Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)

1925-06-13 / 71. szám

4. oldal. Komáromi Lapok 1925. junius 13. 'Versenyen kívüli olcsó árak Elbert divatáruházában Komárom, Nádor-utca 19, Koronabankkal szemben. Férfi és női fehérnemű és nyakkendő különlegességek. Dús választék: rövid alsónadrág, apache ing, angol crépe ma­gánkötő, bőröv, félmellény, matróz ing és zokkerli, fllrdőköppeny, fürdőkostüm, selyemblous, szabókellékek, Vulkánkoffer, zseb­kendő, amerikai flórharisnya és zokni, stb. divatcikkekben. Sport gyermekkocsi 75 Ke, vászontetős 280 Kő. Kisérje figyelemmel a kirakati újdonságokat és reklámárakat 490 rén Ki tagadhatná le ennek politikai végcélját? Az államnélküli állampolgá­rok, kiknek a soraiból kerülnek ki a legnagyobb számban? Ugyebár a ma­gyarokéból. Köztársaságunk elnöke, aki emberi és jogérzésének oly sokszor adott ki­fejezést a magyarok ügyében, Trianon­ban gondoljon az itt élő magyar nem­zeti kisebbségre és karolja fel.annak ügyét. Hiszen kijelentette, hogy szük­ségesnek é3 természetesnek találja a magyarság kulturális szervezkedését,' de ezt négy ízben is megkísérelte a ma­gyarság és mindenkor a legridegebb elutasítással találkozott. Még szinpár­­toló egyesületünk alapszabályait sem hagyták jóvá és legújabban betiltották a magyar írók és hírlapírók üdülőháza javára folytatandó gyűjtést is minden megoko'ás nélkül. Hiszen minden ma­gyar kulturális egyesületnek valóságos kálváriát keil járnia, mig alapszabályait jóváhagyják. Az elkobzott magyar köny­vek tízezrei he remek elzárva ma is raktárakban, százezrei megsemmisítve. Holott ezek az európai kultúra integ­ráns alkotórészei voltak és nem vétet­tek senkinek. Minden bünük az volt, hogy a mieink voltak: magyaroké. A köztársaság elnökének szavait szív­leljék meg azok, akiket illet és száll­tának magukba. A választók összeírása. Minél inkább közeledünk a parla­menti választások felé, annál több pa­nasz merül föl egyes hatósági közsé­geknek a választói névjegyzékek össze­állításánál és azok előkészítésénél elkö­vetett jogtiprásai miatt. A kormány exponensei már most teljes erővel arra igyekeznek, hogy a következő válasz­tások eredményét ilyen módon a koa'ició javára billentsék, különösen Szlovenszkón és Roszinszltóban, ahol az illetőségi ügy terén uralkodó lehe­tetlen gyakorlat számtalan módot nyújt nekik arra, hogy az ellenzéki választók ezreit megfosszák választójoguktól. Ilyen körülmények között könnyen megeshetik, hogy a bekövetkező vá­lasztások alkalmával azőslako ok húsz­­harminc százaléka nem fog választói joggal bírni és így nem járulhat majd az urnák elé. Ezért június 15-ike és 4 23 ika között mindenki nézzen utána, vájjon fölvették-e a névjegyzékbe és ha azt látná, hogy kihagyták, pártszerve­zeteink utján azonnal felebbezzen a fölszóiamlási bizottsághoz. ül maion kérdőié a magyar kisebbségnek a legfontosabb ügye és ezért fokozott érdeklődéssel kell kísérnünk a fejlődését. Rendkívüli jelentőségű az az akció, melyet a Nép­­szövetségi Ligák Uniójának keretében a csehszlovákiai kisebbségi ligák foly­tatnak. A magyar kisebbségi liga meg­alakulásával és hivatalos elismerésével a szlovenszkói és ruszinszkói magyar­ság is bekapcsolódott a ligák uniójá­nak működésébe. ■» A német liga elnökségének múlt heti ülésén