Komáromi Lapok, 1925. január-június (46. évfolyam, 1-78. szám)
1925-06-06 / 68. szám
1925. juntas 6. Komáromi Lapok 5. oldal. Előadások kezdete hétköznap este 7 is 9 Arakor TISZTI PAVILLON Előadások kezdete vasár- és ünnepnap; In. 5.7 es 9 ö. Szombat és vasárnap, június 6. és 7»én, CYR/LHO DE BERGER&C E Ro®iand világhírű drámája monumentális feldolgozásban Szombaton június 6-án a hadi vakok alapja javára Parkünnepély 8 érától a 18. gy. e. teljes zenekara hangversenyez, közben 9 órai kezdettel a Modern Mozi szokásos t előadása helyett egy- t en mc».ielő<>dás : Gyrano de Be/getac slágefilm a szabadban. — Helyárak: 6 4 katonajegy 1 K. - Kedvezőtlen időben a rendes mozielőadások 7 ís 9 ó » kor. A vasárnapi előadások rendkívüli kezdete V,5, 7 és 9 ó ékor S ■■■■nmHOHnHn n 692 li Kommunista vádaskodás a városbiró ellen (Bizalmatlansági indítvány a munkás ügyek „szüboiálása“ miatt. — A kommunisták magukra maradtak.) — Viharos képviselőtestületi ülés — — Stját tudósítónktól —■ Komárom, — junius 6. Komárom város képvisdőlesiüiete pénteken ülést tartott, mely viharos lefolyása alatt — két álló órán keresztül — egy tárggyal végzett. A kommunista párt, mely szépszámú hallgatóság kisé retíben vonult fel, ezt az indítványára szocialista városbiró ellen tisztán poíi tikai okokból élezte ki. A párt — úgy látszik, felsőbb központi uiasitásia — mindenütt zavarokat rendez, itt azonban a viharos szócsatán túl a kommunista támadás egyebet nem eredményezett, mert a város adózó polgárainak képvi selői átláttak a tendencián és objekti vitásukat megőrizve, nem csatlakoztak a városbiró buktatás taktikájához. A kommunista párt bizalmatlansági indítványa azt veti a várót bíró szemére, hogy a kommunista párt részére aduit reverzúlist nem tartotta be. E szerint az írás szerint a városbitó kötelezte magot a munkásérdekek védelmére és annak, megszegése esetén aláveti magát a kommunista és szcciái demokrata portokból alakult választott bíróság Ítéletének. A városi lakosság nagyobb részének képviselete háta mögött kötött ezen paktum nyilvánvalóan az egyoldalú osztályérdek színezetét viseli, amelyet a polgárság szövetkezett pártjai egyhangúlag eiitébek, mert felfogásuk szerint osztály politikának a vároz h ázán helye nincs és a váiosbirónak kötelessége a munkás érdekeket megvédeni, de ugyanolyan kötelessége a városi lakosság egyébb rétegeinek és különösen az adózóknak mindenben védelmére lenni. Az izgalmas gyűlés lefolyása a következő voll: Csizmazia György városbiró a kép viselötesiület ülését negyed hat után nyitja meg és lényegteleu bejelentések után áttér a napirend első pomjára, a kommunisták indítványára és hosszú igazoló jelentést olvas fel időrendi sorrendben felsorakoztatva azokat a tényeket és intézkedéseket, melyek a munkásság érdekeit szolgálják s amelyekből az adózó pártok azt a meggyőződést is formálhattak ki, hogy a vezetés csakugyan egyoldalú és a mun kásságnak kedvez. A legtöbb felsorolt intézkedés azonban födi a tanács akaratát is és a városbiró kötelességét teljesítette ezek végzésénél. A városbiró önérzetesen mutat rá arra, hogy működésével a közérdeket szolgálta és fogja szolgálni. Mielőtt helyét elhagyta volna, a sző vetkezett pártok nevében azok elnöke Fiilöp Zsigmond olvasta fel a következő rezui úciót: Komárom város községi képviselőtestülete szövetkezett polgári pártjainak tagjai megütközéssel értesültek arról, hogy Csizmazia György város biró, mielőtt a választáso« megtörtén tek, reverzabst adott a helybeli kommunista pártnak, amelyben arra köte lezte magát hogy megválasztása esetén városbirói ténykedésében mindenkor a munkásság érdekeit fogja szem előtt tartani. Ezen nyilatkozatával a légiidégebb osztályérdekek mellé szegődött, holott a váiosbirónak, bármelyik párthoz tartozzék is, felül kell állania az összes pártot on és legfőbb kötelessége, hogy minden ügyben és minden helyen a város össies lakosságának érd keit — párt- és osztályra vdó tetőmet nél hül — egyenlő jóakarattal és az igazságosság szigorúan egyforma mértékével képviselje és bírálja el. A szövetkezett polgári pártok klubja a városbirónak ezen, a