szinte elfogódott volt. Hiszen én is úgy voltam mindig, ha Cinegével beszéltem, nagyon lehalkultam, de azért a Dobos Pali megjuhászkodása mégis meglepett. Az elébb még nagyon hangos volt.

— Jó nektek, — mondta pihegő mellel a Cinege. S aztán szomorúan tette hozzá: — Én már nem tudnék lemenni a Dunára. Már tavaly sem tudtam hazajönni, mikor egyszer mégis lementem. Az Istók hozott haza a mezőről a szénás szekéren ... — Hirtelen köhögni kezdett. Fujtósan. Nem tudott beszélni tőle. Nem is igyekezett. Szépen bevárta, a mig leesiilapszik egészen.

Nagyon furcsán éreztük magunkat a Dobos Palival. Valami mérhetetlen szomorúság települt a szivünkre. Nehéz lett. Már tudtuk anélkül, hogy szóltunk volna: ma ugyan nem megyünk a Dunára. Nem is volt baj. Alig vártuk,