dr. Medinger képviselő, a liga elnöke, beszámolt az állampolgárság kérdésének jelenlegi állásáról. Ma már kilátás van arra, hogy az állampolgár­ság ügyét véglegesen szabályozzák. Sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmét ráirányítani arra, hogy a bé­keszerződések s kisebbségvédő szerző­dések rendelkezéseinek hiányossága miatt a volt monarchia polgárai közül több tízezer állampolgárság nélkül van és nincs meg a lehetőségük sem, hogy állampolgárságot szerezzenek. A nép­­szövetségi ligák elnöki tanácsának 1924 októberi londoni ülésén Medinger dr. ezt a kérdést teljes részletességében megvitatta, úgyhogy nemcsak a sem­leges, de az egykori ellenséges álla­mok képviselőinek érdeklődését és tá­mogatását biztosította. A jogügyi bi­zottság 1925. évi brüsszeli konferen­ciáján hat tagú bizottságot választottak, mely a kérdést az 1925 júliusában meg­tartandó varsói kongresszusra előké­szítse. A rezolució már elkészült s minden bizonnyal el is fogadják, mert a legtöbb utódállamban rendkívül sok zavart okoz a fennálló jogbizonytalan­ság. A kérdés rendezésével szemben egyedül Románia van a teljes vissza­utasítás álláspontján, mert azon a ké­nyelmes nézőponton van, hogy akiket nem vesz át, azokat Magyarország vagy Ausztria kénytelen befogadni Tény, hogy Románia a gyakorlatban is a leg­kevesebb hajlandóságot mutatja. Meg kell teremteni az állampolgár­ság nélküliekre a szükséges jogi ala­pokat. Erre vonatkozik a német liga memoranduma, amely azt indítványozza, hogy a pozitív és negativ illetékességi bonyodalmak (többszörös állampolgár­ság és állampolgárság nélküliség) ki­küszöbölésére egy semleges fél elnök­ségével az összes utódállamok képvi­selőiből döntőbiróság alakuljon. Az érdekeltek védelmére prokurátort bíz­zanak meg, akihez az állampolgárság nélküliek forduljanak, ha kérvényüket a belső fórumok visszautasítják. A pro­­kurátor hivatalos hatalom, aki minden kérvényt megvizsgál s amint döntésre érik, a döniőbiróságnak előterjessze. A prokurátor különleges hatalmával szemben az államoknak ne álljon mód­jában az ügyek eltussolása. Ezek a szervek természetesen a Népszövetség hivatalos intézményei lennének és auto­ritásukat épen a Népszövetségtől nyer­nék. A liga fáradozásának eredménye, hogy a Népszövetségnek a nemzetközi jog kodifikálására kiküldött bizottsága, amelyben Amerika s Németország is résztvettek, az állampolgárság nélkü­liek s a kettős állampolgársággal birók („aujets mixites“) ügyét áprilisban tár­gyalásainak első pontjába vette. A két kérdés kodifikálására háromtagú bizott­ságot küldtek ki, melynek tagjai: a német Schücking professzor, a portu gál Barbosa des Megelhaes és a len­gyel Rundslein. A munkálatok termé­szetesen lassan haladnak, de a kérdés rendezésére mégis csak ez az egy ut van: a nemzetközi szabályozás. Utlevélvizumot leggyorsabban (24 óra alatt) leootgbirialAbbaa it legoltssbbaa (10 cd. koronáért) szerez : Svojpomoc Atudenstva Stef. koleje Stef. kollégium Diákönse­gélyző Egyesülete. PRAHA VII. postafiók 27. Támogassák ily módon a szegénysorsá diákokat! I komaromi lei kényéi titka. A világ teremtése óta a fekete kenyér a szegénység szimbóluma volt. Fehér kenyeret enni egyenlő volt a jómóddal. Fehér kenyér csak a gazdagok aszta­lára illett. A tudomány, a gasztronómia