város polgárságára névé illojális és sére mes eljárását teljes mértékben elitéli és a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy a városbiró egyes partoknak vagy j egyes osztályoknak lekösse m gát és a hatáskörebe utalt ügyek intézésénél párt- vagy osztályérdekek vezessék. Komárom lakossága joggal elvarhüja, hogy a város élen álló tisztviselője minden ténykedésében a legteljesebb pártatlansággal és elfogul,»Hansággal járjon el, mert csak igy töhheú be \ méltóan azt a helyet, amelyre állították. Mielőít a képviselőtestület a napirenden levő városbirót jelentés felett határoz, a szövetkezett polgári pártok k ubja a város jövőjének és összlakosságának jó! felfogott érdekébenvaiónak tartja, hogy fölkérje a városbiró urat: tegyen a képviselőtestület előtt olyan világos és félremagyarázhata lan kijelentést, amely szerint rí int Komátom városbirája, minden e tisztével összefüggő ténykedőben egyetlen egy hőse leísfget i'-mer: a város egész közön ségének, összes lakosságának, osztály és pártokra való tekimetnélküli hűséges szolgálatát és jövő munkálkodásában hivatásának betöltésénél egyedül ezt j fogja szem élőt' tsrtani. Csizmazia városbiró erre megteszi a ; kívánt kijelentést, hogy az összlakosság • érdekeit fogja szolgálni, osztályérdeke- j két nem támogat és a kommunistáknak í adott nyilatkozatát semmisnek tekinti. Fiilöp Zsigmond a városbiró nyilatkozata után a po gári pártok neveben kijelenti, hogy a vátosbiró válaszát tudomásul veszi és indítványozza, hogy a kommunista párt indítványa felett j térjen a közgyűlés napirendié, Ezután a helyét elhagyja, miután a ! képviselőtestület vezetésére annak több sége dr. Alapy Gvulát választotta meg, aki az elnöki széket elfoglalja. Csíz mazia azután a tanácskozó termet elhagyja. Dr. Alapy a vitát megnyitván, Steiner Gibor kivan szólni a kommunista párt nevében az indítványhoz, illetve a városbiró nyilatkozatához, de azt követeli — a párttal együtt kórusban, — hogy Csi/mazia legyen jelen. Alapy elnök: Senkit sem lehet arra kényszeriteni Mindenkinek joga van távozni és jelen nem lenni. Steiner ezután a városbiró működését az osztályszempont altpján birál gatja hosszasan, a hdlgatóság csendes és hangos közbeszólásai közben, úgy hogy az elnök a viharos hangulatban, melyet a pártok kölcsönös közbeszóiásai idéznek elő, az ülést kénytelen 5 percre felfüggeszteni. A ßzünet után Steiner btfejezi beszé dét és fenntartja párjának indítványát, mellyel Neuwirih József (szoc. dem) hosszasan polemizál és állandó kőzbeszólások közben fejti ki, hogy a kom munista sérelmek csak n űsérehne*, mert a városbiró a munkásom érdekeit szivén viselte. Az elnök a szavazást elrendeli. A kommunisták bizalmatlan ági inditvá nyára 9 szavazat eseti, ezután az elnök az elknidiiványokaí: Fiilöp Zsigmond és Neuvirih azonos indítványait, a városbiró i yiiatkozstának tudomésulvéte'ét és napirendre’érést kivárna szavazás alá bocs tani, dea kommunista pártzajongva elleripróbút követelt. Az en ök ez vona kodon elrende ni, mert az etlenindiuár.y az ellenpróbát teljesen pótolta. Végre a minden oldalról jövő kívánságra az ellenoróbát is elrendelvén. A kommunista párt bizalmatlansági indítványa ellen 11 képviselőtestületi tag, a napirendre térési indítványra pedig 26 (a kommunistákon kívül mindenki) szavazott. A szövetségi pár ok indi'vánvara a közgyűlés folyatását hétfőre ha asz torták Prágai sonkát kolbászárut finom felvágottakat stb legjobban csak a Pííji! hiti üzletben KORÍGI ÉpSíiÉÍ vásárolhat. Vendig ősöknek en-gres árak! 417 Komáromi esetek. Amundsen és Komárom. Az egész művelt világ — igy természetesen Komárom is féitő aggodalommal tépelődik, hogy mi van az északi sark vakmerő utasával, An undsennel? Alig esik szó társaságokban, hogy ne térnének rá a bátor utasra, aki esetleg vértanúja tett a tudománynak. A világ összes aggódói között azonban mégis legjobban aggódik dr. Markházy komaromi ügyved aki nem tud kifogyni az érdekes sarki témából, folyton Amundsen után kérdezősködik Amíg a többi kollégái, ha újság kerül a kezükbe, első sorban a börzét nézik meg, ő azonban a táviratok között kutat aggódó