azonban hamarosan kimutatta és min den okos ember tudja, hogy a fehér kenyér miatt nem kell nagyon irigyelni a gazdagokat, mert a barna kenyér sokkal több táperőt tartalmaz, sokkal több benne a vastartalom, mint a fehér kenyérben. A gazdagoknak nem ártott persze a fehér kenyér, mert ők más ételekkel szerezték meg szervezetük részére a vas és egyéb tápanyagot. A szegény embernél, akinek fő tápláléka a Kenyér, nagyon is fontos, hogy a kenyér ne nélkülözze azokat a tápanya­gokat, amelyek az emberi szervezetben feltétlenül szükségesek. Ha a szegény ember fehér kenyérrel táplálkozik, a szervezete sínyli azt meg. Az is bizo­nyos, hogy dacára a fehér kenyér ki­sebb tápértékének, mégis mindig drá­gább szokott lenni a fekele, barna ke­nyérnél. Komáromot érte ez a kétes­­értékű dicsőség, hogy a fenti tízezer éves tételeket igyekszik megdönteni. A komáromi kültelkek péküzleteiben jó­részt csak fehér kenyeret sütnek, sőt a pékek beleoltják a szegények önérzetébe, hogy barna, fekete kenyeret venni, süt­­tetni, enni bizonyos tekintetben szégyen­leni való dolog. Ha valaki barna ke­nyeret visz süttetni a külteleki pékhez, hát ez a szegénység szenzációjával egyenlő. A komáromi szegényebb nép­osztály rendületlenül eszi a fehér kenye­ret, amely egy fél nap alatt egészen kiszárad, olyan, mint az árpaszalma, tartalmatlan és kevés táperőt rejt ma­gában. Aki még mindig híve a barna és a kiszáradásnak tovább ellentáiló kenyérnek, annak alig áll pár péküzlet rendelkezésére, ahol még barna kenye­ret is sütnek. De hát miért is van ez igy ? Először is a barna kenyér dagasztása, sütése nagyobb gor.dot igényel, hát a pékmes terek legnagyobb része szívesen felhagy a barna kenyér sütéssel éppen úgy, mint a rossz és lusta gazdaasszony, aki nem szeret barna lisztből kenyeret dagasztani. A pékek nagy előszeretete a fehér kenyér iránt és a fehér kenyér­nek rákényszeritése a szegényebb nép­­osztályra abban is leli magyarázatát, hogy a fehér kenyérlisztbe pompásan lehet belekeverni árpaliszíet. Egy-két kivételes esetet leszámítva, az árpa min­dig jóval olcsóbb, mint a búza. Például most is 80—100 koronával olcsóbb az árpa mm-ja, mint a búzáé. így termé­szetesen az árpaliszt is ilyen arányban olcsóbb. A hatóság a búzaliszt árának arányában állapítja meg a kenyér árát és nem is gondol arra, hogy igen sok malom őröl titokban árpát s igen sok lisztkereskedő viszi az árpalisztet for­galomba búzaliszt gyanánt. A pékek között is vannak, akiknek fehér buzakenyerében igen sok az ár­paliszt. A hatóságnak kellene elősegíteni a barna, félbarna kenyér sütését azzal, hogy a fehér kenyérliszt összetételét állandóan ellenőriztetné és az árpaliszt keverést a legszigorúbban büntetné. i A barna kenyérre a közönséget azzal is rá lehetne szoktatni, hogy a barna kenyér árát jóval alacsonyabban kellene megállapítani, mint a fehér kenyérét. Érthetetlen is és nem indokolható az ármegáüapitó bizottság eljárása, hogy a fehér és a barna kenyérnek egyenlő az ára Komáromban. Természetesen a sze­gényebb osztály igy könnyen lépre megy és azt mondja: miért vegyek barna kénye­iét, mikor ugyanannyiért fehér kenyeret ehetem, mint a gazdagok. Feltétlenül háromféle árat kel! megállapítani: fehér, félbarna és barna kenyér árát. Ezzel a szegény néposztálynak módot nyújtanak, hogy kevesebb költséggel táplálóbb kenyérhez jusson. Ezt ajánljuk az ármegállapitó bizott­ság figyelmébe. Harpa^en. Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb. legjobban csak a hágai Hin» üzletben vásárolhat. Vendéglősöknek en-gros árakt 417 üs lei a Tudnivalók a jövő iskolai évre. I. Felvétel és beiratkozás a főgimnázium l. osztályába. A csehszlovák középiskolai rend­tartás szerint az I. osztályba csak oly tanulók vehetők fel, akik 10. életévüket már betöltöt­ték, vagy 1925 dec. 31-ig be fogják tölteni. Ezenkívül nem elégséges az elemi iskola IV. vagy magasabb osztályainak az elvégzése, ha­nem felviteli vizsgát kell tenni a főgimnázium tanárai előtt. A rendes felvételi vizsgálat ideje a tanév vége, a rendkívülié a tanév eleje. Az év elején teendő felvételi vizsgálati engedélyért július 10 ig kell folyamodni a fog igazgatóhoz, aki csak nyomós okok alapján adhat helyet a kérésnek (L. a Hiv. Lap 1928. évi 66. számú rend ). A rendes felvételi vizsgálatokra vonat­kozólag a főg. igazgatóság a következő utasí­tásokat adja: a) Azon tanuló, aki felvételi vizsgát akar tenni, kérjen az osztály tanítójától u. n. frek­­ventációs bizonyítványt. Ilyent egy évben csak egyet lehet kiadni. (lak. ref. 51926 ai. 1922. sz. rendelet). Ha a felvételi vizsgálat nem si­kerül, akkor a megkísérelt vizsgálat sikerte­lenségét az igazgatóság rávezeti erre a frek­­ventációs bizonyítványra és abban az évben azt a tanulót egyik középiskolában sem bo­­csájtbatják többé felvételi vizsgára. b) A frekventációs bizonyítvánnyal ellátott és felvételi vizsgálatra jelentkező tanulókról az igazgató jegyzéket készít; az összeírás 1925. júm HOán 8—10-ig lesz az igazgatói irodában. A jegyzékbe felveendő a tanuló neve, születési helye és ideje, az iskola, ahol az utolsó osz­tályt végezte. Aki az összeírás idején nem je­lenik meg, az nem tehet felvételi vizsgálatot. é) A jegyzékbe felvett tanulók 10—12-ig írásbeli vizsgálatot tesznek s amennyiben az Írásbeli vizsgálat nem sikerült, d. u. 3—6-ig a szóbeli vizsgálat következik. A vizsgálat anya­ga: 1. magyar nyelvből: olvasás, irts, egy a tanártól előadott kisebb és könnyebb mese le­írása, szó és mondatelemzés az egyszerű bő­vített mondat keretében; 2. számtanból: a négy alapművelet egész számokkal írásban és fejben; a méterrendszerrel kapcsolatban alapismeretek a tizedes törtekről Akinek az írásbeli dolgozata jeles va^y jó, az abból a tárgyból nem tesz szóbeli vizsgá­latot. Ha a felvételi vizsgálat sikerült, erről Írásbeli jegyzéket kap a tanuló; ha nem sike­rült, akkor az eredménytelenséget rávezetik a frekventációs bizonyítványra. d) Azok a tanulók, akik a felvételi vizsgát sikeresen kiállották, július 1-én 9—11-ig az igazgatói irodában beiratkozhatnak az I. osz­tályba (Szükséges okmányok. felvételi vizsgá­lati jegyzék, anyakönyvi kivonat és frekven­tációs bizonyítvány és illetőségi bizonyiteány.) Megjegyzendő, hogy a felvételre elsősorban Ko­márom városi és Komárom megyei fiúk számít­hatnak, azután más helyről való fiúk; a leányok csak annyiban, amennyiben a létszám megen-TESTVÉREK KOMAROM, Nádor-ucca. (A kiwlota illett.) Úri női divat cikkek, mindennemű és szövöttáruk legolcsóbb bevásárlási forrása. Szabókellékek nagy választékban!

Next

/
Thumbnails
Contents