szemmel, hogy nincs e valami hír Amundsenről. — Higyjék el uraim, sokszor éjjélenkint nem tudok aludni szegény Amundsem miatt. Nem egyszer még az étel se esik jól és folyton az a kérdés tódul előtérbe lelkemben, hogy mi lett vele, elpusztult-e, vagy még él ősidőben megtudják-e menteni? Az aggódó ügyvédet aztán megszánta egyik jó barátja, nagyot gondolt, átsétált Komáromujvárusba és ott feladta az alábbi sürgönyt: Az északi sark rádió állomása. Markházy ügyvéd Komárom. Örömmel jelentem, hogy az északi sarkot elértem szerencsésen, s már útban vagyok hazafelé. Ne aggódjék ért e m. Sarktéri melegséggel üdvözli Amundsen Amikor a táviratot megkapja és első sorban az Amundsen neve örlö't szemebe, a betűk elkezdtek előtte táncolni. Aztán a világ forgott körüiö te. A telepátiának egy csodás példáját látta itt fennforogni. Az ő nagy érdeklődését a lelki rádió segilségével Amundsen megérezte és tud'a, hogy mekkora örömöt szerez neki Amundsen, ha táviratot küld Komáromba és bokros teendői között is tudott időt szakítani a táviratirásra. Mielőtt tovább folytatnám, engedje nek meg egy kis kitérést. Egyszer egy kis városban jártam, ahol arról a szenzációról bes-elt mindenki, hogy a ottani muzeu Tinák egy mecenas egy egyiptomi múmiát ajmdékozott III Ramses idejéből és a koporsó felbon tása és a holtest kigőngyölgetése már megkezdődött. Elszaladtam erre a mu zeumba, hogy én is lássam a csodát. A vászongöngyöleg, amibe be volt csaszemélyi és teher automobilokat traktorokat alkatrészeket szállít autoriz. képviselő CSR-ra nemzetközi kereskedelmi t. Jrati.lava, Stefánlk-u. 1. ai. Telefon 16 -SS varva a múmia, csak úgy illatozott a 4 ezer éves penésztől A vászon pólya tele volt festve egypromi hieroglifekkel, amelyeket majd a *ud< sok fognak ki betü/rn G ö \örüen ment a dolog. A v-gneirüi penés/e-, hi 'ogiifo* vas/onpó'v bői mar vniarnt 60 >-.ert t-gön gyöimoek a u ia i ponyaj n ár ki'? bí»du bi/cn v az mar c k Csóróvá volt. A nini lej» bb cs vargának az uioü-ó méternél a vászon elkezd fehé rtdm rs olyan újnak látszik, mintha most kerüli volna ki a bobból, sőt a legvégén a vászonnak ob disze'gett a ru m bu r> i vás? ot gyár k öz i s mer véd jegye. Kisült hogy hamisítvány volt az egész. A hamisítók nem számítottak arra, hogy végiggöngyö geiik a vászonpólyát. Hanem azt az elkepedt arcot, amelyet a mueum tudósai vágtak, csak az az elképedés pipálta le, amely a mi komáromi ügyvédünket elfogta, amikor jobben szemügyre vette a táviratot és kibogozta belőle, hogy „Feladási hely: Komáromujváros". Hanem ajánlom is annak az urnák, aki ezt a rossz tréfát vele elkövette, ne hogy elátulja magát előtte, mert a sarki hidegségre lehü'ött riidegség fogja felváltani az eddigi barátságuk melegét Fawn Igazmondások. Irta: Kozma Andor. Istenek sorsa. Az isteneket már sokszor elűzték A buták, a durvák és a büszkék, De mindig gyorsan visszakönyörgék A bö esek, finomak és a gyöngék. Embertan. A tollazatlan kétlábú állat Jobb esze révén emberré válhat ; Hí nem, ha a tömegbe vész be, Megint nem ember, csak a nyáj része. Banális Soha ne mondd azt, mit mindenki mond, Ne légy banális, inkább légy bolond. Viszont, mert szönyű furcsaságot mondott, Ne tarts lángésznek banális bolondot. Szűk látás. Kis körre korlátolt a szem, Mely csak a2t nézi: mi a célszerű. Nem látja az meg sohasem Az okosat, a mi célszerű, A kedveset, a mi egyszerű, A szépet, a mi nagyszerű .. . Csip csup világa kisszerű — Vakand-világ, hol nincs fény, [nincs derű. Tavasznak ragyogása ,.. Tavasznak ragyogása, Viruló zöld határ —-------Hány évig élek én még? Mondd meg kakuk madár. Oh szólj, még hány tavasznak Gyönyöre néz reám ? Még hány május köszönt be Szobámnak ablakán? Rohan a végzet árja Meredek part alatt, Szárnyas jó Géniuszom Valahol elmaradt. Elmennék messze innen, Más hon vidéke int, Gigászok sziklavára Büszkén reám tekint. Elszállnék mindörökre Visszajöhet lenül, Ahogy fehér-galambként Egy sóhaj elrepül De a tavaszt s e tájat Itthagyni oty nehéz, Egy szebb tavasz reménye Örökre megigéz. A tavasz el nem enged S keblére zár a táj, Sokáig élek-e még ? Mondd jó kakukraadár. Ko. Ko.
